Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZAG 1977. április 15. Negyvenezer aktivista 0 któberben tartja V. kongresszusát a Ma­gyar Vöröskereszt. A május közepéig tartó idő­szakban Szabolcs-Szatmár- ban 517 helyi szervezetben 40 ezer vöröskeresztes tag­nak nyílik lehetősége véle­ményt mondani a közös munkáról a beszámoló és vezetőségválasztó taggyű­léseken. A IV. kongresszus óta Szabolcsban 72 új helyi szervezet jött létre és 8 ezerrel gyarapodott a tag­létszám. Jelentősen fejlő­dött az ifjúság vöröske­resztes tevékenysége és a nyugdíjasok bevonása a lakóterületi munkába. A párt népesedéspolitikai határozata, és a XI. kong­resszus új programnyilat­kozata alapján a Vöröske­reszt tevékenységének hom­lokterébe került a család- védelem. Megalkotta a maga családvédelmi tevé­kenységének kereteit, amelyben kiemelkedő he­lyet foglal el az idős korú­ak társadalmi gondozásá­nak segítése, a veszélyezte­tett helyzetben élő csalá­dok és személyek sorsának figyelemmel kísérése, hely­zetének könnyítése, vala­mint a családok belső har­móniáját megbontó vagy veszélyeztető alkoholizmus elleni küzdelem. A Vöröskereszt helyi szer­vezeteinek egyik legnépsze­rűbb tevékenysége a térí­tésmentes véradás szerve­zése. Jó munkájukat dicsé­ri, hogy e területen a me­gyében már a 95 százalék­nál tartunk. Megújhodott az elsőse­gélynyújtás oktatása és a környezetvédelmi törvény elfogadásával megnőtt a Vöröskereszt által szerve­zett tisztasági mozgalom szerepe is. Megyénk vöröskereszte­sei is életünk szebbé téte­lén fáradoznak. Törekvé­sük mindannyiunk törek­vése. Munkájukat segítjük, támogatjuk, hogy az V. kongresszuson küldötteik még sikeresebb tevékeny­ségről számolhassanak be. (sigér) ÉLNI HINDIN LEHETŐSÉGGEL Mitől kiváló egy ifjúsági klab? Bókolhat-e a lány a fiú­nak? Hogyan kérje fel a fiú a lányt táncolni? Hogy kell köszönni az ismeretlen fiatal lánynak? Erről és hasonló kérdésekről rendeztek illem­tani vetélkedőt a Kölcsey Fe­renc Gimnázium ifjúsági klubjában. Azaz, nem is a klubban, mert az nincs. Il­letve van, de a pinceklubban bokáig járni most is a víz­ben. Hogy még sem kizárólag a helyiségen múlik egy kö­zösség tevékenysége, bizonyí­ték rá a nyíregyházi kölcsey- sek példája: tavasszal kiváló ifjúsági klub kitüntetést kap­tak. Mi tartja össze őket, hogy tudtak ilyen eredményt elérni a mostoha körülmé­nyek között is? Erről beszél­gettünk a klub legaktívabb tagjaival. A meghívott fiúk — A fiatalok szeretnek klubszerű formában szóra­kozni — kezdi a klubtitkár, Bodó Judit. — Éppen ezért erre a természetes igényre építünk, amikor minden má­sodik szombatra valamilyen programot állítunk össze. Az iskola tanulóinak egyharma- da, pontosan 192 fő tagja az ifjúsági klubnak. Ugyanak­kor „nyitottunk” is a város felé, mert 30 fiút hívtunk meg állandó klubtagnak a Petőfi Kollégiumból, és min­denki hozhat magával egy vendéget is. — A helyiség hiánya sem jelent legyőzhetetlen akadályt a műsorok lebonyolításában — folytatja a negyedikes Horváth Ágnes. — Több klubból is kaptunk meghí­vást, hogy ott tartsuk a ren­dezvényeket. Legutóbb a Pos­tásban volt disc jockey, előt­te a városi művelődési köz­ponttól és a Sipkay-klubtól kaptunk termet. Sportrepülés és eitera • — A műsorok összeállításá­nál pedig szem előtt tartjuk azt is, hogy a város különbö­ző pontjaira csak akkor jön­nek el a diákok, ha változa­tos, érdekes programot szer­vezünk — állítja Séra Erika. — Ősz a költészetben címmel sikeres összeállítást készítet­Politikai műsorok a képernyőn Készülődés az októberi forradalom 60. évfordulójára Fórum a Szovjetunióról és Kubáról, riportsorozat Oren- burgból, filmbeszámoló Londonból — csak néhány a Magyar Televízió politikai adások főosztályának idei tématervéből. S a legjelesebb: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó köszöntése. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére első műsorsorozatunkat már az év ele­jén sugározni kezdtük, amikor beszámoltunk a csepeli mun­kaverseny felhívásáról és széles körű visszhangjáról — tájé­koztatta az MTI munkatársát Erdős András főosztályvezető. A folytatás: dokumentumfilm-szerkesztőségünk most filmet forgat azokról az emberekről, akik sok évig éltek a Szovjet­unióban mint szakértők, vagy ott szerezték diplomájukat. Népszerű Fórum-adásaink sorozatában idén ősszel a Szov­jetunióról kérdezhetnek nézőink. Életrajzunk címmel elké­szült a szovjet televízió 60 részes filmje, amely a NOSZF óta eltelt 60. esztendő eredményeit mutatja be. Ezekből a leg­érdekesebb epizódokat mi is levetítjük. Idén többek közt Kubáról is tervezünk fórumot. Remél­jük, hogy előzetes megbeszéléseink alapján vendégül láthat­juk ezen az adáson azt a hat főből álló szakértő csoportot, akik válaszolnak nézőink kérdéseire. — Nemzetközi stúdió címmel tavaly elkezdett adássoro­zatunkat az emberi szabadság kérdéseinek feldolgozásával kívánjuk folytatni. Ehhez több filmünk is kapcsolódik té­nyekkel, a valóság bemutatásával cáfolva a Nyugaton mos­tanság divatos „szenzációt” az emberi szabadságjogok kap­csán a szocialista országokra szórt rágalmakat. Mint ahogy tények, dokumentumok szólalnak meg abban a bemutatásra váró szovjet filmben is, amely a Szabad Európa és a Szabad­ság adó működését, az enyhülés elleni propagandájukat mu­tatja be. — Üj műsorsorozattal is jelentkezünk, amelyben közéleti személyiségek nyilatkoznak a jelen legfontosabb kérdéseiről. A hét című műsorunk munkatársai a legfontosabb világese­ményekről jelentkeznek, hétről hétre. tek a versbarátkör tagjai. Meghívtuk már magunkhoz Ratkó Józsefet és a sportre- pülésről tartott előadást va­laki az MHSZ-ből. Jó néhá- nyan jelentkeztek is utána alkalmassági vizsgára ... Spanyolországot, Szomáliát mutatták be eddig színes di­án, de folytatjuk még az or­szágok bemutatását. Székely jelenetet adtunk elő a far­sangi műsoron. Meghívtuk a Honvéd utcai művelődési ház citerazenekarát, a Pásztor­tűz együttest, és mi is men­tünk a különböző városi ren­dezvényekre: csillagászati előadásra a tanárképzőre, a fiatalkori bűnözésről is szó volt az egyik előadáson. Talajvíz sem akadály — Erdész Sándor néprajz- kutató is a vendégünk volt. Szeretnénk még táncházat szervezni, a TIT-előadások közül ezután hallgatjuk meg a természetmítoszokról és a népi bölcsességről szólót — foly­tatja az elsős Bakos Zoltán. A nehézségeket a tanárok közül talán legjobban Kalu cza Lajos klubvezető ismeri. — Néhány év múlva telje­sen felújítják az iskolaépü­letet. Akkor kerül sor a pin­ceklub átalakítására is. Ad dig azonban a talajvíz miatt vagy az osztályokban, vagy más klubokban tarthatjuk műsorainkat. Ami a kitünte­tést is meghozta, talán az a szellem, az összetartás, ami jellemzi a klubtagokat. Nem a nehézségeket emlegetik, hanem a meglévő lehetősége­ket kihasználva szerveznek aktív klubéletet. T. K. Hegyyen óra Fehérgyarmatért Másfél millió közös erővel A fehérgyarmati falugyűlé­sen felállt egy tagbaszakadt férfi és rövid tőmondataival hívta fel magára a figyelmet. Azóta is sokat emlegetik a nevét, és kíváncsian várják, hogy sikerül-e teljesíteni vál­lalását, s vajon hányán sze­gődnek a nyomába? Nemes Istvánról, a MET- RIPOND dolgozójáról van szó, aki így emlékezik saját szavaira: — Felajánlottam, hogy az idén 40 órát, vagyis öt nap társadalmi munkát végzek Fehérgyarmatért. Mondtam, hogy csatlakozzanak hozzám, ki-ki a teherbírása és a sza­bad ideje szerint. A népfront aktivistája öt szabad szombatját áldozza fel szűkebb hazájáért. A kö­zelmúltban a gyáregység dol­gozóinak többsége csatlako­zott hozzá egy szabad szom­baton, és valamennyien a sa­ját posztjukon végezték mun­kájukat. A számítások szerint a vasasüzem dolgozói a kö­zeljövőben a kommunista szombat eredményeként 60 ezer forinttal gyarapítják a tanács kasszáját. Röviddel a falugyűlés után a Győzhetetlen Brigád Ter­melőszövetkezetben tartottak mérlegzáró közgyűlést, ahol a traktorosok brigádvezetője, Bunna József javasolta, hogy a tsz brigádjai is vállaljanak 40 óra társadalmi munkát Fe­hérgyarmatért. Tetszéssel fo­gadták a felhívást és csatla­kozott hozzá az öt szocialista brigád 87 tagja. Szervezés kérdése: hétköz­nap kapnak-e társadalmi munkát a tsz-tagok? Kap­hatnak, hiszen néha az időjá­rás tétlenségre kényszeríti őket. A brigádok nemcsak fi­zikai erejüket ajánlották fel a közösség javára, hanem a gépeket is. A tagság bele­egyezésével bevetik a társa­dalmi munkába a traktoro­kat, a markolókat, felvonul­nak a szállításhoz az IFA te­hergépkocsik is. Az öt gépe­sített brigád látványos mun­kát végezhet az Erdőhát köz­pontjáért. A szervező munkában je­lentős feladatok várnak a ta­nácstagokra. Kőszegi József tanácstag óvatosan fogalmaz, nem szeret ígérgetni. — Az biztos, hogy a Mun­kácsy Mihály utcát járható­vá tesszük. Elintéztük, . hogy a téglagyár nagyobb mennyi­ségű törmeléket ad. A falu­központ kialakításánál is se­gédkezünk, nemcsak a saját utcánkra gondolunk. önzetlen, másokért is dol­gozó emberek szép számmal akadnak a nagyközségben, közülük hatnák a neve nyil­vánosságot érdemel: Ármós Károly, Ember Gyula, Mun­kácsy Péter, Molnár Elemér, Nemes Károly, Tisza Miklós- né. A közelmúltban elsőként ők kapták meg a „Fehér- gyarmatért” emléklapot. A tanács végrehajtó bizottsága azonos erkölcsi elismerésben részesítette a METRIPOND, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat, a téglagyár és a he­lyi posta kollektíváját. Mind­annyian különösen kok tár­sadalmi munkát végeztek az elmúlt évben. Németh Sándor, a nagy­községi tanács elnöke: — Erre az évre másfél millió forint értékű társadal­mi munkát terveztünk, de bí­zom abban, hogy a tervet túlteljesítjük, hiszen az elő­zetes számítás szerint csak az új buszpályaudvar építé­sénél 500 ezer forint értékű közhasznú munkát végez a lakosság. W. L. Hírünk az országban Népszabadság A borpalackozóktól a gyógyszeriparig sokfelé hasz­nálják azokat a háromréte­gű hullámlemezből készülő, acetátfóliás bevonatú dobo­zokat, amelyek a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárá­nak új ívkasírozó, kimetsző, hajtogató és ragasztó gépso­rán készülnek. A Népszabad­ság arról tudósít, hogy az erre tervezett két hónap he­lyett alig három hét alatt járatták be tavaly az új gép­sort. Egyre keresettebb ez a termék, anyaga és bevonata színes fotók kiemelésére is alkalmas. Az eddig külföld­ről beszerzett anyag hazai gyártásával több millió dol­lárnyi devizát spórolnak meg. Exportra is jut belőle: januárban például Csehszlo­vákiába, Jugoszláviába és az NDK-ba szállítottak e dobo­zokból. Példásan jó kapcso­latot alakított ki ez az üzem g vasúttal is: a kevésbé „va­gonhiányos” hétvégeken is rakodnak, s ugyancsak a MÁV gondjain enyhítenek azzal, hogy teljes irányvona­tokat állítanak össze. Van úgy, hogy még a termelést is a kocsik beküldésének terve szerint irányítják, és ilyen­kor raktározni sem kell: a szalagról egyenesen a sze­relvénybe pakolják az árut. Magyar Nemzet Másfél éve határoztak úgy Fehérgyarmaton, hogy az Uj Élet és a Győzhetetlen Bri­gád Termelőszövetkezet egyesül. Nemrég tartották évzáró közgyűlésüket és már két olyan mondat is elhang­zott a beszámoló végén, ami az igazi változást, a megúju­lást jelzi olvashatjuk a Ma­gyar Nemzet hasábjain. Dányádi László elnök be­számolója elején említette: nagyon tartottak az egyesü­léstől mindkét termelőszö­vetkezetben, hiszen egyaránt kedvezőtlen adottságúak. Az 1975-ös évet mérleghiánnyal M FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT ARANYLAKODALOM Franczel Judit, Nyíregyháza zárták. Az egyesült szövet­kezetben elsősorban állatte­nyésztéssel foglalkoznak. En­nek legfontosabb bázisa a 324 férőhelyes szakosított te­henészeti telep. A tejterme­lés 25 százalékkal növeke­dett. Az állattenyésztési ága­zat nyereséggel zárt. A nép- gazdasági célokat figyelem­be véve: 456 hektáron ter­meltek cukorrépát, dohányt és napraforgót. 17 hektáron zöldségfélét, hetvenen pedig almát termelnek, összesen 133 vagon almát értékesítet­tek, nagyrészt exportra ment. A gazdaság termelési értéke a tervezett 29 millióval szem­ben elérte a 41 millió forin­tot. Az egy tagra jutó évi át­lagkereset 35 ezer forint volt. Az ünnepi közgyűlésen 2 millió 64 ezer forint részese­dést osztottak ki a tagoknak. A továbblépés irányát az el­nök két utolsó mondata jel­zi : adottságaink, lehetősége­ink kihasználásával töreked­jünk a hozamok növelésére, a biztonságosabb termelésre, jobban meg kell közelíteni a megyei termésátlagokat. Az idei gazdasági évben a ter­melési értéket a múlt évihez viszonyítva 8—10 százalékkal kell növelnünk. Népszava A közművelődési lehetősé­geket közelebb kell vinni az emberekhez, így jutottunk el a munkahelyekre — írja Ké- zy Béla, az SZMT művelődé­si házának igazgatója a Nép­szavában. A megyei művelő­dési központ az országban elsők közt szervezett konzul­tációs központot, *de eredmé­nyesebbnek bizonyult a mun­kahelyeken megtartott kon­zultáció. Elsőként a SZÁÉV 3-as főépítésvezetőségén jött létre a kihelyezett konzultá­ciós központ. Szanyi Berta­lan főépítésvezető — a válla­lat egyetértésével — munka­idő-kedvezményt biztosított dolgozóinak. így 14 órától mindannyian részt tudnak venni az új oktatási formán. A nyolc általános megszerzé­séről a megkérdezett kubiko­sok, segédmunkások azt mondták: a hat elemi után sok-sok év kihagyását bepó­tolni ugyan nehéz, de a ked­vezményekkel élve mindenki számára elérhető. A Taurus Gumigyár dolgozói közül is jó néhányan igénybe veszik ezt a lehetőséget. Tiszavasvá- riban az Alkaloida Gyár he­tente kétszer tart konzultá­ciót 26 dolgozójának. Máté­szalkán 100 órára rövidítet- <ték a vizsgára való felkészü­lés idejét. Az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házá­ban úgy tervezik, hogy az 1977 őszén induló Mindenki iskolája tévéadásokra és a tankönyvre építve néhány üzemben vetélkedőt szervez­nek a dolgozóknak. M Etet és Tudomány Rozsály elpusztult közép­kori várkastélyának helyén 1972-ben került napvilágra egy címertartó angyalos csempe. Készítése egy fontos történelmi eseményhez kötő­dik. A Rozsályiak uradalmá­hoz tartozó Gyarmat, Tunyog, Matolcs és Kisnamény népe ugyanis 1514-ben, a Dózsa- felkeléskor, földesuruk rozsá- lyi kastélyát is megtámadta és elpusztította. A felkelés elfojtása után, az újjáépítés­kor állították fel a kastély­ban azt a kályhát, amelyet az 1516-os évszámmal jel­zett csempékkel együtt ez az angyalos csempe is díszített. — olvashatjuk az Élet és Tudományban.

Next

/
Thumbnails
Contents