Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 20. (Folytatás az 1. oldalról) harcát, s hogy megmentsék azok életét, akikkel a katonai diktatúra le akar számolni. Erőnkhöz képest mi is ott leszünk mindenütt, ahol erősíteni lehet a Pinochet- diktatura ellen küzdők táborát. Jogunk van ahhoz, hogy ily módon beleszóljunk a világ sorsának alakulásába, mert hazánk szocialista fejlődése igazolja: tudunk élni a szabadság teremtette lehetőségekkel. Magyarországon rend és nyugalom van. Dolgozó népünk magáénak vallja a terveinkben kitűzött feladatokat és eredményesen megoldja azokat. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazánkban Csepelen kezdeményezett munkaverseny nemzetközi méreteket öltött, s hogy a nálunk megtett első lépést követték barátaink is: több és főként jobb munkával készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére — mondotta. Szólott arról is, hogy népünk testvéri barátsággal fogadta be a diktatúra elől hazánkba menekült chileieket. Az itt .élő chileiek beilleszkedtek életünk rendjébe, szorgalmasan dolgoznak — de megmaradtak Chile hű fiainak. Közöttünk élnek, de tetteik és vágyaik arról szólnak, hogy készek mindent megtenni népük és hazájuk felszabadításáért. Ezt követően hangoztatta: világméretű küzdelem folyik az imperializmus, a kizsákmányolás, a gyarmatosítás ellen. És bár vannak és lesznek még feszültségek a világpolitikában, kétségtelen tény, hogy az erőviszonyok tartósan és visszafordíthatatlanul a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke erőinek javára tolódtak el. A változások, a fejlődés legfőbb alapját a megvalósult szocializmus erői adják. Nemzetközi összefogásnak köszönhető, hogy 1975-bén Európa népeinek képviselői földrészük biztonsága érdekében egy záróokmányt írhattak alá Helsinkiben. A világ népeinek közös küzdelme tette lehetővé, hogy a béke fennmaradjon Európában s most újabb találkozóra, a belgrádira készülhessünk. Mi a Helsinkiben aláírt záróokmányt nem formálisan fogadtuk el, mint néhány kapitalista ország. Magyarországon is — épp úgy, mint a többi szocialista országban — a párt és a kormány politikai kötelességének tartja, hogy az egész lakosság ismerje az aláírt okmány szövegét, s arra törekszik, hogy mind kül-, mind pedig belpolitikái tevékenységével biztosítsa a közösen kidolgozott elvek valóra váltását. Békére és együttműködésre van szüksége Európának. Arra van szükségünk, hogy a népek biztonságban és félelem nélkül éljenek. Arra, hogy mindenki tartsa tiszteletben a záróokmány állás- foglalását az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás vonatkozásában is. Erre nyomatékosan hívjuk fel a figyelmet, mert hónapok óta kísérleteket tesznek egyes kapitalista országok vezető politikusai arra, hogy számonkérjék tőlünk az emberi jogok tiszteletben tartását. Ezeket .az álmoralizáló törekvéseket visszautasítjuk. Nemcsak arra hívjuk fel a bennünket számon kérni akarókat, hogy a saját portájukon teremtsenek rendet, hanem arra is, hogy velünk együtt lépjenek fel az olyan népelnyomó rendszerek ellen, amilyen Chilében is hatalmon van. A világ népeinek közösen kell fellépniük a fasizmus erői ellen, a koncentrációs táborokban fogva tartott emberek kiszabadításáért. Ma itt üdvözölhettük a világ népei fellépésének hatására e táborok egyikéből kiszabadult Corvalán elvtársat. Nagygyűlésünkön külön is köszöntjük e harc élcsapatát, a Chilei Kommunista Pártot, amely mélyen gyökerezik a chilei munkásosztályban és népben! Üdvözöljük a népi egység korszakának ma illegalitásban, vagy külföldön működő haladó szellemű pártjait és mozgalmait. Bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs távol az az idő, amikor a chilei nép ismét kezébe veheti saját sorsának irányítását. 1920-ban a nemzetközi proletariátus nagy vezére, Lenin mondotta a Magyar Tanácsköztársaságról: „.. .az első elveszett Magyar Tanácsköztársaság után jönni fog a győzelmes második ...” Kommunista megLuis Corvalán: győződésünk, hogy Chilében sincs más történelmi perspektíva! — fejezte be beszédét Sarlós István. Sarlós István beszédét'követően Luis Corvalán szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az önök szolidaritása közelebb hozza győzelmünket Kedves elvtársak, barátaim! Korábban, 12 évvel ezelőtt egy alkalommal feleségemmel együtt jártam már Magyarországon. Éppen akkor tartózkodott Budapesten Pablo Neruda és Miguel Angel Asturias is. Akkor határozták el, hogy együtt könyvet írnak, „Megkóstoltuk Magyarországot” címmel, amely — immár több nyelvre lefordítva — az önök konyhaművészetének dicséretét zengi. Csak néhány napot töltöttünk itt. de azok felejthetetlenek voltak. Szívünkbe zártuk Magyarországot. Kádár elvtárssal is találkoztunk, és Pablo Neruda társaságában igen kellemes beszélgetést folytattunk. kezdte beszédét, majd a következőket mondotta: — Most újra, más körülmények között jöttem el, hogy kifejezzem köszönete- met a magyar népnek, munkásosztályának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és személyesen Kádár János elvtársnak azért a nagy erejű és rendkívül értékes szolidaritásért, amellyel a chilei nép antifasiszta küzdelmének ügyét támogatták. Nagyon sok chilei menekült él itt, önöknél, akik nap mint nap meggyőződnek az egész magyar nép önzetlen szolidaritásáról. És hallhatjuk Magyarország hangját valamennyi nemzetközi fórumon, amint leleplezi a Pinochetkamarilla bűntetteit. Önök igaz és tettrekész barátaink! A nemzetközi szolidaritás magasra csapó hullámai aggodalommal töltik el a fasisztákat; ezer és ezer chilei hazafi életének megmentését segítették s elszigetelték népünk hóhérait. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, e hatalmas szolidaritás bástyái. — A nemzetközi szolidaritás hangja áthatol a börtönök falain. Népünk, amely az elszabadult fasiszta terror legsötétebb napjaiban és pillanatnyi szünet nélkül folytatta harcát, tudja, hogy számíthat a világ minden haladó emberének támogatására. — Most múlt egy éve, hogy „eltűnt” Victor Diaz elvtárs. pártunk főtitkárhelyettese. valamint Mario Zamorano, Haime Donato, Jorge Munoz elvtárs. s hogy „eltűntek” mások, akiket a DINA (Országos Antikom- munista Nyomozó Hivatal) tartóztatott le. Ezequiel Ponce, a szocialista párt főtitkár- helyettese két évvel ezelőtt „tűnt el”. Ezeknek az elvtársainknak a családtagjai semmiféle tájékoztatást sem kaptak tartózkodási helyükről. A belügyminisztérium tagadja letartóztatásuk tényét. Az eltűntek száma meghaladja a 2500-at. Közülük 900-nak a nevét és a fényképét megismerhette az ENSZ 31. közgyűlése is. A katolikus egyház szolidaritási vikáriá- tusa 400 eltűnt személy felkutatása, biztonsága érdekében terjesztett be kérelmet. A junta azonban semmiféle választ nem ad kérelmükre, az igazságügyi hatóságok pedig kielégítőnek tartják a hivatalos magyarázatokat. — Majd a továbbiakban így szólt: A Chilei Kommunista Párt, amely fenntartja szervezeteit országunk egész területén, előmozdítja a harcot és a zsarnoksággal szemben álló minden erő egységét. Pártunk több ezer tagját meggyilkolták, a börtönökben