Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 11. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségének látogatása hazánkban Kádár János találkozott az amerikai vendégekkel Kekkonen nyilatkozata A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hatást gyakorolt a világtörténelem egész menetére, és megnyitotta a finn nép előtt Finn. ország állami függetlenségének megteremtése útját — jelentette ki Urho Kaleva Kekkonen finn köztársasági elnök a TASZSZ hírügynökség helsinki tudósítójának adott nyilatkozatában. Az enyhülés folyamatáról szólva Kekkonen hangsúlyozta: a politikai enyhülés önmagában véve nem elég, szükség van arra, hogy azt katonai téren is enyhülés kövesse. Kulcsszerepe van ezen a téren a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalásoknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására március 1. és 10. között látogatást tett hazánkban az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége: Jack Kling, a politikai bizottság tagja és Joelli Fishman, a központi bizottság tagja. Az amerikai vendégekkel találkozott Kádár János. Tárgyalásokat folytatott a küldöttséggel Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A tárgyalásokon a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és a teljes egyetértés szellemében véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megerősítették, hogy a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján és a proletár internacionalizmus szellemében fejlesztik a két párt kapcsolatait. A küldöttség megismerkedett a főváros nevezetességeivel, látogatást tett több vidéki városban, ahol ipari üzemeket és termelőszövetkezeteket tekintett meg. Az amerikai testvérpárt kül. döttsége csütörtökön elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Nemes Dezső elvtárs búcsúztatta. Erőfeszítések a földrengés utáni helyreállításra Romániában és Bulgáriában 127 órával a katasztrófa után mentettek ki egy fiatal lányt Bukarestben és Románia más földrengés sújtotta városaiban a lakosság, a katonaság és a milícia egységeivel együttműködve hatalmas és önfeláldozó erőfeszítéseket tesz, hogy eltüntesse a természeti katasztrófa nyomait. Több százezer ember dolgozik a romeltakarításon. A múlt pénteki földrengés óta szinte szünet nélkül talpon vannak az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók, éjjel-nappal állandó ügyelet áll a lakosság rendelkezésére és több ezer ágy áll készen, hogy a sebesülteket fogadják. A bukaresti véradóállomáson elegendő vér áll rendelkezésre — több ezer önkéntes véradó ajánlotta fel segítségét a rászorulóknak. Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy Romániában a súlyos helyzet ellenére nincs járványveszély. Állandóan ellenőrzik az ivóvíz minőségét, s a közétkeztetési vállalatok tevékenységét. A romos körzeteket szinté mindenütt megtisztították és szigorú biztonsági ellenőrzés mellett fertőtlenítik. Csak ezt" követően állhat helyre a forgalom, amelyet ezekben az .övezetekben egyébként megtiltottak. Csodával határos módon 5 nap után még mindig sikerült élő embereket kiszabadítani a romok közül. Szerdán szabadult ki a rászakadt törmelék alól Aurel Popescu ismert kaszkadőr és 112 órás élet-halál küzdelem után életben maradt Mircea Popescu, a közgazdasági egyetem professzora. Csütörtökre virradó éjjel egy különleges mentőosztag — munkások és bányászok — szűk alagutat ástak az egyik romos épületben a törmelék között és életük veszélyeztetésével kiszabadítottak egy 22 éves lányt. 127 órával a földrengés után a fiatal nő megmenekült. Bulgáriában országszerte folynak a múlt heti földrengés okozta súlyos károk helyreállítására irányuló munkálatok. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és minisztertanácsa szerdán este elemezte a természeti katasztrófa következtében kialakult helyzetet. A jelentés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a földrengéskárok mielőbbi felszámolása végett a bolgár ipari és mezőgazdasági dolgozók, az értelmiségiek és az adminisztratív dolgozók, valamint a néphadsereg katonái és tisztjei rendkívüli munkanapokat szerveztek. Az illetékes párt- és kormányszervek gyors, energikus intézkedései, valamint a dolgozók spontán kezdeményezései révén eredményesen folyik a katasztrófa okozta károk elhárítása. A földrengéskárok kivizsgálására alakított szovjet kormánybizottság csütörtökön közzétett zárójelentése szerint Moldáviában nem okozott különösebb épületkárokat a március 4-én észlelt 7—8-as erősségű (12-es skála) földmozgás. Az utóbbi évtizedben épült földrengésbiztos épületekben csupán a részben gipszolitból készült válaszfalak belsejében találtak jelentéktelen repedéseket. Elhanyagolható károkat szenvedett néhány épület külső borítása." Ennél is jobban vészelték át a földrengést a vasbetonból épült magasházak. A kormánybizottság értékelése szerint anyagi károk elsősorban a régi építményekben, valamint a gyengébb minőségű anyagokból épült parasztházakban keletkeztek. Moldáviában különleges építőbrigádokat szerveztek, és nagy mennyiségű cementet, fát, valamint egyéb építőanyagot irányítottak a földrengés sújtotta körzetekbe. Amerikai levelünk Király a sakktáblán A Washingtonban kirobbant legújabb botrány nemcsak egy ritka kémtör- ténetetet leplez le, hanem az amerikai külpolitika egyik jellemző vonását is. Mint már ismert, az amerikai kémszervezet központja, a CIA 20 éven át évi több millió dollár készpénzt adott Husszein jor- dán királynak, aki ennek fejében szabad tevékenységet engedélyezett a CIA-nak Jordániában, ő maga, a király pedig az arab vezetők szándékait fürkészte ki és tájékoztatta erről az Izrael oldalán álló Egyesült Államokat. Ennek utólagos ismeretében nem lehet csodálkozni azon, hogy az Egyesült Államok pontosan tájékozva volt az arab országok Izraellel és az olajjal kapcsolatos terveiről. Husszein királyi szolgálata igazán megérte az amerikai imperializmusnak azt a néhány „rongyos milliót”. Természetesen a leleplezés kellemetlenül érte a CIA-t, akárcsak a jordán királyt és nagy csodálkozást keltett az arab világban, sőt annak határain túl is. A király szóvivője azonnal cáfolt és „légből kapott otromba torzításnak” nevezte a hírt. De kár volt ilyen erőteljesen tagadni, mert a Fehér Ház szóvivőjének elzárkózása a hír megerősítésétől és cáfolatától, egyértelműen bizonyította, hogy a történet bármilyen kellemetlen is, igaz. Az újabb nyilatkozatok is csak bonyolították a helyzetet a király számára, de egyszerűsítették azok dolgát, akik meg akarták tudni a teljes igazságot. A CIA egyik volt alvezére — nem az igazság kiderítését segítő szándékkal — élesen támadva a leleplezést közlő Washington Post újságot, védelembe vette a CIA ilyen jellegű fizetéseit. Egy másik CIA-alvezér pedig ezt megtoldva közölte, hogy ő maga is végzett ilyen „kifizetéseket” külföldi politikai vezetőknek, s ez számára és a CIA számára megtiszteltetés volt. Ezek után nem lehetett hallgatni a Fehér Házban sem. De hogy a közvélemény figyelmét eltereljék, nem beismeréssel kezdték, hanem támadással. A nagyobb hatás kedvéért maga az elnök nyilatkozott, támadta a sajtót és védte a CIA-t. Ez csak annyiban keltett ideiglenes meglepetést, hogy Carter még a választások előtt a CIA visszaéléseit ostorozva azt ígérte a választóknak, hogy ő majd rendet csinál, csak juttassák be a Fehér Házba, De az amerikai közvélemény már hozzá van szokva, hogy a választási ígéretek és a tettek legritkább esetben esnek egybe. Carter a leleplezést elítélve közölte, hogy semmi helytelen vagy törvénytelen cselekedetet nem lát a CIA tevékenységében. Ezt egészítette ki Vance külügyminiszter nyilatkozata, aki már a CIA módszerét vette védelemibe, közölve, hogy az ügy az Egyesült Államok érdekeit szolgálta, tehát így semmi törvénytelen nincs benne. Mivel ilyen közvetett módon amerikai részről beismerték a CIA-pénzek fizetésének tényét, Husszein király igen közel került a patt-, vagy a matthelyzethez az Egyesült Államok közel-keleti sakktábláján, s hogy a játék befejezésétől menekülhessen, lépni kényszerült. A „királyi lépés” hátrafelé történt: beismerte a korábban tagadott fizetéseket, de azzal a megszorítással, hogy azokat nem személyes célokra használta, hanem a „biztonság és a hírszerzés javítására”. Éppen erre a célra is kapta a ClA-tól a milliókat. A leleplezést közlő írásokban szereplő névsor bizonyította, hogy Husszeinon kívül mások is szerepeltek még a „CIA baksis- listáján” a Közel-Keleten és más országokban. Több megnevezett vezető nyilvánosan cáfolt, de Carter csak kettőjüktől kért levélben bocsánatot. A CIA-pénzek fizetésének leleplezése bebizonyította a világnak, hogy az amerikai imperializmus minden módszert felhasznál saját érdekeinek, céljainak elérésére, még a királyi szolgálat megvásárlását is. Ez módszereiben semmiben nem különbözik azoktól a világszerte elítélt korrupcióktól, amiket az amerikai nagyvállalatok, köztük a Lockheed repülőgépgyár folytatott üzleti ügyeinek, versenyképessé- génak javítására. Ezeket a vállalatok által végzett korrupciókat a jelenlegi adminisztráció több tagja is elítélte választási beszédében, mint erkölcstelen módszereket. Most ismételten világosan, megcáfolhatatlamil bebizonyosodott, hogy a korrupció, a politikai, gazdasági és katonai vezetők lefizetése az amerikai külpolitika módszere is. így most nehéz feladatra vállalkoztak azok, akik más „erkölcsi mércével” próbálgatják méregetni a CIA korrupciós módszereit. Washington, 1977 március. DCoüdes Qítüún. I Harcosi 'évtizedek PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERAN VISSZAEMLEKEZÉSEI Ki lehetett utazni a községekbe „mérkőzések” megbeszélése címén, tárgyalni a sportegyesületek vezetőivel, személyes kapcsolatokat létesíteni velük, megismerni gondolkozásukat. Ha ők bejöttek a városba, felkeresték a munkásotthont, ilyenkor nemcsak sportkérdések kerültek napirendre, hanem politikai kérdések is. Kaptak könyveket, brosúrákat, amiket kivittek a falukba. Török János, aki az intéző bizottság tagja volt, kiutazásait felhasználta káderek felkutatására is. A szociáldemokrata párt vidéki szervezeteinek és a szakmai csoportoknak a létrejöttéhez ezek is nagymértékben hozzájárultak. Szabolcs megye járási főszolgabírói Erdőhegyi Lajos főispánhoz küldött jelentéseikben arról számoltak be, hogy egyes községekben baloldali szélsőséges hangulat uralkodik. A főispán Kiss Sándor rendőrfőtanácsossal és több más megyei vezetővel megbeszélte a főszolgabírók jelentéseit. Abban állapodtak meg, hogy a főispán beszéljen Török Jánossal, hívja fel a figyelmét a nyugtalanító jelenségekre. Ez újabb eredmény volt, arra mutatott, hogy a megye vezetői a Szabolcs megyei munkásmozgalmat kénytelenek voltak politikai tényezőnek elismerni és vezetőivel leülni tárgyalni. A főispán felkérésére létrejött a megbeszélés Török János, Reisinger Ferenc (miskolci szoc. dem. képviselő) és a főispán között. A főispán elmondta észrevételeit a fő- szolgabírák jelentéseivel kapcsolatban, annak a véleményének adott hangot, hogy az izgatások Nyíregyházáról indultak ki. Török János elmondta, hogy a Szovjetunióról különböző jó és rosszindulatú hírek látnak napvilágot. Az emberek vásárokra járnak, ahol híreket hallanak, utazgatnak, az értesüléseket alakítják, formálják saját érzelmeik szerint és továbbadják azokat. A szociáldemokrata párt a legkevesebbet találkozik a falu lakosságával, mert nem adnak engedélyt gyűlések tartására, sőt falun még a vezetőségi üléseket is betiltják. így nincs lehetősége a falu lakosságának, hogy helyes tájékoztatást kapjon a szervezett munkásság céljairól. Végül megegyezés jött létre, hogy a főispán utasítja a főszolgabírókat: engedélyezzék a szociáldemokrata gyűléseket a községekben. Török János értesíti a büdszentmihályi szervezetet, hogy szombat estére hívjanak össze gyűlést, az előadó ő lesz. Megérkezik Török János a gyűlés színhelyére. Két csendőr várja. Kérik a gyűlés megtartásának engedélyét. Török János hivatkozik a főispánnal történt megállapodásra. A csendőrök felszólítják: ha nincs engedélye, utazzon vissza Nyíregyházára, a gyűlést nem engedélyezik. Szóváltás támad Török és a csendőrök között, a vita mind hevesebb, végül a csendőrök megbilincselik Török Jánost és bekísérik Tiszalökre. A megbilincselésnek és a szuronyos kíséretnek megfélem- lítési jelleget szántak a csendőrök a lakosság előtt. Az történt ugyanis, hogy a főispán kiadta a rendelkezést a főszolgabírónak, de a tiszalöki betette az íróasztal fiókjába és megfeledkezett róla, nem adta tovább a csendőrségnek... Büdszentmihályon és Tiszalökön az utcán emberek jártak, látták, amint megbilincselve kísérték Török Jánost. A háta mögött összesúgtak, mert többen felismerték. Részvéttel néztek utána. Tiszalökön Török követelte, hogy vezessék a főszolgabíró elé. A főszolgabíró nem volt otthon, a kaszinóban kártyázott. Végül megtalálták és jelentették neki, hogy előállították Török Jánost, aki engedély nélkül akart gyűlést tartani Büdszentmihályon. A főszolgabírónak akkor jutott eszébe, hogy a főispántól leirat érkezett a gyűlések tartására. Utasította a csendőröket, hogy a bilincset vegyék le róla és sűrű bocsánatkérések közepette elnézést kért a tévedésért. Megállapodtak, hogy Török János a gyűlést vasárnap délben tartja meg. Még járműről is gondoskodtak, hogy Török vissza tudjon menni Büdszentmihályra. Vasárnap délben jól sikerült gyűlést tartott Török, a templomból tódultak az emberek a gyűlés színhelyére, ahol a csendőrök nem jelentek meg. A hír bejárta az egész tiszalöki járást és serkentőleg hatott a járás pártmozgalmának fejlődésére. Azt hiszem, ez volt az utolsó eset, amikor a Horthy-rendszer népelnyomó képviselője bocsánatot kért egy forradalmártól... A megyében jól haladt a szervezés. A régebbi szervezetek megerősödtek és újak alakultak. Polgáron, Tiszalökön, Büdszentmihályon egy-egy gyűlésen 2—3 ezer ember jelent meg. Erős szervezetek vannak Rakamazon, Vencsellőn, Tiszabercelen, Ibrány- ban, Nyírszőlősön, Kisvárdán, Nyírbogdányban, Nyírturán, Nyírbátorban, Üjfehértón, Nyínmadán, Nyíribronyban, Rozsrétszőlőben. A szervezetek erősödésével éleződött az osztályharc. A főispán egy félév múlva riadtan vette észre, hogy a Török Jánossal kötött megállapodás nem az ellentétek csökkentéséhez vezetett a nagybirtokosok és uradalmi cselédek között, hanem növekedett a szociális feszültség és a kormány politikájával szembeni elégedetlenség. A tömegék jogokat követeltek, ostromolták a szociáldemokrata párt központját, a kormánnyal szemben erélyesebb fellépést követeltek. A főispán titkos utasítást ad a főszolgabíróknak, hogy korlátozzák a gyűlési engedélyek kiadását és ne engedélyezzék új pártszervezetek alakulását. Legyen a kifogás, hogy helyiségük nincs, a bejelentett magánlakás nem alkalmas egészségügyi szempontból több ember egyidejű ott-tartózkodására stb. A főszolgabírók utasítják a községi jegyzőket, beszéljenek a mozik, a vendéglők, a tánchelyiségék tulajdonosaival, hogy helyiségeiket ne adják ki a szociáldemokrata pártnak gyűlések tartására. A helyiségek tulajdonosait figyelmeztették, hogy a gyűléseken verekedés is lehet és megvonhatják tőlük az italmérési engedélyüket. Akik mégis odaadták helyiségüket, azokat megbüntették, mert „a helyiség nem volt tiszta”, a „zárórát nem tartották be”, a fináncokat a nyakukra küldték, gyakori ellenőrzéssel zaklatták őket. Éjszaka a hatóságok által idegenből hozott megfizetett személyekkel beverették a pártvezetőség tagjainak ablakait. Sok helyen a vezetőség tagjai a szobában tartották a vasvillát, hogy ha éjjel rájuktörnek, tudjanak védekezni.
