Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

1977. március 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kilián György emlékezete H etven évvel ezelőtt, 1907. március 12-én született Kilián György, a magyar munkás- osztály kiemelkedő harcosa, a bátor hazafi, aki 36 éves korában a magyar nép sza­badságáért vívott harcban vesztette életét. A kispesti famunkás első­szülött fiának, az egykori lakatosinasnak pályafutása fájdalmasan rövid, ugyan­akkor megpróbáltatásokban és eseményekben bővelkedő. Már gyerekfejjel átéli a megalázottság és a nélkü­lözés keservét. Húszévesen — szakmunkás létére — se­gédmunkás az Egyesült Iz­zóban. Tagja a vasasszak­szervezetnek és ifjúsági cso­portjának. Először az Izzó­ban találkozik a kommunis­tákkal, a párttal. Néhány társával titokban megszer­vezi és megjelenteti a Vörös Tungsramot, amelyben har­cos cikkekben leplezi le a tőkések profitnövelő és a munkások életszínvonalát leszorító manővereit. Tevékenységére felfigyel a párt. Előbb a Természet- barátok Turista Egyesülete V—VI. kerületi csoportja kommunista frakciójának vezetője, nem sokkal ké­sőbb pedig a KIMSZ Északi Területi Bizottságának tit­kára. 1930 és 1931 ősze kö­zött eltűnik Budapestről. Ismerősei úgy tudják, hogy Svájcban dolgozik, Kilián azonban Moszkvában tanul. Hazatérése után a KIMSZ másodtitkára és ő szerkesz­ti a KIMSZ lapját, az „Ifjú Proletár”-t. 1932-ben letar­tóztatják és 1935 februárjá­ban szabadul. Júniusban, amikor fontos pártmegbíza- tást teljesítve hazajön Pá­rizsból újra letartóztatják és ítélet nélkül három évet tölt börtönben. 1939 nyarán il­legálisan elhagyja hazáját és a Szovjetunióba emigrál. A moszkvai óragyárban kap munkát, közben meg­nősül, feleségül vesz egy német kommunista lányt, Mária Reischmannt. Ami­kor a nácik rátámadnak a Szovjetunióra, Kilián jelent­kezik a Vörös Hadseregbe. Harcol a Donnál, Kurszk­nál, propagandista a fog­lyok között, s hangszórón agitál a frontvonalon. Hajtja a vágy, hogy ma­gyar földön harcolhasson a fasiszták ellen. A párt ve­zetősége végül enged a ké­résének, és magyarországi illegális munkára küldik. Amikor Magyarországon is érlelődni kezdtek a fel­tételek a fegyveres ellenál­lásra, a lengyel partizán­mozgalom kapja feladatul, hogy átvevőhelyet létesítsen ejtőernyővel ledobott, a fegyveres ellenállás szerve­zésével megbízott kom­munisták számára. Egy ilyen átvevőhely működött Minszk—Mazowjeczki kör­nyékén. 1943 június 25-én éjjel Kilián az előre meg­határozott körzetben földet ér. Társát Turjanicza Annát azonban távolabb sodorja a szél. A hős lány a Gesta­po fogságába esik és zárká­jában öngyilkos lesz. Kili­ánt a partizánok Aniclina faluban helyezik el. Véletlen, hogy éppen ezekben a napokban rendez a Gestapo nagy razziát Var­sóban. Egy elfogott személy a kínzások alatt megtörik és elmondja, hogy Varsóba várnak egy magyar kom­munistát, aki Aniclina fa­luban rejtőzik. Amikor Ki­liánt Varsóba indítják, a németek rájuk törnek, s Kilián György tűzharcban elesik. K ilián György a mun­kásból állandó ön­képzéssel hivatásos forradalmárrá, pártmun­kássá lett kommunista ve­zető típusa. A fiatal Kiliánt Komjáth Aladár tanítja meg a magyar irodalom szere té­tére. Nagy hatással vannak fejlődésére Sallai Imre, Fürst Sándor, Karikás Fri­gyes és Tamás Aladár. Az egyszerű lakatosinasból nagy műveltségű munkás lesz, méltó vezetője és ta­nítója osztályának. S ami ezzel szorosan összefügg, nagyszerű hazafi, aki nem­zete, hazája szabadságáért száll harcba, hogy mielőbb felragyogjon Magyarország fölött a szabadság csillaga. Születésének 70. évfordu­lóján a magyar nép, a ma­gyar kommunisták meghajt­ják előtte az emlékezés zászlaját. (B. B.) A HAFE nyíregyházi gyárában automata forgácsológép ke­zelését végzi Molnár Jolán betanított dolgozó. A konvejor- pályákhoz szerelőgörgők megmunkálását végzi. (Elek Emil felvétele) Fejlesztések 1980-ig Víz csapból Beregben Nem is olyan régen a be­regi emberek még lajtokban hozták az ivóvizet a Tiszá­ból. Sok helyen ma is kere­kes, vagy fúrott kút adja a vizet *a falvak lakóinak. Pe­dig megyénknek e szép tája talán a leggazdagabb folyó­vizekben. Itt kanyarog a Ti- sza, a Szamos, a Kraszna, a Túr. Namény után Mégsem ihattak jó, egész­séges vizet a beregiek évti­zedeken át. Kiss György, a megyei tanács vb járási hi­vatalának elnöke mondta: — A járásban 1967-ig egyetlen településünkön volt csak ve­zetékes víz: Vásárosna­ményban. Itt épült meg az első vízmű, mely hétezer em­bernek adott jó ivóvizet. Az­tán elkészült a vízmű Tar- pán is. Bereg csaknem egyenlő a vásárosnaményi járással. Harmincegy települése van. Az ötödik ötéves tervben a megépülő vízművek révén csaknem 16 500 ember kap majd jó ivóvizet. Ez a járás lakosságának 37 százaléka. Vízmű Hyirmadán Ez évben megkezdődik Vit- ka és Olcsva csatolt közsé­gek vezetékes vízművel való ellátása, melyre 1977-ben több mint 2 és fél milliót szánnak. Mivel Vitka Vásá- rosnamény folytatása, így először itt épül meg a veze­tékes vízmű, s utána folya­matosan az olcsvai is. Nyír- madán is megkezdik a 800 köbméter kapacitású vízmű építését és sor kerül a ge­rincvezeték megépítésére is. Beregsurányban idén fejezik be a Beregsurányt, Beregda- rócot, Márokpapit ellátó víz­mű surányi gerincvezetéké­nek építését. Tiszaszalkán egy 300 köbméter kapacitá­sú vízmű épül, hogy a kör­nyék lakossága is tiszta, egészséges vízhez jusson. Milliós áldozat Súlyos milliókat áldozott, s áldoz a jó vízre, vízművek építésére az állam, a tanács, a lakosság. Ma már termé­szetes igény itt Beregben is a fürdőszobás lakás, az olyan otthon, ahol a „falból” folyik a víz. A kulturáltabb élet­mód egyik feltétele ez, amelynek fontos szerep jut Bereg egészségügyének to­vábbi fejlődésében. F. K. HSB Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterUletén tud­ja mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban szocialista brigád vezetőket: milyen te­rületen látnak eddig ki­használatlan tartalékokat. Aki válaszol: Farkas Jó­zsef mezőgazdasági gé­pész üzemmérnök, a má­tészalkai Egyesült Erő Ter­melőszövetkezet Lenin ne- vét viselő aranykoszorús szocialista brigádjának a vezetője. — Nem törvényszerű, de tény, hogy az a szakember, aki termelőszövetkezetet választ munkahelyül, mos­tohább körülmények között dolgozik. Ebből adódik, hogy több dolgot a maga képére szeretne alakítani. Valahogy így van a mi bri­gádunk is. — Tizennyolc szakember — zömében mezőgazdasá­gi gépszerelő — dolgozik itt. Műhelyünk szűkös. Ez zavarja a minőségi mun­kát. Ha minden szövetke­VÄL ASZOL: Farkas József szocialista brigádvezető 0 műszaki berendezéseknél elsősorban megelőző kar­bantartást végezzünk, és ne mint most, javítsunk. — Az erő- és munkagép­kezelőknek, a kocsiveze­tőknek és a szárító keze­lőinek nagyobb gondosság­gal kellene végezniük a karbantartást. Ez a gépek, berendezések élettartamát növelné és csökkentené a ma még magas termelési költségeket. Előbbre kel­lene jutni a táblásításban is. A nagy teljesítményű erő- és munkagépek sok üresjárattal, forgolódás- sal, üzemanyag-pocséko- lással tudják csak ellátni feladataikat. Legértékesebb munkagépeink nyitott ol­dalú fedél alatt vannak. A többieket a szabad ég alatt tároljuk télen-nyáron. Ez a javításnál mind munka­időben, mind pedig alkat­rész-felhasználásban óriási többletköltséggel jár. Ez az éves keresetet is hátrányo­san befolyásolja. Az anyag­gazdászt két gond nyomja. Egyik oldalról köti a ke­zét a készletgazdálkodás. A másik oldalról az, hogy sok használatban lévő géphez nem lehet alkatrészt kap­ni, vagy csak nagy utána­járással. Itt különösen a szomszédos gazdaságok között kialakult kapcsola­tok bővítése segíthet. El­kelne egy megyei mező- gazdasági alkatrészbörze, vagy valami ettől jobb, amit a TESZÖV, vagy az AGROKER irányíthatna, szervezhetne. Ibrány tovább lép Iskola, óvoda, bérházak épülnek (Tudósítónktól) Nagy érdeklődés mellett zajlott le Ibrányban a falu­gyűlés az elmúlt héten. A ta­nács elnökének tájékoztató előadásából, valamint a nagyszámú hozzászólásból is kitűnt, hogy a nagyközség di­namikus fejlődésnek indult; 50 férőhellyel bővült az óvo­da, 3 új tanterem és zene­terem épült, elkészült a sza­badságemlékmű, másfél ki­lométer járda, villanyt ka­pott az új Felszabadulás ut­ca. Befejeződött az ifjúsági ház építése, bővült a Tisza- parti úttörőtábor, tovább ja­vultak a község egészség­rintba kerül majd. A tervidő­szakban kerül sor még egy 6 lakásos tanácsi bérház, va­lamint a kétszintes tanácsház és pártház megépítésére. Rég­óta vajúdik a község vezeté­kes ivóvízellátásának megol­dása. Végre 1979-ben ez a be­ruházás is kezdetét veszi. A kivitelezés regionális vízmű­terv alapján történik, s át­húzódó beruházásként fog megvalósulni 1983-ig, összes- sen mintegy 27 millió forint értékben. Az eddigieken kí­vül ebben az ötéves tervben épül fel egy nagykapacitású gázcseretelep, valamint egy sportkombinát is. (gosztonyi) zeti tag elismeri, hogy a jelenlegi gazdálkodásnak — a munkaszervezéstől a bonyolult termesztési tech­nológiákig — a szíve a gépműhely, akkor többet -fognak áldozni a műhely korszerűsítésére, munka- körülményeink javítására. — Itt van például az üzemanyag-takarékosság. Amíg nincs a szövetkezet­ben adagoló próbapad, ad­dig a szakember a szemé­re, és a fülére hagyatko­zik. Alacsony a műszere­zettség színvonala. Általá­ban el kellene érni, hogy a tizenöt erőgépnél és a hoz­zájuk tartozó munkagépek­nél, a két nagy teljesítmé­nyű erőgépnél és tartozé­kainál, a kombájnoknál, a tehergépkocsinál és egyéb ügyi, oktatásügyi és közmű, velődési intézményeinek tár­gyi és személyi feltételei. Ez utóbbit szolgálja az elmúlt év­ben létrehozott közös kulturá­lis alap is. Az eredmények az állami támogatás mellett, el­sősorban a helyi gazdasági és társadalmi szervek, valamint a lakosság önzetlen támoga­tásával születtek. Tájékoztató hangzott el az V. ötéves tervben megvaló­suló további beruházásokról; Befejezés előtt áll a tejbe­gyűjtő és a tejbolt, valamint a ravatalazó építése. Ez év­ben felépül a helyi ÁFÉSZ beruházásaként a zenés presszó, s ezzel teljesül a fia­talok régi vágya. Megkezdő­dik, s 1978-ban befejeződik egy új, korszerű ABC-áruház építése is. Egy új, 8 tantermes iskolakomplexum 1978—80 között épül fel, amely eny­híteni fogja az 1100 általános iskolai tanuló tantermi ellá­tottsági gondjait Ez mint­egy 15 millió forint értékű beruházás lesz. Ugyancsak ebben az időben kerül sor egy 50 személyes óvoda fel­építésére, amely 3,4 millió to­Epizód — rőzsével V asárnap óta molorosfű- részek hangos duru- zsolása töltötte be a Sóstói út elejét. A gyermek- és leánynevelő otthon előtti öreg, beteg fák búcsúztató zenéje volt ez. A motorizált favágók hozzáértően dolgoz­tak, teherautók fordultak a rakományért. Csak a már- már értéktelen gallyak ma­radtak a földön. Szerdán es­tére aztán megjelentek a kö­zeli földszinti házak rőzse- szedegetői. Idős asszonyok, gyermekek ... Hazahordták az ingyen kapott tüzelőt. Este fél 7-re színültig megrakta a kölcsönkért ta­licskát az idős néni. A kar­vastagságú gallyakat aligha nevezhetjük rőzsének. Ez a rakomány indult volna el a helyszínről, ha az idős asz- szony meg bírta volna moz­dítani a gazdagon megrakott talicskát. Ám az hol jobbra, hol balra billent, lehúzta a zsákokba rakott fa, a jókora fejsze... Az idős asszony leült az alacsony terméskőkerítésre. Várt. Nagyobb gyerekeket szólítgatott, tíz forintot kí­nált, ha hazatolják a gá­lyát. De a gyermekek értet­lenül néztek rá, továbbmen­tek. Az öregasszony a járó­kelőknek sopánkodott, „jó azoknak, akik bérházban lak­nak.” Volt aki megállt néz­te a tornyosuló rakományt és a nénit. A néni közben vé­dekezőn magyarázta: „Az igazgató úr azt mondta, vi­hetjük, nem kell ez a galy már senkinek...” Aztán a stadion felől há­rom fiúcska ért a talicska mellett álldogáló asszonyhoz. Elkezdődött a birkózás a féloldalasán rakott targoncá­val. A kerekek engedelmes­kedtek. A gyerekek szapo­rán biztatva egy-egy rossz mozdulatnál „Vigyázz, lebo­rul, egyenesebben told!” — kiáltásokkal gördítették to­vább a galyas talicskát. A Vasvári Pál utca 58. sz. előt­ti kis háznál álltak meg, itt lakott a néni. „Kezét csóko­lom, mi most már sietünk” köszöntek. Rám csodálkozva mondták meg a nevüket: Gagyi Ta­más, Király Csaba és Tóth Imre. Mindhárman az V. b- ből, a 2. sz. általános iskolá­ból. Atlétikai edzésen voltak. A néni tanácstalanul nézte, mit akarok a gyerekektől. Félve kérdezte: csak nem lesz belőle baj, hogy segítet­tek a gyerekek? Az epizód véget ért. A né­ni megnyugodva nyitotta a rozzant kaput. A gyermekek elköszöntek. Valószínű, el sem mondják, nem írják be a jótettek közé sem. Nem is nagy ügy. De ész­revenni jó volt... Páll Géza

Next

/
Thumbnails
Contents