Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 16. Á mezőgazdasági főiskola holnapja IGAZ-E, HOGY A HÉT- ságot szült a főiskola oktatói ÉVES MÜLTRA visszatekintő Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a hallgatói létszámot tekintve egynegyedére szűkül az elkövetkező években? A Tiszántúl egyik agrárszakember-képzési központjában — a jelek szerint — megszűnik a gyümölcstermesztési, az áruforgalmi és az üzemszervezési szak? A kérdőjelek túlmutatnak a főiskola falain. A nyíregyházi főiskolát a valóságos társadalmi igények hívták életre. A fejlődés diktálta, hogy a gyümölcstermesztés, főként pedig az almatermesztés legnagyobb összefüggő tájegy- egysége, alakítsa ki a szakemberképzés bázisát. A főiskolává érés hosszú folyamat eredménye volt. Az évek során sikerült olyan szellemi alkotóműhelyt, oktatói gárdát, tárgyi-technikai feltételeket teremteni, amely lehetővé tette a mind színvonalasabb szakemberképzést. A nyíregyházi főiskolán a kertészeti karon gyümölcstermelési, áruforgalmi és üzem- szervezési szakon, a mezőgazdasági gépészeti karon gépjavító és repülőgépvezetői ágazaton szerezhetnek főiskolai végzettséget, kapnak üzemmérnöki oklevelet a végzősök. Jelenleg 450 hallgatója van a főiskolának, a tanulást mintegy 80 oktató irányítja. Ez a jelenlegi helyzet, de hogyan alakiul a főiskola jövője? Hivatalosan még nem közölték a főiskola vezetőivel — adtak tájékoztatást a kérdéseinkre —, hogy megszüntetik a gyümölcstermesztési, az áruforgalmi és az üzem- szervezési szakot. Megérkezett viszont a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumból az 1977—78-as tanév hallgatói keretszáma, amelyekben ezek a szakok már nem szerepelnek. Szeptembertől 70 első évest vehetnek fel a gépjavító szakra és 30 fiatalt a repülőgépvezetői ágazatra. A JÖVÖ ÉV KERETSZÁMAINAK megismerése érthetően egyfajta bizonytalankörében. Néhányan már el is helyezkedtek más munkakörbe, álláshelyüket zárolta a minisztérium, nem vehetők fel a helyükre új oktatók. Mind több óraadót kénytelenek alkalmazni, amely a legnagyobb igyekezet mellett is kihat az oktatás színvonalának alakulására. Az sem mellékes, hogy a megszűnő szakok tárgyi-technikai feltételei tulajdonképpen a legjobbak, míg a megmaradó gépjavító szak oktatásának feltételei eléggé hiányosak. Ezek a várható változások a főiskola belső problémái, de a profilváltoztatás ezen túlmenően összefügg a megye gazdasági életének továbbfejlődésével is. A főiskolán eddig végzett fiatal agrárszakemberek 64 százaléka a megye termelőüzemeiben, gazdaságaiban helyezkedett el. Az utóbbi tizenhét évben — a felsőfokú technikumi időszakot is számítva — az intézmény 1200 fiatal szakembert adott a megyének, a tiszántúli országrésznek, akiknek kétharmada kertész üzemmérnöki diplomát szerzett. A megye ^szakembereinek továbbképzésében is'nagy szerepet vállal a főiskola, évenként 1000—1200 közép- és felsőfokú szakember továbbképzését segíti a minisztérium és a megyei szervek részvételével. NEM VAGYUNK HIVATOTTAK MEGÍTÉLNI, indokolt-e a nyíregyházi főiskola ilyen jellegű és mértékű profilváltoztatása. Tudjuk, hogy a minisztérium szakvezetői országos érdekek és gazdaságossági szempontok alapján alakítják ki koncepcióikat. Mégis azt kérjük, mielőtt véglegesítenék a megye további gazdasági fejlődését is szorosan érintő intézkedéseket, gondoljanak Szabolcs-Szatmár megkülönböztetett helyére és szerepére a gyümölcstermesztésben, feldolgozásban, exportálásban. Ez egyben országos, népgazdasági érdek is. Páll Géza Beethoven muzsikája szólalt meg az Országos Filharmónia április 13-i, évadzáró hangversenyén a nyíregyházi színházban. A 150 éve elhunyt nagy zeneköltő első volt a nagy klasszikus mesterek között, akinek egész emberi magatartását, világnézetét és alkotó művészetét a francia forradalom szabadságeszméje hatotta át. Beethoven realista zenéje minden más kortársánál világosabban és tömöröbben tükrözi kora