Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
1977. április 10. KELET-MAGYARORSZÁG 13 Vadaskerti pillanatok Sóstón Van tőlem elragadóbb „legény”? Már megint zavarnak! Nem jó egyedül. Hol késik már megint az ebédem? Korán keltünk, nem volt időnk borotválkozni. A torna kérem mindennek az alapja. Majd én megmutatom, ki a férfi! A gazfickó ismét a másik tyúknak udvarol. Gaál Béla képes riportja A Petőfi-kép nyomán a dagerrotípiáról Hogyan állapítják meg a filmek korhatárát ? A tv új sorozatműsorában, amely a magyar fotográfia történetét mutatja be, a képernyőn láthatták a nézők Petőfi egyetlen fotóarcmását. A történelmi értékű dagerrotí- piának azonban nemcsak a látványa, hanem a története is érdekes. Az ismert volt a feljegyzésekből, hogy Petőfi 1847-ben Szendrei Júliának szánt jegyajándékul fényképet készíttetett magáról. E régi-régi dagerrotípia azonban nyomtalanul eltűnt. Illetve egy nagyon halvány nyom azért volt... Petőfi Zoltán, a költő fia állítólag Beliczay Imre katonaorvosnak — kezelőorvosának — ajándékozta. Rózsa György dr., a Nemzeti Múzeum osztályvezetője ezen a nyomon indult el. Megállapította, hogy a család egy idős tagjának még a Beliczay nagyapa beszélt valami képről. A Beliczay család mai leszármazottai ezek után a pincétől a padlásig mindent átkutattak, s elő is került egy 7X10 centiméter nagyságú dagerrotípia, azaz egy ezüstlapocska, összetört üveglap alatt. Amikor a feketére oxidálódott ezüst felületet megtisztították, előtűnt egy kis részlet a szem körül, s a magyaros nyakkendő egy 'csücske. Most már biztos volt, hogy valóban Petőfi arcát lelték meg. De hosszú idő telt el, amíg rászánták magukat a szakemberek, hogy a történelmi becsű ereklyét restaurálási kísérletnek vessék alá. Próbaképpen pár év múltán egy másik, láthatatlanná fe- ketült dagerrotípiát adtak az azóta elhunyt fotóművésznek, Escher Károlynak, aki gondos tisztítás után ciánkáli fürdőben ismét láthatóvá tette az eltűnt képet. Ekkor Kossuth Lajos egyik ismeretlen fotóportréja bukkant elő. Ismét két év telt el, az újjászületett Kossuth-kép állta az időt, s végül 1957-ben Escher Károly felújíthatta —Petőfi egyetlen hiteles arcmását, amely ma már — természetesen fényképmásolatban — közkézen forog. Az eredeti felvételt dr. Beliczay Imre az Irodalmi Múzeumnak ajándékozta. A Nemzeti Múzeum birtokában volt régtől fogva még 40 ilyen reformkorból megmaradt ősfénykép, hasonlóan rossz állapotban. Ezek restaurálásához 1962-ben fogott hozzá Baky Győző festőművész-restaurátor és felújításukat 1968-ban be is fejezte. . A moziműsorokban a cím utáni csillagok jelzik, hogy a szóban forgó alkotást csak 16, vagy 18 éven felüliek nézhetik meg, illetőleg, hogy 14 éven aluliaknak megtekintését nem ajánlják. Milyen szempontok szerint állapítják meg a korhatárt? — érdeklődtünk a Filmfőigazgatóság műsorpolitikai osztályán. — Az „iránytű” az a miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy a bemutatásra kerülő filmeket a filmátvevő bizottság a nevelési szempontok figyelembevételével... minősíti. Az A, B és C minősítés a 18 éves, a 16 éves, illetőleg a 14 éves korhatárt jelenti. Míg a 18, illetőleg 16 év kötelező erejű — tehát ennek az előírásnak a megszegőit kivezethetik a moziból és a jegyet kiadó mozit vagy illetékes személyt megbüntethetik — addig a 14 éves korhatár csak ajánlott, tehát nem kötelező. A filmek korhatár szerinti kategorizálását illetően — ennek jegyében — a fő szempont az, hogy a serdülőkoru- akra káros a brutalitás, a durvaság és az erőszakosság ábrázolása; ez nagyon sok esetben hátrányosan hat a fiatalok gondolkodására. Komoly gondot okozhat az is, ha a serdülőkorú olyan problémával találkozik, amelyet nem ért meg; félelmet kelthet benne és pszichológiailag árthat a fejlődésben lévő fiatalembernek. „Korhatárvitákat” idézhet elő a modern filmek naturalizmusa. Sok esetben — éppen az előzőekben említett szempontok alapján — mérlegelni kell, hogy értékes filmek, amelyekben sok a naturális elem, a közönség elé kerüljenek-e? Ilyenkor azzal is számot kell vetnünk, hogy kiknek az érdeklődési körébe tartozik a szóban forgó alkotás, s ennek megfelelően esetleg stúdióprogramokba iktatjuk, vagy a klubmozik, illetőleg a filmmúzeum műsorára kerülnek. Hazánkban egyébként az elmúlt esztendőben 198 játékfilmet mutattak be. Közülük négy volt 18, tizenhét 16 éven felüli korhatárhoz kötve; a 14 éven alul nem ajánlott filmek száma 47 volt. Falusi locsolkódás. Locsolkódás. A legszebb szavak A magyar nyelv hetén rendezett előadásokon a hallgatók azt a kérdést is föltették a nyelvművelés szakembereinek, hogy melyek a legszebb magyar szavak. Szókincsünk tíz legszebb szavának „válogatását” Kosztolányi Dezső, a költői nyelv és széppróza mestere kezdeményezte. Elsősorban nem is a szó hang- alakjára volt tekintettel, hanem az általa legszebbnek vélt szavak hangulatára. valamint fogalmi tartalmára. Ezeknek a szubjektív módon megítélt ismérveknek alapján Kosztolányi a következő tíz szónak adta a pálmát: szűz, láng, gyöngy, anya, ősz, kard, csók, vér, szív, sír. A nyelvművelők és irodalomtörténészek számon tartják Kosztolányi „válogatott”- ját, bár egy későbbi felmérés érdekes módon megkérdőjelezte azt. 1958-ban ugyanis egyik hetilapunk pályázatot hirdetett a legszebb tíz magyar szó kikeresésére. A Kosz- tolányi-féle és a későbbi szósor ösz- szevetés érdekes adalék a nyelvesztétikai kutatás számára, A 160 pályázó szavazata alapján ugyanis a következő tíz szó lett a győztes: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. Az összevetésből rögtön kiderül, hogy csak egyetlen szó szerepel mindkét válogatásban: a gyöngy. Ez bizony nem valami nagy egyezés ... Mindebből a nyelvészek azt a következtetést vonták le, hogy nincs megbízható mértékünk a szavak esztétikai értékének ösz- szevetéséhez. Hozzátehetjük: az eredmény azt is bizonyítja. hogy édes anyanyelvűnk bővelkedik szép, mély hangulati hatást hordozó szavakban. Cs. B. — No de szívem, hiszen csak locsolni jött z f
