Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
2 KEfcET-MAOYARORSZÄG 1977. április 20. ÁPRILIS — MÁJUS - JÚNIUS: Országos textilhulladékgyűjtési verseny Háztartási pamuttextil-hulladékgyűjtési akciót hirdet április, május és június hónapokra a MÉH J/állalat. Az érintett hónapokban nyereménysorsolást, a végén pedig jutalomsorsolást rendeznek a legaktívabb gyűjtők között. A sorsolásokon csak azok vehetnek részt, akik áprilisban, májusban vagy júniusban legalább 1 kilogramm tiszta háztartási pamuttextil-hulladékot, vagy 5 kilogramm mo- satlan háztartási pamuttextilhulladékot szállítanak a MÉH-átvevőhelyekre. A kapott bizonylatot legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödikéig kell eljuttatni a MÉH Tröszt Propaganda Iroda címére (1061 Budapest, Jókai tér 6.). A nyereménysorsoláson az ország bármely áruházában beváltható, felső- ruházati cikk vásárlására szóló utalványokat és a TEMA- FORG Vállalat fonalából méretre kötött ruhákat, pulóvereket vehetnek át a szerencsés nyertesek. A jutalomsorsolás fődíjai sok más mellett: színes televízió és automata mosógép. ÚJSÁGOK MIKROFILMEN, KÖRÖZÖTT KÖNYVEK Lengyel—magyar államközi szerződés alapján a Csepel Autógyár dugattyúgyárában készítik a Polski Fiat 126-os autók motorjainak dugattyúit. Idén 240 ezer darabot készítenek a lengyel autógyárnak. Megyénk a polcokon Hívódíjas kórusok hangversenye A megyei nívódíjas kórusok hangversenyét április 17- én bonyolították le a Vásá- rosnaményi járási Művelődési Központban. A hangversenyen — melyet első és második kategóriában rendeztek meg — 8 kórus vett részt. Első kategóriában megosztva a Bessenyei György Tanárképző Főiskola női kara és a nyíregyházi ifjú zenebarátok városi kórusa szerezte meg az első helyet. A két kórus karvezetői, Fehér Ottó és Gebri József személyi jutalomban részesültek. Második kategóriában a vásárosnaményi Liszt Ferenc vegyes kar szerezte meg a vezetést. A megosztott második díjat a mátészalkai pedagóguskórus és a tanárképző főiskola tanítói tagozatának női kata vette át. A megosztott harmadik díjban a kisvárdai pedagóguskórus és a nagykállói fiatal óvónők kórusa részesült. Az I. helyezett kórus vezetője, Molnár László személyi jutalmat kapott. A helyezettek mellett jutalmat adtak át a tiszavasvári művelődési ház pedagóguskórusának is. A verseny végén Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a megyei tanács által alapított nívódíjakat és okleveleket. Valamennyi kórus oklevélben részesült. „Szathmár vármegye fekvése, története és polgári es- mérete” Irta és kiadta: Szirmai Szirmay Antal udvari tanácsos, „a költésben és vers szerzésben koszorús”. „Nyomattatok Budán 1809-ben.” A Móricz Zsigmond megyei könyvtár helyismereti részlegének egyik becses darabja ez a 168 esztendős könyv, melyben boszorkányperek iratairól, Szatmár vármegye neves lakóinak felsorolásáig sok mindenről szó esik. Hasonlóan érdekes (bár nem irodalmi értéke miatt) „Pat- tanházi Pattangi Jób, Mátészalkai esküdt történeti romána”, azaz regénye. A helyismereti részleg mindent gyűjt, ami összefüggésben van Szabolcs-Szat- márral — legyen az vállalati meghívó valamely ünnepi eseményre, fénykép vagy könyv, újságcikk vagy folyóirat. Most rendezik azt a levelezőlap-gyűjteményt, mely a századfordulótól napjainkig mutatja be városaink, tájaink változását. Ezt szeretnék kiegészíteni egy bőséges fényképanyaggal: az MTI fotószolgálatától megvásárolják a szabolcsi képeket évtizedekre visszamenőleg! Most készülnek szorosabb kapcsolatot létesíteni a nyíregyházi tanács műszaki osztályával: jó előre tudniuk kell, mit mikor bontanak le a városban : legalább fényképen maradjon meg az utókor számára a régi és a mai Nyíregyháza. Nagy fájdalmuk: nem maradt fénykép Váci Mihály szülőházáról..-. Két mikrofilmes leolvasókészülék áll a könyvtárban: 1880-tól kezdve csaknem minden megyénkben újság megvan mikrofilmen. Az Országos Széchenyi Könyvtár sajtógyűjteménye teljes: annak szabolcs-szatmári részéről készül film. A Nyírvidék című lap például hatvanöt éven át jelent meg Nyíregyházán — minden száma látható filmen! A helyismereti részleg érdekes sorozatba kezdett idén: üzemeket mutatnak be a polcokon egy-egy hónapig. A másik kezdeményezésük: egy átfogó helyismereti „lelőhelykatalógus” elkészítése. Ez annyit jelentene: minden helyismereti jellegű kiadvány, újságcikk, fotó helyét megjelölnék benne. A munka már megkezdődött, úgy tervezik, 1980-ra elkészül a katalógus. T. GY. Magánépítés — társadalmi gondok (2.) Anyag 100 ezer lakáshoz SOKAN KERESIK FEL EZEKBEN a napokban a környékbeli TÜZÉP-tele- pet. Kezdődik az építkezés, kell az anyag. Van-e, lesz-e elegendő belőle az idén? Előrebocsátandó: az építőanyag-kereskedők országosan 100 ezer lakáshoz elegendő anyaggal várják az érdeklődőket. Egy KNEB-vizsgálat azt igazolta, hogy az építkezők kisebb-nagyobb hányada csak hosszas utánjárással, késve tudja beszerezni a keresett terméket. A beszerzés késése sok esetben nem az áru hiánya miatt történik, hanem azért, mert ott és akkor nem lehet kapni a keresett cikket. Lehet, hogy a szomszéd faluban, városban eladatlan készletek halmozódtak fel ugyanebből a termékből, vagy egy hét, egy hónap múlva ugyanaz a helyi TÜZÉP-telepen is bőségesen kapható lesz. Szakszerűen ezt úgy szokás mondani: rossz az áruterítés és a szállítási ütemezés. Mindez hátrányt, bosszúságot okoz a vásárlónak. A vásárlói igények pontosabb felmérését, a vevők kényelmét szolgálja az úgynevezett „anyagbiztosítási rendszer”. Ez azt jelenti, hogy a házépítő előre leadja a TÜZÉP-telepen azt a listát, amely tartalmazza mennyiségben és minőségben mindazokat a termékeket, amelyek az alapozástól a tetőfedésig a lakás felépítéséhez szükségesek. Ez az akció nagyon kedvező a vevőkre nézve, mégis eddig nem aratott osztatlan sikert. Ennek oka a következő: a vásárlók nem nagyon ismerik az előbiztosítási rendszert, mert nem megfelelő a propagandája; a termelők pontatlan szállításai esetén a TÜZÉP- telepek sem képesek a megrendelők részére az igényelt árukat a kívánt határidőre rendelkezésre bocsátani; valamint maguk a TÜZÉP-te- lepek is tartózkodtak a rendszer elterjesztésétől, hiszen az egyoldalúan csak a vállalatra ró kötelezettséget. Sokszor hírül adta a sajtó, hogy az Építési Tájékoztatási Központ különböző versenypályázatok útján mintegy 140 családi házra dolgoztatott ki típustervet, amely fillérekért az építők rendelkezésére áll, mégpedig az építési engedélyhez előírt tartalommal. Igaz, építész berkekben vitatkoznak e tervek használhatóságáról, Borteremtés“ tollvonással 99 A leltárhiány eltüntetésének meglehetősen furfangos módját eszelte ki Árpád Jánosné nagykállói lakos. Vegyesboltjában 57 690 forint hiányt talált a leltározó, s az erről készült három példány egyikét átadta Arpád- nénak. Az asszony otthon addig szorozgatott, míg megtalálta a megoldást: mit kellene kijavítani ahhoz, hogy eltűnjön a hiány? Amikor behivták a szövetkezet központjába, néhány percig magára maradt az irodában. Ez elég volt ahhoz, hogy áz ott lévő két példányon is elvégezze a javításokat. így lett 5,50 kiló mákból 105,50, 13 kiló rizsből 113, 32 üveg kadarkából 932, 3 kiló borsból 13, 500 üveg bor helyett 1500. Ezek a változtatások pontosan 57 690 forintot tettek ki. A hiány papíron eltűnt. így a szövetkezet nem fizettette meg a meglévő kárt az asszonnyal. A dologra azonban fény derült, s a bíróság jelentős kárt okozó magánokirat-hamisítással elkövetett csalásért 8 hónapi börtön, re ítélte Árpád Jánosnét. A megyei bíróság a börtönbüntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, de 5000 forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kötelezte Arpádnét. Az ítélet jogerős. Kutyakiállítás Tizenöt évvel ezelőtt, 1962- ben jött létre a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének nyíregyházi szervezete. Az akkori kutyatartók közül még ma is sokan aktív tenyésztők. A komondor és puli fajták versenyén sok hazai és nemzetközi versenyt nyertek a nyíregyházi szervezet tagjai, sőt Szekeres Pál tízszeres tenyésztői díjas. E sikerek alapján került sor az első megyei tájjellegű kutyakiállításra 1966-ban. Az eredményes bemutatót újabbak követték. 1973-ban már több, mint 500 kutya állt zsűri elé Nyíregyházán. A szabolcsi kutyák sikeres szereplése fellendítette a szervezeti életet is. Egyre több lett a vidéki jelentkezők száma. Volt már olyan időszak, mikor a tagok száma elérte a 300-at. A jó munkához kiképzőterületre volt szükség. Főleg a németjuhász kutyák tenyésztői igényelték ezt, mivel ők sok jól képzett állatot adnak át a rendőrségnek és a határőröknek. A fiatal farkaskutyák a Bujtoson bérbe vett területen tanulják az őrző és védő feladatokat. Az idén a Nyírségi Ősz keretében két kiállítást is szerveznek az egyesület tagjai a Bujtoson. Terv szerint sor kerül egy kotorékversenyre, melyen tacskók és terrierek vesznek majd részt. A többi kutyafajta kiállításon versenyez a „Nyíregyháza szépe” címért. Az igazi, látványos szórakozást ez a kiállítás fogja nyújtani az érdeklődőknek. < Zsoldos Barnabás A KÉPERNYŐ ELŐTT Az utóbbi két hétben riportokkal, beszélgetésekkel, villanásnyi portrékkal készítették elő a szerkesztők a „talajt” a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásáról adandó tudósításoknak, pontosabban nem is a híradásoknak, hanem magának e nagyon jelentős, fontos tanácskozásnak. Brigádok nyilvánítottak véleményt az életükben lezajlott eseményekről, küldöttek beszéltek munkájukról, dolgozó társaik megválasztott küldöttjükről. Az elmúlt szombaton és vasárnap pedig részletes tudósításokban számoltak be a tanácskozáson elhangzottakról. Ily módon, ha úgy tetszik, az egész ország ott volt (aki akart, ott lehetett) a szocialista brigádvezetők megbeszélésén. És mégis azt gondolom, hosszalJb időre visszapillantva, hogy ennél sokkal többet is tehetett volna, s tehetne a jövőben a szocialista brigádmozgalomért a televízió. Jó dolog — bár hírközlési intézményről lévén szó: egyszerűen természetes — hogy ilyen nagy eseményről részletesen beszámolnak, s hogy előtte a közvéleményt orientálják. Van már a tévében vezetők klubja, pedagógusok fóruma, szülők műsora (Családi kör), miért ne lehetne állandó műsora a szocialista brigdámozgalomnak is? Nem ok nélkül gyarapodna a műsorok száma, nemcsak azért, hogy eggyel több legyen. Lám, a fiataloknak szánt ifjúságpolitikai magazin most próbálkozik negyedszer megújulni, hogy milyen sikerrel, az ugyan később fog kiderülni, de a jobbra való törekvés állandó jellemzője a fiatalok e műsorának. A Teleszubjek- tív „jogutódja”, a Fiatalok órája első adása még nem mutatott újat sem a szerkesztésben, sem a témában, nyilván meg kell várni a későbbi műsorokat ahhoz, hogy ítélni lehessen, egy azonban máris bizonyos: „a naprakész aktualitás ... igényével” nem próbálkozhat egy háromhetenként jelentkező adás, ez az igény ellentmond az előbbi fogalom tartalmának. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Vannak írók, akiknek az alkotásai sokszor különösebb művi beavatkozás nélkül „hangszerelhetek” rádióra. A kevés szóval is tökéletesen megjelenítő leírás, légkör- és hangulatteremtés, a feszes és pompásan karakterizáló dialógusok jellemzik általában az ilyen műveket, melyek egyenesen kívánkoznak a beszédes megelevenítésre. Tamási Áron, századunk nagy írójának számos munkája bizonnyal ezek közé tartozik. Kiváltképpen a pompás elbeszélései jelentenek — még kellően ki nem aknázott — szinte kimeríthetetlen kincsesbányát a rádió számára. Mindezt azért kellett leírni, mert négy gyönyörűszép Tamási-novella rádiós feldolgozását hallhattuk pénteken (Z. Szalai Sándor adaptálásában, Dohai Vilmos pontosan értelmező és hitelesen megvalósító rendezésében), „Sóvidéki társasjáték” címmel. A jól kiválasztott négy elbeszélés mintegy keresztmetszetet adott az író novellisztikus stílusművészetéből. A természettel együtt élő, „egy- lélegzetű”, a természet misztériumában hívő székely parasztok színes képzeletvilágának a költői le- begésű ábrázolása -az élet mindennapiságában, valós eseményeiben: ime az egyik, már-már mitizáltan népies novellatípusa. Az ízes humorban is bővelkedő „Légi sugallat” (az álmos öreglegény és az őt férjéül fogó furfangos leány esete) sokban ide sorolható volt. A címadó elbeszélés és a további kettő • („Népszakértő”, „Kivilágított fapiac”) a csúfondáros népi realista, feledhetetlenül „góbés” Tamásit idézte. Az öreg sófalvi székely szellemi párbaja egy úrral igazi „Ábe- les” párbeszédekben gör- gött: az úrra valósággal „.. .ráfeküdt eszével a székely ...” A mondvacsinált népszakértők felsülését a nép előtt, és Kalandos Nagy János, „a hetykefülű törpe ember”, még a fia történetét is igaz élvezettel lehetett hallgatni. A népes, rangos közreműködő gárda is feltehetően élvezte és érezhető jókedvvel formálta élőbeszéddé a kiválóan mondható remek szöveget. Az elbesizélések leíró részeit tolmácsoló Bitskey Tiborban a szereposztó pedig eszményi Tamási-interpre- tálóra talált. Merkovszky Pál ám annyi bizonyos, hogy e tervek felhasználása a jelenlegi falusi utcaképnél szebb, esztétikusabb, anyagtakaré- kosabb házak felépítéséhez nyújtana lehetőséget. E 140 típusterv alapján azonban eddig csak nagyon kevés épület valósult meg. Visszatérve a műszaki tervekben előírt anyagok beszerzésére, az idén januárban már 63 százalékkal több anyag várta a vásárlókat a telepeken, mint egy évvel korábban. A kereskedők az idén jól becsülték fel a várható keresletet, mert már februárban 35 százalékkal több falazóanyagot, 9 százalékkal több csempét, 25 százalékkal több padlóburkoló kőlapot, 14 százalékkal több parkettát vásároltak a ma- gánépíttetők, mint az előző év hasonló időszakában. Szükség is van minderre, hiszen sem a magánerős építkezés, sem ezen belül a családiház-építés üteme, mennyisége nem csökken. B. M. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT HONISMERETI GYŰJTŐMUNKÁN Hajdú István, Vásárosnamény.
