Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

Folytatódtak a szovjet—kubai tárgyalások VILÁGNAP Á prilis 7-e: egészség- ügyi világnap. rAz idén a világnap té­mája a fertőző betegségek elleni küzdelem és a vé­dőoltások. Magyarország a védőol­tások terén az élenjáró országok közé tartozik. Már 1876-ban törvény tet­te kötelezővé a himlő el-, leni védőoltást és az elsők között alkalmaztuk kiter­jedten, kötelező formában a diftéria, a járványos gyermekbénulás, a kanya­ró elleni védőoltást is. El­ért eredményeink elvá­laszthatatlanok társadal­mi rendszerünktől, szocia­lista egészségügyünktől, Az újszülöttek tuberku­lózis elleni BCG-oltása 1953 óta kötelező, s en­nek eredményeként ez a betegség csaknem teljesen megszűnt. Míg 1953-ban százezer 14 évesnél fiata­labb gyermek közül 227 betegedett meg, 1975-ben mindössze három. Ugyan­csak 1953 óta részesülnek kötelezzen a gyermekek a diftéria' a szamárköhögés és a tetanusz elleni kom­binált, úgynevezett DPT- oltásban. Imponálóak e téren is a számadatok. 1960-ban például — s már ez is töredéke a korábbi évekének — diftériában közel háromszázan, sza­márköhögésben mintegy 1900-an, és tetanuszban 166-an betegedtek meg. 1975-ben mindössze hat új diftériás fordult elő és a szamárköhögéses, illet­ve a tetanuszos betegek száma alig haladta meg a félszázat. 1957 óta két évig SALK-vakcinával, 1959 óta pedig Sabin- cseppekkel előzzük meg — eredménnyel — a jár­ványos gyermekbénulást. A fertőző betegségek el­leni küzdelemben, a gyer­mekek védőoltásának ál­talános- elterjesztésében a szocialista országok együttműködnek. A him­lőellenes világméretű programot például a Szov­jetunió kezdeményezte és óriási mennyiségű oltó­anyaggal járul hozzá a nagyszabású terv megva­lósításához. Hazánk éven­te 500 000 adag oltóanyag adományozásával vett részt a programban. emzetközileg is ki- emelkedőek hazánk­ban a védőoltások­kal elért eredmények. Nyilvánvaló azonban, a kedvező helyzet fenntar­tásához elengedhetetlen az oltások további követke­zetes és általános végre­hajtása. Ma még évente mintegy négyezer gyerme­ket nem oltanak be idejé­ben. Az egészségügyi szak­emberek erőfeszítései nem nélkülözhetik tehát a szü­lők támogatását. Minden szülőnek gondoskodnia kell arról, hogy a gyer­meke az életkora szerint esedékes védőoltásokat a megadott időben megkap­ja. Szerdán a Kremlben foly­tatódtak a tárgyalások Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a kubai államta­nács és a minisztertanács el­nöke között. A szívélyesség és kölcsö­nös egyetértés légkörében le­zajlott megbeszélésen szovjet részről Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB PB tagja, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin. az SZKP KB PB tagja, a mi­nisztertanács elnöke és And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, ku­bai részről pedig Carlos Ra­fael Rodriguez, a KKP KB Politikai Bizottságának és a KB titkárságának tagja, az államtanács és a miniszter- tanács elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek vet­tek részt. Gromiko—Arafat’ megbeszélés Moszkvában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Jasszer Arafattal, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnökével tárgyal. (Teletoto Kelet-Magyarország) „A barátság és a kölcsönös megértés” jegyében tárgyalt egymással Moszkvában szer­da délelőtt Gromiko szovjet külügyminiszter és Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet Végrehaj­tó Bizottságának elnöke. Ara­fat hétfő este óta tartózko­dik Moszkvában a PFSZ de­legációja élén, baráti látoga­táson. Mint a moszkvai televízió a tárgyalások szívélyes lég­körét érzékeltető filmjelenté­sében beszámolt róla, szer­dán Gromiko és a PFSZ ve­zetői részletekbe menő fi­gyelemmel tekintették át az egész közel-keleti helyzetet. Tárgyaltak a térség szilárd békéjének megteremtését cél­zó lehetséges további intéz­kedésekről, s nagy teret Amerikai külügy­miniszter-helyettes látogatása hazánkban Arthur Hartman, az Ame­rikai Egyesült Államok eu­rópai ügyekkel foglalkozó kül ügyminiszter-hely ettese látogatást tett Budapesten. Eszmecserét folytatott Nagy János külügyminiszter-he­lyettessel a magyar—ameri­kai kapcsolatokról és időszé­rű nemzetközi kérdésekről. Szerdán aláírták a két or­szág kulturális, oktatási, tu­dományos és műszaki-tudo­mányos együttműködési egyezményét. szenteltek a palesztin kér­désnek. Ezt a problémát mindkét fél szerint a Palesz­tinái arab nép törvényes jo­gainak figyelembevételével kell megoldani, ideértve afe önrendelkezési jogot és az önálló államalapítás jogát. Gromiko és Arafat egyetér­tett abban, hogy mielőbb ösz- sze kell hívni a közel-keleti megoldás kidolgozására hi­vatott genfi értekezletet, méghozzá a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet teljes jogú tárgyalópartnerként va­ló részvételével. Gromiko a szovjet vezetők nevében ismét határozott tá­mogatásáról biztosította az arab népeket az izraeli ag­resszió következményeinek felszámolásáért és az átfogó közel-keleti rendezésért ví­vott harcukban. Előadás az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában Búza Márton, a SZÖT Elmé­leti Kutató Intézetének igaz­gatója tartott előadást_ „A munkahelyi, az üzemi demok­rácia fejlesztésének éléi és gyakorlati kérdései” címmel. Az előadáson részt vettek a párt vezető propagandistái, valamint ideológiai, politikai, gazdasági életünk képviselői. Átadták a kisvárdai baromfifeldolgozót Még az idén újabb 90 milliós fejlesztéshez kezdenek Az aratás ünnepi pillanata. Ünnepélyes külsőségek között adták át április 6-án, szerdán a HUNNIACOOP Szabolcsi Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat baromfifeldolgozó üzemét Kisvárdán. Megjelent az át­adáson dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabadkai Gyula, a MÉM főosztályvezető-he­lyettese. A tizenkét termelőszövet­kezet és vállalat összefogásá­ból létrehozott új üzemet dr. Tar Imre adta át rendel­tetésének, majd az ünnepség résztvevőit a vállalat vezetői kalauzolták végig a frissen avatott létesítményen. Az ország legmodernebb „csirkegyára”, mely a szár­nyasok mellett házinyúl-fel- dolgozással is foglalkozik, mintegy 190 millió forintba került és építése rekordidő — 21 hónap — alatt ért véget. Az üzemben jelenleg 600 dol­gozót — túlnyomórészt nő­ket — foglalkoztatnak, de a július 1-én meginduló máso­dik műszak további 130 friss munkaerő beállítását teszi majd szükségessé. A közös vállalat kisvárdai központja a legkorszerűbb elvek alapján épült; holland, svéd, dán, osztrák berende­zések és burkolóanyagok te­szik lehetővé, hogy az üzem, a higiéniai követelmények­nek mindenben megfelelve, jelentős tőkés exportot bo­nyolíthasson le. Az elmúlt év őszén megin­dított próbaüzem során ki­derült, hogy az eredetileg 500 vagonra tervezett évi kapaci­tás jelentősen növelhető, így ebben az évben mintegy 800 vagon szárnyast és nyulat dolgoznak fel. Az üzem 1977- re 669 vagon csirke, 47 va­gon tyúk, 34 vagon pulyka és 11 millió tojás felvásárlásá­ra kötött szerződést, összesen 289 millió forint értékben. Ezen túlmenően 137 millió forintért vásárolnak még más feldolgozókhoz továbbítan­dó szárnyast. A közös válla­lat kisvárdai központja közel nyolcvanféle terméket állít elő. Pulyka, export pulyka, előhűtött csirkemell, grill csirke szerepel többek között áruik hosszú listáján. Jelentősek exportterveik. A TERIMPEX Külkereske­delmi Vállalat közvetítésével 102 millió forint értékben a szocialista, 59 millióért pedig a tőkésországokba szállíta­nak vágott baromfit. Tojást 19 millió forintért küldenek a szocialista országokba, de jelentős bevételre számíthat­nak Olaszországból is, aho­va házinyulat exportálnak több, mint harmincmilliós értékben. Ebben az esztendőben majd­nem nyolcvanmillió forin­tért visznek árut a hazai pia­cokra, elsősorban megyénk városaiba, községeibe. Érté­kesítési gondjaik nincsenek, mert amit Szabolcs-Szatmár megyében nem tudnak elhe­lyezni, azt a budapesti ke­reskedelem felveszi. Hamarosan tovább bővítik a kisvárdai üzemet. Még eb­ben az évben elkezdik a 90 millió forint beruházást igénylő hulladékfeldolgozó üzem építését, a szárnyasfel­dolgozó részlegek is tovább gyarapszanak, és tojásosztá- lyozót is létesítenek. (speidl) S Z A É V: . Harmincmillió az anyagmozgatás gépesítésére Mixerkocsiban megy a beton A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnak már­cius 29-én egy tárcaközi bi­zottság 15 millió forint álla­mi támogatást szavazott meg az anyagmozgatás gépesíté­sére. A SZÁÉV a saját fej­lesztési alapjából szintén 15 milliót költ az említett célra. A 30 milliót idén és jövőre használják fel, s ezzel 200 fi­zikai dolgozó hiányát pótol­ják. A jelentős összeghez pá­lyázat útján jutott hozzá a vállalat. A pályázatot az Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézetnek kellett ' be­nyújtani rajzokkal, tervekkel és elfogadható érvekkel. Az érvek között nem csupán a munkaerő megtakarítása sze­repelt, hanem a gazdaságos­ság és a kivitelezői munka meggyorsítása is. Négy vá­rosunkban egyre szűkül az építkezéseken a felvonulási terület, a gyors építkezések­hez pedig szükség van egy tároló és előkészítő háttérre. Ezt a hátteret a 30 millióból a vállalat több hektáros Tünde utcai telepén építik ki. A telepen megfelelő tech­nikai felkészülés után el le­het végezni a csövek és fa­anyagok méret vágását és ez is gyorsítja az építkezést. Sokat segít majd a tégla raklapos mozgatása. A ha­gyományos mozgatásánál 32 munkás igénybevétele az „ideális”. A raklapos szállí­tásnál ugyanerre a munkára 25 munkás is elég lesz. Az sem mellékes, hogy az új módszer alkalmazásánál ke­vesebb a törés, kevesebb se­lejt tégla kerül beépítésre. A betonszállításnál újdonság lesz az a két mixerkocsi, amelyet még az idén üzembe helyez a vállalat Nyíregyhá­zán. A következő években Mátészalkán és Kisvárdán is munkába állítanak egy-egy mixerkocsit. Az új gépkocsik a billenős ZIL-ek helyébe állnak, előnyük, hogy növe­lik a betongyár teljesítőké­pességét és menet közben egészen az építkezés színhe­lyéig keverik a betont. A vállalat fejlesztési alap­jából csaknem 4 millió fo­rintért vásároltak két nagy teljesítményű Volvo-rakodó- gépet. A gépek üzempróbá­ját március 24-én tartották meg. Van már húsz gumi­konténere is a vállalatnak. A konténerek cement, mész és más ömlesztett áruk táro­lására és szállítására alkal­masak, az is előnyük, hogy lapátolástól kímélik meg a segédmunkásokat. A fejlesz­tési összegből meghosszabbít­ják a betongyárhoz vezető darupályát, hosszabbá építik a gyár szállítószalagját is. A számítások szerint a gé­pesítés eredményeként az asztalosok például azonos létszám mellett az idén 20 százalékkal többet termel­nek, mint tavaly. A kubiko­sok munkája szintén köny- nyebb lesz, mert az állami támogatásból húsz darab kis- dömpert is vásárolnak. (n. I.) XXXIV. évfolyam, 81. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. április 7„ csütörtök V vajai Rákóczi Termelőszövetkezetben rsy 36 hektó­ra > táblában vetik a burgonyát. (Elek Emil felvélelev

Next

/
Thumbnails
Contents