Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
\ 1977. április 9. KELET-MAGYARORSZÁG Iskola * Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Nagyszülők és unokák A hatodikos Jóska fogta kerékpárját, s már éppen sikerült kiosonnia az előszobaajtón, mikor nagyanyja megállította. — Hová mész? Jóska nem válaszolt. — Nem engedlek sehova! Tedd le a kerékpárt! — pattogott a nagymama. — Maga nekem nem parancsol! — fakadt ki a fiú. — Majd apu megmondja, hogy elmehetek-e. Nem tipikus ez a jelenet. Szerencsére, ilyen durva megnyilvánulásokat ritkán kell elszenvedniük a nagymamáknak unokáiktól. Annyit mégis sejtet, sajátos helyzetben vannak a nagyszülők. Nem egy családban a nap nagy részében a felügyeletükre vannak bízva a gyerekek, s nekik kevésbé fogadnak szót, kevésbé respektálják, mint a szülőket. Egyszerű az oka ennek, tőlük kevésbé függnek a gyerekek. Valójában minden kérdésben a szülők döntenek, s mindent tőlük kapnak meg. Mégis, min múlik, hogy az egyik családban nagy tiszteletben áll a nagymama, nagyapa, a másikban pedig csak foghegyről és neveletlenül beszélnek velük az unokák? Ahol a nagyszülőket megbecsülik, törődnek velük, szeretettel és tapintattal érintkeznek velük fiaik, menyeik, ott az unokák is hasonlóképpen viselkednek. Ebben is utánozzák szüleiket. Ahol az unokák tisztelet- lenek, hiba van a szülőkben. A gyerek azt a hangnemet veszi át, amit apjánál, anyjánál is tapasztal. Mi a feltétele, hogy a nagyszülő a szülővel azonos hatékonysággal foglalkozzon a gyerekkel? A legfontosabb : azonos elvek szerint kell nevelniük, azonos követelményeket kell támasztaniuk. Egyszerűbben fogalmazva: amit az apa megtilt, azt távvollétében a nagymama sem engedheti meg a gyereknek. Például megszokta a gyerek, hogy ha iskolából hazajön, átöltözik és elrakja a holmiját. Helytelen, ha a nagymama azt mondja: — Menj csak játszani, majd én elteszem a ruhádat. Sok nagyszülő igyekszik megvásárolni unokái sze- retetét. Állandóan édességekkel tömi, ajándékokat vásárol, pénzt dugdos titokban nekik. Könnyű belátni, hogy bár az ajándékok a nagyszülő .iránt kedvezően hangolják a gyereket, a szeretetet megvásárolni mégsem lehet. Nincs is rá szükség. A gyerek érzi, ki közeledik hozzá őszinte szeretettel, s ezt természetesen viszonozza is. A harmonikus emberi kapcsolatot állandó ajándékozás nélkül is el lehet érni. Ha a gyerek a nagyszülőben társra talál, aki ebben a rohanó, időhiányos világban meghallgatja gondjait, segít problémái megoldásában, akivel jól lehet beszélgetni, aki megérti, őt,:akr kor feltétlenül tisztelettel és szeretettel közeledik hozzá. Nem a nagypapa ajándékait méltányolja igazán, hanem jóságos, szeretetteli lényét, az együtt töltött hangulatos órákat. A gyerek szeretetének másfajta „megvásárlása” a túlzott engedékenység. — A nagymamánál jó, — mondja nem egy csemete — ő mindent megenged. Nála mindent szabad. Ez az engedékenység nem egyszer addig fajul, hogy eltitkolják a szülők elől a gyerek ballépéseit, sőt az iskolai intőit is aláírják. Amiért esetleg jócskán büntetést érdemel a nebuló, nem is jut a szülők tudomására a nagymama jószívűsége folytán. Sok nagyszülő — nyilván a nagy korkülönbségből eredően — a valóságosnál sokkal érzékenyebbnek és gyengébbnek érzi unokáját. Ezért követi el azt a gyakori hibát, hogy nem életkorúknak megfelelően kezelik őket. Maguk érzékenyek az időjárásra, ezért lehetőleg túlöltöztetik a gyerekeket. Mindennapi vita tárgya, hogy ezt meg ezt vedd még fel, mert megfázol. Nem hisznek benne, hogy egyedül is el tud menni az iskolába, pedig már egyetlen osztálytársát sem kísérik. Nem vehet kezébe kést és ollót, pedig már az óvodában is használják ... és sorolhatnánk még hosszan. M indennapi összeütközések forrásai ezek, megbon- tói a nagyszülők és unokáik közötti harmóniának. Egy módon lehet csak elkerülni, ha nagymama és a nagypapa ebben is és minden egyéb kérdésben a szülőkkel egyetértésben cselekszik. Átányi Horváth László Egy Örs — egy család Az ötödikes Géza mesélte osztálytársainak: — Szombaton délután elmegyünk apuval a múzeumba. — Jó neked! — mondták a Párduc őrs tagjai — mi is szívesen elmennénk. Joggal kérdezhetnétek, miért nem mennek? Mennének is, de a Párduc őrs tagjai egy kisebb faluban laknak, a múzeum pedig a közeli városban van. A Párduc őrs tagjai mégis megtekinthették az érdekes kiállítást a városban. Levelet írtak Géza édesapjának: „Kedves Csizmadia Bácsi! Szeretnénk, ha nemcsak Gézát, de az egész Párduc őrsöt elvinné magával szombat délután a múzeumba.” így jutottak el a párducok nemcsak az említett múzeumba, de még sok egyéb vágyott helyre. Azontúl felváltva, egy-egy éppen ráérő anyuka vagy apuka kísérte el az őrsöt. Lehet-e igazi úttörőélet ott, ahol az őrsnek nincs valódi tanyája, búvóhelye? Ugye, elképzelhetetlen? Faluhelyen kisebb városban nem gond: a folyóparton, a kiserdőben, hegyen-völgyön számtalan rejtek akad. De mit csináljanak a nagyvárosi úttörők? vlssünk egy pillantást Csilláék hétvégi házára. Mekkora család? — csodálkozunk el. De hiszen ez ;tt csupa azonos korú gyerek. Igen, Csilláék az egész őrsöt meghívták hétvégi házukba, de még a patronáló KISZ- eseket és az őrs veteránját is. A bográcsban gulyás fő, s elképzelhetitek, hogy vidám a hangulat, mindenki örül a remek együttlétnek. De jó is nekik! — gondoljátok most magatokban. Bezzeg ha nekünk lenne ilyen lehetőségünk. Pedig hasonló megoldást ti is találhattok. Kérdezgessétek csak végigaz őrsben, melyik családban van a város széli kert, közeli hétvégi ház. S ha nálatok éppen nincs semmi, társuljatok egy másik őrssel, rendezzetek közösen „zöld” összejöveteleket. Azt tartják az úttörőről, hogy jó ötletért nem megy a szomszédba. Mérjétek fel lehetőségeiteket, és ha kell kérjétek a felnőttek segítségét. Az egy család — egy őrs mozgalom lehetővé teszi, hogy kitáguljon előttetek a világ. Fejtörő kis matematikusoknak 1. írjátok le egymás után az első 15 természetes számot a következő módon: I, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, II, 12, 13, 14, 15. Töröljetek, ki tíz számjegyet úgy, hogy a visszamaradó szám a lehető legnagyobb legyen! 2. Egy asszony elköltötte pénzének felét és fél forintot. Majd az így megmaradt pénzének felét és még fél forintot. Ezek után 13 Ft-ja maradt. Hány forintja volt eredetileg. MEGFEJTÉSEK: A március 12-én közölt fejtörő megfejtése. 1. Van egy igaz állítás, s ez a negyedik, a többi hamis. A negyedik állítás pontosan ezt állítja. n J 3. A következő ábrákat próbáljátok megrajzolni a ceruza felemelése nélkül, ha egy vonalon csak egyszer haladhattok végig! Melyiket nem lehet megrajzolni? A megrajzolhatök- nál melyik pontból kell elindulni? 2. A megoldást az ábra mutatja: Ki volt Sherlock Holmes? 1859-ben született szellemi atyja, Arthur Conan Doyle. A nagy detektív kalandjai óriási könyvsikert jelentettek. Alkotója mégis elég hamar elhatározta, hogy elpusztítja hősét, bár naplója tanúsága szerint tudta, hogy a mesterdedektív halála bankbetétjének „temetését” is jelenti majd. 1893 decemberében tehát Conan Doyle megöli Sherlock Holmest és nagy ellenségét, a „gyilkosság Napóleonját”, Moriarty professzort — mindketten áldozatai lesznek a Reichenbachi vízesésnek. Mi történt ezután? Az olvasóközönség nem várt tiltakozása és felháborodása arra kényszeríti a regényírót, hogy megírja a Baskerville-i kutya című könyvet, de hangsúlyozza: ennek cselekménye a detektív halála előtt játszódik. Az olvasók nem elégedtek meg ennyivel, s Conan Doyle 1905-ben kénytelen feltámasztani hősét. Az író megalkudott a közönséggel, de nem nyugodott meg. Hősét nyugdíjas tenorhoz hasonlítja, aki állandóan búcsúelőadásokat tart. Szerinte meg kell halnia, akármely más élő, vagy képzelt személynek. Conan Doyle tévedett! Ö halt meg 1930-ban, de mesterdetektívje életben maradt. Kalandjainak történetét szinte minden nyelvre lefordították. Százharmincnál több film készült róla (legújabban tv-sorozatfilm is!), számtalan színdarab, rádió- és televíziójáték örökíti meg Sherlock Holmes „halhatatlan” alakját. Conan Doyle legkisebb fia Adrian, 1965-ben megvásárolta a svájci Lucens-kas- télyt, amely ma Sherlock Holmes-múzeum. Legérdekesebb része Sherlock Holmes Baker Street 221/B alatti képzeletbeli lakásának hű mása. Minden tárgy korhű: a perzsa papucs, pipagyűi- teménye, hegedűje (egy valódi Stradivarius), kockás posztóból készült csuklyás köpenye, vadászkalapja, Watson doktor fotele. így „él” napjainkban is egy hajdani detektívregény- sorozat hőse, Sherlock Holmes ... R. T. A m/us és a hím es tojás N yiszi-Nyuszi másodikos volt abban az iskolában, amibe minden rendes nyúlgyereknek el kell járnia, hogy megtanulja idejében a nyulak tennivalóit. Egyszer Nyiszi-Nyuszi azzal állított haza az iskolából: — Anyám, azt hallottam, hogy jön a húsvét és nekünk kell tojásokat festenünk. Az anyja elcsodálkozott. — Fiacskám, azt csak mondják, hogy a nyulak pingálgatják a hímeseket. — Mindegy ... Én hiszem! És nekem kell egy tojás! — mondta Nyiszi-Nyuszi elhatározással. — Azt én nem tudok neked adni, fiam! — felelte az anyja. — Majd én szerzek! — felelte Nyiszi-Nyuszi önérzetesen. Jött-ment, járkált, gondolkodott, honnan és hogyan lehet tojást szerezni. Tudta, hallotta valakitől, hogy Tyúkanyó a kertek alatti szalmakazalba jár tojni. Tőle talán szerezhetne egy-két tojást. Felismerését tett követte. Elment a kertek alatti szalmakazalhoz. — Lám, ide nem jöttem hiába — mondta amikor meglátta a fészekben a sok tojást. — Egyet „kölcsön” veszek, majd utólag megmondom Tyúkanyónak — motyogta magának és zsebébe tett egy tojást. Otthon nekiült tojást pin- gálni. Szépre, tarkára, színesre festette és betette a fejpárnája alá. Húsvétig elő sem veszi — gondolta — s ha majd előveszi, hogy fognak irigykedni a nyúlfiak, ha meglátják a díszes, szép tojást. Elkövetkezett az ünnep reggele. Nyiszi-Nyuszi amint felébredt nyomban nyúlt a feje alá, hogy elővegye a hí- mes tojást. Nagy meglepetésére csak a héját találta, lent a ház földjén pedig egy nagyon tarka, cifra tollú csibe szaladgált — szedte a lehullt morzsát. Nyiszi-Nyuszi elcsodálkozott. — Téged, hogy hívnak? — kérdezte a csibétől. — Még nincs nevem! — felelt az. — Légy Csípi, jó? A hrjsvét reggeli név-, adást nagy vidáman ünnepelték meg és barátságuk oly erős lett, hogy még ma is tart, pedig már Csípi felnőtt, Nyiszi-Nyuszi is nagy lett. Az idei húsvét- ra Csipi tojta a hímesnek való tojásokat A március 26-án közölt versidézet című betűrejtvényünk megfejtése: domborodjék a sír is fölöttem. Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kettőzött mássalhangzó. 7. Építészeti stílus. 8. Kertet művel. 9. Vízinövény. 11. Elme. 12. Névelővel, vízinövény. 14. Némán viszem! 16. He- ges. 18. Félig omló! 20. Fontos táplálék. 21. Cipészszerszám. 22. Házikó. 24. Község a vásárosnaményi járásban. 25. Elektromosság. 27. Toll, népiesen. 28. Azonos betűk. 29. A betegség. Függőleges: 1. Téli közlekedési eszköz. 2. Ezüst vegyjele. 3. Szlovák, régies szóval. 4. Közlekednek rajta. 5. Esküvő. 6. Presszionálás. 10. Festett csík. 11. Elme. 13. Visz- sza: sereg. 14 Szürkefém. 15. Megfejtendő. 17. Pocsék. 19. Megfejtendő. 21. Nem ülő, nem fekvő. 23. Fonott edény. 24. Aki betűi keverve. 26. MS. 27. Kettőzve dunántúli város. Megfejtendő: Naprendszerünk három bolygójának neve (vízszintes 1, függ. 15, 19.). Múlt heti megfejtés: Éljen április négy. Könyvjutalom: Valu Katalin Kisvárda, Nagy Szilvia Nyíregyháza, Kiss Levente Csenger, Mi- nya Erika Levelek, Kovács Ildikó Baktalórántháza, Máté Roland Kölese és Bak Béla Nyíregyháza.
