Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
XXXIV. évfolyam, 89. szám ÁRA: 1,— FORINT 1977. április 17., vasárnap MA Kereskedelem és kisgazdaság (2. oldal) Hagyüzemek a közművelődésért (6. oldal) Összeült a szocialista brigádvezetük Y. országos tanácskozása május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen korunk forradalmi eszméje, a uandzmus- leninizmus! 4. Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 5. Erősítsük szolidaritásunkat a tőkésországok kommunista és munkáspártjainak forradalmi harcával! 6. Éljen az imperialistaellenes erők nemzetközi harci szövetsége! 7. Éljen a béke! 8. Legyen Európa a béke, a biztonság, a haladás és a népek közötti együttműködés földrésze! 9. Éljen a szocializmus — a szabadság, a demokrácia, a humanizmus társadalma! 10. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely hat évtizede új korszakot nyitott az emberiség történetében! 11. Éljen a Szovjetunió, a társadalmi haladás, a világbéke fő támasza! Á vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szombaton reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása. Több mint 150 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezenkívül mintegy 250 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Az elnökségben foglalt helyet a kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, ott volt Anatolij Jakovlejics Ribakov, a szovjet gépgyártási és műszeripari dolgozók szak- szervezetének elnöke, a szovjet szocialista brigádvezetők hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője. Az elnökségben foglalt helyet sok szocialista brigádvezető, üzemi és szövetkezeti dolgozó. A tanácskozás elnöksége. Havasi Ferenc megnyitja a tanácskozást. (Kelet-Magyarország tele- fotó) A tanácskozást az elnöklő Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott beszédet GÁSPÁR SÁNDOR: Érvényesüljön még teljesebben a mozgalom felemelő jelszava Bevezetőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, kiemelve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munkában, a fegyelemben, a magatartásban, a művelődésben önmaga és egész dolgozó népünk számára a továbbhaladás útját szélesíti. Ezután így folytatta: A szocialista brigádmozgalom fejlődésében nagyok az eredmények. A feladatok azonban már ma is, de még- inkább holnap szakadatlanul növekednek. A fejlődés igénye ez, amely az élet minden területén többet és többet követel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szemlélet és magatartás vihet előre bennünket. A brigádmozgalom ereje és lehetőségei ma már olyanok, hogy képes az eddiginél magasabb szinten folytatni tevékenységét. A mozgalomnak munkája minőségében kell az eddiginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanácskozás célja és értelme. A mi társadalmunk a munka társadalma, a legigazságosabb társadalom, igazságosabb az összes eddiginél. Ezt a társadalmat mi hoztuk létre, közös küzdelmeink, közös törekvéseink testesülnek meg mindabban, amit elértünk, és erre büszkék lehetünk. És nekünk van jogunk elégedetlennek lenni mindazzal, amit még nem oldottunk meg, ami rossz vagy félresikerült. Ez viszont azt is jelenti, hogy keményen és fegyelmezetten kell dolgozni. Mindenkinek meg kell értenie, ha egy munkának öt eleme van, akkor abból nem elegendő csak hármat vagy négyet elvégezni. Tisztességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szocialista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz, és többet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dolgozó ember szavának olyan súlya kell, hogy legyen a mi rendszerünkben, amely alatt a „vasbeton” is meghajlik. Ne engedjenek elsikkadni egyetlen jó gondolatot, kezdeményezést, előrevivő javaslatot sem. Kedves elvtársak! A szocialista brigádmozgalomnak ugyancsak fontos feladata elősegíteni az üzemimunkahelyi demokrácia érvényesülését. Nem lehet jól vezetni és célokat elérni a dolgozók egyetértése, a döntésekben való részvétele nélkül. A gazdasági vezetők munkája az utóbbi években e tekintetben is sokat változott és jelentős eredményeket mutatott fel. Minden fejlődés ellenére azonban a módszereket tovább keli fejleszteni, mert a szocialista gazdasági vezetésnek ez elengedhetetlen követelménye. Mi olyan munkáspolitikát és munkásdemokráciát valósítunk meg, amelyben a munkásember tudja is, érzi is, hogy van szava, szükség van a gondolataira, javaslataira, bírálatára. A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti és kárt okoz. Az elkövetkezendő időszakban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére már nem a „látástól vakulásig” végzett munka a jellemző, amikor már nem „a mindennapos betevő falat” megszerzése a gond, akkor megváltozik az élet. Gyorsabban tudunk előbbre jutni a közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életünk szocialistává alakításában. A szocialista brigádmozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el az életmód formálásában és a művelődésben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz lehetővé. Tegyünk többet a szocialista emberi értékek terjesztéséért, erősítéséért, ne engedjünk teret a tőlünk idegen nézeteknek. Életszemléletnek és magatartásformáknak, amelyeknek nincs és nem is lehet talajuk a mi rendszerünkben. Meg kell értenünk és tudatosítanunk kell széles körben, hogy az állandó művelődés elválaszthatatlan a munka, a termelés, a mindennapi élet és az egyéni sors alakulásától. Az eddiginél nagyobb teret kell kapnia az önművelődésnek, az egyénekhez igazodó művelődésnek. Kövessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthetünk, akik kiválóak a munkában, a tanulásban, akik kitűnnek tenniakarásukkal, fegyelmezettségükkel, példás életükkel. Kedves elvtársak! Az üzemi és az ágazati tanácskozásokon gyakran vitatott kérdés volt, hogy van- e reális lehetőség egy munkahelyen vagy egy vállalat életében a szocialista brigádmozgalom jelenlétének, eredményének értékelésére, mérlegelésére. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miben? Mindenekelőtt a végterméken, a munkán, a kitűzött és a vállalt célok elérésén lehet lemérni. Nem a brigádok és tagjak száma, nem a kiosztott oklevelek és a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egy üzemben, hanem annak munkája, minősége, fegyelme, magatartása. Ne abban lássák a színházba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragasztva a naplóba, ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból, ne abban lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt szerzett-e a brigádtag, — hanem abban, hogy hogyan formálja az embert, a magatartást. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseit formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaítélésének felszínességével fásultságba full asszák. A mai tanácskozáson megfogalmazódó gondjaink, javaslataink tükrözzék a holnapért érzett felelősségünket. Azt várja a társadalom a szocialista brigádmozgalomtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon a szocializmus építésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista legyen, még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! Gáspár Sándor beszéde után vita következett. Délután szólalt fel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. (Folytatás a 4. oldalon) 12. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! 13. Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! 14. Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit. 15. Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért ! 16. Éljen és erősödjék a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség megbonthatatlan szövetsége! 17. Éljen és erősödjék a magyar nép szocialista nemzeti egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje! 19. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! KEMECSE — KŐTAJ : Permetezik a talajt A késő őszi, kora tavaszi szántás utáni munkafázis — a vetést megelőzően — a talaj-előkészítés: a tápanyagutánpótlás, a vegyszeres gyomirtás, a tárcsázás, a talaj lezárása. Ez után indulhat a vetőgép, hogy földbe juttassa a magot. A kemecse—kótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezetben négyszáz hektáron rendszerben termelnek napraforgót az idén. A szövetkezet földjén most végzik a vetéshez a talaj-előkészítést. A mezőgazdasági IFA-ra szerelt Kertitox-Góliát típusú szántóföldi permetezőgép, mint óriási szitakötő permetezi széles szórókeretével a talajra a vegyszert, az Oli- trefet. Közvetlenül utána halad porfelhőt kavarva a K— 700-as szovjet traktor vontatta tárcsa, amely hat-nyolc centiméter mélyen dolgozza a vegyszert a talajba. A vetés megkezdését április második felére tervezik, amikorra — remélhetően — állandósul a meleg. (sb.> Horváth Miklós traktoros és Crbán Mihály munkagépkezelő permetez. Vietórisz Sándor tárcsával dolgozza talajba a vegyszert. (Hammel József felvételei)