problémáit, ellentmondásokkal teli történelmi- társadalmi valóságát. Évadzáró hangversenyünkön műveinek hallgatásával méltón emlékeztünk róla. Első számként — a műsortól eltérően — az I. Leonóra nyitány hangzott el. Beethoven egyetlen operája, a Fide- lio cselekménye a „szabadító operák” mintájára az ártatlanul üldözött hős szenvedését, majd megmenekülését beszéli el. Négy nyitányt is komponált az operához (Leonóra volt az opera eredeti címe), s az első hármat hangversenyeken szokták megszólaltatni. Második számként a G- dúr zongoraversenyt hallottuk Kiss Gyula zongoraművész tolmácsolásában. 1808. december 22-én. ezzel a zongorakoncerttel búcsúzott el a zongoraművész Beethoven a közönségtől, s fejezte be virtuóz pályáját. A lebegően könnyed szövésű, ábrándozó első tételben a zongora improvizációszerű szabadsággal mozog. A második tételben a zenekar zord, elutasító ritmikájára esdeklő, félénk zongorahang felel. A harmadik tétel záró rondójában derűs gondolatok kergetőznek friss mozgalmasságban az egyaránt csillogó zongorán és a zenekarban. Kiss Gyula zongora- művész maradéktalan hitelességgel, élményt adó átéléssel, a zenekarral egybeforrva tolmácsolta a nagyszerű versenyművet. Befejezésül a VIII. szimfóniát hallottuk. Ez a szimfónia az élet napfényes oldalát mutatja be, ha néha meg is csillan benne valami keserű humor. Fiatalos, jókedvű dúr-témával kezdődik, melyet a kidolgozási részben néhány pillanatra moll-hangnem borít árnyékba. A második tétel az akkoriban feltalált metronóm ütemes ketyegését utánozza. A harmadik, menüett tétel a német népmulatság jókedvű felidézése. A fináléban a legragyogóbb zenei ötletek kergetik egymást játékos vidámsággal. Bolberitz Tamás karmester stílusos vezénylésével a Szabolcsi Szimfonikus Zenekara legjobb tudását vetette latba, hogy a zenekari hangzásra közismerten rossz akusztikájú színházban méltóképpen szólalhasson meg Beethoven muzsikája. Vikár Sándor Kevés az orvos — Mostoha körülmények Elégtelen megelőzés Minden száz betegből hatvannál többen fogat huzatni mennek az orvoshoz. Ez annyit jelent, hogy a megye lakosságának egészségkultúrája, a fogászati ellátásra irányuló igénye és ezzel együtt a megelőzés — gyermekcipőben jár, messze elmarad az életszínvonal általános növekedésétől. Es ami ezek után meglepetésnek tűnhet: még szerencse, hogy így van, mert a fogászati ellátáson is — hogy a szakmánál maradjunk — hatalmas lyukak tátonganak, amiket tömés helyett csak pótlással lehet megjavítani. nem szívesen választják a vidéket a végzett orvosok. Fogászati kombinát kellene De nézzük részletesebben: milyen is tulajdonképpen megyénkben a fogászati ellátás? A legtömörebb megfogalmazás az lehet, hogy nem nyújtja a lakosság részére a könnyen hozzáférhető, ingyenes ellátást. Ennek pedig több oka van. Kezdjük a szakemberekkel. 11 ezer emberre — egy fogász ötvennégy fogorvos és fogász dolgozik jelenleg a megyében, mindössze néggyel több, mint 1971-ben. Ez any- nyit jelent, hogy 11 400 lakos jut égy fogorvosra, háromszor annyi, mint az országos átlag. Ez persze átlag, a még—, oszlás nagy szélsőségeket mutat. Míg a megyeszékhelyen 6500, a nagyközségekben 9000, addig a kisebb településeken csaknem 43 ezer ember jut egy fogorvosra, s ez már jelzi is, hogy ezeken a helyeken tulajdonképpen a foghúzás az egyetlen beavatkozási forma, megelőzésről aligha beszélhetünk. lag fájdalommentes kezelést. Nem így Nyírkátán, vagy Méhteleken, ahol a két elektromos meghajtású fúrógép egyikén csúszik az ékszíj, a másikon egy dudor döccené- se okoz fájdalmat a betegnek. És milyen a szolgáltatás? A körülményekhez képest jó. A Fogtechnikai Vállalat nyíregyházi laboratóriumában mostoha körülmények között dolgozik 41 ember. A létszám kevés, de nem fejleszthető, mert így is egymás hegyén- hátán dolgoznak, az épület kívül-belül elhanyagolt, az anyagokat, vegyszereket a dolgozók öltözőszekrényeiben tárolják. Gödrös padló, pisz- kos falak, rosszul fűtött és rosszul megvilágított munkahely — itt készülnek a fogak és fogsorok, s kizárólag a dolgozók érdeme, hogy az elkészített fogműveknek mindössze 1%-ra érkezett minőségi reklamáció. Iskolafogászat ? Ezt az állapotot egy népi ellenőrzési vizsgálat tárta fel és egy sor javaslatot tett a fogászati ellátás javítására. A szakemberellátás megoldásáért legtöbbet a minisztérium tehet, a szolgáltatás javítása a Fogtechnikai Vállalat feladata. Marad azért tennivaló a megyében is: a megyeszékhelyen csak egy fogászati kombinát oldaná meg a lakosság ellátását, az iskolafogászat helyzetének javítását, a fogorvosok továbbképzését. A falvakban lakó gyermekek ellátására mozgó iskolafogászat létrehozására lenne szükség, bővíteni kellene az üzemi és terhesgondozási fogászati ellátást, meg kellene szervezni az éjjeli és vasárnapi ügyeletet, s végül jobban együtt kellene működni az iskolaigazgatóknak is a fogorvosokkal, mert a tapasztalatok szerint — az elvétve előforduló vizsgálatok ellenére — az iskolai rendtartásban előírt kötelezettségeket sem teljesítik. Balogh József Nem csak az orvosok, fogászok száma kevés, a szak- rendelések céljára szolgáló helyiségek száma és mérete sem elegendő a betegforgalom lebonyolítására, de nincs megoldva az orvosok, technikai alkalmazottak szociális ellátottsága sem. Öltözködésre legfeljebb egy-egy szekrény jut a rendelőben, több helyen a szemétszállítás, a megvilágítás, a folyóvízellátás is megoldatlan. TiSzavas- váriban a hulladékok elszállítása rendszertelen, Gáva- vencsellőn nyitottan tárolják az udvaron a szemetet, a de- mecseri, a gávavencsellői, az ibrányi rendelők elhanyagoltak, használhatatlan, űrgödrös árnyékszékekkel. A nagyecse- di fogászat közegészségügyi szempontból elfogadhatatlan: vízellátása ásott kútból történik, a szennyvízelvezetés megoldatlan, nincs meleg víz, a műszerek és felszerelések tisztítása nehezen oldható meg. Döcög a fúró Ha zsúfoltak is, de tiszták és jól ellátottak a kisvárdai és fehérgyarmati járás területén lévő rendelők, a nyíregyházi fogászati berendezések is lehetővé teszik a viszonyHa az eddigiekből nem lehet rózsaszín következtetéseket levonni, még kevésbé lehet a megelőző munkáról, vagy az iskolákban végzett — inkább nem végzett — fogászati munkáról kedvező képet alkotni. Mátészalkán például egy év alatt 781 iskolai tanulót vizsgáltak meg, méghozzá a felnőtt rendelőben olyan időpontban, amikor az egyébként is zsúfolt. Nyíregyházán egy iskolai fogászat működik, de csak az alsó tagozatos gyerekek rendszeres vizsgálatát tudják elvégezni. És vidéken? Megelőzés nincs, csak betegellátás van, ha a gyerek orvoshoz fordul. A hiányosságok döntő többsége a szakemberhiány miatt van. A fiatal orvosok közül kevesen , jönnek megyénkbe, pedig akik igényeltek, kaptak is letelepedési segélyt. Hat orvostanhallgatóval kötöttek 1971—76 között ösztöndíjszerződést, ők a tanulmányaik befejezése óta itt dolgoznak. Mindez azonban kevés, és a változtatás nenn könnyű feladat. Mert a fog- orvostan-hallgatók felvételénél nem veszik figyelembe az egyes megyék ellátottságát, az egyetem körzetéből pedig A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet Egyetértés szocialista brigádja több éven át végzett eredményes, jó munkája nyomán a Szövetkezet kiváló brigádja címet nyerte el. Kristóf Mihályné, a brigád egyik tagja, a bőrdíszmű üzem dolgozója a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója. (Elek Emil felvétele) A r *i, r Az újítás díja Tavaly az elfogadott 120« újítás közül 1054-et hasznosítottak megyénk üzemei. Nincs arröl adatunk, mennyit jelen, tett ez értékben, mit hozott ez az alkotó erő a népgazdaságnak, a vállalatoknak, de az újitó-alkotó embereknek is. Egy-egy jelentős újitás eredményeként növekedhet a termelés, a termelékenység és a gazdaságosság, de javulhatnak az üzemekben a munka feltételei is. Az utóbbi években többet törődnek az újításokkal, de akadnak még üzemek, amelyek most sem használják ki teljesen az újításokkal kapcsolatos rendeletadta lehetőségeket. Az egyik legutóbbi SZMT- vizsgálat kiderítette, hogy például nem minden üzemben ismerik a 38/1974-es miniszter, tanácsi határozatot. A baleset, veszélyt, az egészségre ártalmas, káros tényezőket csökkentő, a munkahelyi körülményeket javító újítások diját a bérszínvonalat nem érintő bérköltségként, beruházás esetén pedig a beruházás terhére számolhatják el mán. denütt. Erről intézkedik ez a határozat. Ismeretes, hogy az újítások díjait a részesedésből kell fedezni. Az említett miniszter- tanácsi határozat azonban könnyít a dolgon. Sőt, módot ad az újításokra szánt összegek növelésére. Jól alkalmazza e rendeletadta lehetőséget a Szamos menti Állami Gazdaság, a Nyíregyházi Konzervgyár, a SZAVICSAV. és több jelentős nagyobb üzemünk. Sajnos a szabolcsi üzemek többségében a vezetők egy része nem is ismeri ezt a rendelkezést, ennélfogva nem is alkalmazza. Pedig jó lenne odafigyelni, hogy az újítók megbecsülésével még eredményesebben se- gíthessék mindenütt terveink, gazdasági céljaink megvalósulását. (fk ) Foghíjas fogászat „Részeg voltam...” Az alkohol káros hatásaival lépten-nyomon találkozunk. Szó. ba került már igen sokszor, hogy a büntettek jelentős részének közvetlen előidézője az alkohol. Jórészt csak az orvosok' és jogászok. a bűnüldöző szervek dolgozói ismerik az alkoholizmus egészségügyi büntető és polgárjogi káros hatását. Az alkoholfogyasztás mértékét kutató vizsgálatok feltárták, hogy a községekben, falvakban a lakosság férfi tagjai szabad idejüket zömében és rendszeresen az italboltban töltik. A szabad idő ilyen fajta eltöltése alakítja ki egyes emberekben az oktalan kötekedést, hőbörgést. mivel az alkohol hatására úgy érzik, bátrabbak lettek, gátlásaik felszaba. dúltak. A megyei főügyészség emberölés bűntettének kísérlete miatt adott ki vádiratot B László bö- könyi lakos ellen, aki már gyér. mekkorában is kötekedő, verekedő természetű volt. A felnőttkor elérése után többször került szembe a törvénnyel, mivel nem volt képes megtartani a társadalmi együttélés szabályait. Mint segédmunkás dolgozott az építőiparban, ahol igen jó fizetést kapott, azonban sem pénzével, sem szabad idejével nem tudott mit kezdeni, ezért mind a kettőt rend_ szeresen elpocsékolta. Alig múlt el 20 éves, amikor erőszakos bűn- cselekmények miatt már két esetben volt elítélve, amiben nagymértékben közrejátszott túlzott mértékű italozása. 1977. január 14-én este B. László záróráig italozott Bököny községben a cukrászdában. Vele volt testvére is, B. Mihály, akivel időnként átmentek a szomszédos italboltba. Záróra után mindketten eltávoztak azzal, hogy hazamennek. Az utón azonban B. László minden indok nélkül nekiesett testvérének, majd kölcsönösen ütlegelték egymást. a földre esve birkóztak. A verekedést K. Mihály rokonuk felszólítására abbahagyták és mindketten hazatértek lakásukra. B. László hazaérkezése után durva szavakkal, szidalmazni kezdte idős szüleit, a lakásban tartózkodó szomszédait, majd minden ok nélkül a lakásban tört. zúzott, ami a kezeügyébe került Édesapja, mikor látta, hogy nem bír fiával, átment a szomszédban lakó Mihály fiához és azt segítségül hívta. B. Mihály apja kérésének eleget tett és a lakásba érve igyekezett csillapítani testvérét, aki azonban ekkor felkapott az asztalról egy kést és azzal nagy erővel testvérét hasba szúrta. B. Mihályt a mentők a nyíregyházi kórházba szállították, életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. B. László súlyos bűncselekményének okát nem tudta mással magyarázni, csak ittasságával. Kijelentette. hogy nem volt szándékában testvérét megszűrni és nem is történt volna meg, „ha nem vagyok részeg’’. A megyei bíróság B. Lászlót a vádirattal egyezően vonta felelősségre és az összes körülményeket értékelve, két év, 6 hónap szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre Ítélte. Dr. Medvigy Ferenc
