Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

T 2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 29. / am Ünnepi menetrend Á május 1-i gyülekezés és felvonulás terve Nyíregyházán Húsz-huszonötezer embert várnak a rendezők a május 1-i nyíregyházi felvonulásra. Az előkészületek az üzemek­nél, intézményeknél, javában zajlanak, megkezdődött a fel­vonulási útvonal előkészítése portot jelölnek; például a Szarvas utcán az 5—10 és a 74. jelű csoportok, a Széche­nyi utcán a 11—48 számú csoportok gyülekeznek sor­szám szerint, egymás után. HAFE. 29. Fémmunkás Vállalat, 30. TITASZ, 31. Szabolcs Cipő­gyár. 32. Vörös Október Férfi Ru­hagyár, 33. Divat Ruházati Vál­lalat, 34. Viz. és Csatornamű Vállalat, 35. Konzervgyár. 36. Ál. latforgalmi és Húsipari Válla­is. Elkészültek a felvonulási és gyülekezési tervek, hogy a sok ezer felvonuló rende­zett körülmények között, idő­ben elfoglalhassa helyét az egyes csoportokban. Az itt kö­zölt térképpel és beosztással a jobb eligazodást segítjük. A felvonulás útvonala: Szabadság tér — Zrínyi Ilo­na utca — Kossuth tér. Az első csoportok gyülekezése kilenc órakor kezdődik, a fel­vonulók menete tíz órakor in­dul. A felvonulási sorrend ki­alakítása érdekében minden vállalat, intézmény, iskola, nagyobb csoport számot ka­pott, amelyeket alább köz­lünk. A térképvázlaton sze­replő számok alapján lehet megállapítani, melyik intéz­mény dolgozói hol gyülekez­nek. A rajzolt nyilak több cso. A SORSZÁMOK A KÖVETKE­ZŐK: 3. Általános iskolák és ne. velők. 4. Ifjúsági fúvószenekar. If jú Gárda-század. 5. MŰM lloT Szakmunkásképző. 6. MŰM 107. Szakmunkásképző, 7. Zrínyi Ilo­na Gimnázium. Kossuth Lajos1 Szakközépiskola, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Vasvári Pál Gim­názium, Krúdy Gyula Gimnázi­um. Széchenyi István Szakkö­zépiskola, Vásárhelyi Pál Szak- középiskola, Kereskedelmi és Vendéglátóipar! Szakközépisko. la. Élelmiszeripari Szakmun­kásképző, Mezőgazdasági Szak- középiskola, 8. Mezőgazdasági Főiskola, 9. Tanárképző Főisko­la, 10. Sportolók, H. kemEv, 12. Papírgyár, 13. Háziipari Szö­vetkezet, 14. Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, 15. MÁV nyíregyházi csomópont. 16. Volán 5. sz. Vállalat, W. KPM Közúti Igazgatóság, Közúti Építő Válla, lat. 18. FEFAG, 19, ZÖLDÉRT Vállalat (MÉK), 20. Dohányfer­mentáló Vállalat, 21. Taurus Gu­miipari Vállalat. 22. SZAÉV. 23. ÉPSZER. 24. Tanácsi Építőipari Vállalat. 25. BEAG UNIVERSIL, 26. MEZŐGÉP, 27. VAGÉP, 28. lat, 37. Sütőipari Vállalat. 38. Tej­ipari Vállalat, 39. NYIRKÉMIA, 40. Faipari Vállalat, 41. Nyírségi Nyomda, 42. Ingatlankezelő Vál­lalat, 43. AGROKER, 44. AGRO- BER. 45. Tervező Iroda 46. Kom­munális Szolgáltató Vállalat, 47. Kertészeti Vállalat, 48. Patyolat, 49. KISZÖV. Ipari Szövetkezetek. 50. KIOSZ, kisiparosok. 51. Egész­ségügyi Szakiskola, 52. Megyei Kórház, Anyás-Csecsemő Ott­hon, Tüdőgondozó Intézet, Városi rendelőintézet. Megyei KOJÁLL, Bölcsődék, Szociális Otthon, Mentők. 53. Gyógyszertári Köz­pont, 54. Társadalombiztosítási Igazgatóság. 55. Posta, 56. Ag- rótechnikai Kutató Intézet, 57. Vízügyi Igazgatóság, 58. Tisza- Rétközi Víztársulat, 59. Tisza menti Építőipari Közös Vállalko­zás, 60. Ságvári Tsz. 61. Dózsa Tsz, 62. Vörös Csillag Tsz, 63. Iparcikk Kisker. 64. Élelmiszer Kisker. 65. ÁFÉSZ, 66. Centrum Aruház. 67. Vendéglátóipari Vál­lalat, 68 ÁFÉSZ Közös Vállalat, 69 TÜZÉP Vállalat, 70. Nagyke­reskedelmi vállalatok. 71. Taná­csok és a hozzá tartozó intézmé­nyek, 721. Bíróság, Ügyészség, 73. Nemzeti Bank, OTP. Állami Biz­tosító, KSH, 74. MHSZ. Matyi és a lúd Egy remekbe sikerült Lú- das Matyi és egy lírai lel­kű lúd személyében a fur- fang és derű vette birtok­ba a filmvásznat. Fazekas Mihály művének rajzos vál­tozatában ők ketten voltak azok, akik végrehajtották a történelmi igazságszolgál­tatást Döbrögi uramon, s rajta keresztül az ostoba feudális magyar urak soka­ságán. Matyi figurája híven kö­vette a mű által írtakat, a lúd azonban olyan főszere­pet kapott, ami érthetővé tette, miért Lúdas ez a le­gény. Ez a liba olyan okos volt, s annyira érző, hogy a magyar nemes és egész udvartartása még kirívób­ban kegyetlen és buta lett, mint ahogy a költő bemu­tatta. És ez a sarkítás tet­te igazi hőssé Matyit, ez az okos átfogalmazás teszi ért­hetővé idősnek és fiatal­nak, mit is jelentett haj­dan a földesúri önkény. És talán ez a lényeg. Bár rajzos mesefilmnek is fel­fogható, a Lúdas Matyi lát­tán mégis az az ember ér­zése, nincs olyan felnőtt, aki ne szórakozna ezen úgy, hogy közben le ne vonja a tanulságot. A butaság és kegyetlenség összeütközé­se a parasztlegény okossá­gával és a liba kedvességé­vel, tökéletesen megfelel a mese örök törvényének. Hogy ez a mese valaha a magyar történelem volt, az alapvetően szerencse, s hogy ezen ma nevethetünk, az a Lúdas Matyik Döbrögiken ült törvényének eredménye. Mégse érzi az ember, hogy tanmesét lát. A derű elsöprő, és a gyerekek őszinte nevetése jelzi: szá­mukra ez amúgy isteniga­zában szórakozás. Egy néző azt mondta az előadás vé­gén: csak olyan emberek készíthették ezt a filmet, akik nagyon szeretik a gyermekeket. És tegyük hozzá: az embereket is. De bizonyít valami mást is a Lúdas Matyi. Azt, hogy ér­demes vissza-visszanyúlni a magyar irodalom olyan gyöngyeihez, melyek ma sem veszítettek fényükből. Szinte várjuk ezután a Tol­dit, a Csongor és Tündét. Az új magyar rajzfilm a műfaj legjobbjai közé sora­kozik. Örömére felnőttnek és gyermeknek. És aki úgy érzi, hogy Döbröginek tart­ják, okos, ha elgondolkozik azon: Lúdas Matyi sosem maradt adós, és egy lúd se mindig buta liba. (bürget) AMI NINCS A BORÍTÉKBAN Milliók közétkeztetésre A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat­nál dolgozók száma megha­ladja a 4400-at. A különböző jóléti alapokra ebben az év­ben hét és fél millió forin­tot irányoztak elő. Több mint hatmillió fo­rintot fordítanak a köz- étkeztetés támogatására. A vállalatnál átlagban a dol­gozók hetven százaléka ve­szi igénybe az üzemi étke­zést. A SZÁÉV munkásellátási osztálya huszonnégy munka­helyen étkeztet. Ez évente mintegy 700 ezer ebéd főzését jelenti. Ennek csak kisebb részét fo­gyasztják el a központi ebéd­lőben. Az ételek nagyobbik részét a vállalat zárt gépko­csiban, a közegészségügyi és járványügyi állomás által előírt duplafalú edényekben a munkahelyekre szállítja. A szabolcs-szatmári és haj­dú-bihari munkahelyeken dolgozó SZÁÉV-esek élelme­zését 80 százalékban az Al­földi Vendéglátó Vállalat végzi. A fennmaradó húsz százalékot és a más megyé­ben dolgozókat az ÁFÉSZ-ek és egyéb vendéglátóegysé­gek konyháiról látják el ebéddel. A vállalat Budapesten dolgozó munkásainak ebéden kívül meleg, te­hát főtt vacsorát is ad. A kezdő és befejező munkák­nál, ahol húsz munkásnál ke­vesebb építő tevékenykedik, hetente gondoskodnak a hi­deg élelemről. Mátészalkán a Szatmár Bú­torgyárban nyolcszázan dol­goznak. A gyár három üze­méből háromszázan veszik rendszeresen igénybe az üze­mi étkeztetést. Ennek vállalati támogatása meg­haladja a 100 ezer fo­rintot. Az ebédet a helyi ÁFÉSZ konyháján főzik, onnan szál­lítják a gyár ebédlőibe. Itt mindenütt melegítőkonyhák vannak. A második műsza­kot az üzemi büfé szolgálja ki. Nyíregyházán a dohányfer­mentáló vállalatnál az ét­kezési költséghez való hoz­zájárulásra 720 ezer forintot tervez­tek erre az esztendőre. Saját kezelésben üze­meltetnek egy konyhát. A nyíregyházi központban, a nyírbátori és a kisvárdai be­váltéban a főzést az Alföldi Vendéglátó Vállalatra ' bíz­ták. Ezeken kívül hat mun­kahelyükön a helyi tömeg­étkeztetési lehetőségek ki­használásával oldják meg dolgozóik ebédeltetését. így mintegy 600 dolgozó igényét elégítik ki. A felszolgált ebé­dek száma évente 160 ezer. A vas- és fémipari szö­vetkezetben Nyíregyházán 150 ezer forinttal segítik a dolgozók üzemi étkez­tetését. A szövetkezetnek van egy 300 adagos üzemi konyhája. Mi­vel 620 dolgozó közül csak 200-an veszik igénybe rend­szeresen az ebédet, így a kör­nyék üzemeinek is szállíta­nak. A második műszak ét­keztetése itt is az üzemi bü­fére marad. (sigér) Több mint 6 ezer női dolgozó az ipari szövetkezetekben A káder- és oktatási mun­kával kapcsolatos feladato­kat, a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztala­tait tárgyalta többek között április 28-i ülésén a KISZÖV elnöksége. Az elmúlt két évben a me­gye 42 ipari szövetkezetében jelentősen fejlődött a káder­személyzeti és oktatási mun­ka. Különösen a középfokú politikai végzettségű vezetők aránya nőtt 1974-hez viszo­nyítva. OKISZ-tanfolyamon 105 fő, KISZÖV és egyéb to­vábbképző tanfolyamon 306 fő, szövetkezeti munkás to­vábbképző tanfolyamon 201 fő vett részt. A különböző politikai oktatáson 1976-ban 138-an tanultak. Állami ok­tatásban egyetemtől a fel­nőtt szakmunkásképzésig ösz- szesen 795-en vettek részt. A nőpolitikái határozat végrehajtásával kapcsolat­ban elhangzott: nőtt a női vezetőségi tagok száma, 35 szövetkezetnél nőbizottsá­got, 7 szövetkezetnél nőfele­lőst választottak. Az ipari szövetkezeteknél segítik és támogatják a továbbtanulni kívánó nődolgozókat. Tanfo­lyamokat szerveznek részük­re, ahol betanított munkás­sá, illetve szakmunkássá ké­pezhetik magukat. A kisipa­ri szövetkezetek ma 6145 női dolgozót foglalkoztatnak, s egyre határozottabban érvé­nyesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. A nődol­gozók arányaikhoz mérten részesülnek az erkölcsi elis­merésekből, kitüntetésből. Különböző intézkedésekkel és juttatásokkal segítik a csa­ládos, illetve gyermekeiket nevelő nődolgozókat. pjjj^fcnnan veszi az erőt, a bátorságot, az I újrakezdés energiáját? Dr. Váradi EJU Jenő ötvenhat éves. Nem öreg, de már nem fiatal. Erdélyből került át a hábo­rús vihar idején. Egyszál maga vágott neki az ismeretlennek ... Orvos szeretett volna lenni, s erről a legnehezebb időkben sem mondott le. Diplomája egyidős a felszaba­dulással ... Legtovább Mándokon körzeti orvosko- dott. Nagyon megszerette a „mándoki né­pet”, nehezen vált meg tőlük, amikor az öt­venes években a minisztériumba helyezték. S amikor csak lehetett, jött is vissza, azok­hoz, akik „nagyon tudnak ragaszkodni és nagyon érzékenyek”. „Életem nagy élménye Mándok volt” — mondta. Pedig mióta nem a mándokiak or­vosa, sok év telt el. Egy ideig a megyei ren­delőintézet igazgatójaként dolgozott, s lak­helyét tekintve most is nyíregyházi. Valójá­ban nyolc éve záhonyi, nyolc éve ingázik Nyíregyházáról Záhonyba, minden reggel­este. Vonattal... ­Miért csinálja? Mi az a nagy vonzerő, ami Záhonyhoz húzza a nap minden órájá­ban? Mi készteti arra, hogy vállalja az uta­zást, az „itthoni” kényelem helyett a kényel­metlenséget? Záhonyban találta meg azt, amire orvosi pályafutása óta vágyott. Hat és fél ezer ember egészségét védi orvoskollé­gáival. De ő különös poszton áll: MÁV egész­ségügyi felügyelő, egyben higiénikus főor­vos. Munkájának középpontja: a munka- egészségügy. Ott jár-kel a vágányok között, vizsgálja az átrakóhelyeket. Az ő személyes felelőssé­gén, lelkiismeretén és tudásán múük, hogy egyetlen dolgozó se betegedjen meg az át­rakandó anyagoktól. Sok száz vegyi anyag természetét, veszélyforrásait ismerte meg a nyolc év alatt. Különös gonddal vigyázza azt a 260 munkást, akik az egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak. Kis laboratóriuma nem csak vizsgálóhely, ahol elég egy vérké­pet „elnézni” és máris kész a baj, — egy kicsit tudományos műhely is. „S van-e ettől nagyobb, mint azt csinál­ni, amit szeretünk, ami izgalmas, érdekes, új, aminek értelmét mindennap érezzük?” — kérdez vissza. Megéri ez a fáradságot, az utazást. Teljes emberként őrködni több ezer dolgozó egészségének védelmén — nagy fe­lelősség. Magánpraxist nem folytat, bár sokan megkeresik Mándokról. Szívesen is ad tanácsot, segítséget, ha nem orvosi vizsgá­latról, hanem valamilyen emberi ügyről van szó. Tárgyilagosan említi, hogy a vasút anya­gilag jól megfizeti a munkáját, a MÁV egészségügyi felügyelői és a munkaegészség­ügyi főorvosi munkájáért együttesen havon­ként megkapja a kilencezer forintot. Szépen megél belőle. Arra is jutott pénz, hogy Csá­szárszálláson egy víkendtelket is vásároljon, hogy a pihenőórákat a csendben, a termé­szet ölén töltse el... A zajártalmat említi, amitől különösen az eperjeskei átrakó munkásai szenvednek. A modern, nagy teljesítményű vegyianyag-át- rakó gépsornak van ilyen károsító hatása is. Töpreng, vizsgálódik, hogyan lehetne csök­kenteni a zajt, megóvni az emberek hallá­sát. v S amit a megye legnagyobb üzemében, a hat és fél ezr^s szárazföldi kikötőben ta­pasztal, igyekszik közkinccsé tenni. Tizen­két éve már, hogy tagja a népfront megyei elnökségének, ahol elsősorban az egészség- védelem, a környezet megóvása ügyében tesz hasznos, országosan is figyelemre méltó ja­vaslatokat dr. Váradi Jenő. B okszor gondol arra, vajon ki fogja majd folytatni a munkát, amit csak tisztességgel lehet végezni, mert em­berek egészségéről, életéről van szó. Meg­nyugvása akkor lesz, ha feltűnik majd a munkáját folytató utód ... P. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents