Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
1977. április 17. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Jó irányban, következetesebben □ z 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének első tapasztalatait az MSZMP Központi Bizottság legutóbbi ülése alapján így összegezhetjük: az esztendő első negyedévének eredményei biztatóak, a terv teljesítése jó irányba halad. Az MSZMP KB 1976 decemberi határozata végrehajtásának kedvezőek a gazdasági és a politikai feltételei. Az idei terveket az előző évhez képest korábban, gyorsabban. szervezettebben dolgozták ki. A gazdasági szabályozás lényegében nem változott. A szocialista országokkal az államközi szerződéseket idejében megkötötték. A népgazdasági terv céljait a dolgozók időben megismerték és elfogadták. A cselekvőkészség országszerte nagy. A csepeli dolgozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére országos verseny bontakozott ki. Mielőtt a részletekre térnénk szükséges két dolgot előrebocsátani: 1. az éves feladatok nagyobb része még végrehajtásra vár, az első tapasztalatokból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. 2. a bázisszemlélet könnyen eltájolhat, az 1976 első hónapjaihoz képest néhol tapasztalható „látványos fejlődés” esetén különösképpen. A gazdasági növekedés üteme ugyanis tavaly szokatlanul alacsony volt, elmaradt a tervezettől. Az 1977. év első negyedének ipari termelése öt százalékkal haladta meg a tavalyi és hét százalékkal a tavaly előtti hasonló időszak szintjét. A gép-, illetve a vegyipar termelése az átlagos ütemnél gyorsabban, az építőanyag-iparé lassabban növekedett. Az élelmiszeripar termelése a mezőgazdaságéhoz igazodik. így például a hús-, baromfi-. a cukor-, a tejiparban javult a nyersanyagellátás és mintegy öt százalékkal nőtt a termelés a tavalyi alacsony szinthez képest. A mezőgazdaság dolgozói felkészültek, hogy 7—8 százalékkal növeljék a termelést 1975-höz viszonyítva. Jelzi ezt az időszerű munkák gondos elvégzése, a zöldségtermelés és az állattenyésztés megélénkülése. Az anyagi-technikai feltételek is adottak. A növényvédőszer- és a műtrágyaellátás kielégítő. Az idén mintegy 7500 traktor, 2000 arató-cséplő gép, 4000 tehergépkocsi és 8500 pótkocsi beszerzésére van lehetőség. Persze az időjárástól, mint mindig, az idén is sok függ. Eddig a belvizek a gabonavetésekben, az áprilisi fagyok pedig a gyümölcsösökben okoztak kárt. □ z 1977. évi külkereskedelmi feladatok végrehajtása tervszerűen, szervezetten indult A szocialista országokkal szembeni szerződéses kötelezettségeinket pontosan teljesítjük. A baráti országok esetenként a szállítási tervek túlteljesítését kérik. Erre a kölcsönösség elve alapján — tehát megfelelő és arányos im- porttöblet esetén — nyílik lehetőség. A tőkés üzletkötésekre eddig nagyobb arányban került sor, mint egy évvel ezelőtt. A konjunktúra, a kereslet megélénkülése azonban továbbra is késik. Az exporttervek teljesítése fokozott erőfeszítéseket igényel. A piaci árak szeszélyes ingadozása szükségessé teszi a gondos ármunkát az eladások és vásárlások megfelelő időzítését, a termelő. a felhasználó, a külkereskedelmi vállalatok, illetve a bank jobb együttműködését. A központi állami beruházásoknál néhol tapasztalható lemaradás a tervekhez képest. Többnyire a kivitelező kapacitások hiánya okoz gondot Ezért a már elkezdett beruházások kivitelezésére kell az erőket összpontosítani. Fokozott figyelmet és erőfeszítést igényelnek azok a beruházások — a Paksi Atomerőmű, a Tiszai Hőerőmű, a 750 kV-os nemzetközi távvezeték, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-üzeme, a Bélapát. falvi Cementmű, a Hajdúsági Cukorgyár — amelyek az idén a megvalósítás döntő szakaszába léptek. Az 1977-ben induló nagy- beruházások jól előkészítettek, kivéve néhányat, ahol a kivitelező kapacitás, illetve a tervdokumentációk hiánya okoz gondot. Az idei tervek teljesítéséhez a szükséges mennyiségű nyersanyag és energia biztosított, munkaerőből továbbra is hiány van. Sajnos a vállalatok többsége még mindig nem számol a realitásokkal, s olykor a mesterkélt munkaerő-kereslettel tulajdonképpen a pazarlást, a szervezetlenséget, a kapun belüli munkanélküliséget leplezi. Ez a gyakorlat egyre kevésbé tartható. Az észszerű, takarékos létszámgazdálkodás, a célratörő munka- és üzemszervezés idei terveink teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele. □ z első három hónap tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése, a tavalyi lemaradások részbeni pótlása, a növekedési ütem fokozása elérhető reális célkitűzés. A gazdasági növekedés üteme fegyelmezettebb, szervezettebb munkával, a hatékonyság emelésével meggyorsítható. Az életszínvonal az idei terveknek megfelelően emelkedik. Üj intézkedésekre, döntésekre nincs szükség, változatlanul a Központi Bizottság 1976 decemberi határozatának végrehajtása a feladat. Következetes munkával. összpontosított erőfeszítéssel nagy lépést tehetünk előre az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak elérése útján. Szükség van minden dolgozó odaadó munkájára, a vezetők kezdeményezésére, helytállásra, kockázat vállalására és nem utolsósorban a kommunisták példamutatására, & pártszervezetek cselekvési programjainak öntevékeny végrehajtására. K. J. H arsányi egymás után szívja a cigarettákat. Ideges, látom rajta. Várjuk a gépkocsit. Bosszús, mert bár alig érkezett Nyíregyházára kora hajnalban, már menne is vissza. Nem fogja az aszfalt, a forgalom, érzi, ott van a helye a dűlőkben. a barázdák között, ahol vetik a burgonyát. Kint volt a kisbéri dűlőben a vetésnél, oda ment érte a Volga. Felvették Karászit, az ácsot, és jöttek szegért, ládaelemekért. Már most gondolni kell az almaszüretre. Legszívesebben máris fordulna vissza Harsányi Sanyi, ha itt lenne Géza, a kovácsból lett gépkocsivezető. Nézi, vizsgálja az eget. Borús, éppen csak, hogy nem esik. Szeretnék most az agytekervé- nyeibe látni. Vajon mire is gondol? Hol jár az esze? Unja már a várakozást, kér, hogy telefonáljak Karászi után. Végre előkerülnek. Harsányi kissé megnyugszik, amikor elindulunk. Alig hagyjuk el a várost, szemerkélni kezd az eső. Géza bekapcsolja az ablaktörlőt. Megszólal. „Vajon otthon esik-e?” Csak ez kellett Harsányinak: minden hajnalban az időjárást figyeli. Most meg bosszúsan szólal meg: „Csak időjárás ne lenne néha...” Fut a Volga. Csend Sétál az ablaktörlő. Harsányi megszólal. „Mit intéztél? — kérdezi Karászit.” „Megvan minden. amiért jöttem.” Karászi, az ács, precíz ember. Mondja, hogy már 15 ezer almásládával készültek el. Előhúz a zsebéből egy noteszt, belepillant. „Pontosan 14 ezer 560 almásláda készült el, elnök- helyettes elvtárs”. Gondoltam, ez megnyugtatja Harsányit. De nem. Már Kékese határában járunk, lliiiiill amikor íelderül. Elállt az eső. Nézem az arcát, szemének rebbenéseit. Reménykedését. Aztán újra elkomorul — az eső ismét rákezdiItt nőtt fel a dombrádi határban. Tizenegy éves korára bejárta a dűlőutakat, ismer minden barázdát, sorolja a dűlők, táblák neveit Hogy hányat ismer? Legalább háromszázat. És a háromszázból most egy sem száraz. Innen, az út mentéről úgy tűnik, síma. szép a föld, de ott beljebb, nézzem csak. milyen tükrös! Kanyár alatt, az út mellett, a gyümölcsfák során csőkígyó húzódik. Szivattyúzzák a vizet. Kissé megnyugtatja ez Sándort. De újra beborul, amikor a gyümölcsösökről kérdem. „Már háromszor volt kinn a Tisza” — válaszolja kurtán. Ostromra indul, aztán visz- szahúzódik. „Holnap be kell jelentenünk a fagykárt is.” Nem magának mondja. De kinek? Hangosan gondolkodik. „Az egyik ember azt mondta, legalább biztos pénzhez jut a tagság”. Látom, bosszantja ez. A pénz nem gyümölcs. Mit ér a pénzzel? És kinek a kasszájából adják azt a pénzt? Töpreng Harsányi. Mi lesz? Mi történik, ha még sokáig így marad az idő, ha nem süt ki a nap? A szövetkezetre gondol: „Nálunk ezernyi családot érint...” Rágyújt, és nagyot szippant a cigarettából, amikor újra megszólal: „Csak egyszer, legalább csak egyszer fognánk már ki az időt is!” És megkeményedett arccal, összehúzott szemmel próbál felcsillanó napsugarat keresni az újra megeredő eső függönye mögött. Farkas Kálmán Kocsijavítók A MÄV fényeslitkei kocsijavító műhelyében a megkopott futófelületű keréktalpak szabályozását Varga József és Jónás János végzi a lengyel gyártmányú „RA- MET” keréktalp-sza- bályozó esztergagépen. (Gaál Béla felv.) Korszerű gép, elavult bérforma Mérni az egyéni teljesítményt Érdekes és hasznot Ígérő kísérletet vezettek be február 1-én a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál. A nyíre- egyházi Vöröshadsereg útján lévő üzem vezetője. Estók Lajos: — A kezdeményezés tőlüni indult el. Azt akarjuk, hogy a teljesítmény csoportos értékelése helyett vezessék be az egyéni értékelést. A kísérlet. vagyis az átmenet április 1-ig tartott, hatékonyabb munkát és igazságosabb bér- elosztást várunk. — Az eddigi nem volt igazságos? — Nem egészen. A munkások órabére igen eltérő volt, bérfeszültség keletkezett. Aki kevesebb pénzt kapott, azt várta, hogy a másik többet dolgozzék. Akadozott a tervteljesítés, kisebb létszámgonddal is küszködtünk. A két hónap alatt szerzett tapasztalatunk jó. A művezetőknek több lett a papírmunkájuk, de a fegyelemre kevesebb a gondjuk. Kapkodás nélkül Szokol Sándor asztalosnak vajon több, vagy kevesebb-e a dolga az új rendszer miatt? — Kevesebb. Nem kell másokra figyelnem, jobb a légkör. Órabérem 14 forint, de van, akinek csak 11. Ügy érzem, nem dolgozom többet, mint február előtt, de né- hányan jobban „csipkedik” magukat. Persze senki sem kapkod, mert a minőséget még inkább megkövetelik. A meós mellé beállítottak egy gyártásközi ellenőrt is. Az eredményesebb munka mellett szükséges szem előtt tartani a minőséget, hiszen az itt készült termékeket az építőipar és a bútoripar használja fel. Az üzemben ajtókat, ablakokat, valamint bútoralkatrészeket gyártanak. Zsúfolt a telep, az itteniek sosem várják az esőt. mert a nedvességtől hajlik a szabad ég alatt lévő faanyag Nehézkesnek látszik az anyagmozgatás, de az egyéni teljesítménybérezésnek megvannak a feltételei. Kulcsár Imre főmérnök azt mondja, nem csak feltételekről. de szükségszerűségről is beszélnünk kell. — A gépházban országos viszonylatban is korszerű gépek dolgoznak, s mellettük az elavult bérformát találjuk. A gépek jobb kihasználása nagyon is indokolt. Két műszak — egy lista? Tizenöt ember dolgozik a gépeken. Mint mondják, a délutáni műszakban szintén ennyien lesznek. A két műszakban termelő 30 ember teljesítményét februárig egy listán számolták el. így aztán nemcsak a különböző óra. bért kapó dolgozók, hanem a műszakok közt is kialakult az ellentét. Többször elhangzott: „Bezzeg ha a másik műszak jobban dolgozott volna...” A főmérnök önkritikusan tér vissza a bérezésre: „Az eddigi módszer nem volt ösztönző”. Differenciálás eddig is volt. s brigádok szavazták meg, kinek mennyi legyen az órabére. A szavazás nem volt egyhangú, csak viszonylag lett reális a bérelosztás, hiszen a szubjektív vélemények érvényesültek. Most jön az objektív értékelés: a teljesítményt mérni lehet, mérni kell. A dolgozók egyénileg is érdekeltek a termelésben, van. ami serkentse őket. Jelentős tartalék rejlik az új (a legtöbb helyen már régi) bérformában. Számítás szerint 15 százalékkal is növekedhet a termelékenység, ha a dolgozók jobban kihasználják a gépeket, és egyformán jól dolgoznak. Breznyiczki Pál főkönyvelő: jobban ki tud bontakozni az egyéni tehetség és előtérbe kerülhet a szorgalom. Az egyéni értékelés javítja a kollektív szellemet is. Több kereset Februárban kettős elszámolást vezettek be. Az értékelésre. zárásokra 10 naponként kerül sor. Norma szerint értékelik a kollektív teljesítményt, és külön az egyéni teljesítményeket. A dolgozók még a régi órabér szerint kapják fizetésüket, de áprilistól már egyéni teljesítménybérben dolgoznak. Az intézkedés a gépházban dolgozó 30 embert érinti, később az egész üzemben rátérnek az új bérezésre. A főkönyvelő szerint érdemes lesz rátérni. — Felméréseink igazolják: februárban a dolgozók 80 százaléka többet keresett volna, ha egyéni teljesítmény alapján számfejtettük volna a bérüket. A több munkáért többet tudunk majd fizetni. N. L. Konzervgyári készülődés Szezonkezdés májusban Nincs „uborkaszezon” tavasszal sem a Nyíregyházi Konzervgyárban. Jelenleg vegyes befőttet gyártanak. Az igazi nagyüzem — amikor friss terméket dolgoznak fel konzerv- nek — május végén kezdődik. Az erre az évre tervezett feldolgozáshoz a nyersárut szerződéssel biztosították á termelőknél. Gyümölcsből közel háromezer vagonra, — almából még ezer vagon várható — zöldségből pedig 4500 vagonra kötöttek szerződést. Május utolsó hetében az egressel kezdődik a szezon. Ezzel szinte egyidőben indul a szamóca feldolgozása. A két gyümölcsből kilencven vagon a tervezett mennyiség. Cseresznyéből és meggyből is hasonló mennyiséget konzerválnak. Sárgabarackból száz, őszibarckból 140, körtéből 160, szilvából pedig kétszáz vagont tartósítanak a nyár folyamán. Legnagyobb mennyiségben lé- és pudingalmát gyártanak az üzemben, ösz- szesen 3100 vagont. Az alma felvásárlása szeptember közepén kezdődik. A feldolgozását csak a paradicsom gyártása után kezdhetik meg, mert a sűrítést ugyanazokon a gépeken végzik. Ebben az évben a feldolgozásra kerülő gyümölcs 80-85 százalékát Szabolcs-Szatmár megye gazdaságaiban termelik meg. A többit a Borsod és a Heves megyei ÁFÉSZ-eken és ZÖLDÉRT-en keresztül vásárolják. Zöldséget összesen 4550 hektáron termeltet a gyár. A feldolgozás a zöldborsóval kezdődik. A szezon egy hónapig tart. Négyszázharminc vagon feldolgozását tervezik. Egy nap 80-90 ezer üveget tudnak megtölteni a gépsorokon. A zöldségfélék közül a lebnagyobb munkát a paradicsom adja. Augusztus második felétől október közepéig húzódik a feldolgozás időszaka. Ez idő alatt 2270 vagon termék előállítását tervezik. Uborkából 430. zöldbabból 330. zöldpaprikából 320, pritamin paprikából 145 vagonnal dolgoznak fel. Üveges termék mellett dobozost is gyártanak zöldborsóból, zöldbabból, paradicsomiból és almapudingból exportra. A Nyíregyházi Konzervgyár termékei megállják a helyüket a világpiacon. Az évi termelésnek nyolcvan százalékát exportálják. A legnagyobb importálók a Szovjetunió és a szocialista országok. Emellett a föld szinte minden részébe eljutnak a nyíregyházi gyár termékei. Legkeresettebb az uborka, a zöldborsó, az angol, a svéd és a brazil piacon a pudingalma. valamint a vegyes, darabos savanyúság. (sipos)
