Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

XXXIV. évfolyam, 89. szám ÁRA: 1,— FORINT 1977. április 17., vasárnap MA Kereskedelem és kisgazdaság (2. oldal) Hagyüzemek a közmű­velődésért (6. oldal) Összeült a szocialista brigádvezetük Y. országos tanácskozása május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen korunk forradalmi eszméje, a uandzmus- leninizmus! 4. Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 5. Erősítsük szolidaritásunkat a tőkésországok kom­munista és munkáspártjainak forradalmi harcával! 6. Éljen az imperialistaellenes erők nemzetközi har­ci szövetsége! 7. Éljen a béke! 8. Legyen Európa a béke, a biztonság, a haladás és a népek közötti együttműködés földrésze! 9. Éljen a szocializmus — a szabadság, a demokrá­cia, a humanizmus társadalma! 10. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely hat évtizede új korszakot nyitott az emberiség történetében! 11. Éljen a Szovjetunió, a társadalmi haladás, a vi­lágbéke fő támasza! Á vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szombaton reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában megkezdő­dött a szocialista brigádveze­tők V. országos tanácskozá­sa. Több mint 150 ezer szo­cialista brigád képviseletében ezer küldött, ezenkívül mint­egy 250 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson. Az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Né­meth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, a Köz­ponti Bizottság titkára. Az el­nökségben foglalt helyet a kormány több tagja, a tömeg­szervezetek képviselői, ott volt Anatolij Jakovlejics Ri­bakov, a szovjet gépgyártási és műszeripari dolgozók szak- szervezetének elnöke, a szov­jet szocialista brigádvezetők hazánkban tartózkodó kül­döttségének vezetője. Az el­nökségben foglalt helyet sok szocialista brigádvezető, üze­mi és szövetkezeti dolgozó. A tanácskozás elnöksége. Havasi Ferenc meg­nyitja a tanácskozást. (Kelet-Magyarország tele- fotó) A tanácskozást az elnöklő Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott be­szédet GÁSPÁR SÁNDOR: Érvényesüljön még teljesebben a mozgalom felemelő jelszava Bevezetőül áttekintette a szocialista brigádmozgalom csaknem 20 esztendős fejlődé­sét, kiemelve, hogy a mozga­lom olyan erővé vált, amely a munkában, a fegyelemben, a magatartásban, a művelő­désben önmaga és egész dol­gozó népünk számára a to­vábbhaladás útját szélesíti. Ezután így folytatta: A szocialista brigádmozga­lom fejlődésében nagyok az eredmények. A feladatok azonban már ma is, de még- inkább holnap szakadatlanul növekednek. A fejlődés igé­nye ez, amely az élet minden területén többet és többet követel. Ami ma elég, holnap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szemlélet és maga­tartás vihet előre bennünket. A brigádmozgalom ereje és lehetőségei ma már olyanok, hogy képes az eddiginél ma­gasabb szinten folytatni tevé­kenységét. A mozgalomnak munkája minőségében kell az eddiginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze fel­adata és a mai tanácskozás célja és értelme. A mi társadalmunk a mun­ka társadalma, a legigazságo­sabb társadalom, igazságo­sabb az összes eddiginél. Ezt a társadalmat mi hoztuk lét­re, közös küzdelmeink, közös törekvéseink testesülnek meg mindabban, amit elértünk, és erre büszkék lehetünk. És ne­künk van jogunk elégedet­lennek lenni mindazzal, amit még nem oldottunk meg, ami rossz vagy félresikerült. Ez viszont azt is jelenti, hogy ke­ményen és fegyelmezetten kell dolgozni. Mindenkinek meg kell ér­tenie, ha egy munkának öt eleme van, akkor abból nem elegendő csak hármat vagy négyet elvégezni. Tisztességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szocialista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz, és töb­bet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dolgozó ember szavának olyan súlya kell, hogy legyen a mi rendszerünkben, amely alatt a „vasbeton” is meghaj­lik. Ne engedjenek elsikkad­ni egyetlen jó gondolatot, kezdeményezést, előrevivő ja­vaslatot sem. Kedves elvtársak! A szocialista brigádmozga­lomnak ugyancsak fontos fel­adata elősegíteni az üzemi­munkahelyi demokrácia ér­vényesülését. Nem lehet jól vezetni és célokat elérni a dolgozók egyetértése, a dön­tésekben való részvétele nél­kül. A gazdasági vezetők munkája az utóbbi években e tekintetben is sokat változott és jelentős eredményeket mu­tatott fel. Minden fejlődés el­lenére azonban a módszere­ket tovább keli fejleszteni, mert a szocialista gazdasági vezetésnek ez elengedhetetlen követelménye. Mi olyan munkáspolitikát és munkásdemokráciát valósí­tunk meg, amelyben a mun­kásember tudja is, érzi is, hogy van szava, szükség van a gondolataira, javaslataira, bírálatára. A szocializmusban senki­nek sincs joga gátolni a dol­gozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha va­lahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sér­ti és kárt okoz. Az elkövetkezendő időszak­ban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére már nem a „látástól vakulásig” végzett munka a jellemző, amikor már nem „a minden­napos betevő falat” megszer­zése a gond, akkor megválto­zik az élet. Gyorsabban tu­dunk előbbre jutni a közös­ségi gondolkodásban, a mű­velődésben, életünk szocia­listává alakításában. A szo­cialista brigádmozgalom már eddig is jelentős eredménye­ket ért el az életmód formá­lásában és a művelődésben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz le­hetővé. Tegyünk többet a szocia­lista emberi értékek terjesz­téséért, erősítéséért, ne enged­jünk teret a tőlünk idegen nézeteknek. Életszemlélet­nek és magatartásformáknak, amelyeknek nincs és nem is lehet talajuk a mi rendsze­rünkben. Meg kell értenünk és tuda­tosítanunk kell széles kör­ben, hogy az állandó műve­lődés elválaszthatatlan a munka, a termelés, a min­dennapi élet és az egyéni sors alakulásától. Az eddigi­nél nagyobb teret kell kap­nia az önművelődésnek, az egyénekhez igazodó művelő­désnek. Kövessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthetünk, akik kiválóak a munkában, a tanulásban, akik kitűnnek tenniakarásukkal, fegyelme­zettségükkel, példás életük­kel. Kedves elvtársak! Az üzemi és az ágazati ta­nácskozásokon gyakran vi­tatott kérdés volt, hogy van- e reális lehetőség egy munka­helyen vagy egy vállalat éle­tében a szocialista brigád­mozgalom jelenlétének, ered­ményének értékelésére, mér­legelésére. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miben? Mindenek­előtt a végterméken, a mun­kán, a kitűzött és a vállalt célok elérésén lehet lemérni. Nem a brigádok és tagjak száma, nem a kiosztott okle­velek és a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista bri­gádmozgalmat egy üzemben, hanem annak munkája, mi­nősége, fegyelme, magatartá­sa. Ne abban lássák a szín­házba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragaszt­va a naplóba, ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a köny­vet a könyvtárból, ne abban lássák a művelődés, a tanu­lás lényegét, hogy bizonyít­ványt szerzett-e a brigádtag, — hanem abban, hogy ho­gyan formálja az embert, a magatartást. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes tö­rekvéseit formális vállalások­kal és értékelésekkel, a szoci­alista címek odaítélésének felszínességével fásultságba full asszák. A mai tanácskozáson meg­fogalmazódó gondjaink, ja­vaslataink tükrözzék a hol­napért érzett felelősségünket. Azt várja a társadalom a szocialista brigádmozgalom­tól, hogy tevékenységének to­vábbi javításával újabb len­dületet adjon a szocializmus építésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista le­gyen, még teljesebben érvé­nyesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialis­ta módon dolgozni, tanulni és élni! Gáspár Sándor beszéde után vita következett. Dél­után szólalt fel Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. (Folytatás a 4. oldalon) 12. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! 13. Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehaj­tásával a fejlett szocialista társadalom megteremtésé­ért! 14. Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit. 15. Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres tel­jesítéséért ! 16. Éljen és erősödjék a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség megbonthatatlan szövetsége! 17. Éljen és erősödjék a magyar nép szocialista nem­zeti egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadal­munk vezető ereje! 19. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! KEMECSE — KŐTAJ : Permetezik a talajt A késő őszi, kora tavaszi szántás utáni munkafázis — a vetést megelőzően — a ta­laj-előkészítés: a tápanyag­utánpótlás, a vegyszeres gyomirtás, a tárcsázás, a ta­laj lezárása. Ez után indul­hat a vetőgép, hogy földbe juttassa a magot. A kemecse—kótaji Egye­sült Erő Termelőszövetkezet­ben négyszáz hektáron rend­szerben termelnek naprafor­gót az idén. A szövetkezet földjén most végzik a vetés­hez a talaj-előkészítést. A mezőgazdasági IFA-ra sze­relt Kertitox-Góliát típusú szántóföldi permetezőgép, mint óriási szitakötő perme­tezi széles szórókeretével a talajra a vegyszert, az Oli- trefet. Közvetlenül utána ha­lad porfelhőt kavarva a K— 700-as szovjet traktor vontat­ta tárcsa, amely hat-nyolc centiméter mélyen dolgozza a vegyszert a talajba. A ve­tés megkezdését április má­sodik felére tervezik, amikor­ra — remélhetően — állandó­sul a meleg. (sb.> Horváth Miklós traktoros és Crbán Mihály munkagép­kezelő permetez. Vietórisz Sándor tárcsával dolgozza talajba a vegyszert. (Hammel József felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents