Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

A Leninváros—Nyírbogdány között húzódó terinékveze- téket építők jelenleg a Nagycserkesztől Tiszátok felé elágazó út közelében dolgoznak. XXXIV. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1,— FORINT 1977. március 13.. vasárnap Népi ellenőrök H armincnyolcezer — megyénkben két­ezerkétszáz — ember napi munkájának elvégzé­se után, vagy kieső mun­káját szabad óráiban, pi­henőnapján, olykor az éj­szakákba nyúló órákban pótolva, ellenőrizni megy. Férfiak és nők, könyvelők és gyári munkások, agro- nómusok és mérnökök, or­vosok, pedagógusok — szinte mindenféle foglal­kozásúak. Több más mel­lett egyetlen dolog feltét­lenül azonos bennük: a szocialista elkötelezettség, a kis és nagy közösség ön­zetlen szolgálatának kész­sége. Harmincnyolcezren az országban: a népi el­lenőrzés társadalmi mun­katársai. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke a Minisztertanács leg­utóbbi ülésén beszámolt a tavalyi munkájukról. Az ellenőrzés, a népi el­lenőrzési bizottságok mű­ködésének célja koránt­sem a hibák keresése. Sokkal összetettebb, egy­szersmind egyszerűbb is annál: a társadalmi és gazdasági élet, az anyagi és szellemi gyarapodás se­gítése. Ha arra van szük­ség — és az esetek túlnyo­móan nagy többségében ez történik — a bizottságok észrevételt, javaslatot tesz­nek a gazdálkodó szerv, az intézmény vezetőinek, a felügyeleti szervnek a munka további javítására. Nyilvánosan, a dolgozók legszélesebb tömegeire tá­maszkodva, közreműkö­désüket igényelve végzik munkájukat a népi el­lenőrök: az elmúlt évben csaknem kétezer üzemi gyűlést tartottak, ahol is­mertették a vizsgálat ered­ményeit. Jó eszköz ez a szocialista demokrácia fej­lesztéséhez. Nyilvánosan beszélnek ilyenkor a népi ellenőrök arról, amit a vállalatnál tapasztaltak. Egyforma nyíltsággal ar­ról, amit előremutatónak, dicséretesnek, továbbfej­lesztésre érdemesnek tar­tanak, s arról is, ami hi­ba, ami gátolja a tovább­jutást. A z elmúlt évben vég­zett, 754 témavizsgá­lat több mint egy­ötöde „terven felüli” volt, különböző szervek felké­résére, illetve a lakosság jelzései alapján indították meg. Vagyis: a kapcsolat az élettel, a dolgozó embe­rekkel állandó és rendsze­res. Törvényszerű ez, hi­szen a népi ellenőrök — ők, harmincnyolcezren — köztünk élnek, dolgoznak, ismerik a mindennapi éle­tet. Munkájukért nem vár­nak anyagi ellenszolgálta­tást, személy szerint szin­te nem is hallunk róluk. Az alkalom, hogy a Mi­nisztertanács tárgyalt munkájukról, mégis köte­lez. A társadalom nevé­ben, amelynek szolgálatá­ban oly sokat dolgoznak: köszönet illeti az ellenőrö­ket! a forradalmi ifjúsági napok nyitánya Megemlékezések 1848. március 15. évfordulóján Az 1348-as polgári forra­dalom és szabadságharc 129. évfordulójáról megyénkben is megemlékeznek a követ­kező napokban. A Hazafias Népfront, a KISZ és a fegy­veres testületek képviselői megkoszorúzzák a megyében lévő 1848-as emlékműveket, emléktáblákat. Megemléke­zések lesznek az iskolákban, úttörőcsapatoknál és több KISZ-szervezetnél is. A KISZ megyei bizottsága Nyíregyházán, a Kossuth té­ren tartja március 15-én, 10 órakor a forradalmi ifjúsági napok április 4-ig tartó ren­dezvénysorozatának megyei megnyitóját. Juhász Gabriel­la, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára mond beszé­det, majd a város üzemei­nek, intézményeinek, KISZ- szervezeteinek képviselői el­helyezik a megemlékezés ko­szorúit a Kossuth-szobor ta­lapzatán. Az ünnepséget megelőzően az ifjúsági fú­vószenekar térzenét ad Nyír­egyháza főterén. Március 15-én 10 órakor a nyíregyházi Petőfi téren is ünnepséget tartanak és meg­koszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. Itt