Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
1977. március 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Lehetett jobban, gazdaságosabban EGY ÉVVEL EZELŐTTI BESZÉLGETÉSEKET idézünk most. Állandó sorozatunkban, a Lehetne jobban ?-ban többek között dr Szendrei István, a tejipari vállalat igazgatója, Áfra Károly, a Magyar Posztó nagykállói gyáregységének művezetője és Harcsa Tibor, az ELEKTERFÉM Szövetkezet RAMOVILL szerviz- állomásának vezetője mondta el,, hogyan végezhetnének jobb munkát a tartalékok fokozottabb' kihasználásával. Most újra őket kérdeztük meg: sikerült-e a három gazdasági egységben az elhangzott javaslatokat megvalósítani. Dr. Szendrei István korábban arról beszélt, nagyobb szerepet kell vállalniuk a takarmányjuttatá- sok közvetítésében és javítaniuk kell a minőséget, csökkenteni szükséges az energiafelhasználást, és az össze-vissza szállítás megszüntetése érdekében sokat várnak a szomszédos megyékkel közös profiltisztítástól. — A gabonaipari vállalattal közösen bizományosi formában hatvan községben hoztunk létre takarmány- táp-lerakatot. s ezzel a háztáji tehéntartáshoz is jelentős segítséget adtunk. A minőség az elmúlt évhez képest jelentősen javult, melyben közrejátszott a szabványoknak jobban megfelelő termelői tej-, és gyűjtőhálózat tárgyi feltételeinek javítása. A tejtermelők anyagi ösztönzését a minőségtől tettük függővé. De van még javítani való a tervek eléréséért. A profiltisztítás bevált, ezért úgy határoztunk a hajdú-bihariakkal, hogy az újabb együttműködés lehetőségeit hamarosan megbeszéljük. Ami a takarékosságot illeti, többv mint 900 ezer forintos energiaköltség csökkenésről beszélhetünk. Ez látszólag nem jelentős, de ha figyelembe vesszük, hogy időközben megkezdte termelését a sokkal energia- igényesebb mátészalkai tejporgyár, akkor ez már nem kis eredmény. ÁFRA KÁROLY HELYETT — aki szabadságát tölti — munkatársától. Zaj- dáczki Györgytől, a fonoda művezetőjétől érdeklődtem a korábban elmondott hiányosságok megszüntetéséről. — Nincs már az az áldatlan állapot, hogy szinte naponta meghibásodott valamelyik gép és alakatrész- hiány miatt egész szalagok álltak. Megalakult egy tmk-s szervizbrigád, amely Szász György vezetésével alaposan megismerte e szakma gépeit. Két műszakot mindig ki tudnak szolgálni, a folyamatos termeléshez pedig állandóan raktároznak kellő mennyiségű alkatrészt. Váratlan meghibásodás nem fordulhat elő, mert rendszeresen javítják, karbantartják a gépeket. A mostani gyakorlaton már csak finomítani kell. — Szó esett még a szakemberképzés gyorsításáról. Bennünket, művezetőket textilipari szakközépiskolába küldtek, ipari tanulóink Nyíregyházára járnak a 107- es intézetbe. Betanított munkásainkat gyakran vizsgáztatjuk szakmai gyakorlatból. A munkafegyelem megszilárdítása már sokkal nehezebb. Tény, hogy a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák idejében nő a táppénzes napok száma és az igazolatlan hiányzás is becsúszik. Többet kell beszélgetnünk erről az emberekkel külön-külón. JAVULT-E AZ ALKATRÉSZELLÁTÁS. bővült-e a hálózat, vannak-e korszerűbb műszerei a tavalyinál az ELEKTERFÉM szövetkezet szervizállomásának? Harcsa Tibor szerint a szerviz jobb munkájához fontos a jó alkatrész, a mindent tudó műszer. — Bár javult az alkatrész- ellátás. a rapszodikusságot nem sikerült megszüntetni. Hiánycikkek egyre-másra felbukkannak. Sajnos, sok esetben mi is csak a gyártó, vagy az importáló vállalat válaszát várjuk. A hálózatbővítés már a múlt évben megtörtént, két ipari szövetkezet szervizrészlegét vettük át. A mostaninál még nagyobb hálózat kialakítását tervezzük, bejelentő- és felvevőhelyek létrehozását. A legjelentősebb javulást a műszerezettség korszerűsítésében értük el. Legalább 10-12 féle rádió, tv és háztartási gép javításához valót vásároltunk. Megteremtettük a Bosch hűtőgépek szervizének feltételeit is. Üj raktárunk áttekinthető, túrajárataink bővültek a gépkocsivásárlással. AZ EGY ÉVE ELHANGZOTTAKAT a három gazdasági egységben igyekeztek valóra váltani. Bebizonyosodott lehetett jobban, gazdaságosabban dolgozni a tartalékok ésszerűbb fel- használásával. A lehetősegek továbbra is adottak, a tartalékok kihasználására a munka minden területén szükség Van. Balogh Júlia Űj szigetelőanyag házgyári lakásokhoz A házgyári lakásoknál gyakori panasz, hogy a panelek közötti házagok mentén beázás tapasztalható. Ennek hatékony elhárítására dolgozta ki a Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat és a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat kollektívája az úgynevezett Szi- metál gumiszigetelőt. Az új anyag alkalmazását, kidolgozását négyéves kutatómunka előzte meg, amelyhez széles körű épületfizikai méréssorozat szolgált alapul. Egyik legfigyelemreméltóbb eredmény az volt, hogy a korábban ismert véleményekkel ellentétben kitűnt: az úgynevezett csapóeső, vagyis a szél által oldalról a falnak préselt esővíz okozza az egyik legnagyobb kárt a házak homlokzatában. Ennek nyomán ugyanis az ablakok repedésein és a panelhézagokon a szél szinte bepasszíroz- za a vizet. Ennek megakadályozására kezdte meg a Szi- metál gyártását a kalocsai vállalat. Korábban is alkalmaztak hasonló szigetelőt, ennek az élettartama viszont többszöröse az eddigiekénél, 15 évig is ellenáll az időjárás "viszontagságainak. A következő években széles körben alkalmazzák a lakótelepeknél Szimetált. A Baktalórántházi Ipari Szövetkezet konfckcióüzemében NSZK-megrendelésre női ruhákat készítenek, mintegy hétezer darabos tételben. (Elek Emil felvétele) Ha szót kapok, elmondom 1971 után másodszor ülnek össze a Parlamentben a magyar nők országos konferenciájának küldöttei, hogy megvitassák: mit értek el gazdasági és társadalmi szerveink a nőpolitikái határozat után, milyen a nők társadalmi, gazdasági és szociális helyzete, munkakörülményei, életszínvonaluk, munkahelyi elismerésük, megbecsülésük milyen úton halad. A kétnapos konferenciára a megyékből 20 fős delegáció utazik. A résztvevők már eddig is sokat tevékenykedtek a nőmozgalom érdekében. Az UNIVERSIL Elektroakusztikai gyárában Nyíregyházán a mechanikus csoport vezetője Homa Józsefné. 23 fiatalember dolgozik a „keze alatt”: a bemérők munkáját irányítja. Néhány éve került a vállalathoz. Hamar megismerték a talpraesett fiatalasz- szonyt, s a pártalapszervezet- ben is több funkció betöltésére kérték meg. 21 éves kora óta tagja a pártszervezetnek, s az alapszervezetében nőfelelős és a gazdasági ügyek intézésével is őt bízták meg. Kiemelkedő párt- tevékenységére a városi párt- bizottságon is felfigyeltek, s harmadik éve a nyíregyházi városi pártbizottság is tagjai sorába választotta. — A több irányú társadalmi megbízatás közül a nők helyzetével, munkakörülményeik alakulásával szeretek leginkább foglalkozni. Mint asszonyhoz és egy 8 éves kislány édesanyjához, ez áll legközelebb. Nagyon sok asz- sáony, lány dolgozik nálunk. Meglepő a rendezetlen családi viszonyok közt élők nagy száma. Itt az elváltakra, egyedül állókra, külön élőkre gondolok. Nagyon nehéz ezekkel az asszonyokkal valamilyen közös programot összehozni. Sietnek haza munka után. Családi helyzetük és munkakörülményeik figyelemmel kísérése nem valamilyen passzív megfigyelést követel, hanem ha a helyzet úgy kívánja, szót kell emelni érdekükben. Gyakran akkor, amikor nem is tudnak róla. Mert nem egyszer előfordult, hogy beleavat- kozásnak vette valaki, ha szóltam az érdekében a felettesénél. Talán félt az esetleges következményektől. Homa Józsefné Forgó Mihályné Kovács Andrásné Szabolcsi küldöttek az országos nőkonferencia előtt Az üzem mind a négy pártalapszervezetében van nőfelelős. Amit Homa Józsefné hiányol: nem konzultálnak együtt, pedig sok megbeszélnivaló akadna, amit négyesben valószínűleg jobban meg tudnának oldani. Először jár most a Parlamentben Forgó Mihályné, a nyíregyházi papírgyár mé- retállítója. A vállalat megalakulása óta itt dolgozik, betanított munkás. 1974-ben a vállalat, két év múlva a könnyűipar kiváló dolgozója lett. Munkatársai megbecsülik nyíltságáért, egyenes szókimondásáért. A szakszervezetben bizalminak választották meg. — A legtöbb tennivaló az érdekképviselet terén akad. A gyermekgondozási segélyről visszajövök legtöbbje egy műszakba kéri magát. Ezeket a kéréseket továbbítom az szb-titkárnak. A másik igen lényeges területe a munkámnak a 9 tagú nőbizottság tevékenységének összehangolása. Most szervezzük a gyárban a harmadik kismama-találkozót, ez hagyományosan a gyermeknapon lesz. Az újfehértói asszonyka férjével — aki gépkezelő — együtt jár be a folyamatos műszakba. Nagyon meglepődött, miért esett éppen őrá a választás. — Talán azzal tudom mégis indokolni, hogy soha nem próbáltam ilyen-olyan ígérgetéssel elküldeni senkit, aki valamilyen problémájával hozzám fordult. S a lehetőséghez mérten minden esetben igyekeztünk a hiányos ságot pótolni. Kovács Andrásné is ott lesz a nőkonferencián. A gumigyár kempingüzemének műhelybizottsági tagja, pártmegbízatásként pedig a KISZ-esek patronálása a feladata. Csoportvezető, de gyakran áll a gép mellé, ha hiányzik valaki. — Minden napra jut valamilyen intéznivaló. Most a beszámoló taggyűlésre készülünk. Az üzemben dolgozó fiatalokkal gyakran elbeszélgetek. S ha úgy érzik, hogy az otthoni problémákat elmondhatják valakinek, akkor a munkahelyiekről is bátrabban szólnak. A küldöttek 5 millió nő képviseletében tanácskoznak, s a konferenciáról hazatérve, ki-ki saját munkaterületén fog érvényt szerezni az ott hallottaknak. T. K. n falu hírmondója a kisbíró. Pergő dob mellett közhírré kiáltja, hogy megkezdték a hízott marha átvételét, hogy színházi előadás lesz a művelődési házban. A kisbíró gyerekkori élményeim alapján mindig úgy élt emlékezetemben, hogy jótorkú férfi. Jótorkú az ércesen csengő köz- hírrététetikben és a töménytelen bormennyiség leeresztésében. Az a kisbíró, akivel most találkoztam, csalódást okozott az emlékeimet illetően. Nem férfi, hanem nő. A tanácsi hivatal langyos melegében bizonyítani hivatását — előszedte a kapott szekrényből kisdobját, meg-meg- pcrgette az ütőket a feszülő kutyabőrön. — Hiszi-e most már? — kérdezte, és nevetett. — Kieresszem a hangom is? — Borral élesíti? — Itt csak pálinka terem. Van olyan ember, aki 7—800 litert főzet, de én nem iszom. Feketekávét, azt igen. Megkínálhatom. Egy „világ dőlt öss :e bennem” és annak romjai felett a kávét szürcsölgetve beszélgettünk Péntek Emmával. — Kilenc éve dobolok már Gulácson. Akkor megüresedett az állás, hát jelentkeztem és felvettek. Szeretek járni-kelni, az emberekkel beszélgetni. Ha van mit dobolni, harminchat helyen álEmma kidobolja lók meg és mondom a szöveget. Egyébként besegítek az irodai munkába, és takarítok is. — Mit dobol szívesen? — Mindegy az, csak jó hír legyen. Az van a legtöbbször. Ha például a tsz csirkét árusít, az jó hír. Az olyan tanácsi felhívásoknak, hogy télen a járdát szórják fel, vagy nyáron a lefolyókat tisztítsák ki, már nem nagyon örülnek az emberek de azért megcsinálják. Emmácska, — így szólítják faluszerte — bizonygatta, hogy ismeri ő a község apra- ját-nagyját, tudja örömüket, gondjaikat. Nem azért, hogy szaván fogjam, de megkértem, hogy egy-két hírt most csak nekem doboljon ki. Jót is rosszat is. — Kezdem a jóval. Amint látja, járatleveleket állítok ki. Negyven birkát szállítanak el a faluból. Jó pénzt kapnak érte a tulajdonosok. Rossz, hogy egyre-másra kevesebb lesz a koca és azt is megmondom, miért. Magas a legelőbér. Valamikor 400-nál is több kocát hajtottak ki, most ha húszat. Nem régen 18 forintot fizetett a tulajdonos a pásztornak és 60 forintot a legelőért. Most 700 forintért hajthatja ki az állatot. A közölt hírek mikéntjét és hogyanját olyan hosszan beszéltük meg, hogy végül is elfelejtettem megkérdezni: tisztelik-e, becsülik-e úgy az asszonybírót, mintha férfi lenne? M eglehet, felesleges lett volna egy ilyen kérdés hiszen, kilenc évi szolgálat minderre választ ad. Seres Ernő
