Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
1977. május 18. KELET-MAGYARORSZÁG ? olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Óvodák Sz. I. nyíregyházi levélírónk arról számolt be, hogy a közelmúltban a szülők társadalmi összefogásának jóvoltából milyen sok mindennel gyarapodott az óvoda — ahová az ő két gyermeke is jár. Barátságosabb lett az udvar, ahová többek között homokozót, hintát, padokat és mászókat készítettek a szülők. Amint a levélből kitűnik, egyetlen szóra, vagy még arra sem vártak és mindannyian jöttek szabad szombatokon és parkosítottak, vagy ki-ki otthon a kis háziműhelyében készítette el a még szükséges felszereléseket, fogasokat, szekrénykéket, polcokat. Az egyik vidéki óvoda vezetőnője szintén hasonlókról ír levelében, éspedig, hogy a település egyik üzeme milyen jelentős összeggel segítette az óvodát, amelyből felszereléseket vásárolhattak. Egyre gyakoribbak ezek a jelenségek. Ugyanis ma már az sem ritkaság, hogy gyárak, üzemek, vállalatok bizonyos ösz- szeget fizetnek a helyi tanácsnak azért, hogy ennek fejében az üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti tagok gyermekeit elhelyezik a tanács bölcsődéjébe és óvodájába. Szükséges és célszerű megoldás ez. Mert hiszen ahhoz, hogy az asszonyok munkát vállalhassanak, kellenek ezek az intézmények. Viszont a kisüzemeknek, termelőszövetkezeteknek óriási megerőltetés lenne létrehozni bölcsődéket, óvodákat. Nem is lennének ezek mindig kihasználva, és gondot jelentene szakképzett óvónőket, gondozónőket munkába állítani. Egyszerűbb tehát a jelenlegi gyakorlat. Persze, ez sem olyan egyszerű dolog. Ugyanis a vállalatok, üzemek, intézmények nyereségét terhelik ezek a hozzájárulások, és bizony ez érinti azokat is, akiknek esetleg nincsen gyermekük, vagy már felnőttek. Örömteli dolog azonban, hogy ebből sehol nem csinálnak problémát és bizonyára ennek köszönhető, hogy nem csupán egyszeri támogatásról van szó, hanem szinte véget nem érők az üzemek, gyárak, a termelőszövetkezetek „jótéteményei”, amikkel az érdekelt óvodát, bölcsődét segítik, patronálják. Egyszóval az intézmény és a szülők, valamint az üzemek, gyárak közötti harmonikus kapcsolatnak az egyik szép példája ez. Csak arra kell vigyázni, hogy továbbra is megőrizzék, túlzott elvárásokkal egyik fél se rontsa el. Soltész Agnes „PARKRENDEZÖK” — Egyet jobbra, egyet balra, a sebaj... (Kiss Ernő rajza) virágok letaposva, Nem tudom, hogy az emberek némelyike miért nem tudja értékelni a parkok rendjét? Például a Tanácsköztársaság téren naponta látom, hogy vannak, akik a mozdítható padokat tetszésük szerint helyezik el, éppen oda, ahol hűvös van, vagy amint nekik tetszik, és nem gondolnak arra, hogy a füvet letapossák, tönkreteszik. Meg kellene akadályozni ezt az önkényeskedést — írja P. M. nyíregyházi olvasónk. PARKÍROZÁS Javaslom, hogy tiltsák meg a Kossuth utcából nyíló, és az Irodaház udvarához vezető keskeny útszakaszon a gépkocsik parkírozását. Jelenleg ugyanis egyesek ebből rendszert csinálnak, s az itt tanyázó gépkocsik eláll- ják azoknak a teherautóknak az útját, amelyek árut szállítanak az Irodaházban és a szomszédos épületben lévő üzletekbe. Ez nemcsak bosz- szúságot jelent, hanem munkaidő-kiesés az áruszállító gépkocsivezetőknek, munkásoknak. Kérjük tehát az illetékeseket: e köz bejáratánál mielőbb helyezzenek el egy „parkírozni tilos” jelzőtáblát — javasolja M. J. gépkocsivezető nyíregyházi lakos. LEKÜZDHETETLEN LÉPCSŐK (?) Betegségem miatt sajnos évek óta otthonomhoz vagyok kötve. Nyíregyházán, az Ószőlő utca 79/1. számú épülete magasföldszintjén lakom, s a lépcsők leküzdhetetlen akadályt jelentenek nekem. Sokat gondolkodtam rajta, hogy valamiféle egyszerű szerkezettel nem lehetne-e a lépcsőket kiiktatni, s akkor néha én is kimehetnék a levegőre, időnként elhagyhatnám otthonomat, változatosabb, mozgalmasabb lenne az életem. Tudom, vannak vállalkozó szellemű szocialista brigádok; ha közülük valamelyik segítene rajtam, hálásan megköszönném, hiszen jótéteményük révén új tartalmat kapna életem — olvastuk Kocsis Pál levelében. AUTÓBUSZJELZÉSEK Naponta utazom városunk autóbuszain, fíekem és utastársaimnak olykor sok bosz- szúságot okoz, hogy az autóbuszok jelzéseit nem mindig látjuk. Előfordul, hogy feleslegesen rohanunk a megállóban lévő autóbuszhoz, mert mire odaérünk kiderül, hogy nem is ezzel szeretnénk utazni. Javaslom, hogy a kocsik jelzéseit minden oldalon jól láthatóan helyezzék el, s talán nem túlzott kívánság az sem, hogy este ezeket világítsák meg — javasolja F. S.-né Nyíregyháza, Árpád utcai lakos. virAglocsolás Kár, hogy mindannyiunk szeme láttára száradnak ki a virágok, dísznövények a Beth len Gábor utcán, az új közúti felüljáróig terjedő szakaszon, Úgy gondolom a városnak nem kis összegbe került e parkosítás, épp ezért jó lenne, ha a mostanihoz hasonló szárazságban rendszeres öntözés sei megmentenék a kiszáradástól a szép környezetet nyújtó virágokat — javasolja Fehér István nyíregyházi olvasónk. SZEMÉTPANORAMA Az Ungvár sétány 1. szám alatt lakom — írja levelében M. Gy.-né nyíregyházi lakos. — Szeretnék időnként az erkélyünkön kinézegetni, de a kilátást zavarja a velünk szemközti domb, és így mi, földszinti lakók csak a szemétben gyönyörködhetünk. Az pedig bőven akad, mert némely emeleti lakó az erkélyen dobja ki a szemetet. Repülnek olykor az üvegek, törött játékok, hervadt virágcsokrok, különféle dobozok, használt cipők és rengeteg papír. Egyszer egy gyümölcsösláda puffant óriásit. A másik emeletről pedig újságba csomagolt szemét repült ki. A papírokat a szél viszi szerteszét, más egyebet a gyerekek. Az egészséges környezet mindenkinek érdeke és kötelessége védelmezni azt. Eszerint kellene tehát élni. EPRESKERT UTCA Mi, Epreskert utcai lakosok nagyon örültünk, amikor utcánkat közművesítették, s még jobban, amikor a poros földútat aszfalttal látták el. Azóta felépült az új iskola az utcában, s mellettünk az új, modern tömbházak. Sajnos a teherautók, munkagépek és újabban a vidékre járó autóbuszok úgy tönkretették az utunkat, hogy az szinte élet- veszélyes. A zúzottkő a felszínre került, s ha felcsapódik, súlyos balesetet is okozhat. Nem beszélve a mély gödrökről, amelyek esős időben vízzel telnek meg és még több bosszúságot okoznak. A jelenlegi helyzet tehát itt most rosszabb, mint mikor földút volt — panaszolja Takács József, Nyíregyháza, Epreskert utca 23. szám alatti lakos. Szerkesztői üzenetek Gál Csabáné demecseri, Jászter Miklósné nyírjákói, Révész Béla dombrádi, Magyar Jánosné kisvárdai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Csernák Imre tiszadobi, Polonkai János nyíregyházi, Kántor István besztereci, Jakab Sándor nyírmadai, Fórián Sándorné nagykállói, Steiner Sándor tiszavasvári, Györki Gyuláné újfehértói, Nagy Béla jánkmajtisi, Szilágyi Istvánná nyíregyházi lakosoknak levélben válaszoltunk. Pancsák István nyírbátori olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Károly Lajosné fülesdi levélírónkat a Társadalombiztosítási Igazgatóság családi pótlék osztálya értesítette, hogy a 15/1971. EVM—MüM. sz. együttes rendelete meghatározza azoknak a munkáltatóknak a körét, akik dolgozóikat téli munkaszünetre (fagyszabadságra) küldhetik. Mivel a magánkisiparosok az említett rendeletben nem szerepelnek, így az általuk foglalkoztatott dolgozókat ilyen címen családi pótlék nem illeti meg. Olvasónkat a Társadalombiztosítási Bizottság is értesítette erről. Mihalkó János ibrányi olvasónk tartozásának megfizetésétől a korábbi munkahelye eltekint, erre a május elsején életbe lépett új „Szervezeti és működési szabályzatiban foglaltak méltányosság címén adnak lehetőséget. A korábbi szabályzat szerint ugyanis a fagyszabadságra kifizetett összeget a munkaviszony megszűnése esetén vissza kellett a dolgozónak fizetnie. Molnár Mihályné ömbölyi olvasónk balesete ügyében a bíróság dönt. Az orvosi felülvizsgálat elvégzéséhez a Társadalombiztosítási Igazgatóság megküldte a nyíregyházi I. fokú orvosi bizottságnak levélírónk baleseti jegyzőkönyvét és a korabeli orvosi igazolásokat. Orosz József záhonyi lakos rádióját a kisvárdai GELKA-szerviz megjavította. Papp Sándor nyírmadai olvasónkat többek között arról is tájékoztattuk, hogy az ingatlan-nyilvántartáshoz szükséges földmérési alaptérkép készítésének költségeihez egyszeri költséghozzájárulást kell fizetnie, a tulajdonában lévő ingatlan nagyságától f üggően. Ez alól csak a termelőszövetkezeti járadékban, rendszeres szociális segélyben, csökkent munkaképességűek átmeneti segélyében, valamint rendszeres szociális járadékban részesülők mentesülnek, továbbá a szociális gondozottak és az árvaellátásban részesülők. ■Mérni Áz illetékes válaszol A „Hajdú expressz” címmel április 20-án megjelent cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy az új menetrendben javasolt útvonal meghosszabbítása — miszerint a Hajdú expressz Vásárosna- ményból induljon — nem szerepel. Bár valamennyi utazási igényt jogosnak ítélünk meg, az észrevételt, illetve javaslatot hasznosítani kívánjuk. Véleményünk szerint azonban Vásárosnamény állomás és körzete Nyíregyháza állomáson történő átszállással kedvező összeköttetésben van Budapesttel. Jelenlegi rendszerünk e térség utazási igényeit kielégíti. Kivételt képeznek az ünnepi forgalmak. A 60 napos elővételi helyjegy- és jegyváltás lehetőséget ad e kellemetlenségek elkerülésére is. MÄV Igazgatóság Debrecen Magánvádas eljárás fiatalkorú ellen N. K.-né panaszos levelében az alábbiakat adja elő: 1977. április végén munkahelyén az egyik fiatal munkatársával szóváltásba keveredett. A vita egyre élesebb lett és ez a fiatal munkatársa teljesen indokolatlanul súlyos, becsületsértő kijelentéseket használt vele szemben. Meggyanúsította azzal, hogy viszonya van a vállalat egyik vezető beosztású dolgozójával. Kijelentette, hogy ezt a férjének is meg fogja mondani, sőt a vita végén még a haját is meg- cibálta. Olvasónk rendkívül sérelmesnek tartotta az esetet, mert mindez a nyilvánosság előtt zajlott le és a gyanúsítás rendkívül sértő volt számára. Fiatal házasok, s ilyen állítás alkalmas arra, hogy házassága is felbomoljék. Mindenképpen elégtételt akart szerezni, ezért ismerősei tanácsára a bíróságra ment, hogy feljelentést tegyen munkatársa ellen. Itt megkérdezték, hogy a munkatársa hány éves? Ö közölte, hogy tudomása szerint 16 elmúlt, mire azt válaszolták: ilyen ügyben eljárást indítani fiatalkorú ellen nem lehet. Olvasónk sérelmesnek tartja, hogy csak azért, mert az illető fiatalkorú, büntetlenül sértegethet másokat. Nem tud belenyugodni abba, hogy az igazságszolgáltatás út- ján sérelme nem nyerhet orvoslást. Véleményünk szerint kedves olvasónk nem figyelte meg pontosan, hogy a bíróságon mit közöltek vele. Ugyanis a helyzet az, hogy úgynevezett magánvádas eljárást fiatalkorú személy ellen közvetlenül a magánvádló nem folytathat 1£ A magánvádas ügyekkel más cikkekben foglalkoztunk. Ide tartozik a becsületsértés, könnyű testi sértés, rágalmazás, stb. A fiatalkorúakkal szemben a büntetőeljárás különleges szabályokat alkalmaz, figyelemmel azokra a sajátos körülményekre, amelyeket a fiatalkorúaknál mindenképpen figyelembe kell venni, különösen a törvénynek a nevelésre irányuló célját. Éppen ezért rendelkezik a büntetőeljárás 295. paragrafus (2) bekezdése úgy, hogy fiatalkorúval szemben magánvádnak nincs helye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fiatalkorúak minden következmény nélkül követhetnek el magánvádas bűncselekményeket. Ebben az esetben a feljelentést nem közvetlenül a bírósághoz kell megtenni, hanem panasszal kell fordulni az ügyészséghez, mert a fiatalkorúak ügyeivel a törvény értelmében külön fiatalkorúak ügyésze foglalkozik és az ügyészségnek a joga, hogy az eset összes körülményei alapján az elkövetett becsületsértés, könnyű testi sértés, stb. bűncselekménye miatt emel-e vádat a fiatalkorú ellen, vagy más intézkedést tesz? Meggyőződésünk, hogy olvasónknak a bíróságon felhívták erre a figyelmét és minden valószínűség szerint azt mondták, hogy panaszát nem a bíróságon, hanem a fiatalkorúak ügyészénél kell előterjesztenie. Valószínű hogy izgatottsága miatt nem értette ezt meg. A fiatalkorúak ügyésze a megye székhelyén működik és hozzá tartozik az egész megye területén a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények elbírálása. Ugyancsak a megye székhelyén működik a fiatalkorúak bírósága is. Ezért olvasónknak, ha igazságszolgáltatás útján kívánja orvosoltatni a rajta esett sérelmet, a fiatalkorúak ügyészénél kell panaszát előterjeszteni^. Dr. Juhász Barnabás A „Sártenger” címmel április 20-án megjelent cikkben közölt észrevétel jogos. Ugyanis csapadékos időjárásban valóban nem tudtuk kellőképpen rendben tartani a porcsalmai telepünk előtti járdát és a bejárati részt. A közelmúltban azonban feltöltéssel próbáltunk ezen változtatni, és az 1977-es gazdasági évben igyekszünk pénzügyi alapot teremteni ahhoz, hogy a külső térburkolatot elkészítsük. Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet, Porcsalma A március 30-i Fórum rovatban Benke István Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 32/c alatti lakos szóvá tette, hogy a tetőbeázás miatt megrongálódott tapétájukat nem javítottuk meg. A levélíró esetéhez hasonló beázások jelentkeztek szinte valamennyi jósavárosi épületnél, a neoacid tetőszigetelések meghibásodása miatt. Ez garanciális időn belül történt, így ezek javítását a SZÁÉV végezte el. Ahol ez eredménnyel járt — tehát további beázások nem mutatkoztak — ott a lakásokban a tapétát kijavítottuk, illetve helyreállítottuk. Benke István lakásában a nyár folyamán fogjuk ezt elvégezni. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat Március 16-án a Fórum rovatban szóvá tették, hogy milyen veszélyes a gyalogosok közlekedése a Kígyó utcában. Tekintettel arra, hogy a Kígyó utca melletti lakások szanálására csak 1980 után kerül sor, s az út burkolata valóban nem megfelelő szélességű a kétirányú forgalom számára, ezért azt a lehetőségek szerint kiszélesítjük és legalább az egyik oldalon járda átépítését tervezzük. E munkára a szükséges pénzügyi fedezet függvényében kerül majd sor. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya
