Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

\ 1977. április 9. KELET-MAGYARORSZÁG Iskola * Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Nagyszülők és unokák A hatodikos Jóska fogta kerékpárját, s már éppen sikerült kiosonnia az előszobaajtón, mikor nagyanyja megállította. — Hová mész? Jóska nem válaszolt. — Nem engedlek sehova! Tedd le a kerékpárt! — pattogott a nagymama. — Maga nekem nem parancsol! — fakadt ki a fiú. — Majd apu megmondja, hogy elmehetek-e. Nem tipikus ez a jelenet. Szerencsére, ilyen durva megnyilvánulásokat ritkán kell elszenvedniük a nagy­mamáknak unokáiktól. Annyit mégis sejtet, sajátos helyzetben vannak a nagyszülők. Nem egy családban a nap nagy részében a felügyeletükre vannak bízva a gyerekek, s nekik kevésbé fogadnak szót, kevésbé res­pektálják, mint a szülőket. Egyszerű az oka ennek, tőlük kevésbé függnek a gyerekek. Valójában minden kérdés­ben a szülők döntenek, s mindent tőlük kapnak meg. Mégis, min múlik, hogy az egyik családban nagy tiszteletben áll a nagymama, nagyapa, a másikban pe­dig csak foghegyről és neveletlenül beszélnek velük az unokák? Ahol a nagyszülőket megbecsülik, törődnek velük, szeretettel és tapintattal érintkeznek velük fiaik, menyeik, ott az unokák is hasonlóképpen viselkednek. Ebben is utánozzák szüleiket. Ahol az unokák tisztelet- lenek, hiba van a szülőkben. A gyerek azt a hangnemet veszi át, amit apjánál, anyjánál is tapasztal. Mi a feltétele, hogy a nagyszülő a szülővel azonos hatékonysággal foglalkozzon a gyerekkel? A legfonto­sabb : azonos elvek szerint kell nevelniük, azonos köve­telményeket kell támasztaniuk. Egyszerűbben fogal­mazva: amit az apa megtilt, azt távvollétében a nagy­mama sem engedheti meg a gyereknek. Például meg­szokta a gyerek, hogy ha iskolából hazajön, átöltözik és elrakja a holmiját. Helytelen, ha a nagymama azt mondja: — Menj csak játszani, majd én elteszem a ru­hádat. Sok nagyszülő igyekszik megvásárolni unokái sze- retetét. Állandóan édességekkel tömi, ajándékokat vá­sárol, pénzt dugdos titokban nekik. Könnyű belátni, hogy bár az ajándékok a nagyszülő .iránt kedvezően hangolják a gyereket, a szeretetet megvásárolni még­sem lehet. Nincs is rá szükség. A gyerek érzi, ki köze­ledik hozzá őszinte szeretettel, s ezt természetesen vi­szonozza is. A harmonikus emberi kapcsolatot állandó ajándékozás nélkül is el lehet érni. Ha a gyerek a nagy­szülőben társra talál, aki ebben a rohanó, időhiányos világban meghallgatja gondjait, segít problémái megol­dásában, akivel jól lehet beszélgetni, aki megérti, őt,:akr kor feltétlenül tisztelettel és szeretettel közeledik hoz­zá. Nem a nagypapa ajándékait méltányolja igazán, ha­nem jóságos, szeretetteli lényét, az együtt töltött han­gulatos órákat. A gyerek szeretetének másfajta „megvásárlása” a túlzott engedékenység. — A nagymamánál jó, — mondja nem egy cseme­te — ő mindent megenged. Nála mindent szabad. Ez az engedékenység nem egyszer addig fajul, hogy eltitkolják a szülők elől a gyerek ballépéseit, sőt az is­kolai intőit is aláírják. Amiért esetleg jócskán bünte­tést érdemel a nebuló, nem is jut a szülők tudomására a nagymama jószívűsége folytán. Sok nagyszülő — nyilván a nagy korkülönbségből eredően — a valóságosnál sokkal érzékenyebbnek és gyengébbnek érzi unokáját. Ezért követi el azt a gya­kori hibát, hogy nem életkorúknak megfelelően keze­lik őket. Maguk érzékenyek az időjárásra, ezért lehető­leg túlöltöztetik a gyerekeket. Mindennapi vita tárgya, hogy ezt meg ezt vedd még fel, mert megfázol. Nem hisznek benne, hogy egyedül is el tud menni az iskolá­ba, pedig már egyetlen osztálytársát sem kísérik. Nem vehet kezébe kést és ollót, pedig már az óvodában is használják ... és sorolhatnánk még hosszan. M indennapi összeütközések forrásai ezek, megbon- tói a nagyszülők és unokáik közötti harmóniá­nak. Egy módon lehet csak elkerülni, ha nagy­mama és a nagypapa ebben is és minden egyéb kérdés­ben a szülőkkel egyetértésben cselekszik. Átányi Horváth László Egy Örs — egy család Az ötödikes Géza mesélte osztálytársainak: — Szombaton délután el­megyünk apuval a múzeum­ba. — Jó neked! — mondták a Párduc őrs tagjai — mi is szívesen elmennénk. Joggal kérdezhetnétek, mi­ért nem mennek? Mennének is, de a Párduc őrs tagjai egy kisebb faluban laknak, a múzeum pedig a közeli vá­rosban van. A Párduc őrs tagjai mégis megtekinthették az érdekes kiállítást a városban. Leve­let írtak Géza édesapjának: „Kedves Csizmadia Bácsi! Szeretnénk, ha nemcsak Gé­zát, de az egész Párduc őrsöt elvinné magával szombat dél­után a múzeumba.” így ju­tottak el a párducok nem­csak az említett múzeumba, de még sok egyéb vágyott helyre. Azontúl felváltva, egy-egy éppen ráérő anyuka vagy apuka kísérte el az őr­söt. Lehet-e igazi úttörőélet ott, ahol az őrsnek nincs valódi tanyája, búvóhelye? Ugye, elképzelhetetlen? Faluhelyen kisebb városban nem gond: a folyóparton, a kiserdőben, hegyen-völgyön számtalan rejtek akad. De mit csinálja­nak a nagyvárosi úttörők? vlssünk egy pillantást Csilláék hétvégi házára. Mekkora család? — csodál­kozunk el. De hiszen ez ;tt csupa azonos korú gyerek. Igen, Csilláék az egész őrsöt meghívták hétvégi házukba, de még a patronáló KISZ- eseket és az őrs veteránját is. A bográcsban gulyás fő, s elképzelhetitek, hogy vi­dám a hangulat, mindenki örül a remek együttlétnek. De jó is nekik! — gondol­játok most magatokban. Bez­zeg ha nekünk lenne ilyen lehetőségünk. Pedig hasonló megoldást ti is találhattok. Kérdezgessétek csak végigaz őrsben, melyik családban van a város széli kert, közeli hétvégi ház. S ha nálatok ép­pen nincs semmi, társuljatok egy másik őrssel, rendezze­tek közösen „zöld” összejö­veteleket. Azt tartják az úttörőről, hogy jó ötletért nem megy a szomszédba. Mérjétek fel le­hetőségeiteket, és ha kell kér­jétek a felnőttek segítségét. Az egy család — egy őrs mozgalom lehetővé teszi, hogy kitáguljon előttetek a világ. Fejtörő kis matematikusoknak 1. írjátok le egymás után az első 15 természetes számot a következő módon: I, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, II, 12, 13, 14, 15. Töröljetek, ki tíz számjegyet úgy, hogy a visszamaradó szám a lehető legnagyobb le­gyen! 2. Egy asszony elköltötte pénzének felét és fél forintot. Majd az így megmaradt pénzének felét és még fél forintot. Ezek után 13 Ft-ja maradt. Hány forintja volt eredetileg. MEGFEJTÉSEK: A március 12-én közölt fejtörő megfejtése. 1. Van egy igaz állítás, s ez a negyedik, a többi ha­mis. A negyedik állítás pon­tosan ezt állítja. n J 3. A következő ábrákat próbáljátok megrajzolni a ceruza felemelése nélkül, ha egy vonalon csak egyszer haladhattok végig! Melyiket nem lehet megrajzolni? A megrajzolhatök- nál melyik pontból kell elindulni? 2. A megoldást az ábra mutatja: Ki volt Sherlock Holmes? 1859-ben született szellemi atyja, Arthur Conan Doyle. A nagy detektív kalandjai óriási könyvsikert jelentet­tek. Alkotója mégis elég ha­mar elhatározta, hogy el­pusztítja hősét, bár naplója tanúsága szerint tudta, hogy a mesterdedektív halála bankbetétjének „temetését” is jelenti majd. 1893 decemberében tehát Conan Doyle megöli Sher­lock Holmest és nagy ellen­ségét, a „gyilkosság Napóle­onját”, Moriarty professzort — mindketten áldozatai lesz­nek a Reichenbachi vízesés­nek. Mi történt ezután? Az olvasóközönség nem várt tiltakozása és felháborodása arra kényszeríti a regényírót, hogy megírja a Baskerville-i kutya című könyvet, de hangsúlyozza: ennek cselek­ménye a detektív halála előtt játszódik. Az olvasók nem elégedtek meg ennyivel, s Conan Doyle 1905-ben kény­telen feltámasztani hősét. Az író megalkudott a közönség­gel, de nem nyugodott meg. Hősét nyugdíjas tenorhoz ha­sonlítja, aki állandóan bú­csúelőadásokat tart. Szerin­te meg kell halnia, akármely más élő, vagy képzelt sze­mélynek. Conan Doyle tévedett! Ö halt meg 1930-ban, de mesterdetektívje életben ma­radt. Kalandjainak történetét szinte minden nyelvre lefor­dították. Százharmincnál több film készült róla (leg­újabban tv-sorozatfilm is!), számtalan színdarab, rádió- és televíziójáték örökíti meg Sherlock Holmes „halhatat­lan” alakját. Conan Doyle legkisebb fia Adrian, 1965-ben megvásá­rolta a svájci Lucens-kas- télyt, amely ma Sherlock Holmes-múzeum. Legérde­kesebb része Sherlock Hol­mes Baker Street 221/B alat­ti képzeletbeli lakásának hű mása. Minden tárgy korhű: a perzsa papucs, pipagyűi- teménye, hegedűje (egy való­di Stradivarius), kockás posztóból készült csuklyás köpenye, vadászkalapja, Watson doktor fotele. így „él” napjainkban is egy hajdani detektívregény- sorozat hőse, Sherlock Hol­mes ... R. T. A m/us és a hím es tojás N yiszi-Nyuszi másodi­kos volt abban az is­kolában, amibe min­den rendes nyúlgyereknek el kell járnia, hogy megtanulja idejében a nyulak tennivaló­it. Egyszer Nyiszi-Nyuszi az­zal állított haza az iskolából: — Anyám, azt hallottam, hogy jön a húsvét és nekünk kell tojásokat festenünk. Az anyja elcsodálkozott. — Fiacskám, azt csak mondják, hogy a nyulak pingálgatják a hímeseket. — Mindegy ... Én hiszem! És nekem kell egy tojás! — mondta Nyiszi-Nyuszi elha­tározással. — Azt én nem tudok ne­ked adni, fiam! — felelte az anyja. — Majd én szerzek! — fe­lelte Nyiszi-Nyuszi önérzete­sen. Jött-ment, járkált, gondol­kodott, honnan és hogyan le­het tojást szerezni. Tudta, hallotta valakitől, hogy Tyúkanyó a kertek alatti szalmakazalba jár tojni. Tő­le talán szerezhetne egy-két tojást. Felismerését tett kö­vette. Elment a kertek alatti szalmakazalhoz. — Lám, ide nem jöttem hiába — mondta amikor meglátta a fészekben a sok tojást. — Egyet „kölcsön” veszek, majd utólag meg­mondom Tyúkanyónak — motyogta magának és zsebé­be tett egy tojást. Otthon nekiült tojást pin- gálni. Szépre, tarkára, szí­nesre festette és betette a fejpárnája alá. Húsvétig elő sem veszi — gondolta — s ha majd előveszi, hogy fog­nak irigykedni a nyúlfiak, ha meglátják a díszes, szép to­jást. Elkövetkezett az ünnep reggele. Nyiszi-Nyuszi amint felébredt nyomban nyúlt a feje alá, hogy elővegye a hí- mes tojást. Nagy meglepetésé­re csak a héját találta, lent a ház földjén pedig egy na­gyon tarka, cifra tollú csi­be szaladgált — szedte a le­hullt morzsát. Nyiszi-Nyuszi elcsodálko­zott. — Téged, hogy hívnak? — kérdezte a csibétől. — Még nincs nevem! — felelt az. — Légy Csípi, jó? A hrjsvét reggeli név-, adást nagy vidáman ünnepelték meg és ba­rátságuk oly erős lett, hogy még ma is tart, pedig már Csípi felnőtt, Nyiszi-Nyuszi is nagy lett. Az idei húsvét- ra Csipi tojta a hímesnek va­ló tojásokat A március 26-án közölt versidézet című betűrejtvé­nyünk megfejtése: domborod­jék a sír is fölöttem. Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kettő­zött mássalhangzó. 7. Építé­szeti stílus. 8. Kertet mű­vel. 9. Vízinövény. 11. Elme. 12. Névelővel, vízinövény. 14. Némán viszem! 16. He- ges. 18. Félig omló! 20. Fon­tos táplálék. 21. Cipészszer­szám. 22. Házikó. 24. Köz­ség a vásárosnaményi járás­ban. 25. Elektromosság. 27. Toll, népiesen. 28. Azonos betűk. 29. A betegség. Függőleges: 1. Téli közlekedési esz­köz. 2. Ezüst vegyjele. 3. Szlovák, régies szóval. 4. Közlekednek rajta. 5. Eskü­vő. 6. Presszionálás. 10. Fes­tett csík. 11. Elme. 13. Visz- sza: sereg. 14 Szürkefém. 15. Megfejtendő. 17. Pocsék. 19. Megfejtendő. 21. Nem ülő, nem fekvő. 23. Fonott edény. 24. Aki betűi kever­ve. 26. MS. 27. Kettőzve du­nántúli város. Megfejtendő: Naprendszerünk három bolygójának neve (vízszin­tes 1, függ. 15, 19.). Múlt heti megfejtés: Éljen április négy. Könyvjutalom: Valu Katalin Kisvárda, Nagy Szilvia Nyíregyháza, Kiss Levente Csenger, Mi- nya Erika Levelek, Kovács Ildikó Baktalórántháza, Má­té Roland Kölese és Bak Béla Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents