Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

1977. március 16. KELET-MAG Y ARORSZÁG 7 Postabontás Személyes felelősség Egy fiatal szakmunkás leveléből valók a követke­ző sorok: megörültem a kis cédulának, amit a tisztításból visszahozott öltönyömben találtam, és amelyen a patyolat vállalat dolgozója saját nevében vállalja a felelősséget mun­kájáért. Erről jutott eszem­be, milyen jó lenne, ha ezt a szolgáltatás más terüle­tein, és mindenütt — ahol bárki bármilyen munkát végez — bevezetnék. Jó len­ne tudni egyszer, kik végzik hanyagul munkájukat, ami­vel másokat bosszantanak, és kik azok, akik mindig tisztességgel, példaadóan végzik a dolgukat. A mun­ka minősége ugyanis min­denképpen összefügg a sze­mélyes felelősség vállalásá­val, tehát emiatt is fontos lenne, ha ez az elképzelés esetleg országos mozgalom­má szélesedne. Én a magam munkahelyén is bevezetném, s talán akkor az utánam következő fiatalok már ke­vesebbet csalódnának. Lép- ten-nyomon nem azt ta­pasztalnák, hogy itt, az üzemben nemcsak a jó munkát jutalmazzák, pre­mizálják, hanem sokszor az érdemtelenek is anyagi előnyhöz jutnak. Amikor én szakmunkás­bizonyítvánnyal a kezem­ben idejöttem, határtalan lelkesedéssel dolgoztam. Nem is tudtam másra, mint i munkámra koncentrálni, még akkor is, ha ezt anyagi sikerek, elismerések nem mindig koronázták. Bíztam benne, hogy a jó munka egyszer meghozza a gyümöl­csét. Azt gondoltam, mások is így vannak vele. De amikor a munkában már egy kis rutint szereztem, és oda tudtam másokra is fi­gyelni, láttam, hogy van­nak, akik csak úgy dolgoz­gatnak, nem baj, ha selej- tet gyártanak, a kitűzött prémiumot úgy is megkap­ták, ugyan miért törték vol­na magukat? Minden­esetre e tapasztalatok elle­nére is töretlen maradtam, de előttem a megérdemelt jutalom és prémium is el­vesztette igazi erkölcsi ér­tékét.” Eddig a levél, és folytat­hatnánk egy másikkal, ha­sonlóval, melynek írója ar­ról ad számot, hogy az ő munkahelyén a prémiumot amolyan fizetéskiegészítés­nek szánják, tehát minden­ki úgy tekinti, mint ami kijár. Következésképpen egyesek nem is adnak kü­lönösebben a munkájuk mi­nőségére. Míg mások a leg­jobb tudásuk szerint csele­kednek, legyűrik magukban a nemtörődöm emberek bosszantását. Változtatni kell tehát az ilyen álösztönző módszere­ken, de nem szabad elfe­lejteni azt sem, hogy az ember csak akkor lehet elégedett, ha képességeinek és tudásának megfelelő munkát végezhet, s mindezt a munkahelyén erkölcsi és anyagi elismerés kíséri. De ezt csakis jó munkával le­het kiérdemelni. Soltész Ágnes BÉRLET 1976-ban váltottam nyug­díjas autóbuszbérletet. Az iga. zolvány belső oldalát nem ol­vastam el. mivel az első ol­dalon fel van tüntetve, hogy 1980. december 31-ig érvé­nyes. így abban a tudatban voltam, hogy 1977. évre is fo­lyamatosan használható. Ez évben már három bérletla­pot váltottam, minden figyel­meztetés nélkül kiadták. Ha az igazolvány érvénytelen, miért szolgáltatják ki hozzá a jegyet? E hó 3-án az ellenőr a fent nevezett hiányosságért bevonta az igazolványt, ami­ért én méltatlankodtam. (Az ellenőr válasza az volt: „A bácsi nyugodjon meg, nem az egyedüli nyugdíjas, akiknél ilyen hiányosság van”.) Kér­deztem, mikor kapom vissza? A válasz: „Menjen be a bácsi a Volán központba, és ott visszafogják adni”. E] is men­tem érte, de csak 15 forint bírság kifizetése ellenében ad­ják ki — hangzott a válasz — és még plusz négy forint úti­költséggel bővült a bírságom. Szép, hogy a vállalat a nyug­díjasoknak utazási kedvez­ményt ad, de ilyen „hiányos­ságokért” egy jóakaratú fi­gyelmeztetést megköszöntem volna — teszi szóvá levelé­ben Bodnár János nyugdíjas, Nyíregyháza Árpád utca 36. szám alatti lakos. zsüfoltsAg A nyírderzsi és nyírcsászári bejáró dolgozók levelében ol­vastuk: „Ennek a két köz­ségnek a forgalmát a nyír­bátori helyi autóbuszjárat bo­nyolítja le. Ennek következté­ben — csak a városban hét megállóhelye van — a reggel 6.55-kor induló autóbusz csak háromnegyednyolcra ér vissza Nyírbátorba. Egy megállóban legalább öt per­cet áll a kocsi, mert ráadásul kalauz nélküli, s a jegyek ki­adása is sok időt vesz el ezen az igen zsúfolt vonalon. Ké­résünk: ha lehet, 20-25 perc­cel korábban induljon az autóbusz, hogy mi vidékiek is beérjünk Nyírbátorban a félnyolcas munkakezdésre, amit elősegítene az is, ha a járaton kalauz lenne. KÖZPONTI ANTENNA Tavaly novemberben, ami. kor 30 évi szolgálat után nyugdíjba vonultam, vásárol­tam a régi helyébe egy új televíziót, azzal a reménnyel, hogy jó szórakozást fog nyúj­tani. A helyi GELKA-szerviz állította be a készüléket, az­az tette volna, ha a központi antenna ezt megengedte vol­na. Ugyanis nem működik. Többször kértem a ház keze­lőjét — a költségvetési üze­met —, hogy rendeljék meg a javítást. Meg is tették, a GELKA intézkedett, de az an­tenna újra rossz, és a javítás újabb megrendelés miatt vá­rat magára. Vajon mire vár a költségvetési üzem? Miért halogatja a megrendelést, hi­szen egyedül nekik a legkel­lemetlenebb, hogy a lakók fű_ höz-fához szaladgálnak, mi­közben az erkélyen megje­lennek az egyedi antennák az épület csúfságára, — írja le­velében Német Józsefné Kis- várda, Felszabadulás tér 15. szám alatti lakos. VESZÉLYES Szanálásra „ítélt” város­rész a Kígyó utca, legalábbis így tudom — írja levelében Széles Miklósné nyíregyházi olvasónk. Évek óta emiatt ott semmi nem változik, viszont nyoma sincs a szanálásnak, ki tudja hány év múlva kerül rá a sor. Annyi — sajnos — mégis történt az utóbbi idő­ben, hogy a járda használha­tatlanná vált, megsüllyedt, a régi kockaköveken amúgy is nehéz közlekedni, ráadásul még meredek is a járda. Ál­talában minden gyalogos az úttesten jár emiatt, s ez bal­esetveszélyes, mert egy igen forgalmas utcáról van szó. A főközlekedési útról itt térnek le a legtöbben, akik a város- központot el akarják kerülni. Ráadásul még egy éles útka. nyar is van ezen az utcán. A gyalogosok testi épsége érde­kében valamit javítani kelle­ne az itteni útviszonyokon. PAPUCS A drapp-barna kockás, csa. tos meleg mamuszra még so­kan emlékezhetnek a korom­beliek közül. Kényelmes, me­leg volt, különösen jó az olyan beteg lábakra, mint az enyém is. Sajnos évek óta eltűnt az ilyen papucs az üz­letekből. Vajon miért? — kér­dezi Nagy Sándorné nyugdí­jas levélírónk. RAKÉTA Rakéta típusú porszívóm alig egyéves. A porzsákot záró kupak azonban égy óvat­lan pillanatban leesett és el­törött. A szerviz nem tudja pótolni, üzletben meg nem kapok. Mit lehet ilyenkor tenni? — kérdezi levelében Lantos Józsefné Mátészalká­ról. KÖRGALLÉR Sokan ismerik az igen prak­tikus, hagyományos esőka­bátot, ismert nevén a pepita körgallért, amit ma nem lehet az üzletekben kapni, legalább­is itt Nyírbátorban nem — sérelmezi levelében Miklós Kálmánná olvasónk. Pedig nagy hasznát venné sok vi­déki, vagy kültelken lakó kisdiák, ugyanis még az is­kolatáskát is védi az esőtől, hótól. Szerkesztői üzenetek Laskai Meny hér tné vas­megyeri, Dányádi Miklós kölesei, Demeter Istvánná barabási, id. Mercs György szakolyi, Szlovenszki Jó­zsefné nyírteleki, id. Mol­nár György újfehértói, Ba­logh Miklósné nagyszeke- resi, Peterman Antal cé- génydányádi, Bulyáki And­rásáé ököritófülpösi, özv. Kálmándi Lajosné besenyő- di, Virág Albert kispaládi, Piskóti Sándor baktalóránt- házi, id. Mádi Ferenc besz­tercei, Szabó Béla puszta­dobosi és Molnár Józsefné nyíribronyi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Balogh Pálné urai, Varga Jánosné nyíregyházi, Mol­nár József nyíregyházi, Tóth Sándor újfehértói, Steinekker Mária nyírvas­vári, Dibáczi Zoltán nyír­bogát! özv. Vitális Istvánná apagyi, Szitha Miklósné ló- nyai, Lakatos Pálné csen- gersimai, Zsíros Jánosné nyíregyházi, ifj. Gál István gyürei, Végső József nyír- bogdányi lakosoknak levél­ben válaszoltunk. Sempergel Gyula riagy- kállói olvasónk kedves kö­szönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk, Helmeczy Gyula balká- nyi levélírónkat a társa­dalombiztosítási igazgató­ság értesítette többek kö­zött arról is, hogy az 1975. évi IX. sz. törvény alapján a mezőgazdasági szövetke­zeti tagként szerzett szolgá­lati idő figyelembevételével öregségi nyugdíjra az 1975. évben a férfi hatvanötödik, a nő hatvanadik életévének betöltésétől jogosult, ha 10 évi szolgálati időt szerzett, valamint az utolsó munka- viszonyának megszűnése és az öregségi korhatár betöl­tése között nincs 5 évet meghaladó megszakítás. Nagy István nyírmadai olvasónkat tájékoztattuk, hogy munkakönyvét a köz­ségi tanácson válthat. Labancz Árpád győrtele- ki lakos felesége nyugdíj­hagyatékát a nyugdíjfolyó­sító igazgatóság — levél­írónk kérésére — postán elküldte. Szalai Lászlóné kisvárdai olvasónkat az OTP megyei igazgatósága értesítette, hogy az I. fokú építési ha­tóság jóváhagyásával tör­ténő lakásbővítést (toldalék­építkezést) abban az eset­ben tudják hitellel támo­gatni, ha a toldaléképítke­zés során közvetve, vagy közvetlenül szobaszám-nö- vekedés következik be. Eb­ben az esetben a költségve­tés szerirfti költségek 75 százalékának mértékéig, legfeljebb azonban 70 ezer forint értékű 3 százalékos kamatozású kölcsönt nyújt­hat a takarékpénztár, leg­feljebb 15 évi lejárat mel­lett. Áz illetékes válaszol KUTYÁK „Kóbor kutyák” címmel a Kelet-Mágyarország Fórum rovatában megjelent cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy az észrevétel jogos, és osztályunk közérdekű beje­lentések alapján intézkedett a kóbor ebek begyűjtésére. Ez folyamatosan történik, ezért kérjük a lakosságot, hogy ilyen észrevételeiket osztályunknál ezután is je­lentsék be. Nyíregyháza, Városi Tanács V. B. Termelés-ellátásfelügyeleti osztálya. JOGOS ÉSZREVÉTEL A Kelet-Magyarország.1977. február 16-i számában „Tilt­sák meg!” címmel jelent meg a borbányai lakosok figye­lemfelkeltő levele, miszerint a város területén a guberá­lás nagymértékben elterjedt, s ez súlyosbítja az egyébként is gondokkal, problémákkal küzdő köztisztaság helyzetét. A levélírók észrevételét jo­gosnak tartjuk, ezért segítsé­get kértünk e tekintetben a városi és járási rendőrka­pitányságtól, és az IKSZV fi­gyelmét is felhívtuk a köz- tisztasági tevékenység foko­Szabolcs-Szatmár megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás Tartásról, gondozásról A tartási szerződésekkel járó kötelezettségek és jo­gok állandó vitára adnak alkalmat, ami abból fakad, hogy részben nem ismerik az emberek az ezzel kapcsolatos tör­vényi előírásokat, másrészt magát a törvényt is különbö­zőképpen értelmezik. Ez lehet az indoka annak: hogy G. J. pusztavámosi lakos olvasónk levélben keresett meg ben­nünket, amelyben előadta,; hogy ismerősei közül egy ba­rátjának egyik szülője gondozási szerződést kötött a ba­rátja másik testvérével és ennek fejében a házasbelsőségi ingatlan a gondozóé lesz. De a szülőt gondozó testvér azt állítja, hogy ő ennek fejében tartásra nem kötelezhető. Kérdése tehát az, hogy a gondozás magába foglalja-e a tartást és vállalt-e a gondozó ilyen kötelezettséget? Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy hatályos tör­vényeink a gondozási szerződés fogalmát nem ismerik. A polgári törvénykönyv kifejezetten tartási szerződésről beszél és ha fogalmilag határozzuk. meg ezeket a dolgo­kat, a tartási szerződés tágabb fogalom és ez magában foglalja a gondozás fogalmát is. A törvény nem véletlenül határozza meg a tartási szerződést akként, hogy tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet saját háztartásában, megfelelően eltartani. Maga az a tény, hogy az eltartott és az eltartó közös háztartásban élnek, az egyik garanciája annak, hogy a tartásra szoruló megkapja mindazt, ami a megélhetésé­hez és magához az élethez