Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 17. Az ÉRDÉRT 14 -es telepén, Tuzséron korszerű, szovjet gépekkel dolgoznak az új fűrészüzemben. (Sitku Csaba felv.) Évi 20 millió pedagógusbér-fejlesztésre Rz szb megnövekedett joga — Alacsony fizetéssel meghirdetett állások Évenként visszatérő gond a pedagógusok bérfejlesztésére álló összegek felhasználása. Több millió forintot ugyanis óvatosságból, s különböző okokból tartalékolnak, ami nem fér össze a bérpolitikai elvekkel. Az elmúlt év január 1-én az évi 3 százalékos bér- fejlesztési keretet 5 százalékra emelték fel. A korábbi, mintegy 10-12 millió forint évi megyei bérfejlesztési összeg így 20 millióra emelkedett. Valóban rendeltetésének megfelelően használták-e fel? — érdeklődtünk a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságán. A megyei bizottság a közelmúltban 234 iskolából kéri a tájékoztatást a bérfejlesztés felhasználásáról. Tavaly megyei átlagban 4,5 százalékot tett ki a bérfejlesztési százalék, még jócskán előfordult indokolatlan tartalékolás, melyet azzal magyaráztak az iskolák vezetői: az év folyamán diplomát szerzőknek és az új álláshelyek betöltőinek tartották vissza a kiosztható összegeket. A szakszervezet megyei bizottsága a felügyeleti szervekkel együttműködve folyamatosan vizsgálta a bér- fejlesztési keret felhasználását és helyszíni segítséget adott a vitás kérdések eldöntéséhez. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén már az 5 százalékot szinte teljes mértékben a béremelésekre fordították a megye iskoláiban. Csupán X tized százalékot nem használtak fel. A szakszervezeti bizottság vezetőinek tájékoztatása szerint az iskolai szakszervezeti bizottságok többsége jól élt az elmúlt évben kapott joggal. A bérfejlesztési és a jutalmazási összegek eldöntésénél — minden pedagógusnál személy szerint — egyetértési jogot kapott az szb. Sok félreértést okozott az úgynevezett automatikus előrelépéskor alkalmazott bérfejlesztés ötéves távlatban, amely 3 évenként a megye 6000 pedagógusát érinti. Verseny a pult mögött Negyedik éve rendezik meg a KÉVE, a Közép-magyarországi Kiskereskedelmi Vállalatok Egyesülésének hagyományos versenyét. Ebben az évben a nyíregyházi, Szarvas utcai 44-es számú ABC-áru- ház volt a verseny-színhelye. Nyolc vállalattól negyven fiatal mérte össze felkészültségét a szakemberekből álló zsűri, az üzletben megfordult vásárlók és kíváncsi érdeklődők. előtt. A negyven harmadéves tanuló dolgozott a pultok mögött mint kiszolgáló, csomagoltak a raktárban, beültek az üzletvezetői irodába az adminisztrációt és a rendeléseket elintézni. Az eredményhirdetésre, amely szabolcsi sikereket hozott, a Szabolcs-szállóban került sor. Csapatban a Sza- bolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fiataljai bizonyultak a legjobbnak. Egyéniben Vajda Margit és Vadicskó Judit szintén első lett és még egy második és harmadik helyezés is jutott a helyi csapat tagjainak. A verseny után közös kiránduláson vettek részt Vásárosnaményban, Csarodán és Tákoson. (sb) Hol ebédelt Mátyás király ? A VÁSÁROSNAMÉNYI VÁRROM Valamikor Vásárosnaményban egy kisebbfajta erődített kastély romjait láthattuk. A kastélyt Lónyay Zsig- mond a XVI. század utolsó felében építette. A szóhagyomány szerint egyszer Mátyás király azon a helyen ebédelt, ahová a kastély épült. Sem hadban, sem békében nem játszott szerepet. Ebben a kastélyban született Lónyay Anna, Kemény János erdélyi fejedelem felesége, aki a környéken rabló német katonákat Gombás községnél csúfosan megverte. Lónyay Annát felségsértés miatt perbe fogták és több birtokát, így a vásárosnamé- nyi kastélyt is elkobozták. A vár később az Eötvös család tulajdona lett. Az író Eötvös anyja 1839-ben az Vilmán családnak zálogosította el. Körössy Pál vásárosnamé- nyi lelkész 1866-ban feljegyezte a kastélyon található latin és magyar nyelvű feliratokat, mert 1853-ban a vendéglő építéséhez innen, a romosodó kastélyból hordták az építési anyagot a jó na- ményiak. A rombolást még a Bach-kormány hivatalnokai is megsokallták és betiltották az építőanyag hordását. A két háború vihara azután végleg megsemmisítette ezt a műemlékünket, mint annyi sok mást is. Kosa Pál Háromévenként mindenki 100 forinttal automatikusan előrelép, fizetés- emelését az évi 5 százalékos bérfejlesztési keretből kell megoldani. További tapasztalat,’ hogy az iskolák többsége alacsony fizetésű nevelőkkel akarja betölteni a megüresedő álláshelyeket. Az elmenő és az érkező bére közötti különbséget a tantestület tagjainak béremelésére kívánják fordítani. Ezzel kevés lehetőséget adnak az elhelyezkedésre annak a középkorosztálynak, amely nagy szakmai tapasztalattal, több éves munkaviszonnyal rendelkezik, 3 valamilyen okból iskolát, községet, várost akar változtatni. A megyében 6000 általános iskolai tanító és tanár, középiskolai tanár és 4000 iskolai technikai dolgozó részesül 5 éves távlatban 5 százalékos béremelésben. Örvendetes, hogy az idén is kiemelten gondoskodtak a gyermeküket egyedül nevelő pedagógusanyákról, a nyugdíj előtt állókról, illetve a védett korban lévőkről, s azokról, akik tartósan táppénzen, illetve gyermekgon dozási szabadságon vannak. Az 1977. évi bérfejlesztés — fogalmazták meg a pedagó gus-szakszervezet megyei bi zottságának vezetői — tovább javította a pedagógusok helyzetét, erősítette a testületi demokratizmust, növelte az intézményi szakszervezeti bizottságok tekintélyét. (P.) Százezrek ifjúsági alapra A jó munka elismerése, művelődés, utazások, sportolás A megyeszékhely iparában dolgozóknak mintegy fele fiatal. Sokfelé felismerték a vezetők, hogy az ifjúsági alap képzése, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, egészségügyi, szociális, kulturális igényeik kielégítése kamatostól megtérül a tervek teljesítésében. A Hajtóművek- ys Festőberendezések nyíregyházi gyárában az ifjúsági alap 64 ezer forint. Ám a fiatalok mégis 167 ezer forinttal gazdálkodnak. Ez abból adódik, hogy jó munkájuk elismeréséül a városi KISZ-bizottságtól, a vállalati szakszervezeti tanácstól és a gyár részesedési alapjából utaltak át összegeket a fiatalok számlájára. A HAFE fiataljai 30 ezer forintot áldoznak országjárásra, történelmi, irodalmi, természeti értékeink megismerésére. 12 ezer forintért bővítik sportfelszereléseiket. Hatezer forinttal jutalmazzák a mozgalmi munkában élenjáró fiatalokat. Tízezer forinttal járulnak hozzá a KISZ-vezetők képzéséhez, továbbképzéséhez. Tízezer forintot szánnak szellemi vetélkedőkre, úttörők és KISZ-es fiatalok találkozójára, társadalmi esküvőkre és névadókra. Színház- és hangversenybérleteket, kedvezményes diák utazási utalványokat vásárolnak. A Volán 5-ös számú Vállalatának fiataljai 60 ezer forinttal gazdálkodnak. Ennek egyharmada a kisvár- dai, a mátészalkai és a vásá- rosnaményi főnökség KISZ- eseit illeti, kétharmad rész pedig a Nyíregyházán dolgozó ifiké. Ebből az összegből támogatják az Ifjú Gárda-alegységet, vásárolnak játékokat,-hanglemezeket és más tárgyakat az ifjúsági klubba. Honorálják a fiatal újítók, valamint a fiatal műszakiak és közgazdászok munkáját. Költenek szellemi vetélkedőkre, KISZ-esküvőkre, és névadókra, mozgalmi munkára, propagandaanyagokra, színházjegyekre, országjárásra, tárgyjutalomra, sportfelszerelésekre. Nyíregyházán a Vörös Október Férfiruhagyár 60 ezer forintot ad az ifjúsági mozgalom támogatására. A pénzösszeg egyharma- dát a fiatalok közművelődési igényeinek kielégítésére fordítják. Egyharmad rész jut a KISZ- klub otthonosabbá tételére, vetélkedők lebonyolítására. A fennmaradó pénzből a sport- felszereléseket egészítik ki. A gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál az ifjúsági alap 42 ezer forint. Az ésszerű felhasználásról a megye különböző területein működő 8 KISZ-alapszervezet és a vállalati KISZ-bizottság gondoskodik. Ebből fedezik a mozgalmi kiadásokat, jutalmazzák a munkában és a szervezeti életben kitűnt fiatalokat, üdültetnek, kirándulnak, szórakoznak, hozzájárulnak a fiatalok szabad idejének okosabb felhasználásához. S. I. „Kertek” fólia alatt Friss zöldségről gondoskodik a megye 11 szakcsoportja Zöldségtermesztési bemutatót tartott Tiszavasváriban a MÉSZÖV szakcsoportja, amelyen hatvan kistermelő vett. részt és több szakcsoporttag kertjébe ellátogattak. A három éve alakult szakcsoportok rendszeresen szerveznek ilyen látogatást, hogy minél többen megismerhessék munkájukat és kedvet kapjanak a termesztéshez. A MÉSZÖV első zöldségtermesztési szakcsoportja Porcsalmán alakult. Azóta már 11 működik a megyében. Céljuk elsősorban az, hogy javítsák a helyi ellátást, mindig friss zöldséget vásárolhassanak a községek lakói. Az ÁFÉSZ-ekhez tartozó szakcsoportok összehangolják a termelést a helyi termelőszövetkezetekkel. így nem ütköznek az érdekek, mindenki jól jár: a termelő, a szövetkezet is, és a legfontosabb, hogy teljes mértékben ki tudják elégíteni a lakossági igényeket. Az említett bemutatón a hatvan kistermelő felkeresett egy szakcsoporttagot, aki az Alkaloidában dolgozik: tavaly harmincezer forint bruttó értéket állított elő fóliasátra alatt, aminek több mint a hatvan százaléka nyereség. A 11 szakcsoport tagjai több, mint tízezer négyzetméter alapterületű fólia alatt gazdálkodnak. Ezért elsősorban primőrök — saláta, hónapos retek, hagyma, később paprika és paradicsom — termesztésével foglalkoznak. A termékekre az ÁFÉSZ-szal kötnek szerződést: minden mennyiségben felvásárolják a megtermelt árut. A MÉSZÖV megyei központi pénzalapból támogatást nyújt a szakcsoportoknak. Az újfehértói, a tiszavas- vári, a nagyhalászi és a dombrádi zöldségtermesztői szakcsoport ebben az évben összesen 324 ezer forintot kapott fóliaházak bővítésére. Emellett az ÁFÉSZ és a termelők hozzájárulásával korszerű, minden igényeknek megfelelő fóliasátrakat építenek. A tagok 40 százalékos dotációt kapnak fóliavósár- lásra abban az esetben, ha hároméves szerződést kötnek. (sípos) FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT BORI NÉNI KECSKÉI Ma: ősbemutató Nyíregyházán Kosa Ferenc filmje Balczó Andrásról Balczó Andrásról, a világhírű öttusázóról készített portréfilmet Kosa Ferenc filmrendező. Mivel a film hőse és rendezője egyaránt nyíregyházi születésű, az ősbemutató színhelyéül ezt a várost választották. Május 17-én, délután négy órakor vetítik első ízben a „Küldetés” című filmet a Krúdy moziban. Ezen az előadáson — mint az utána hat, illetve nyolc órakor következő másik kettőn is — részt vesz Balczó András és Kosa Ferenc. A hat órakor kezdődő vetítésre meghívót kaptak megyénk és Nyíregyháza párt-, állami és tömegszervezeti vezetői is. Este, a második vetítés után a megyei könyvtár előadótermében filmvitát rendeznek a ,,Küldetés”-ről. Az ankéton is részt vesz Balczó András és Kosa Ferenc, mint a másnap, 18- án a tanárképző főiskolán tartandó vitán. A közös beszélgetést Veress József filmesztéta vezeti, és az érdeklődők választ kaphatnak a film készítésével, a neves sportoló pályafutásával kapcsolatos kérdéseikre is. Jutalom, vagy büntetés Mindig szerencsés-e a megtaláló? Ki korán kel, aranyat lel — tartja a közmondás. Kevesen tudják, hogy a találásnak polgári jogi és büntetőjogi szabályai vannak. Mit mond a polgári törvénykönyv? Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a talált dolog a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozik és a jogszabályok előírásai sze- jint a találó megtett mindent, hogy a dolgot tulajdonosa visszakaphassa, de a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezik. Nem szerezhet tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, üzemi, vagy más épületben, helyiségben, továbbá a közlekedési és szállítási vállalatok közforgalmú szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a talált dolgot a hivatal, vagy vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti. A tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Ha a talált dolog nagyobb értékű és annak tulajdonjogát a ta. láló nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találói díjra jogosult, feltéve, ha mindent meg. tett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Ha valaki értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, és annak tulajdonjoga is feledésbe ment, — ide értve a régészeti, muzeális értékű vagy műemlékjellegű leletet — köteles az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át. Ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Aki a talált, vae tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, 8 napon iül a hatóságnak, vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, jogtalan elsajátítás vétségét, az 500 forintot meg nem haladó érték esetében pedig szabálysértést követ el. A. József nagycserkeszi lakos a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnál úttisztítóként dolgozott. 1976 szeptemberében munka közben Nyíregyházán, a Rákóczi utca elején egy arany karkötőt talált. A karkötőt hosz- szabb ideig magánál tartotta, majd feleségével felkeresték az öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat nyíregyházi üzletét és itt a karkötőt sajátjukként 1300 forintért értékesítették. A nyíregyházi járásbíróság jogtalan elsajátítás vétsége miatt tárgyalás mellőzésével A. Józsefet 1500 forint, míg A. Józsefnét 1000 forint pénz főbüntetésre ítélte. Dr. Medvigy Ferenc Császár Csaba, Nyíregyháza.