a MÁV-fúvósze- nekar ad majd térzenét. Nyíregyházán a város üze­meinek, intézményeinek, is­koláinak képviselői több em­léktáblát megkoszorúznak, így a városi tanács falán lé­vő Inczédi-emléktáblát, Hat- zel Márton emléktábláját a róla elnevezett téren, az Au­tóközlekedési Tanintézet falán, Vasvári Pál emléktáb­láját a róla elnevezett gim­názium épületén, Kossuth Lajos portréját a Kossuth Gimnáziumban, Széchenyi István mellszobrát a 110-es számú ipari szakmunkáskép­ző intézetben. Nyírvasváriban március 15-én a KISZ megyei bizott­sága a forradalmi ifjúsági napok keretében, a hagyo­mányoknak megfelelően az idén is megyei ifjúsági na­pot -rendez. A vasasok szombati kommunista műszakja Szabolcsban tízezren dolgoztak A vasas szocialista brigád­vezetők február 12-i tanács­kozása felhívással fordult a vállalati kollektívákhoz: a vasasszakszervezet fennál­lása 100. évfordulójának tisz­teletére március 12-én tart­sanak kommunista műsza­kokat, és ezek bérét a vál­lalati szociális létesítmények, bölcsődék, óvodák és más gyermekintézmények fej­lesztésére, korszerűsítésére fordítsák. A felhíváshoz csatlakozva szombaton or­szágszerte kommunista mű­szakon vettek részt a kohá­szok, a gépipari és villamos- energia-ipari -dolgozók. Szabolcs-Szatmár megyé­ben ezen a szombaton a va­sasszakszervezet tagjai közül mintegy 10 ezren jelentkez­tek munkára. A MEZŐGÉP Vállalatnál a nyolc gyáregy­ségben 1800-an dolgoztak. A nyíregyházi gyáregységben a. tavaszi mezőgazdasági munkákhoz oly szükséges cukorrépavető gép 71-et gyártották, amelyből így öt­ven darab átadására kerül­het sor. A MEZÖGÉP-esek Nyírteleken már az aratásra készültek. A szocialista bri­gádok egy része az AGRO- KER-nél az eddig beérkezett szovjet SZK-kombájnok ösz- szeszerelését végezte. Másik részük DETK-típusú mező- gazdasági célt szolgáló ko­csikat gyártott. A baktaló- rántháziak NDK-ba kerülő exporton dolgoztak. Néhány gyáregység alkal­mazottai üzemi sportpályá­kat építettek, udvart rendez­tek, környezetet csinosítottak. A Csepel Művek Szerszám- gépgyára nyírbátori gyárá­ban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója méltó megünneplésé­re általuk meghirdetett fel­hívás szellemében több mint A NEVE: HÜNGIKOR Bemutató a Keleti termékvezeték építésénél Nemcsak vállalatok, üze­mek és gyárak érdeke, a népgazdaság számára is hasznos, ha a drága, tőkés­országokból származó alap­anyagok helyett hazaiakat használnak fel a termelés­ben. A Hungikort tulajdonkép­pen a szükség hozta létre. A megyénket átszelő Keleti termékvezeték építésénél a földbe fektetett csővezetékek szigetelésére Észak-Ameri- kából vásároltunk évente mintegy 1—1,2 millió dollá­rért Polyken nevű fóliát. Sok r előnye mellett hátrányára szólt, hogy devizát adott ki érte az ország és sok esetben ráadásul a folyamatos szál­lítás hiánya is akadályozta a kőolajvezeték építőit. Hogy ne legyen fennakadás a termékvezeték kivitelezé­sében, a Hungária Műanyag Feldolgozó Vállalat szakem­berei már korábban is kikí­sérleteztek egy hazai alap­anyagokból összeállított fó­liarendszert. A termékveze­ték építéséhez már jelentős mennyiséget ebből használ­tak fel. Közben a fővárosi gyár laboratóriumaiban fo­kozott intenzitással készül­tek a még korszerűbb, jobb szigetelőanyag előállításá­nak létrehozásával. így szü­letett meg a két új termék: Hungikor márkanévvel, az A—25-ös alap- és a B—45- ös védőfólia. A Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Kutató Intézet la­boratóriumaiban jónak mi­nősítették az új szigetelő­anyagokat. A gyakorlati pró­bát a napokban Nagycser­kesz határában, a termékve­zeték építésénél végezték el. Több száz méter hosszúság­ban már az új, hazai szak­emberek előállította fóliával szigetelték a vezetéket. Előkerültek a műszerek, s a szakemberek gondos, ala­pos vizsgálatnak vetették alá a Hungikort. A helyszíni ta­pasztalatok is kedvezőek vol­tak, s a tervek szerint a bu­dapesti műanyag feldolgozó vállalat már az idén meg­kezdi a két fólia nagyüzemi gyártását. Az idén mintegy félmillió, jövőre már 1 mil­lió m2 Hungikor kerül le a gyártószalagokról. A hazai kutatók sikeres munkájával több mint egymillió dollárnyi devizát takarítanak meg a népgazdaságnak. (kalenda) A HAFE meós csoportja a Csehszlovákiába készített szállító­pálya csomagolásán dolgozik. (Hammel József felv.) hatszázan vettek részt a kommunista műszakon. A vasasok egyik fele a szovjet exportra kerülő szerszámgé­pek alkatrészeit gyártotta, másik felük sportpályát épí­tett, udvart, terepet, raktá­rát rendezett. A Hajtóművek és Festőbe­rendezések nyíregyházi gyá­rában 560-an dolgoztak. A szocialista brigádok és az al­kalmazottak a Szovjetunió megrendelésére készülő elektroforetikus berendezé­sek és konvejorok gyártását, festését, csomagolását vé­gezték. Az Ipari Szerelvénygyár mátészalkai gyárában 360-an dolgoztak. A kommunista műszak alatt kondenzedé- nyek és öntöttvasszerelvé­nyek gyártásával járultak hozzá a terv teljesítéséhez. Az Öntödei Vállalat kis- várdai gyárában 800. dolgozó jelent meg. Egyéb jelentős munkájuk közül is kiemelke­dik a hiánycikként jelentke­ző 300-as radiátorok gyártá­sa, amelyekből több tucatot a budapesti, Nagytétényi úti kórház építéséhez soron kí­vül készítettek el. A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat tizennégy mun­kahelyén 450 elektromosipa­ri dolgozó vette fel a mun­kát. Nyíregyházán terepet rendeztek most épülő mun­kásszállójukhoz. A megye különböző részein új fo­gyasztókat kapcsoltak be az áramkörbe. Kisvárdán há­lózatot bővítettek. Szereltek kapcsolóállomásokat, jáví- tottak transzformátorokat. A Nyíregyházán épülő felül­járónál földkábeleket fektet­lek és szereltek. A Villamosszigetelő Gyár kisvárdai gyáregységében 160-an tevékenykedtek. Az üzemi szerelők megelőző karbantartást végeztek. Kilenc iparág szocialista brigádvezetőinek tanácskozása A szocialista brigádmozga­lom eddigi eredményeit tette mérlegre és az újabb tenni­valókat vitatta meg szomba­ton kilenc iparág szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozása. Budapesten az építő- és építőanyag-ipar, a bányaipar, a bőripar, a nyomdaipar és az édesipar, Szerencsen a cukoripar, Nagykőrösön a konzervipar, Egerben a dohányipar és Szegeden a boripar szocialis­ta brigádjainak küldötteivel beszélték meg a tapasztalato­kat iparáguk gazdasági és szakszervezeti vezetői, érté­kelték a kedvező és kedve­zőtlen tendenciákat, az elő­remutató új kezdeményezé­seket és egyeztették vélemé­nyüket a mozgalom fejlesz­tésének legfontosabb kérdé­seiről. E javaslatok továbbí­tásával, előterjesztésével bíz­ták meg az iparágak küldöt­teit, akik majd részt vesznek az áprilisra tervezett orszá­gos szocialista brigádvezetői tanácskozáson. Megemlékezések Kilián György születésének 70. évfordulóján Kilián György születésének 70. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában. A KISZ Központi Bizottsága nevében Borbély Gábor, a Központi Bizottság titkára és Silló Ka­talin, a Központi Bizottság tagja: a Magyar Partizán Szö­vetség nevében Berecz Béla nyugalmazott vezérőrnagy, a szövetség választmányának tagja és Erdő János, a szö­vetség tagja — Kilián György egykori harcostársai. Az évforduló alkalmából bensőséges ünnepségen emlé­keztek meg Kilián György­ről a XIII. kerületi pártbi­zottság székhazában is. Az ünnepség résztvevői megko­szorúzták Kilián György

Next

/
Thumbnails
Contents