Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

1977. március 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Lehetett jobban, gazdaságosabban EGY ÉVVEL EZELŐTTI BESZÉLGETÉSEKET idé­zünk most. Állandó soroza­tunkban, a Lehetne job­ban ?-ban többek között dr Szendrei István, a tejipari vállalat igazgatója, Áfra Károly, a Magyar Posztó nagykállói gyáregységének művezetője és Harcsa Tibor, az ELEKTERFÉM Szövet­kezet RAMOVILL szerviz- állomásának vezetője mond­ta el,, hogyan végezhetné­nek jobb munkát a tarta­lékok fokozottabb' kihasz­nálásával. Most újra őket kérdeztük meg: sikerült-e a három gazdasági egység­ben az elhangzott javasla­tokat megvalósítani. Dr. Szendrei István ko­rábban arról beszélt, na­gyobb szerepet kell vállal­niuk a takarmányjuttatá- sok közvetítésében és javí­taniuk kell a minőséget, csökkenteni szükséges az energiafelhasználást, és az össze-vissza szállítás meg­szüntetése érdekében sokat várnak a szomszédos me­gyékkel közös profiltisztí­tástól. — A gabonaipari vállalattal közösen bizományosi for­mában hatvan községben hoztunk létre takarmány- táp-lerakatot. s ezzel a ház­táji tehéntartáshoz is jelen­tős segítséget adtunk. A mi­nőség az elmúlt évhez ké­pest jelentősen javult, melyben közrejátszott a szabványoknak jobban meg­felelő termelői tej-, és gyűj­tőhálózat tárgyi feltételei­nek javítása. A tejtermelők anyagi ösztönzését a minő­ségtől tettük függővé. De van még javítani való a tervek eléréséért. A profil­tisztítás bevált, ezért úgy határoztunk a hajdú-biha­riakkal, hogy az újabb együttműködés lehetőségeit hamarosan megbeszéljük. Ami a takarékosságot illeti, többv mint 900 ezer forintos energiaköltség csökkenés­ről beszélhetünk. Ez látszó­lag nem jelentős, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy időközben megkezdte ter­melését a sokkal energia- igényesebb mátészalkai tej­porgyár, akkor ez már nem kis eredmény. ÁFRA KÁROLY HE­LYETT — aki szabadságát tölti — munkatársától. Zaj- dáczki Györgytől, a fonoda művezetőjétől érdeklődtem a korábban elmondott hi­ányosságok megszüntetésé­ről. — Nincs már az az áldat­lan állapot, hogy szinte na­ponta meghibásodott vala­melyik gép és alakatrész- hiány miatt egész szalagok álltak. Megalakult egy tmk-s szervizbrigád, amely Szász György vezetésével alaposan megismerte e szak­ma gépeit. Két műszakot mindig ki tudnak szolgálni, a folyamatos termeléshez pedig állandóan raktároz­nak kellő mennyiségű al­katrészt. Váratlan meghi­básodás nem fordulhat elő, mert rendszeresen javítják, karbantartják a gépeket. A mostani gyakorlaton már csak finomítani kell. — Szó esett még a szak­emberképzés gyorsításáról. Bennünket, művezetőket textilipari szakközépiskolá­ba küldtek, ipari tanulóink Nyíregyházára járnak a 107- es intézetbe. Betanított munkásainkat gyakran vizsgáztatjuk szakmai gya­korlatból. A munkafegye­lem megszilárdítása már sokkal nehezebb. Tény, hogy a tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák ide­jében nő a táppénzes na­pok száma és az igazolatlan hiányzás is becsúszik. Töb­bet kell beszélgetnünk erről az emberekkel külön-külón. JAVULT-E AZ ALKAT­RÉSZELLÁTÁS. bővült-e a hálózat, vannak-e kor­szerűbb műszerei a tavalyi­nál az ELEKTERFÉM szö­vetkezet szervizállomásá­nak? Harcsa Tibor szerint a szerviz jobb munkájához fontos a jó alkatrész, a mindent tudó műszer. — Bár javult az alkatrész- ellátás. a rapszodikusságot nem sikerült megszüntetni. Hiánycikkek egyre-másra felbukkannak. Sajnos, sok esetben mi is csak a gyár­tó, vagy az importáló válla­lat válaszát várjuk. A há­lózatbővítés már a múlt évben megtörtént, két ipari szövetkezet szervizrészlegét vettük át. A mostaninál még nagyobb hálózat kiala­kítását tervezzük, bejelen­tő- és felvevőhelyek létreho­zását. A legjelentősebb ja­vulást a műszerezettség kor­szerűsítésében értük el. Leg­alább 10-12 féle rádió, tv és háztartási gép javításához valót vásároltunk. Megte­remtettük a Bosch hűtőgé­pek szervizének feltételeit is. Üj raktárunk áttekinthető, túrajárataink bővültek a gépkocsivásárlással. AZ EGY