Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
1977. április 21. kelet-magyarorszag 7 Időjárás és állatbetegségek Tengeri „termoszpalack A földgáz felhasználása világszerte egyre jobban terjed. Indoka, hogy a földgáz nem szennyezi a levegőt, nem kormoz, nem mérgező. A legtöbb ország azonban nemcsak importból fedezheti szükségletét. Ha nincs lehetőség a csőtávvezetékes szállításra, cseppfolyósított ál. lapotban, hajók segítségével juttatják el a felhasználás helyére. Egy-egy speciális tankhajó általában 70-80 ezer köbméter cseppfolyósított földgázt szállíthat, s minthogy a gáz eredeti térfogatának hatszázhuszonötöd részére sajtolható össze csepp- folyósítással, a 70-80 ezer köbméter folyadék 43-50 millió köbméter gázzá alakítható vissza. A hajók gömb alakú tartályaiba mínusz 163 Celsius fok hőmérsékletű cseppfolyósított metángázt töltenek. A tartályfalnak olyan szilárdnak kell lennie, "hogy a töltés művelete közben ne keletkezhessenek rajta repedést okozó hirtelen összehúzódások. Ezért kettős fallal épülnek a tartályok 0,5 milliméter vastag invarlemezbol (a jelenleg ismert fémötvözetek közül a 36 százalék nikkeltartalmú invarötvözet hőtágulási együtthatója a legmegfelelőbb.) A biztonság növelésére a tartály és a hajótest között különleges műanyag szigetelés van, s maga A leningrádi Izsorszki-gyárban a világon először sikerült egy atomerőműben felállítandó «■ 1 millió kilowattos -turbogenerátor hegesztett rotorjának a kovácsolását elvégezni. Egy ilyen gépóriás rotorjának különleges követelményeket kell kielégítenie. A gyártóknak többek között tudni kell egyszerre a hajótest is kettős falu. Mindezzel azt is elérik, hogy még több ezer kilométeres úton is csak 0,3-0,4 százaléknyi párolog el a cseppfolyósított földgázból. Ez persze nem kis mennyiség, de nem vész kárba, mivel a hajó kazánjainak fűtésére használják fel. A transzkontinentális gázszállító hajók sorában rekordernek számít majd az az Algéria részére épülő — a képen látható — 130 ezer köbméter gáz szállítására alkalmas óriás, amely rövidesen elhagyja a blokkot, hogy megkezdje „szolgálatát” a tengereken. száz tonnányi ötvözött acélt önteni. de ez még nem minden, az is követelmény, hogy az öntecs anyagszerkezete homogén legyen. Ezért a rotorokat hegesztéssel készítik. Egy darab hatalmas öntecs helyett 2 db-ot készítettek eí; két 169 és egy 200 tonnásat. Az önVilágszerte kutatják az időjárás változásainak hatását az élő szervezetekre. Az állatorvoslásban az időjárási tényezők szerepét először a májmételykór előrejelzésénél vették figyelembe. A csapadék és talaj nedvességi viszonyok szoros összefüggésben állnak a fertőzöttséggel. A legsúlyosabb betegség, a száj- és körömfájásnál is találtak összefüggéseket. Az 1967—68-as angliai járvány során megállapították, hogy az új esetek 90 százaléka a széliránnyal egyező területeken jelentkezett, különösen nedves időjárás esetén. A betegség gyakorisága mindig csökkent, ha a szélirány megváltozott és alacsony állatsűrűségű területek felé fordult. Az élősködők okozta betegségeknél az adott évszak időjárása mellett az előző év adatait is figyelembe kell venni. Száraz őszt követően várhatóan nagyobb a veszteség, különösen ha a május— június csapadékos. Az előző évi időjárás lehetővé teszi az előrejelzés pontos adatokon alapuló kidolgozását. A gombás betegségek akkor emelkednek, ha a betakarítás idején csapadékos volt az időjárás. A juhászaiban a nyírást megelőző év Barcelona nagy, háromszög alakú központját jelenleg egy angol cég komputeres forgalomvezérlő rendszere irányítja. Mintegy 115 utcakereszteződés tartozik a számítógép felügyelete alá. A berendezés a forgalomban fellépő váratlan változásokat is azonnal észleli és a forgalmat ennek megfelelően irányítja. A berendezés programja minden forgalmi helyzetben a legkedvezőbb megoldást biztosítja. A komputerbe kéttecseket hegesztés előtt előkovácsolták és előmuSkálták. összehegesztésüket egy speciálisan e célra készített készülékben végezték el. Első lépésként összehegesztették az első két darabot, amit ezután ellenőriztek és hőkezeltek. Ezután hozzáhegesztették a harmadik darabot is. A grandió. zus hegesztett öntvényt egy 42 ezer tonnás sajtológépen kovácsolták készre. így készítették el az Izsorszki-mesterek a rotort. % csapadékviszonyai határozzák meg a gombás bőrbetegségek gyakoriságát. A kedvezőtlen mikroklímájú helyen épült istállókban minden beavatkozás ellenére az átlagosnál nagyobbak a veszteségek. A baromfi botulizmus is akkor okozza a legnagyobb károkat, ha a meleg nyári hónapokban a párolgás miatt csökkennek a természetes vízszintek. Mindezen adatok arra utalnak, hogy az állatbetegségek előrejelzésében a meteorológiai adatok és a kórokozók biológiájának ismerete segítséget jelenthet az állategészségügyi munkában. AZ AEROBIT Űj polivitamin készítményt bocsátottak ki Leningrádban. Az aerobit nevet viselő polivitamin elősegíti a szervezet anyagcsere-folyamatainak normalizálását és a munka- képesség visszanyerését. Különösen a munkájuk során túlterhelésnek kitett embereknél alkalmazzák: zajban, állandó vibráció mellett, hánykolódó hajón, vagy változó légköri nyomásnál dolgozók állapotának helyre- állítására. fajta információ fut be: az egyik információs sorozatot — amely az állandóan változó forgalmi helyzetet írja le — a legfontosabb forgalmi pontokon elhelyezett 142 észlelőszerv szolgáltatja. Ezek fél másodpercenként jelzik jármű jelenlétét, illetve hiányát. A második jelcsoport alapvető forgalmi tényezőkre vonatkozik. Az irányítás három szinten történik: a legfelső hely a számítógépé, utána következik 10 alállomás, s ezek kapcsolódnak a 115 utcakereszteződés helyi irányító berendezéséhez. Ha a komputer nem jelez, az alállomások lépnek működésbe. Ha ezek sem továbbítanak jelet a helyi irányítók függetlenül rendelkeznek. A rendszer gyorsította a város forgalmát, könnyítette a forgalomáramlást, és csökkentette az utazási időket a járművek számának gyors növekedése ellenére. Gigantikus rotor Forgalomirányító komputer Áprilisi kerti munkák Áprilisban gyakoriak az esőzések. Ettől függetlenül ne feledkezzünk meg a tavaszi telepítésű oltványok öntözéséről. Általában minden újonnan telepített növény az első évben megkívánja az öntözést. A gyümölcsfák ültetésével tovább már nem várhatunk. Az elültetett csemetéket szintén jó alaposan öntözzük meg — és amennyiben kevés az eső, fokozottan gondoskodjunk öntözésükről. Áprilisban kell elvetni az őszirózsa és a cinnia magját, lehetőleg fertőtlenített talajba. Az egynyári virágok ültetését ne halasszuk tovább. A különböző időszakban virágzó növények széles skálája lehetővé teszi, hogy folyamatosan nyiló virágoskertet alakítsunk ki. A krizantém anyanövényeket és meggyökeresedett dugványokat, a betegségek és a kártevők ellen is védeni kell 0,2 százalékos Di- thane M—45. az állati kártevők ellen pedig 0,1 százalékos Bi 58 EC + 0,05 százalékos Nonit szükséges A veteményeskertekben, a palánták kiültetésén a sor. Ajánlatos előbb a talajt gondosan megkapálni. Ameny- nyiben a palántadőlés veszélyét észleljük, végezzünk azonnal talajíertőtlenítést. A csemegekukoricát hely- benvetéssel. április hónap végefelé szaporíthatjuk. A termésszüret meghosszabbítása érdekében kéthetenként ismételten vessünk. Amennyiben még nem végeztük el, tovább már ne halasszuk a hüvelyesek vetését sem. A dughagyma kiültetése és a hagymamag elvetése is most időszerű. Ajánlatos a mag. illetve a teljes nyugalmi állapotban lévő dughagyma csávázása. Amennyiben a talaj 5—10 centiméter mélységben, már 6—7 C-fokra felmelegedett, akkor az elöcsiráztatott korai burgonyát is kiültethetjük. K. K. A zöldségfélék növényvédelme Az ismét kedvezőre fordult tavaszi időjárással a kerti, munkák végzése újból fellendült. A gyümölcsfák soron következő permetezése mellett mindjobban előtérbe kerül a különböző zöldségpalánták kiültetése. Áprilisban elsőnek a káposztafélék kerülnek ki a melegágyakból. Palántázásuk, illetve az azt követő időszak egy sor növényvédelmi munkát igényel. Első és legfontosabb tennivaló a talajlakó kártevő (cserebogárpajor, mocskospajor. drótféreg, stb.) fel_ mérése és az ellenük .való védekezés. Különösen indokolt ez ott, ahol — a kert adottságából eredően — már több éve ugyanarra a helyre kerül a zöldség. Fertőtlenítésre a Basudin 5 G, illetve 10 G készítmények használhatók. Kijuttatásuk a kiültetett palánták mellé történik (1,5—2 gr, illetve 0.75—1 gr folyóméterenként), úgy. hogy a készítmény a növénnyel ne érintkezzen. Majd ezt követően a vegyszert a talajba minél hamarabb be kell dolgozni. A talaj lakó kártevőkön kívül ez megfelelő védelmet biztosít a tavaszi káposztalégy lárvája ellen is. A növények eredése után a permetezési munkák következnek. Peronoszpóra ellen Dithane M—45, Orthocid, Ant- rakol, stb. a földibolhák, le- véltetvek ellen Ditrifon 50 WP, Safidon 40 WP. Unitron 40 EC stb., használata indokolt szükség szerint megismételve. A készítmények hatásának fokozására a permet- léhez minden esetben ajánlatos a nedvesítőszer (Nonit)' hozzáadása. A palántázás növényvédelmi munkáin kívül a már erőteljes növekedésnek indult borsó és mákfélék védelmére ik felhívjuk a figyelmet. A borsóban a csipkézőbogarak nagyszámú megjelenése okozhat kárt. míg a mákot a földibolhák és a ie. véltetvek betelepedésétől kell megvédeni. Erre a célra szintén a Ditrifon 50 WP. Safidon 40 WP. Unitron 40 EC, Bi—58 EC stb. használható megfelelő eredménnyel. A permetléhez a nedvesítőszer hozzáadása itt is ajánlatos. Az előírt óvó rendszabályok betartására nyomatékosan felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István növényvédő állomás Régi korok növényei Elhagyott bányák környékén vagy nagyobb méretű földkiemelésnél, ún. feltárásnál gyakran találhatjuk ősnövények maradványait. Az őslénytan kutatói számára sokat elárulnak ezek a maradványok: mikor, hol, miből és hogyan alakult ki a mai növényzet, milyen volt a régmúlt idők növényvilága? Az őslénytan kutatóin kívül a geológusoknak is sokat elárulnak ezek a maradványok a régi korokról: mikor, milyen körülmények között kerültek ezek a nővéFenyegeti-e vízválság az emberiséget ? Nem, nem fenyegeti, ha az emberiség bölcsen és ésszerűen fogja felhasználni és megóvni a vízkészleteket — állítja Mark Lvovics szovjet tudós, a földrajzi tudományok doktora „A világ vízkészletei és jövőjük” című új könyvében. A szerző 127 ország vízkészleteiről készített felmérést. Sok országra vonatkozólag a vízkészleteket most mérték fel először. A Lvovics által kidolgozott új módszerek révén első ízben sikerült felbecsülni a föld alatti vizek, a felszíni folyóvíz és a talajnedvesség felújítható készleteit a hidrológiai tekintetben jól ismert országok esetében is. Üjdonságszámba megy az is, hogy a könyv adatokat tartalmaz egy lakosra kivetítve a világ valamennyi országának vízzel való ellátottságáról. Eszerint a legbővebb vízkészletekkel az egyenlítői övezet országainak lakossága rendelkezik, ahol a népsűrűség viszonylag kicsi. A lakosság vízellátását tekintve kevésbé jó a helyzet a mérsékelt övezet déli részében és a szubtrópusokon fekvő országokban, különösen Európa déli, Ázsia délnyugati részén, Észak-Afrikában és Észak-Amerika déli részén. A szerző tüzetesen foglalkozik a világ vízkészletei jövőjének kérdésével. Napjainkban bolygónk sok folyója annyira szennyezett, hogy vizük gyakran már használhatatlan. Természetesen ez nagy veszélyt jelent a jövő szempontjából, hiszen a lakosság növekedésével és az ipar fejlődésével kapcsolatban egyre több vízre lesz szükség. Ez a helyzet pesszimizmust szül: némely tudósok úgy vélik, hogy a vízválság elkerülhetetlen, és elképzeléseik szerint csökkenteni kell azoknak a termékeknek a fogyasztását, amelyeknek előállításához vízre van szükség. Amennyiben ezek a javaslatok szükségtelen dolgok előállítására vonatkoznak, akkor nem váltanak ki ellenkezést, ám de figyelembe kell venni, hogy a földkerekség lakosságának körülbelül egyharmada éhezik, százmilliók pedig nincsenek ellátva ruhával, lakással és más szükséges termékekkel. Mark Lvovics állítása szerint a vízkészletek elegendőek arra, hogy örök időkig szolgálják az emberiséget, méghozzá a fogyasztás csökkentése nélkül, sőt a fogyasztás növelésével. A könyv 25—30 évre előre tekintve Vizsgálja a vízkészletek helyzetét, felhasználását, védelmét és átalakítását, megközelítőleg a 2000. évi szinten. A prognózis két változatban készült. Az egyik prognózishoz a vízkészletek felhasználásának és védelmének jelenleg alkalmazott elvei szolgálnak alapul. Ennek a prognózisnak az eredménye negatív következtetésekre vezet: a szennyvízmennyiség körülbelül 12-szeresáre növekszik, s ha ezeket a szennyvizeket a folyókba és a víztározókba vezetik — még a jelenleginél sokkal tökéletesebb tisztítás után is — ahhoz, hogy teljesen ártalmatlanná tegyék őket, gyakorlatilag a világon lévő összes folyóvizet fel kellene használni. A másik változat más elvekből indul ki. Közülük az a leglényegesebb, hogy a szennyvizeket el kell szigetelni a tiszta folyó- és föld alatti vizektől. Más szóval, meg kell szüntetni a szennyvizek beömlését a folyókba és a víztározókba. E kérdés megoldása nehéz, de teljes mértékben reális. Mindenekelőtt csökkenteni kell az ipar vízfogyasztását, át kell térni a „száraz” technológiára. A forgó rendszerű, zárt vízellátás, valamint a megtisztított városi szennyvizek ismételt felhasználása az iparban mindenütt, ahol nincs szükség nagyon tiszta vízre, jelentős mértékben csökkenteni fogja a vízfogyasztást. Egyebek közt az olyan nagy szovjet ipari központok, mint Perm (Urál), Szeverodonyeck (Ukrajna), Rjazany stb. áttértek az ilyen vízellátási rendszerre. A földek öntözéséhez a nagy mennyiségű szerves anyagot tartalmazó városi szennyvizek felhasználása mind gazdaságilag, mind egészségügyi szempontból előnyös: a talaj sokkal kedvezőbb közeg a szeny- nyező anyagok ártalmatlanítására, mint a folyó- és az állóvizek. Emellett a szennyvízzel való öntözés lehetővé teszi a talaj termőképességének lényeges növelését. A könyvben vizsgált fő problémák közé tartozik az új irányba való átállás a vízkészletek minőségi kimerülése ellen vívott küzdelemben. Míg napjainkban a kedvezőtlen következmények ellen folyik a harc, addig a jövőben ennek a harcnak a szennyeződések okainak megszüntetésére kell irányulnia. Az intézkedéseknek ezt a bonyolult komplexumát, amely például a szovjet vegyiparban egyre nagyobb elismerésre talál, és mind jobban elterjed, fokozatosan, húsz-harminc esztendővel számolva kell végrehajtani, de már most meg kell kezdeni. Arszenyij Snyitnyikov professzor, a földrajzi tudományok doktora (APN—KS) nyék a -föld mélyebb rétegébe, milyen átalakuláson mentek át, milyen volt a múlt környezete, éghajlata, hasznosulhat-e a növénymaradvány, mint nyersanyag? Előfordulhat — szerencsés körülmények között —, hogy az ősnövénynek az alakja és az anyaga is megmaradt a mélybe temetve, sőt olyan eset is ismeretes, amikor az ősnövényeknek még a zöld festékanyaga, a klorofill is fennmaradt. Más esetben csak a növény alakja maradt meg lenyomat formájában. Viszonylag gyakori, hogy csak a növény anyaga marad meg, ilyen például a kőszén. Ahhoz, hogy az ősnövény valamilyen formában fennmaradhatott, belső és külső tényezők szerencsés találkozására van szükség. A belső tényező a növény anyagára vonatkozik, a külső pedig a betemetődés körülményeire, hiszen a betel .etődés védheti meg a növényt a biológiai, kémiai és fizikai pusztító erőktől. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
