Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 19. Szociális épület készfii a kis- várdai öntöde munkásainak. A létesítmény­ben fürdők és öltözők is he­lyet kapnak. (Hammel Jó­zsef felv.) Távoli települések fejlesztése Rozsály: orvosi lakás, ABC — Jánkmajtis: óvoda, park— Kölese: iskola, gyógyszertár Minden évben visszatérő té­ma a községi tanácsoknál, ho­gyan tudják a legjobban fel­használni a soknak egyáltalán nem mondható éves bevéte­lüket. Egy közepes nagyságú község általában félmillió fo­rint körüli összeggel gazdál­kodik, s ebből próbálja a leg­szükségesebb beruházásokat, a különböző egyesületek, klu­bok támogatását megoldani. A községük fejlesztését egyenletesen és jó ütemben végző tanácsok közül álljon itt példaképpen a rozsályi, a jánkmajtisi és a kölesei. A rozsályi tanács a 295 ezer forintos bevételének nagy részét az idén járdafel­újításra fordítja: Rozsály ­ban, Zajtán és Méhteleken. A túlnyomó többségben az ötvenes évek közepén épült községi utak már nagyon rá­szorultak a korszerűsítésre, ezért a lakosság segítségével az idén 125 ezer forint ér­tékben építenek járdát. A segédmunkát az ott lakók vállalták. Rozsályban és Tisztaberekén a közvilágítás korszerűsítésére is sor kerül. A régi lámpákat kicserélik és Tisztaberekén a múlt év­ben készült 22 lakás után bővítik a helyi villanyháló­zatot. Uj lakóra vár az emeletes orvosi lakás Rozsályban, mely tavaly egymillió 200 ezer forintos költséggel épült. Egy hónapon belül átadják a felújított óvodát és folytat­ják az ABC-kisáruház építé­sét, melyhez a tanács a tel­ket biztosította. Az építők azt ígérik, hogy augusztus 20-ra elkészül a régi vegyes­bolt helyett az új ABC. Jánkmajtison a legfonto­sabb az óvoda bővítése, az átalakítással 60 gyerek ké­nyelmes elhelyezését oldják meg. a harmadik csoport be­indítására már csak a kö­vetkező évben kerül sor. A bölcsőde a jelenlegi pártház átalakított épületében kap helyet Fejlesztési alapjukból sokat elvisz a gacsály—csász- lói vízmű építése, melyet az idén fejeznek be. A tervek szerint a lakosság több, mint egymillió forint értékű tár­sadalmi munkát végez: par­kosítják a községet, karban­tartják a mezei utakat és a vízmű árkolási munkálatait végzik. Kölese legújabb beruhá­zása a 8 tantermes általános iskola, mely kivitelezése 1976-ban kezdődött. A je­lentős állami támogatással épülő létesítmény földszinti födémmunkáinál tartanak. A tanulást segíti a politechni­kai műhely, a természettu­dományi előadó, a tornate­rem, a könyvtár. Ebben az épületben kap helyet a kony­ha és napközi otthon is. Az iskola a szerződés szerint 1978 júliusában készül el. Az iskolával szemben új gyógyszertár épül, valamint a termelőszövetkezetek és a tejipari vállalat segítségével tejbolt és tejbegyűjtő. Szer­vezik a vízműtársulatót is. A vízmű kivitelezése a terve­zettnél egy évvel korábban 1978-ban ' megkezdődik 1,6 kilométer gerincvezeték épí­tésével. A községi tanács régi gondja a botpaládi orvosi lakás sorsa. A vizes épít­ményre beruházási keretet nem kapnak, a felújításnak pedig nincs sok értelme. Ezért üresen áll az orvosi la­kás, a helyettesítést a köl­esei orvos látja el, aki ezen­kívül még négy községben dolgozik. Gyors segítségre és megértő támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy hosszú évek utárt jobb orvosi ellá­tást kapjanak a botpaládiak. Balogh Júlia Magánépítés — társadalmi gondok (1.) erőből, falun Saját TALÁN SOKAN CSAK LE­GYINTENEK, ha a vidéki, ezen belül a sajáterős lakás­építésről hallanak: mi az, már az is gond, hiszen mást sem olvasni: a községekben a tervezettnél több családi ház épül. Meg ott állnak tíz­ezerszámra az üres lakások a falvakban... Ez mind igaz, ám az is, hogy mindenütt gond az ott­honteremtés. Ezt az érzékeli igazán, aki bárhol az ország­ban önálló hajlékra akar szert tenni. Akár személyes fáradt­sággal, időveszteséggel, után­járással, akár az az állam te­herviselésének fokozódásával párosul. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a pa­rasztság személyes megtaka­rításait már nem a termelés­be fektette, hanem életkörül­ményeit javította, amelynek sorában az első helyre került a lakás, a ház. A folyamat kez­dete egybeesett a 15 éves la­kásépítési tervvel, tehát az állami és magánérdek talál­kozott. E folyamatot más je­lenség is kísérte. Nem sza­bad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az országban bel­ső népvándorlás zajlott, zaj­lik, tehát egyre többen és töb­ben hagyják el a községeket, és igyekeznek városba költöz­ni. Ennek következtében bi­zonyos helyeken a községek elnéptelenedtek, e helyeken viszonylagos lakásbőség ke­letkezett. Mindez nem áll a kisebb vidéki városokra, ahol a ko­rábbi lakáshiányt fokozza a betelepülők igénye, szükség­lete. Ezekben a kis- és köze­pes nagyságú városokban már a lakásgond egy részét — célcsoportos lakásépítés kere­tében — az állam, a tanács átveszi. Pont ezeken a helye­ken hallható azonban, hogy 8—10 évet is kell várni a la­káskiutalásra, ugyanis abszo­lút számban esetleg kevesebb a lakásigénylő, mint mondjuk az öt kiemelt városban, de az állami lakásépítés meny- nyisége is ennek megfelelően lényegesen kisebb. Mindezek láttán a falvakban, a kisvá­rosokban a lakáshoz jutás szinte kizárólagos formája a magánerőből történő lakás­építés. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a lakásra váró saját tel­kén felépíti családi házát, esetleg néhányan összefognak és egy erre kijelölt területen lánc-, sor-, átriumházakat építenek, amelyet mostanában úgynevezett korszerű családi házas beépítésnek neveznek. Kisebb városokban, nagyköz­ségekben — ahol a közművek megengedik — már mód van az emeletes, tehát a társashá­zak felépítésére is. A NEM ÜDÜLŐTERÜLE­TEN FEKVŐ falvakban, kis­városokban többnyire nem gond a telekszerzés, esetleg könnyebb teljesíteni a telep­szerű több szintes építkezésre vonatkozó nem budapesti fel­tételt: a 60 lakás egy tagban történő felépítését. Nem a te­rület, hanem a közművesítés feltételei hiányoznak. Márpe­dig, ha ma építkezik valaki, akár több szintes vagy korsze­rű családi házas formában, akkor elengedhetetlen a köz­művesítés. Vidéken, elsősor­ban a községekben és a kis­városokban közművesített te­rületet viszont épp oly nehéz találni, mint az urbanizál- tabb környékeken. Jószerivel ugyanis, csak az áramellátásról mondhatjuk, hogy megközelíti a 100 száza­lékot, a lakásoknak vízzel, csatornával való ellátottsága országosan 50 százalék körül mozog. És ebben az adatban megtalálható Budapest is, nagyvárosaink is, és a fejlő­dő vagy visszafejlődő telepü­lések is. Külön említést érdemei az Új autóbusz-menetrend májusban Kedvező Változások a mátészalkai és a fehérgyarmati járásban Az új autóbusz-menetrend május 22-én lép életbe, ösz- szeállítását számtalan egyez­tető tárgyalás előzte meg a Volán 5. számú Vállalata, a járási hivatalok, a megyei és városi tanácsok, a kórházak képviselői között. Vannak olyan járatok, amelyekkel nem várták meg a május 22- ét, s hamarabb forgalomba állították azokat. Tény azonban, hogy két járásunk — a fehérgyarmati és a má­tészalkai — területén az új menetrend során naponta 13 munkás, 10 iskola és 17 egyéb jellegű járattal többet köz­lekedtet a Volán, mint az el­múlt évben. A buszok telje­sítménye 596 kilométerrel emelkedik. Enyhítik a zsúfoltságot Üj autóbusz közlekedik 1977 januárja óta Szamos- kér és Szamosszeg között, mely főleg az iskolásoknak segít és a tanácsi összevonás­ból adódó utazási nehézsége­ken enyhít. Ugyanekkor a fehérgyarmati üzemekbe munkásokat is szállít. A Fe­hérgyarmat és Mátészalka közötti új járatpár lehetővé teszi a csatlakozást a Deb­recen felé közlekedő vonat­hoz. Ezzel a járatpárral egy 3 éves kérelem végére tettek pontot. Ugyanez a busz reg­gel Szamosszegről Nagydo­bos és Ópályi felé kerül, így Szamosszegről a késő reggeli órában is lesz autóbusz Má­tészalkára. Ez egyben enyhít az ópályi és Szalka közötti busz zsúfoltságán. Az ököritófülpösi új busz feladata, hogy a csenger— mátészalkai járat és az elő­város zsúfoltságát csökkent­se, valamint lehetővé tegye a jobb közlekedést a kocsor- di kórház szakrendeléseire és a betegek látogatására. Nap közben a délelőttös műsza­kokban dolgozók kultúrál- tabb utazását szolgálja. A Mátészalka—Rozsály—Csen­ger vonalon az útkorrekció és a Szamos-híd átadása mi­a tény, hogy faluhelyen csa­ládi ház, a hozzá tartozó kert nem csupán a kulturált élet­módnak megfelelő otthont je­lenti, vagy jelentheti, hanem gazdálkodási lehetőséget is teremt. Szükség van a pincé­re, a padlásra, a kertben az ólnak való helyre, meg jó ter­mőföldre a ház körüli vete- ményekhez. A kínált és előírt lakásépítési megoldásoknál ezt is figyelembe kell venni, minden olyan jogi, pénzügyi szabályozás, amely ez ellen hatna, megbukna a családok egyéni érdekein. Az elkövetkezendő években előreláthatólag nem csökken a lakásépítés üteme, ezen be­lül nagyjából azonos a hely­zet a magánerővel épülő csa­ládi házaknál is. A követke­ző 15 éves lakásépítési terv 1,3—1,5 millió lakás felépíté­sével számol, ebből minden harmadik lakás falun épül. AZ IDEI TERVBEN KO­MOLY SZEREPET kap a sa­játerős lakásépítés, hiszen 57 ezer ilyen típusú lakás felépí­tésével számol. A tavalyi vég­ső adatok azt mutatták, hogy körülbelül 64 ezer lakás épült fel magánerős formában. Ez lényegesen több, mint a meny­nyit terveztek és meghaladja az előzetesen várt mennyisé­get is. Lehet, hogy hasonló lesz a helyzet az idén is? De ne jósoljunk! Sokkal fonto­sabb ennél azt vizsgálni: te­rület, tervek, építőanyag, ki­vitelező kapacitás lesz-e ele­gendő? Cikksorozatunk to­vábbi folytatásaiban erről számolunk be. B. M. att két szakaszon módosít­ják az útvonalat Fehérgyar­mat és Mánd között az au­tóbuszok a magosligeti gyors- forgalmi úton közlekednek, mellyel Penyigén a rossz ál­lapotú Kossuth utca kimarad a közlekedésből, de az utca csatlakozásánál új megállót létesítenek. Csenger ésCsen- gersima között az országha­tárt elágazásig a jelenlegi úton közlekednek a buszok. A gyorsforgalmi út miatt Fe­hérgyarmatról Szatmárcse- ke—Magosliget, Kölese— Sonkád—Magosliget és Kis­palád felé közlekedő járatok menetideje rövidül és a jobb útviszonyok miatt kényelme­sebbé válik az utazás. Vá- mosoroszi ez útvonalból ki­marad, mert év közben kü­lön autóbuszt kapott. Igazodnak a műszakokhoz Újabb járatpárt helyeznek forgalomba Gyarmat—Ma­gosliget—Kispalád irányá­ban, ami csökkenti a kora hajnali munkásjáratok zsú­foltságát. Ugyanekkor Ne- mesborzovát és Uszkát is be­kapcsolják a délutáni és az éjszakai műszakokhoz igazo­dó járatokba. Hatéves prob­lémát old meg május végétől az a járat, mely Kispaládról Botpaládra viszi a tanulókat A tavasz beköszöntését mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy a megye négy városá­ban fokozott ütemben vég­zik a nagytakarítást. Nyíregyházán az ingatlan- kezelő és közvetítő vállalat évente 10 és fél millió forin­tot fordít a város tisztántar­tására. A munkák egy jelen­tős részét tavasszal végzik. Ilyenkor távolítják el az utak szegélyeibe gyűlt sarat, a sózás-fűrészpor és egyéb maradványait, hogy a jármű­vek porverését ezzel is csök­kentsék. A családi otthonok­ban is ilyenkor nagytákaríta- nak. Az így felhalmozódó szemetektől is megszabadít­ják a tárolókat. A kertészeti vállalat Nyír­egyházán 800 ezer négyzet- méter park és sétány zöldfe­lületének a rendben tartásá­ért felel. A munkák náluk is most csúcsosodnak. 80 ezer tulipán virít a városban. Most ápolgatják a mintegy 200 ezer tő kétnyári virágot. A parki nyesedékek elhordá- sa után hozzáláttak az újra­festett játszótéri játékok és parki padok kihordásához. Gondozzák a tanárképző és a mezőgazdasági főiskola park­jait. Rontja a városképet, hogy egyes üzletek kirakatait, por­táljait nem tartják kellően rendben. Az üzemek, válla­latok udvarai se mindig ta­núskodnak elfogadható rend­ről. Egyes közúti szállítások alkalmával az utakon szét­hullatott szemét nemcsak esztétikailag kifogásolható, de a közlekedést is zavarja. Mátészalkán ebben az év­ben 2,6 millió forintot fordí­tanak a város tisztán tartásá­ra. Tavasszal az összeg egy- harmadát használják fel. A költségvetési üzem és a köz- tisztaságiak 62 dolgozója 80 ezer négyzetméter út és jár­da takarítását végzi. Gondoz­nak 80 ezer négyzetméter zöldterületet, ahova most 60 ezer forint értékű virágpa­lántát ültetnek el. Pótolják a jelenleginél egy későbbi időpontbem, de úgy, hogy még időben az iskolába jut­tatja a gyerekeket. Üjdonság lesz, hogy Fehér­gyarmat—Csegöld—Csenger kora hajnali munkásjáratá­nak zsúfolts. gát megszün­tetik újabb járatpár beállítá­sával és igazodnak a Csegöld- höz tartozó községek orvosi rendeléseihez. Munkaszüne­ti napokon hat új büszjárat indul a gyarmati kórház felé és így biztosítják Fehérgyar­maton és Kisszekeresen a pontosabb vasúti csatlakozá­sokat. Átszervezték Fehérgyar­maton a helyi járatokat, s ezért a Kiss Ernő, a Dózsa György és a Lenin utcákon közlekedő buszokkal a lakó­telepet is bekapcsolták a for­galomba. Mátészalkán az új finomkötöttáru-gyár és a tej­porgyár munkásainak jobb szállításáért a MEZŐGÉP előtti végállomást áthelyezik a tejporgyár elé. Az új buszok mindenhol a kényelmesebb, a kulturál­tabb közlekedést szolgálják. Az elkövetkező években azonban fokozottabban fi­gyelembe kell venni, hogy az utak állapota és a fordulási nehézségek miatt a milliós értékű járművek idő előtt tönkremennek, a fordulóhi­ány miatt nő a balesetve­szély. (b. j.) a parkok, terek kiszáradt cserjéit, fáit. Ezekbe a mun­kákba a társadalmi szervek aktivistái, az üzemek és vál­lalatok dolgozói is segítenek. Nagy gondot fordítanak a városban az üzemi udvarok rendben tartására. A példát a tejporgyár mutatja. Kisvárdán a város tisztasá­gáról 600 ezer forinttal gon­doskodnak. Igaz, ebben az évben nehezíti a munkát a csapadékvíz-elvezető csator­na több utcán át húzódó fek­tetése. A tavasszal összegyűlt szemét nagy részét már el­szállították. A tereket, par­kokat a kertészeti és köztisz­tasági üzem dolgozói rendbe tették. Különösen szép a vár környéke. A közeljövőben a Gyár utcai és a Felszabadu­lási lakótelep parkosítását végzik el. A városban van néhány gyáregység, ahol na­gyobb gondot kell fordítani a tisztaságra és a rendre. Nyírbátorban éves szinten 150 ezer forint áll a tanács rendelkezésére a város tisz­tán tartására. Ám ezt az ösz- szeget megsokszorozza a tö­meg- és társadalmi szervek város rendezésére, csinosítá­sára tett munkafelajánlása. Különösen sokat tesznek a város rendjéért az itt műkö­dő üzemek, akik a tanács közreműködésével védnöksé­get vállaltak egy-egy város­rész felett. A költségvetési üzem dolgozói a parkok, te­rek felületét egyedül nem tudnák rendben tartani. Itt is a társadalmi aktivisták nyújtanak segítséget. A kö­zös munka eredményeként lehet gyönyörködni a város­ban az egyesített egészség- ügyi intézmény — SZTK, gyógyszertár — parkjában. Gondos kezek munkája nyomán városainkban hama­rosan tisztaság és rend fog uralkodni. Rajtunk, városla­kókon múlik, hogy minél tovább ilyen is maradjon. (slgér) Városaink tisztaságáért Milliók nagytakarításra

Next

/
Thumbnails
Contents