fogva tartják. De pártunkat semmi és senki nem semmisítheti meg, a népből nőtt fel, sok él dolgozóink tudatában és szívében. Betöltötte szerepét a múltban, betölti a jelenben, s még jelentősebb szerep vár rá a jövőben, Chile történelmében. Pártunk minden erejét arra összpontosítja, hogy meg- döntse a diktatúrát, új demokratikus rendszert hozzon létre; hogy országunk ismét meginduljon a forradalmi, antiimperialista és antimo- nopolista átalakulás útján, amely a szocializmus felé vezet. E cél érdekében fáradhatatlanul munkálkodik a munkásosztály egységéért, a szocialisták és a kommunisták még szilárdabb egyetértéséért, a népi egység össze- forrottságáért, a népi egység, a kereszténydemokrácia és valamennyi antifasiszta erő összefogásáért. Ez a mi politikánk! Kedves elvtársak! Budapest ad otthont a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetségnek, a DÍVSZ az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy leleplezze a juntát, s tiltakozó szava eljusson a világ minden fiataljához. Hálásak vagyunk ezért. Kötelességemnek tartom, hogy kiemelten szóljak a világ legkülönfélébb politikai irányzatú és vallási meggyőződésű ifjúsági szervezetének szolidáris támogatásáról. Az ifjúság körében a szolidaritás soha nem látott méretű volt! — Ez a szolidaritás mozgósította a népéhez, pártjához hű magyar ifjúságot is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — amely napi gyakorlatává tette a proletár internacionalizmust — a szocialista építés szilárd pillére. A továbbiakban így folytatta beszédét: — A fasiszta junta üldözi mindazokat a politikai, szakmai és diákszervezeteket, amelyek a fiatalság eszméit juttatták kifejezésre. Pinochet gestapója naponta tartóztat le és kínoz meg kegyetlenül ifjú harcosokat, akik közül sokan „eltűnnek”. így „tűnt el” többek között Carlos Lorca, a szocialista ifjúsági szövetség főtitkára és Jósé Weibel, a kommunista ifjúsági szövetség főtitkárhelyettese. — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin elvtársnő, a kommunista ifjúsági szövetség főtitkára, és természetesen feleségem, Lily. Mindketten — akárcsak én — nagyon szeretik Magyarországot. Gladys Marin a chilei ifjúság legjobbjait képviseli. Személyesen is szenvedett a diktatúra kegyetlenségétől. Három éve él számkivetésben, kényszerűségből távol két gyermekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „eltűntek” között van. Mégsem tudta megtörni őt semmi sem. Megtörhetetlen bátorsága, kimeríthetetlen testi, szellemi ereje akárcsak tegnap, ma is a chilei ifjúság, a nép szolgálatában áll. — Büszkék vagyunk kommunista ifjúsági szövetségünkre, amelynek soraiban olyan hősök nevelkedtek, mint Cictor Jara és Manuel Sanhueza, akiket a fasiszták meggyilkoltak. A mai ifjúkommunisták jelentik a holnap pártját. Velünk lesznek majd — Chile egész népével együtt — amikor eltemetjük majd a diktatúrát, és új demokráciánkat, a szocializmust építjük. Kedves elvtársak, elvtársnők! Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar nép a továbbiakban is támogatja a chilei nép harcát. Szolidaritásának erejével is segítséget nyújt ahhoz, hogy napfényre kerüljön, mi lett az eltűnt chilei hazafiak sorsa, s hogy akik életben vannak, visszanyerjék szabadságukat. A nemzetközi szolidaritás olyan erő, amely képes arra, hogy bezúzza a börtönök kapuját, s kiszabadítsa a politikai foglyokat. Biztosíthatom önöket, hogy töretlenül folytatjuk harcunkat a diktatúra megdöntéséért. S az is bizonyos, hogy e harcot — hála a chilei nép elszántságának és a nemzetközi szolidaritás erejének — siker koronázza majd — mondta beszéde végén Luis Corvalán. A beszédeket sűrűn szakította meg a nagygyűlés résztvevőinek tapsa. Hosszasan éltették a chilei nép szabadságáért és a társadalmi haladásért küzdő Chilei Kommunista Pártot, s megbonthatatlan. testvéri barátságát és együttműködését a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Katona Imre zárszava után a nagygyűlés az Inter- nacionálé eléneklésével ért véget. ★ Luis Corvalán csütörtökön este a SZOT székházában találkozott a hazánkban élő chilei politikai menekültekkel. Megérkezésekor a SZOT részéről Földvári Aladár elnök, Ligeti László alelnök és Timmer József titkár kö-1 szöntötte. ★ Lily Corvalán csütörtökön a IX. kerületben felkereste a József Attila Általános Isko- ; lát, az Óbester utcai óvodát, a kerületi úttörőházat és látogatást tett a Magyar Nők Országos Tanácsának székházában. Rhodesiái végjáték „GENF NEM HOZ FÜGGETLENSÉGET Zimbabwének. A függetlenséget a csatatéren szerezzük meg." A határozott kijelentés politikai jövendőmondás volt, amelyet a hazafias front egyik vezetője, Robert Mugabe néhány hónappal ezelőtt fogalmazott meg. Holott akkor még nem grtek véget a tárgyalások, Mugabe mégis jól látta, hogy nem lesz megegyezés: felismerte: a Smith-kormány időhúzó taktikája szükségszerűen vezet vissza a csatatérre. A 270 ezer főnyi fehér kisebbség uralmát védő, fajüldöző salisburyi kormány növelte haderejét. Kiterjesztette a hadkötelezettséget a 38 és 50 év közötti fehér férfiakra is. létrehozta a polgári milíciát, zsoldosokat toborzott rhodesiai gerillaháborúra. A felszabadítás! mozgalmak gerillaakciói valódi, bár csak dzsungelméretű háborúvá szélesedtek. A hírek szerint az év eleje óta 700 katonát vesztett a telepeskormány, az ország útjain konvojokban közlekednek a fehérek, tartván a sűrűsödő támadásoktól, s a farmerok éjszakára elbarikádozzák magukat házaikban. Mindez a portugál gyarmatosítók Bissau Guinea-i utolsó esztendőire emlékeztet. Pedig itt mindenképpen kisebb erőről van szó. A becslések 2000 főre teszik a felszabadító mozgalmak harcosainak számát. A fegyverzetük sem vetekedhet a rhodesiai katonák nyugati fegyvergyárakból beszerzett tankjaival, ágyúival, géppuskáival. A partizánháborúk logikája azonban más, mint amit a fegyverek és a létszám arányai ki tudnának fejezni. A felszabadító háború végeredményét • Zimbabwében is aligha szabja majd meg a jelenlegi erőviszony, főleg, mert az afrikai gyarmatosítók, fajüldözők rhodesiai fellegvára mindenképpen ingatag tákolmány. A REPEDEZŐ SÁNCOT azonban még védhetővé teszi egyrészt a rohamozok viszonylagos gyengesége, másrészt pedig a földrajzilag távoli „hátország”. A Smith- rendszert a nyugati — főként angolszász — tőke érdeke tartja a felszínen. A múlt tizenkét esztdhdo alatt hozott seregnyi ENSZ-határozat ellenére a brit és mindinkább az amerikai cégek közvetlenül, vagy közvetve serényen működnek Rhodesiában, hiszen ott is vannak értékes ásványkincsek; krómbányászata első a világon. Az amerikaiakat viszont ennél sokkal közelebbről érinti Rhodesia. Az angolai kudarc után az alapvető felismerés az volt, hogy a fajüldöző rendszereket nem lehet, de nem is érdemes sokáig fenntartani. Rhodesia, mint a soron következő dominó, igen fontos szerepet kapott a játékban. Az amerikaiak — Kissinger nevével fémjelzett — terve azonban nem volt elfogadható. Akkorra a másik fél, a Smith-kormányzat lépett visz- sza. Salisbury ugyanis azt remélte, hogy ha már a fehér kisebbségi uralmat nem lehet is tovább fenntartani, legalább az átmenet időszakát sikerül hosszúra nyújtani. S amikor ehhez nem kapta meg a várt nyugati támogatást, csalódottan vetette a „hűtlen” támogatók szemére: „A brit javaslat elfogadásával utat nyitottunk volna egy marxista vezetésű Rhodesia megteremtéséhez. Egyszerűen nem értjük, hogy a Nyugat miért akar minket a kommunista táborba taszítani.” Persze efféle gondolatokra aligha kell ráébreszteni Washingtont és szövetségeseit. VISZONT AZ ATLANTI-ÓCEÁN túlsó oldalán nyilván azt is látják, hogy a rhodesiai fehérek rendszere nem ér annyit, hogy miatta elvesszék az egész térségre gyakorolt befolyás. Hiszen Carter új afrikai politikájának végrehajtója is éppen azért lett fekete bőrű politikus, Andrew Young, hogy nagyobb bizalmat ébresszen a „fekete kontinensen”. Smithnek és táborának tehát, függetlenül a jelenlegi katonai erőviszonyoktól, mindenképpen mennie kell, hiszen a Nyugat valójában már ejtette, s a Dél-afrikai Köztársaság is már csak a feláldozandó sakkfigurát látja benne. Avar Károly Szélesedő együttműködés Nyugati szomszédunk — a 83 849 négyzetkilométer területű 7,6 millió lakost számláló Ausztria Szövetségi Köztársaság. Ausztria fejlett ipari-agrár ország, olajmezővel, vasércteleppel, magnezitkészletekkel és jelentős vízierő-tartalékkal rendelkezik. A kapitalista magánmonopóliumok mellett jelentős súllyal rendelkezik. az állami szektor, különösen a nehéziparban. Az iparban foglalkoztatott dolgozók közel 20 százaléka a külföldi (nyugatnémet, amerikai, svájci, brit) tőke által ellenőrzött üzemekben dolgozik. Az ország ipara magas technikai színvonalú, termékeinek jelentős részét exportálja. Az ipar erősen koncentrált, túlnyomóan Ausztria keleti részén összpontosul. Legfontosabb ágazatai a vas- és acélipar, a gépgyártás, a vegy-, textil- és élelmiszeripar. Magyarország és Ausztria kapcsolata az 1975-ös visszaesés után az elmúlt évben ismét emelkedett. 1976-ban a magyar export 7,5 milliárd forint, az import pedig 11,0 milliárd forint volt. Kivitelünkben alapanyagok, félkésztermékek (45 százalék) továbbá mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek dominálnak. Hazánk az osztrák exportban 3, az importban 1,5 százalékkal részesedett. A magyar kivitel növekedését az osztrák beviteli korlátozások csökkentették. Az adminisztratív intézkedések felszámolása új lehetőséget teremt a két állam kapcsolatában. A két ország vállalatai és intézményei között széles körű együttműködés körvonalai bontakoztak ki. Ausztriában 10 olyan cég működik, ahol a magyar külkereskedelmi vállalatok tőkerészesedéssel rendelkeznek. A magyar és osztrák felek 85 egyezmény végrehajtásában állapodtak meg. A CHENIE —LINZ évi 10 millió dollár értékű kooperációs egyezményt kötött a TVK-val, és kölcsönös vegyianyag-szállí- tási szerződést az Egyesült Vegyiművekkel. Az Aprítógépgyár törő- és ércosztályozó gépek, a VILATI számlázó automaták, az írószer-szövetkezet gázöngyújtók gyártásában működik együtt osztrák cégekkel. A két ország képviselői 84 témában folytattak tárgyalásokat, de tavaly újabb 28 magyar és 15 osztrák együttműködési javaslatot terjesztettek elő. Egyre szélesedő kapcsolat alakul ki Ausztria keleti tartományai és a nyugat-dunántúli megyék között. A kulturális kapcsolatokon kívül gazdasági kapcsolatok megteremtésére is törekszenek. Együttműködés alakult ki például a Fertő-tó halállományának növelésében, a határfolyók szabályozásában, de tanulmányozzák a két ország határán elterülő szénmező közös hasznosításának lehetőségét is.