szükséges. A törvény „meg­felelő” kitétele semmiképpen sem egy szűkös tártást je­lent, hanem pontosan azt, hogy- a szerződő felek szociális, Vagyoni és társadalmi helyzetének megfelelő tartást kell nyújtani. A köztudatban sem vitás az, hogy a tartás magában foglalja a lakást, élelmezést, ruházatot, de a törvény ér­telmében magába foglalja a gondozást, az ápolást, az el­temettetést. Érdekes módon sokkal inkább szokott vitát képezni az a tény, hogy egyes esetekben a tartásra köte­lezett az orvosi kezeléssel és temetéssel járó költségeket át akarja hárítani a többi örökösre. Erre lehetőség nincs, a törvény egyértelműen írja elő, hogy ezek az eltartó ki­adásait képezik. A tartási szerződés alapvető rendelkezése, hogy a tar­tásra rászoruló jogosult részesüljön megfelelő tartásban, gondozásban, annál is inkább, mert ez a leggyakrabban nem elsősorban anyagi kérdés, mert a tartásra jogosult esetleg rendelkezik olyan jövedelemmel, amely a megél­hetését fedezné, de önmaga ellátására már képtelen, Ép­pen ezért nehéz meghatározni esetleges viták esetén a tartás pénzben kifejezett ellenértékét, mert itt nemcsak a szükséges ruházatot, élelmet és lakást kell figyelembe venni, hanem mindenekelőtt azt az állandó gondoskodást, amit az eltartott igényel és ez adott esetben más és más. Olvasónkkal megnyugtatásul közöljük még, hogy a tartási szerződés csak írásban érvényes és az is csak ak­kor, ha a tartási szerződést a tanács szakigazgatási szerve jóváhagyta. A törvény ezt az intézkedést pontosan azért vezette be, hogy a helyi ismerettel rendelkező tanácsok fel tudják mérni: az elkészített szerződés valóban szol­gálja-e a felek érdekeit, a tartásra jogosult valóban meg­kapja-e azt a szolgáltatást, amelyre joggal igényt tart, a felek vagyoni és egyéb helyzete megfelelő biztosítékot nyújt-e erre, sőt a tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy a felek a vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek-e? Ezért ha a levélben hivatkozott esetben érvényes szerződés van, akkor nem vitás, hogy tartást vállalt az illető, mert egyéb­ként nem hagyták volna jóvá a szerződést, ha pedig nincs érvényes szerződés, akkor nincs min vitatkozni, hogy mi­lyen kötelezettséget vállalt az állítólagos eltartó. Dr. Juhász Barnabás GYÓGYNÖVÉNYBOLT A közelmúltban az egyik nyíregyházi levélíró javasol­ta, hogy megyeszékhelyünkön is legyen egy gyógynövény- bolt. Ezzel kapcsolatosan el­mondjuk, hogy rendelet ha­tározza meg, milyen feltéte­lekkel — szakember-, értéke­sítési feltételek — lehet gyógynövény-szaküzletet nyit­ni. A javaslattal egyetér­tünk, és az egészségügyi osz­tállyal közösen keressük a megoldást. Amennyiben a kiskereskedelmi vállalat pénzügyi kerete az V. ötéves tervben lehetővé teszi az üz­lethelyiség megvásárlását, úgy a gyógynövény-szaküz- tet megnyitjuk. Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya Áramszünetek „Megismétlődött” c. cik­kükben S. J. székelyi lakos feszültségkimaradással és -in­gadozással kapcsolatos pana­sza jogos volt. December 25- én az időjárás okozta műsza­ki hiba miatt volt áramszü­net Ajak, Rétközberencs, Kék és Dögé községekben. A hiba elhárításához szerelőink azonnal hozzáláttak, miköz­ben Ajak községben egy transzformátort is ki kellett cserélniük. Késleltette a munkát az is, hogy a komo­rói 20 kV-os gerincvezeték is meghibásodott. Ugyancsak a hirtelen nagy fokú lehűlés és nagymérvű zuzmaraképző- dés okozta a december 31-i áramszünetet, amikor is a nyírbogdányi 20 kV-os veze­ték szakadt le, amelyről Szé­kely község villamosenergia­ellátását biztosítjuk. Ebben a községben jelenleg feszültség- méréseket végzünk, és az adatok értékelés után — fon­tossági, időrendi és a rendel­kezésünkre álló költségkeret figyelembevételével — fo­gunk dönteni a feszültség­javítással kapcsolatos teen­dők felől. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents