Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

1977. április 7, KELET-MAGYARORSZÁG 7 r Állathangtár Rendkívüli intézményt — a természet hangjainak tárát — nyitották meg Moszkva közelében. Az Akadémia mel­lett működő hangarchívum alapját a Szovjetunióban élő több mint 250 madárfaj hang­lemezre rögzített „csevegése” adta. A gyűjtemény összeál­lítója Borisz Voprincev pro­Az insbrucki egyetem fog­klinikáján és elektromik- roszkópiai intézetben meg­vizsgálták, melyik az a fog­kefe, amelyik legjobban tisz­títja és maszlrozza a fogat, illetve a fogínyt, esetleg me­lyik sérti azt. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a fogkefe hatása lényegében a szőrök hegyén múlik. Az a jó fogkefeszőrzet, aminek végét egyenesen vágják le, illetőleg élei lekerekítettek. A november 24-én bekö­vetkezett földrengés annak tudható be, hogy a Törökor­szágot az Égei-tengertől a Van-tóig átszelő vetődés is­mét elmozdult. Az elmozdu­lás következtében Törökor­szág egész déli része az észa­ki országrészhez viszonyítva nyugat felé tolódott, s ez az eltolódás rendkívül erős föld­mozgásokat idézett elő. 1925. és 1976. között az UNESCO egyik tanulmánya szerint 23 földrengés következett be az „anatóliai sebhely” tevékeny­sége következtében. A 23 földmozgás közül kilenc volt hetes erősségűnél nagyobb, tizenegy földrengés erőssége 6—6,9, három földrengésé pe­dig 5,6—5,9 volt. fesszor, 15 éven át foglalko­zott hangok vadászatával. A biofizikus még ma is hódol rendkívüli kedvtelésének. Ma ő a hangtár vezetője. Madárhangok mellett em­lősállatoké is bekerül a gyűj­teménybe — az anyagot tu­dósok és művészek, zenészek és iskolások is igénybe vehe­tik. A ferdén metszett, úgyneve­zett „v”profilt mutató fogke­feszőr nehezen kopik, lánd- zsaszerűen sértik a fogínyt és a fogzománcot. A kereske­delmi forgalomban lévő fog­keféknek több mint 50 szá­zaléka hegyes végződésű volt. Általános érvényű rendelke­zésnek kellene megszabnia a fogkefeszőrök végeinek minő­ségét — hangoztatják a tu­dósok. A legtöbb halálos áldozatot követelő földrengések a kö­vetkezők: Erzincan (1939), 50 000 halott; Niksar-Erbaa (1942) 4000 halott; Tosya-La- di (1943) 5000 halott; Bolu­Gerede (1944) 2831 halott; Varto (1967) 2394 halott. Az UNESCO dokumentu­ma szerint Törökország össz­területének 91,4 százaléka szeizmikus övezetbe tartozik, a lakosság 95 százaléka lakik földrengés veszélyeztette he­lyen, ahol az ipari közpon­tok 98,3 százaléka összponto­sul. A geográfiai kutató labora­tórium jelentése szerint a no­vember 24-i földrengést négy 4,3—5 erősségű földmozgás előzte meg. A több lépcsős rakéta, mely az űrhajó pályára juttatásá­hoz szükséges összes anyagot magával viszi, és amely az egyes „lépcsőket”, azaz a ki­ürült tartályokat és a tarto­zékberendezéseket egymás után maga mögött hagyja — sem elméleti, sem pedig technikai vagy gazdaságossá­gi szempontból nem nevez­hető ideális megoldásnak. Sok kutatót régóta foglalkoz­tat a kérdés: hogyan lehet­ne a rakéta energiaszükség­letéről folyamatosan a Föld felszínén elhelyezett állomás­ról gondoskodni? A Földről a rakétára az energiát nyil­vánvalóan sugározni kell, és ha ez technikailag megold­ható, a rakétán üzemanyag helyett csak egy felfogó be­rendezést kell elhelyezni. A sugárzással viszont jól meg kell „célozni” a rakétát, hi­szen ha például minden irányban egyenletesen sugár­zó adóállomásra gondolnánk (mint pl. egy közönséges rá­dióadó), a rakétára — távo­lodásának mértékében — egyre kevesebb energia jut­na és az energia túlnyomó részét fölöslegesen sugároz­nánk a világűrbe. Minthogy a lézerek aránylag tökélete­sen párhuzamos, szét nem szóródó sugárzást bocsátanak ki, a „célzás” problémája megoldhatónak látszik — kérdés azonban, hogyan le­het a rakétára érkező lézer­fénnyel rakétahajtóművet üzemeltetni ? A legutóbbi években vetődött fel ezzel kapcsolatban egy ötlet; vi­gyen a rakéta magával hőre erősen párolgó anyagot, ezt a Földről érkező lézersugárral megvilágítva hevesen, rob­banásszerűen párolgó felüle­tet hozhatunk létre, ami az ellenkező irányba, azaz elő­re gyorsítja a rakétát. Bár a rakétának így is vinnie kell magával valami „fogyóesz­közt”, aminek ellenkező irányba áramlása a gyorsító hatást kifejti — ennek tö­mege már sokkal kisebb, mintha az égéshez szükséges üzemanyagot is magával vinné. Sajnos ilyen hajtómű megvalósításához olyan „szu­perlézerre” van szükség, mely A Gyeszna folyó medrének tisztítása közben, nem mesz- sze a folyóöböltől, a kotró­hajó személyzete egy tíz mé­ter hosszú pácolt tölgyfa­törzsre bukkant. Amikor a hatalmas fatestet fölemelték a fedélzetre, kiderült, hogy az közel hat tonnát nyom. A fatörzsbe négyszögalakban kilenc medveállkapocs volt folyamatosan egymilliárd watt (!) teljesítménnyel bo- csátaná ki jól fókuszált su­gárzását — ilyen egyelőre nem létezik. A. M. Prohorov professzor és munkatársai a moszkvai Lebegyev Intézet fizikusai most, szerényebb de könnyebben megvalósítható hajtóművet javasolnak. Sze­rényebbet, mert a javasolt hajtómű éppúgy csak a Föld atmoszféráján belül működ­ne, mint a közönséges turbo- reaktív repülőgépmotor. A rakétahajtómű is ez utóbbit utánozná, azzal az alapvető újítással, hogy benne a leve­gő felhevítését nem a kémiai energiát hasznosító égő haj­tóanyag — hanem a földi ál­lomáson elhelyezett lézer vé­gezné. A gazdaságos műkö­déshez az kell, hogy a lézer párhuzamos fénynyalábja „útközben” a rakéta és a Föld felszíne között, ne me­legítse a levegőt — hiszen ez az energia elvész a rakéta gyorsítása szempontjából — a rakéta motorterében vi­szont a lézerfényt tökélete­sen felhasználjuk. A rakéta végén e célból a javaslat szerint parabolatükröt kell elhelyezni, mely a párhuza­mos nyalábot egy pontba fó­kuszálva a levegőben gázki­sülést hoz létre, ennek be- gyulladását robbanásszerű nyomáshullám, ún. lökéshul­lám kíséri, ez jut el a turbi­na lapátjaira. A gázkisülés­nek ezután ki kell aludnia, hogy az égéstérbe hideg le­vegő áramolhassák, amit a lézerfény következő impulzu­sa gyújt be, hogy létrehozza a következő lökéshullámot. A számítások mellett Lebe­gyev intézetében kísérletek is folynak ilyen típusú hajtó­művel. Egy tízmillió wattos átlagteljesítményű széndi­oxid-lézer impulzusait al­kalmazzák energiaforrás­ként. Egy-egy impulzus egymilliomod másodper­cig tart és közöttük né­hány ezredmásodperc szünet van. A kísérletek most már arra irányulnak, hogy olyan hatásfokú hajtóművet hozza­nak létre, amely gazdaságos- sági szempontból is verseny- képes legyen a jelenlegi ra­kétamotorokkal. belenyomódva. Ukrán régé­szek, — miután megvizsgál­ták a leletet, — feltételezik, hogy a Gyeszna fenekéről ki­emelt fa egyike Perun szent tölgyeinek. Ezeket a kilen­cedik században állították Ukrajna mai lakóinak ősei, a városok melletti utak ke­reszteződésében. Perunnak, az ószlávok fő istenének szent tölgyfáiról gyakran megemlékeznek az évköny­vek. Perun a villámlás és mennydörgés istene, a szláv földművesek és harcosok vé­delmezője volt. Egy ízben már találtak „szent tölgyet” — 1910-ben Kijevben. Igaz, medveállkapcsok helyett ab­ban a tölgyfában vaddisznó­agyarak voltak. Holográfiával a bűnözés ellen Legendás hírű nagyítója he­lyett Sherlock Holmes a jövőben holografikus kamerával szereli fel magát. A 18 kilogramm súlyú lézeres kamera segítségével ugyanarra a lemezre 5 perces időközben két fényképet lehet készíteni. Ezután — ugyancsak a lézer segítségével — a kame­ra „megfejti” a kapott réteges felvételt. Ilyen kamera már lé­tezik. Az Emi Electtonics gyár­totta. Jelenleg a brit belügymi­nisztérium tanulmányozza, hogy az új kamerát milyen mértékben lehet felhasználni a bűnesetek felderítésében. Megvizsgálnak például bizonyos rugalmas felü­leteket, amelyek egy időn át megtartják a nyomokat. A sző­nyeg például a lábnyom helyett a hologramon világosan kivehe­tő roncsolódást mutat. A fa, a vinil és számos más anyag is megőrzi a rájuk nehezedő nyo­más „emlékeit”. Lehetséges, hogy ugyanez a helyzet a bőrrel is. Bélyeg­gyűjtés T T V T T T T T ▼ MI VÁRHATÓ? Az április 2-án megjelent if­júsági bélyeget egy hónap szü­net követi. Május 2-ára terve­zik a bélyegkiállításokat kö­szöntő blokk kibocsátását, amely Braunschweig és San Marino első bélyegeinek jubi­leumát is köszönti. Vajda Já­nos, a költő arcvonásai május 7-én, születésének 150. évfor­dulóján kerülnek bélyegre. A nagy értékű klasszikus bélye­gek (svájci, dán, svéd stb.) reprodukciója magyar kiadvá­nyokon sok örömet szerzett a filatelistáknak. Most az első holland bélyeg ismétlése kö­vetkezik, ezzel az amszterdami nemzetközi kiállítást üdvözöl­jük. Június első. felében blokk kiadásával csatlakozunk a Ru- bens-ünnepségekhez, amelyet a nagy mester születésének 400. évfordulója alkalmából tarta­nak. 3 forint névértékű bé­lyeggel adózunk az Állami Né­pi Együttes munkásságának, amivel a népi hagyományokat felkutatta és újjáteremtette. A fél évet előreláthatólag a légha­jó történetét ismertető blokk és hétértékű sorozat zárja. ÚJDONSÁGOK 100 vadállat megmentéséért 22 millió darab bélyeg! Kanada új 12 centes bélyege a kihalófél­ben lévő állatok védelmére szó­lít fel. A bélyegen a keleti pu­ma látható ugrásra készen. Ez a ragadozó a természetes kör­nyezet pusztulása és a mér­téktelen vadászat következté­ben csaknem kipusztult, Észak- Amerika erdeiben már csak 100 példány él. — Portugália erdő- gazdálkodását négy bélyegen mutatja be. A sorozat jeligéje: az erdő a természet egyik ál­landóan megújuló erőforrása. — Az afrikai kontinensen Öt hatalmas útépítésbe kezdtek. A leghosszabb a keleti sugárút, Egyiptomból (Kairó) Botswa­náig 9022 kilométer. Ezt az utat mutatja be Etiópia új bélyege. — Lengyelország nyolcérté­kű sorozata erdei gyümölcsö­ket ábrázol. Bélyegpár szá­mol be az ENSZ vízügyi kon­ferenciájáról. A világszervezet sorozata valóban nemzetközi: olasz és izraeli tervező munká­ját japán nyomda állítja elő. Az első napi borítékot francia, a bélyegzőt svájci művész ter­vezte. — Az északiak sajátos gondolkodásán gúnyolódott Ős- kar Andersson svéd grafikus. Két ember a hóban a kitapo­sott út mellett — így látja és láttatja a svéd ember udvari­asságát egyik rajzán, amelyet most, születésének 100. évfor­dulóján hazája bélyegen is be­mutat. 13c UNITED U NATIONS Fogkefe a mikroszkóp alatt Az „anatóliai seb“ Előkerült Perun „szent tölgyeinek" egyike A téli alma időszerű növény- védelme A csapadékosra fordult Idő­járással egyre szükségesebbé vált az almafavarasodás elleni védekezés. A fertőzés kialaku­lásához a biológiai és Időjárási tényezők kedveznek. A megye különböző helyein üzemeltetett levélnedvesség-borítottság mé­rő készülékek jelzései alapján az első tünetek megjelenése április 15—20. között várható. A védekezések elvégzéséhez ad­dig minden alkalmat meg kell ragadni. A rendelkezésre álló készítmények közül a kontakt hatású szerves hatóanyagú sze­reket — Dithane M—45, Ortho- cid, Zineb 80, Antrakol — he­lyezzük előtérbe. A csapadék­tól függően ajánlatos többször megismételni a permetezést, indokolt esetben még virágzás­ban is. A varasodás ellen használt szereket minden esetben kom­bináltan kén, vagy kénpótló (Karathane LC) készítmények­kel együtt kell kijuttatni. En­nek a fontosságát az induló erős lisztharmatfertőzés mel­lett a takácsatkagyérítő hatás is indokolja. E kártevő rajzása szokatlanul korán március 25— 28. között megkezdődött. Az egyedek tömeges kelését azon­ban a március utolsó napjai­ban uralkodó rendkívül hűvös időjárás megakadályozta. Né­hány napos meleg periódus azonban ismét lehetővé teszi az intenzív lárvakelést, mely fel­tételezhető, hogy virágzásig is elhúzódik. Azokban a kertekben, ahol az áttelelő tojások száma ma­gas, ajánlatos speciális akari- ciddel (Pol-Akaritox) most zöldbimbós állapotban perme­tezni és ezt sziromhullás után az ugyancsak jó atkaölő Diazi- non-Phenkaptonnal megismé­telni. Gyengébb fertőzés ese­tén kedvező védőhatást bizto­sít a Karathane LC, vagy bár­melyik kéntartalmú készítmény Is. Egyéb rovarkártevők közül a levéltetvek és a lárvaalakban telelő sodrómolyfajok most előjövő egyedei jelentenek fer­tőzésveszélyt. Ellenük zöldbim­bós állapotban a rövid várako­zási idejű és gázosodó hatású Unifosz 50 EC használatát ja­vasoljuk. Az óvórendszabályok és a vá­rakozási idő betartására fel­hívjuk a figyelmet. Keresztesi István megyei növényvédő állomás Szántóföldi területek drót- féregfertőzöttsége: 1976. ősz Az őszi talaj felvételezések ada­tai alapján az ország egyes ré­szein veszélyes mértékű a drót- féregfertőzöttség. A kártevő a kedvező nedvességviszonyok és a lehűlést megelőző igen magas hőmérséklet hatására már a fel­ső 10 cm-es talajrétegben tar­tózkodik. A ritka térállású nö­vényeknél a veszélyeztetett kör­zetekben (térkép) szükséges a talajlakófelvételezést elvégezni és eredményétől függően a ta­laj fertőtlenítést végrehajtani. A kukorica-, cukorrépa-, és a nap­raforgótáblákon a vetéssel egy menetben leghatásosabb a talaj­fertőtlenítő szerek alkalmazása. Célszerű a Thimet 5 G, a Thimet 10 G és a Furadan 10 G alkal­mazása, mert' e készítmények ■ ■ gyérítő hatásúak a kultúrákat károsító barkók ellen, s tartós hatásuk következtében gátolják a korai levéltetűfertőzés kiala­kulását is. A cserebogárpajorok mennyi­sége Nógrád, Komárom, Győr és Baranya megye egyes körzetei­ben, valamint a Nyírség több pontján éri el a veszélyes mér­téket. A felsorolt készítmények ellenük is hatásosak. A talajlakó kártevők ellen al­kalmazható még a Basudin 5 G, a Hungária L 7 porozó, kukori­cában és cukorrépában a Rovo- kil 10 G, valamint kukoricában a Dyfonate 10 G. Az AGRO- TRÖSZT tájékoztatása szerint va­lamennyi készítmény beszerez­hető az AGROKER-vállalatoknál. Tavaszból télbe A március közepétől kezdődő kellemes időjárás meglepő gyor­sasággal március 22-28 között nyáriasra fordult. A rövid ideig tartó tavaszi kánikula idején az eddig mért hőmérsékleti csúcs­értékek sorra megdőltek. Két nap — 24 és 25-én — olyan ma­gas hőmérsékleti értékek voltak (22-28 Celsius fok), amilyet száz év alatt még egyszer sem mér­tek. Ezt a kellemes néhány na­pig tartó kora nyári időjárást egy gyors hőmérsékleti vissza­esés követte. 24 óra leforgása alatt — III. 28 és 29-e között — 11 Celsius fokot csökkent a kö­zéphőmérséklet, visszatért a tél, esett a hó és a havas eső. Fagy­veszély állt elő a virágpompába öltözött gyümölcsösökben, ker­tészetekben. Mind a gyors felmelegedés, mind a hirtelen bekövetkezett hőmérsékleti visszaesés váratla­nul érkezett, eltért a sokévi át­lagoktól. Felvetődik a kérdés, vajon mitől függ, hogy néhány nap leforgása alatt a tavaszi ká­nikulából téliesre fordul az idő? Ismeretes, hogy időjárásunkat a napsugárzáson kívül különbö­ző égtájak felől érkező légtöme­gek (szelek) irányítják. Olykor heteken át az északi hideg lég­tömegek uralkodnak, máskor a meleg déli vagy a mérsékelten hűvös, csapadékos nyugati és a száraz keleti szelek árasztják el a Kárpát-medencét. Közülük a korai kitavaszodás szempontjá­ból az északi és a keleti kedve­zőtlen, az Atlanti-óceán felől ér­kező közömbös, a déli pedig előnyös. Az idei nyárias márci­usi időszakot Közép-Európa fölé déli, délnyugati irányból áram­ló szubtrópusi eredetű meleg, száraz levegő idézte elő. Hatá­sára a hőmérő 13-28 Celsius fo­kot mutatott. A legmagasabb nappali hőmérséklet III. 24-én 10-13, 25-én 12-16 Celsius fokkal volt magasabb, mint a sokévi átlag. A déli meleg, száraz lég­tömegeket a Kárpát-medencébőt a sarkvidéki származású gyor­san mozgó hideg és nedves lég­tömegek kiszorították. A hideg levegő átvonulása jelentős hő- mérsékleti visszaesést okozott. Haladása sokfelé esőt, havas esőt, hóhullást eredményezett és vihaijos erejűvé fokozódott a szél. A napi középhőmérséklet két nap alatt (III. 28-30-ig) 14 Celsius fokot csökkent. A leg­magasabb nappali hőmérsékle­tek között pedig (III. 25 és 30) 25 Celsius fok különbséget ész­lelhettünk. A tavaszi évszakban gyakori­ak a hőmérsékleti visszaesések. Oka, hogy a mi éghajlati övünk­ben (mérsékelt) a szél iránya sohasem marad heteken és hó­napokon át változatlan. A kü­lönféle szelek váltakozása során előbb vagy utóbb uralomra jut­nak a hideg északi szélviharok is, ezek pedig rövidebb-hosszabb időre visszahozzák a télies idő­járást. A tavaszi évszakváltás bonyo­lult természeti folyamatoknak a következménye, amelyek nem az automata pontosságával játszód­nak le minden évben, hanem esztendőről esztendőre a legvál­tozatosabb körülményeket, meg­lepetéseket tartogatják számunk­ra. A visszatért tél legkellemetle­nebb következményének az éj­szakai fagyokat kell tekintenünk. A fagykárok elleni védekezés nagy feladatok elé állítja a me­zőgazdasági üzemeket, a kiskert­tulajdonosokat. A fagyveszély ellen a gyümölcsösökben a leg­hatásosabban füstöléssel és tisz­ta víz permetezésével védekez­hetünk. A füstölés a legrégibb fagyvédelmi eljárás. Alkalmazá­sa során a sűrű, nehéz, nedves füst derült éjszakán nem száll a magasba, hanem egyenletesen, vízszintesen szétterül a talaj fe­lett néhány méter magasan. Ez a füstréteg a terület fölött mint mesterséges felhő működik, gyengíti a kisugárzást, s ezzel a további lehűlést. A jól sikerült sűrű füstréteg 2-3 fokkal eny­hítheti a levegő lehűlését. A per­metezés során a növényeken folyton növekvő jégbevonat ke­letkezik, ez adja a védelmet. En­nél az eljárásnál arra kell ügyel­ni, hogy a permetezés folyama­tos legyen, amíg a fagy tart. Be­fejezni csak akkor szabad, ha a fagy elmúltával a jég már tel­jesen elolvadt Eléggé biztonsá­gos, de kényes védekezési mód, mert ha az öntözés valamilyen okból megszakad, több kárt idé­zünk elő, mint hasznot. K. GY. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Lézeres rakéta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents