Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 21. Kempingüzem Ibrányban 75 ezer gumimatracot ké­szítettek az év első három hónapjában a Taurus gu­migyár ibrányi üzemében. Ez az eredmény még nem kimagasló, nem is lehet az. Az itt dolgozók most ismer­kednek a kempingcikkek gyártásával. A korábban gyártott ter­mékek megszüntetése után hozták létre a kemping­üzemet, illetve a jármű­program keretében az Ika­rus autóbuszok „harmoni­kagyártását”. Mindkét gyártmányból, amit most készítenek, szinte korlátlan a felvevőpiac. Az átszerve­zéssel lehetővé vált, hogy újabb nők állhassanak munkába Ibrányban. Elek Emil képriportja A nyíregyházi üzem részére is készítenek szelepeket. A matracok bordázatát Séra Ilona készíti. Adamóczki Dezsőné márci­usban állt munkába. Munkában a szabászok. Kiss Andrásné és Berencsi Jánosné. Döntött a Legfelsőbb Bíróság AMIKOR A VEVŐT KÁRTALANÍTANI KELL E gy vidéki szövetkezet áru­házában egy tisztviselő 3300 forintért szekrényt vá­sárolt. Otthon észrevette, hogy a bútor mozog, ajtaját nem le. hét kinyitni és egyéb hibái mi­att is használhatatlan. Szavatos­sági igényét három napon belül bejelentette. kérve. hogy a szekrényt cseréljék ki. A szö­vetkezet, amelynek bútoráruhá­zában vásárolt, csak hat hónap múlva biztosított részére csere- szekrényt. Ezt azonban az ille­tő — azonos hibák észlelése mi­att — csupán a vételár leszállí­tása mellett volt hajlandó át­venni. Kérését a szövetkezet az­zal az indokolással utasította el. hogy a gyártó vállalat a hibás szekrény kicserélését felajánlot­ta, s miután a vevő nem fogad­ta el. a vételár-leszállitási igény­nyel nem óhajt foglalkozni. A tisztviselő a szövetkezet ellen pert indított, amelyben ezer fo­rint vételár-visszafizetést köve­telt. Törvényességi óvásra, végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött: a szövetkezetei ezer forint visszatérítésre köte­lezte. A bírósági szakértő véle­ménye szerint ugyanis a szek­rény, jelenlegi állapotában, ren­deltetésszerű használatra alkal­matlan, alapvető konstrukciós hibája van. kijavítani nem lehet. A 3300 forintos eladási árhoz vi­szonyítva értéke mintegy 30 szá­zalékkal csökkent. HÁZASSÁG REMÉNYÉBEN KÖLTÖTT RÁ? E gy vidéki elvált asszony a járásbíróságon egy szerelő ellen indított perében el­panaszolta: a férfi házasságot ígért neki. Ebben bízva hosszabb ideig élelmezte, költött rá, de az illető otthagyta, ezért kiadásai­nak visszatérítését kérte. A tár­gyaláson a szerelő elmondta: három gyermekes, nős ember. komoly szándék nélkül, de va­lóban ígért házasságot az asz- szonynak, egy ideig együtt is éltek, ám a költségeket a saját keresetéből fedezte. Törvényes­ségi óvásra ez az ügy is a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely új bizonyítási eljárást rendelt el. A döntés indokolása szerint annak a kérdésnek elbírálásá­nál, hogy az asszony mennyi­ben költekezett jóhiszeműen és egyáltalán bízhatott-e a férfi há­zassági ígéretében, figyelembe kell venni az ügy előzményeit és összes körülményeit. Tanúvallo. más szerint ugyanis a kapcso­lat évek óta fennállott közöttük, márpedig ha ez való, a kártérí­tési igény elbírálásánál nyoma­tékos jelentőségű lehet, hogy az asszony nem az ígérettel törőd­ve. hanem csak a kapcsolat ér­dekében tartotta fenn a viszonyt. Tehát esetleges anyagi károso­dása nem önhibáján kívül kö­vetkezett be. hiszen az ígéret­ben nem bízhatott. H. E. IGAZODVA A SZABAD IDŐHÖZ... Az olvasás titka TISZALÖKÖN Vajon mitől függ, hogy az egyik községben nagyobb az olvasás, a könyv becsülete, mint a másikban? Mi a titka az olvasás iránti szeretetnek? Nem tudományos igényű vála­szokért mentünk Tiszalökre, a körzeti könyvtárba, hanem' gyakorlati tapasztalatokért. Tájékozódásunk elején a könyvtár vezetőivel kölcsönösen megegyeztünk abban: sen­ki sem születik olvasónak, ha nem azzá lesz... De hogyan? — Erre apró mozaikokkal — válaszol­tak Tiszalökön. Először azt említették, elegendő és vá­lasztékos könyvállományra van szükség. Tiszalökön a község 6200-as lélekszámához viszonyítva ezer lakosra 5526 kötet könyv jut. A könyvek száma meghaladja a 34 ezer kötetet. Kevés könyvtár dicsekedhet orszá­gosan ilyen magas kötet­számmal. Évek óta gondos és nagy anyagi áldozat, figyel­mes és hozzáértő állomány- gyarapítás jellemzi a helyi tevékenységet. Ipari község Nem légüres térben él és dolgozik a könyvtár: a könyvgyarapítást, a különfé­le irodalmi rendezvényeket épp úgy, mint a szabad idő­höz alkalmazkodó nyitvatar- tást tekintve a könyvtár együtt „lélegzik” a község­gel. A keresők 68 százaléka itt már ipari munkás, a me­zőgazdaságból élők aránya alig haladja meg a 12 száza­lékot. A szellemi tevékenysé­get folytatóké, illetve az al­kalmazottaké 20 százalék. _ Miért érdekes ez a könyv­tárnak? Az úgynevezett „át- rétegződés” ismerete nélkül aligha találnának célba a könyvtáron belüli és azon kívüli törekvések. „Bent” el­sősorban a szak- és ismeret- terjesztő irodalom, a szép- irodalom, a gyermek- és if­júsági irodalom lehető leg­jobb arányainak kialakítá­sával igazodnak a község változásaihoz. A helyi ter­melési profilt szolgáló köny­vek beszerzése mellett nagy gondot fordítanak a tovább­tanulást segítő művekre. A szakkönyvek megrendelése­kor kikérik a helyi szakem­berek tanácsait is. Évente 25 —30 ezer forintot költenek 140 fajta, bel- és külföldi na­pilap és folyóirat előfizeté­sére. A megyei könyvtár után itt található a legna­gyobb választék gyermekfo­lyóiratokból. Könyvtári szolgáltatás Igazodva a dolgozók sza­bad idejéhez, szombaton is este 7-ig kereshetik fel az érdeklődők a könyvtárat. A felnőttolvasók heti 42, á gyermekek heti 36 órában vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Könyvkiál­lítások, szellemi vetélke­dők, író-olvasó találkozók, könyvtári irodalomórák, fo­lyóiratestek, s még több szí­nes esemény teszik a válto­zatos művelődés egyik köz­pontjává a könyvtárat. De eléje is mennek az ol­vasóknak. Hagyományosan jó a könyvtár kapcsolata a helyi üzemekkel, vállalatok­kal, szövetkezetekkel, in­tézményekkel. A könyvtár három főfoglalkozású szakal­kalmazottja a munkakörével együtt járó szakmai segítsé­gen kívül kulturális védnök­séget vállalt a Felső-tiszai Fafeldolgozó Gazdaság, a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ szocialista brigádjai­nak vállalásai felett. Tar­talmas író-olvasó találkozó­kat szerveznek az Alkaloidá­ban, nagy gondot fordítanak az általános és középiskolá­sok, KISZ-fiatalok olvasóvá neyelésére. Háromszoros kiválók Véletlen-e, hogy az olva­sók száma meghaladja az 1750-et, a kölcsönzött köte­tek száma 70 ezer, a lakos­ság 28,3 százaléka állandó tagja a könyvtárnak, s egy olvasó átlagosan évente 39 könyvet kölcsönöz. Az 1975. évi 1050-es olvasótáborukból még 529 (50,4 százalék), az 1976. évben az 1105 felnőtt­olvasó közül 582 volt fizikai munkás. A munkásolvasók közül 50 százalék a szocialis­ta brigádtagok száma. A könyvtár a helyi felada­tokon túl ellátja a körzeté­hez tartozó 15 község 30 könyvtárának módszertani irányítását is. Az idén har­madszor védték meg a ki­váló könyvtár címüket, ma­radéktalanul teljesítették az előírt magas követelménye­ket. Beneveztek az Olvasó munkásért-pályázatra is, amelyen III. helyezést ér­tek el. Tartós olvasási láz Ez lenne hát a „hét­köznapi” titka a tiszalöki ol­vasási láznak, amely több éves, tartós folyamat. Az or­szág húsz legjobb könyvtá­ra között lenni nagy elisme­rés, öröm. De a könyvtár dolgozói már előrenéznek, a következő két évben is sze­retnék tartani, megvédeni a kiváló minősítést. S van egy „tárgyi” gondjuk, amivel évek óta birkóznak: a köz­ponti fűtés megépítése. A nagyközségi tanács az el­múlt évben 100 ezer forintos költséggel elvégeztette a könyvtár teljes belső felújí­tását. A 12 cserépkályha „nyugdíjazására” nem ma­radt pénz, s így a felsőbb szervek elé terjesztett kére­lem teljesítésétől várják a megoldást. (P. G.) Magánépítés — társadalmi gondok (3.) Új forma : a félkész ház Aki most tavasszal akarja lakásépítését megkezdeni, jobb ha nem is keres erre kivitelezőt, hiszen csak ide­jét vesztegetné. Feltehetően az építeni szándékozók egy részének megvan a kivitele­zője, amelyről esetleg már évekkel ezelőtt gondoskodott, vagy pedig — s ez a többség — házilagos kivitelezésre vál­lalkozik, tehát a családtagok­kal, a barátokkal, az isme­rősökkel együtt, kisiparosok irányításával szándékoznak a lakást, a házat felépíteni. Arról sem szabad hallgatni, hogy sok helyütt szabályta­lanul „fekete munkaerőt” al­kalmaznak, kiemelt bérrel. Az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozó szak­munkások azonban kérhet­nek és kaphatnak engedélyt a munkaadótól arra, hogy egy-egy házilagos kivitele­zésben épülő társasházat, családi házat az ő műveze­tésükkel építsenek. Aki ilyen engedéllyel rendelkezik, az nem számít „fekete munka­erőnek”, ám az építtetőknek az illetőt be kell jelenteni az SZTK-nál, és járulékot kell utána fizetniük. A gond természetesen az, hogy az állami, szövetkezeti, tanácsi építőipar jelenleg még nem képes arra, hogy évente 80-90 ezer lakást fel­építsen az országban. Az éves lakásépítési tervet is úgy ál­lítják össze a szakemberek, hogy eleve feltételezik: több tízezer lakást a lakosság sa­ját munkájával, házilagosan épít. A hivatásos és nem hi­vatásos kivitelezők közötti átmenetet egy új forma kép­viseli: a félkészházépítés. A félkészházépítési formá­ban a leendő tulajdonosok, az építtetők, illetve vállala­taik elvégzik az alapozást, és a belső szak- és szerelőipari munkákat. A közbülső mun­kafolyamatokat, a szerkezet- építést hivatásos kivitelező végzi, ezzel biztosítva van az épület statikai szilárdsága és kihasználható" az olykor bő­ségesnek mondható magas- építési (főképp házgyári) ka­pacitás. Általában a kivitelezők hú­zódoznak a lakásépítéstől. Ez igaz, mind az egész, mind a félkész házak előállítására. A magán megrendelésre tör­ténő lakásépítést pedig külö­nösen nem szeretik a kivite­lezők. A leendő lakástulaj­donos, illetve annak képvi­selője a beruházó ugyanis szigorúan ellenőrzi a minő­séget, reklamál, rendbeho­zatja a hibákat. Egy új jog­szabály még tovább bővítet­te a megrendelők védettségi körét, ugyanis bevezették a hiánypótlási kötbért. Ez azt jelenti, hogy az átadás után észlelt minőségi hibákat a kivitelező köteles egy hóna­pon belül felülvizsgálni és kijavítani. Amennyiben en­nek nem tesz eleget, kötbért köteles fizetni, amely a la­kás költségvetési összegének 2-8 százalékát is elérheti. Te­hát egy 4-500 ezer forintos lakásnál 32-40 ezer forintot is visszafizethet a kivitelező az építtetőnek, a beruházó­nak. Helyes ez az intézkedés még akkor is, ha nem teszi „kívánatossá” a lakásépítést a kivitelezők számára. A családi ház építésén be­lül új, szívesen alkalmazott forma a lánc-, sor-átrium- házas beépítés, amely — egyesítve a hagyományos és az új előnyeit —, mind terü­letfelhasználási szempontból kedvező. Kezdetben az ilyen beépí­tési formát nem fogadták el az illetékesek telepszerű épí­tésnek (tehát az érdekeltek nem kaptak rá szociálpoliti­kai kedvezményt és a hagyo­mányos családi háznál ked­vezményesebb hitelt), ám múlt év elejétől erre meg­emelt hitelt kaphatnak az érdekeltek. Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a munkások családi házainak építését is különleges pénz­ügyi könnyítések segítik. B. M. i

Next

/
Thumbnails
Contents