ÉVE ELHANG­ZOTTAKAT a három gaz­dasági egységben igyekeztek valóra váltani. Bebizonyo­sodott lehetett jobban, gaz­daságosabban dolgozni a tartalékok ésszerűbb fel- használásával. A lehetőse­gek továbbra is adottak, a tartalékok kihasználására a munka minden területén szükség Van. Balogh Júlia Űj szigetelőanyag házgyári lakásokhoz A házgyári lakásoknál gyakori panasz, hogy a pa­nelek közötti házagok men­tén beázás tapasztalható. En­nek hatékony elhárítására dolgozta ki a Kalocsai Mű­anyag- és Gumifeldolgozó Vállalat és a Fővárosi In­gatlankezelő Vállalat kollek­tívája az úgynevezett Szi- metál gumiszigetelőt. Az új anyag alkalmazását, kidolgo­zását négyéves kutatómunka előzte meg, amelyhez széles körű épületfizikai mérésso­rozat szolgált alapul. Egyik legfigyelemremél­tóbb eredmény az volt, hogy a korábban ismert vélemé­nyekkel ellentétben kitűnt: az úgynevezett csapóeső, vagyis a szél által oldalról a falnak préselt esővíz okozza az egyik legnagyobb kárt a házak homlokzatában. Ennek nyomán ugyanis az ablakok repedésein és a panelhézago­kon a szél szinte bepasszíroz- za a vizet. Ennek megakadá­lyozására kezdte meg a Szi- metál gyártását a kalocsai vállalat. Korábban is alkalmaztak hasonló szigetelőt, ennek az élettartama viszont többszö­röse az eddigiekénél, 15 évig is ellenáll az időjárás "vi­szontagságainak. A követke­ző években széles körben al­kalmazzák a lakótelepeknél Szimetált. A Baktalórántházi Ipari Szövetkezet konfckcióüzemében NSZK-megrendelésre női ruhákat készítenek, mintegy hét­ezer darabos tételben. (Elek Emil felvétele) Ha szót kapok, elmondom 1971 után másodszor ülnek össze a Parlamentben a ma­gyar nők országos konferen­ciájának küldöttei, hogy meg­vitassák: mit értek el gazda­sági és társadalmi szerveink a nőpolitikái határozat után, milyen a nők társadalmi, gaz­dasági és szociális helyzete, munkakörülményei, életszín­vonaluk, munkahelyi elisme­résük, megbecsülésük milyen úton halad. A kétnapos kon­ferenciára a megyékből 20 fős delegáció utazik. A részt­vevők már eddig is sokat te­vékenykedtek a nőmozgalom érdekében. Az UNIVERSIL Elektro­akusztikai gyárában Nyíregy­házán a mechanikus csoport vezetője Homa Józsefné. 23 fiatalember dolgozik a „keze alatt”: a bemérők munkáját irányítja. Néhány éve került a vállalathoz. Hamar megis­merték a talpraesett fiatalasz- szonyt, s a pártalapszervezet- ben is több funkció betölté­sére kérték meg. 21 éves ko­ra óta tagja a pártszervezet­nek, s az alapszervezetében nőfelelős és a gazdasági ügyek intézésével is őt bíz­ták meg. Kiemelkedő párt- tevékenységére a városi párt- bizottságon is felfigyeltek, s harmadik éve a nyíregyházi városi pártbizottság is tagjai sorába választotta. — A több irányú társadal­mi megbízatás közül a nők helyzetével, munkakörülmé­nyeik alakulásával szeretek leginkább foglalkozni. Mint asszonyhoz és egy 8 éves kislány édesanyjához, ez áll legközelebb. Nagyon sok asz- sáony, lány dolgozik nálunk. Meglepő a rendezetlen csa­ládi viszonyok közt élők nagy száma. Itt az elváltak­ra, egyedül állókra, külön élőkre gondolok. Nagyon ne­héz ezekkel az asszonyokkal valamilyen közös programot összehozni. Sietnek haza munka után. Családi hely­zetük és munkakörülménye­ik figyelemmel kísérése nem valamilyen passzív megfigye­lést követel, hanem ha a helyzet úgy kívánja, szót kell emelni érdekükben. Gyakran akkor, amikor nem is tud­nak róla. Mert nem egyszer előfordult, hogy beleavat- kozásnak vette valaki, ha szóltam az érdekében a fe­lettesénél. Talán félt az eset­leges következményektől. Homa Józsefné Forgó Mihályné Kovács Andrásné Szabolcsi küldöttek az országos nőkonferencia előtt Az üzem mind a négy pártalapszervezetében van nőfelelős. Amit Homa Jó­zsefné hiányol: nem konzul­tálnak együtt, pedig sok megbeszélnivaló akadna, amit négyesben valószínűleg jobban meg tudnának olda­ni. Először jár most a Parla­mentben Forgó Mihályné, a nyíregyházi papírgyár mé- retállítója. A vállalat meg­alakulása óta itt dolgozik, betanított munkás. 1974-ben a vállalat, két év múlva a könnyűipar kiváló dolgozó­ja lett. Munkatársai megbe­csülik nyíltságáért, egyenes szókimondásáért. A szakszer­vezetben bizalminak válasz­tották meg. — A legtöbb tennivaló az érdekképviselet terén akad. A gyermekgondozási segély­ről visszajövök legtöbbje egy műszakba kéri magát. Eze­ket a kéréseket továbbítom az szb-titkárnak. A másik igen lényeges területe a mun­kámnak a 9 tagú nőbizottság tevékenységének összehan­golása. Most szervezzük a gyárban a harmadik kisma­ma-találkozót, ez hagyomá­nyosan a gyermeknapon lesz. Az újfehértói asszonyka férjével — aki gépkezelő — együtt jár be a folyamatos műszakba. Nagyon meglepő­dött, miért esett éppen őrá a választás. — Talán azzal tudom még­is indokolni, hogy soha nem próbáltam ilyen-olyan ígér­getéssel elküldeni senkit, aki valamilyen problémájával hozzám fordult. S a lehető­séghez mérten minden eset­ben igyekeztünk a hiányos ságot pótolni. Kovács Andrásné is ott lesz a nőkonferencián. A gu­migyár kempingüzemének műhelybizottsági tagja, párt­megbízatásként pedig a KISZ-esek patronálása a fel­adata. Csoportvezető, de gyakran áll a gép mellé, ha hiányzik valaki. — Minden napra jut vala­milyen intéznivaló. Most a beszámoló taggyűlésre ké­szülünk. Az üzemben dolgo­zó fiatalokkal gyakran elbe­szélgetek. S ha úgy érzik, hogy az otthoni problémá­kat elmondhatják valakinek, akkor a munkahelyiekről is bátrabban szólnak. A küldöttek 5 millió nő képviseletében tanácskoznak, s a konferenciáról hazatér­ve, ki-ki saját munkaterüle­tén fog érvényt szerezni az ott hallottaknak. T. K. n falu hírmondója a kis­bíró. Pergő dob mel­lett közhírré kiáltja, hogy megkezdték a hízott marha átvételét, hogy szín­házi előadás lesz a művelő­dési házban. A kisbíró gye­rekkori élményeim alapján mindig úgy élt emlékezetem­ben, hogy jótorkú férfi. Jó­torkú az ércesen csengő köz- hírrététetikben és a tömény­telen bormennyiség leeresz­tésében. Az a kisbíró, akivel most találkoztam, csalódást oko­zott az emlékeimet illetően. Nem férfi, hanem nő. A ta­nácsi hivatal langyos mele­gében bizonyítani hivatását — előszedte a kapott szek­rényből kisdobját, meg-meg- pcrgette az ütőket a feszülő kutyabőrön. — Hiszi-e most már? — kérdezte, és nevetett. — Ki­eresszem a hangom is? — Borral élesíti? — Itt csak pálinka terem. Van olyan ember, aki 7—800 litert főzet, de én nem iszom. Feketekávét, azt igen. Meg­kínálhatom. Egy „világ dőlt öss :e ben­nem” és annak romjai felett a kávét szürcsölgetve be­szélgettünk Péntek Emmá­val. — Kilenc éve dobolok már Gulácson. Akkor megürese­dett az állás, hát jelentkez­tem és felvettek. Szeretek járni-kelni, az emberekkel beszélgetni. Ha van mit do­bolni, harminchat helyen ál­Emma kidobolja lók meg és mondom a szö­veget. Egyébként besegítek az irodai munkába, és taka­rítok is. — Mit dobol szívesen? — Mindegy az, csak jó hír legyen. Az van a legtöbbször. Ha például a tsz csirkét áru­sít, az jó hír. Az olyan ta­nácsi felhívásoknak, hogy té­len a járdát szórják fel, vagy nyáron a lefolyókat tisztít­sák ki, már nem nagyon örülnek az emberek de azért megcsinálják. Emmácska, — így szólít­ják faluszerte — bizonygatta, hogy ismeri ő a község apra- ját-nagyját, tudja örömüket, gondjaikat. Nem azért, hogy szaván fogjam, de megkér­tem, hogy egy-két hírt most csak nekem doboljon ki. Jót is rosszat is. — Kezdem a jóval. Amint látja, járatleveleket állítok ki. Negyven birkát szállíta­nak el a faluból. Jó pénzt kapnak érte a tulajdonosok. Rossz, hogy egyre-másra ke­vesebb lesz a koca és azt is megmondom, miért. Magas a legelőbér. Valamikor 400-nál is több kocát hajtottak ki, most ha húszat. Nem régen 18 forintot fizetett a tulajdo­nos a pásztornak és 60 forin­tot a legelőért. Most 700 fo­rintért hajthatja ki az álla­tot. A közölt hírek mikéntjét és hogyanját olyan hosszan beszéltük meg, hogy végül is elfelejtettem megkérdezni: tisztelik-e, becsülik-e úgy az asszonybírót, mintha férfi lenne? M eglehet, felesleges lett volna egy ilyen kérdés hiszen, kilenc évi szol­gálat minderre választ ad. Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents