Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
1977. március 10. KELET-MAG Y ARORSZÁG 7 Á világ legnagyobb meteorkrátere Tizenhat évvel ezelőtt az Antarktisz felkutatására indult amerikai tudóscsoport Wilkes Landben jéggel borított óriási völgyre bukkant. Ezt a vidéket legutóbb két amerikai kutató, John G. Weihaput és Franz Vander Hoeven gravimetriai és szeizmológiai vizsgálatoknak vetette alá. A vizsgálatok eredményeként kiderült, hogy a kérdéses „völgy” valójában egy 225 kilométer átmérőjű és mintegy 800 méter mély kör alakú depresszió. Ez a Földön található legnagyobb meteoritkráter. Barnest az indította egy ezzel kapcsolatos elmélet kidolgozására, hogy Ausztráliának az Antarktiszhoz közel eső vidékein- nagy mennyiségben találhatók megolvadt kőzetekből alakult gömbök, tektitek. A szakértők feltételezték, hogy a tektitek a Holdból hullottak le, miután egy óriás méretű meteorit becsapódott a Hold felszínére. Barnes azonban úgy vélte, hogy az Antarktiszra becsapódott meteorit ugyancsak megfelelő magyarázatul szolgálhat erre a jelenségre. Azóta már tudjuk, hogy óriási különbség van a földi tektitek és a Hold felszínén talált meteoritmaradványok között. A tektitek életkorának meghatározása révén pontosan megállapíthatjuk a meteorrobbanás időpontját. A drámai eseményre 600 000- 700 000 évvel ezelőtt került sor. Sikerült kiszámítani a meteorit méretét is: átmérője 3,5—5,5 kilométer volt, súlya pedig 13 milliárd tonna! Ez a fantasztikusan nagy égitest óránként 66 000 kilométeres sebességgel ütközött a Földbe. Weihaput véleménye szerint ez az esemény indíthatta el az általános jégkorszak kialakulásának folyamatát, mivel a Föld légkörébe óriási mennyiségű por került a becsapódás alkalmával. Hat óra alatt, Lengyelországon át Napjainkban az expressz öt óra alatt teszi meg az utat Krakkó és Varsó között. Nemsokára azonban a menetidő ennek a felére fog csökkenni és így az utasszállító vonatok észak—déli irányban hat óra alatt az egész országot átszelhetik. Ez a központi vasúti fővonal elkészülte után válik majd lehetővé, melyet teljes hosszában az ötéves terv végére adnak át a forgalomnak. A 90 kilométeres. második szakasz építését már ez év végén befejezik. Az új fővonal fontos szerepet játszik majd a lengyel népgazdaság fejlődésében: a déli iparvidékeket összeköti Varsóval és a tengeri kikötőkkel. II termelési feltételek HOGYAN VALÓSUL MEG A TISZA-SZAMOS KÖZ MEZŐGAZDASÁG- FEJLESZTÉSI TERVE? A Debreceni Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézetében több olyan területi, vállalat- és ágazatfejlesztési terv készült, amelynek megvalósulását folyamatosan értékeljük. Ezek közül is legfontosabbnak tartjuk az 1970. évi árvíz által sújtott, Tisza—Szamos közi táj fejlesztési tervének a megvalósulását figyelemmel kísérni. A terv készítésével az volt a célunk, hogy a terület mező- gazdasági üzemeinek tervszerű, az adottságokhoz a korábbinál jobban igazodó fejlesztését elősegítsük. A kialakult helyzet értékelése alapján legfontosabb feladatnak a termelési feltételek javítását (belvízrendezés, talajjavítás) tartottuk. Indokoltnak láttuk a kialakult művelésiág-ará- nyok kisebb módosítását is. Megterveztük a tájnak az adottságokhoz igazodó termelésszerkezetét, valamint a termelési feltételek javításának eredményeként elérhető termelési színvonalat. Meghatároztuk azt is, hogy a kialakítandó termelésszerkezetnek megfelelően a magasabb termelési színvonal eléréséhez milyen eszközfeltételeket kell biztosítani. ÉVI 10-15 MILLIÓS BELVÍZKÁR A táj termelési feltételei elsősorban a vízgazdálkodási adottságok miatt kedvezőtlenek. Az 1970. évi ár- és belvízkárok ösz- szege csak a növénytermelésben meghaladta a 150 millió forintot. Kisebb-nagyobb belvízkárokkal szinte minden évben lehetett számolni. Ezeknek az összege mérhetően is évi 10-15 millió forintot tett ki. Ha figyelembe vesz- szük azokat a nem mérhető károkat, amelyek azért keletkeztek, mert a növénytermelés munkái megfelelő időben nem végezhetők el, akkor látjuk, hogy milyen nagy volt minden évben a kedvezőtlen vízgazdálkodási helyzet okozta kár. Ennek megszüntetése érdekében javasoltuk, hogy a IV. ötéves tervben 33 088 hektáron végezzenek vízrendezést. Ennek csak 55 százaléka valósult meg. Még rosszabb képet mutat a talajjavítási terv 20 százalékos teljesítése. A rendkívül kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságú talajokon hamar érezteti károsító hatását a vízhiány is. Ezért 12 000 hektáros öntözésfejlesztést is terveztünk, de ennek kevesebb, mint 10 százaléka valósult meg. A termelési feltételek javításában a térség gazdaságai nem tudták a kitűzött feladatokat teljesíteni. Ebben — pénzügyi okok miatt — leginkább azok a gazdaságok maradnak el, amelyeknél arra a legnagyobb szükség lenne. A tapasztalatok igazolják, hogy a termelési feltételek javítása olyan befektetés, amely viszonylag gyorsan megtérül, és tartósan megalapozza a termelési színvonal, valamint a gazdálkodási eredmények növekedését. Ennek felismeréséből fakad, hogy az érintett termelőszövetkezetek terveik szerint az V. ötéves terv éveiben 140 millió forintot fognak a termelési feltételek javítására fordítani. A TERMELÉS SZERKEZETE ÉS SZÍNVONALA A táj termelési feltételei a torn egtakarmány-termelés és erre alapozottan a szarvasmarha^ és juhtartás nagyobb arányú fejlesztését indokolják. Az állattenyésztési főágazat árbevételének arányát 30,2 százalékról 40 százalékra terveztük növelni. Ez magasabb lett, de összege nem érte el a tervezett forintértéket. Az arány nagyobb növekedése összefügg az árunövény-termelés színvonalának az 1974—75-ös Védekezés az üvegházi molytetű ellen A fólia alatti dísznövénytermesztés térhódításával szinte egyidejűleg ütötte fel fejét egy kellemetlen kártevő, az üvegházi molytetű (Trialeuro- des vaporariorum) a szépen díszlő Fuchsia, Gerbera töve. ken, sőt a hajtatott zöldségféléken is. Könnyen felismerhető a kártevő, mert színe lisztesfehér, másfél mm hosszú, apró molyra emlékeztető. A lárva a lapos testű pajzste- tükhöz hasonló, de színe áttetsző. Mind a kifejlett alak, mind a lárva egyaránt károsít. A jellegzetes kárkép szivogatásuk nyomán alakul ki, a megtámadott növények levelei először elhalványulnak, majd elhalnak, lehullanak. Táplálkozásuk során mézharmatot is ürítenek, melyre korompenész telepszik le; a korompenész akadályozza az asszimilációt így végül az egész növény elpusztul. Kedvező körülmények között évente tíz-tizenkét generációja is követheti egymást. A nőstények 0,24 mm nagy. ságú sárgás, majd barna színű tojásaikat. melyek kis nyélen ülnek, rendszerint hármasával egy 1,5 mm sugarú körív mentén rakják le. A nőstények előszeretettel keresik fel a fiatal, zsenge leveleket, illetve e levelek fo- náki részét. A nőstényenként lerakott tojásszám az ötszázat is elérheti. Néhány nap múlva a tojásokból kikelnek a lárvák és a levelek fonáki részén szívogatnak. Fejlődésük gyors, az első vedlés után elvesztik lábaikat és a pajzstetvekhez hasonlóan letelepedve élnek. Bábozódás után csoportosan jelennek meg és mohón rávetik magukat a zsenge, zöld növényi részekre.. Sajnos nemcsak szivogatásukkal okoznak kárt. hanem azzal is, hogy ak. tívan részt vesznek különböző vírusbetegségek terjesztésében. Rendkívül nehéz ellenük védekezni, mert igen ellenálljak a különböző növényvédő szerekkel szemben. A ^permetezés csak akkor eredményes ha azt tíz naponként megismételjük. A permetezés során ügyeljünk arra. hogy a levelek színén és fonákán egyaránt finom filmszerű per- metlébevonatot alakítsunk ki. Az üvegházi molytetű ellen jó hatású készítmény a Bi 58 EC 0,1 százalékban, vagy a Rogor L 40 0,1 százalékban. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba mezőgazdasági főiskola Kora tavasz a kiskertben Ilyenkor a gyümölcsfák még nyugalomban vannak. Ez azonban már a kényszerpihenés időszaka. Amennyiben már nincs erős fagy, érdemes ilyenkor elvégezni termő gyümölcsfáinkon a kéregkaparást. Az ápolási és fatisztogató mechanikai munkák során távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött vesszőket és a kali- forniaipajzstetü-fertőzést jelző, fás részeket. A seb- zési felületeket minden esetben vágjuk simára és kenjük be; fasebkátrány- nyal. Távolítsuk el a mo- nilia telelését biztosító gyümölcsmúmiákat és galagonyapille hernyóit tartalmazó hernyófészkeket. A kaparékot — a további veszély elkerülésére, semmisítsük meg. Most kell elvégezni a fák ritkító metszését is. / Megkezdhetjük a gyep gondozását is. Fagymentes, száraz időben a gyepet 2 cm vastagságban terítsük be komposzttal. 1 köbméter komposzthoz 3 kilogramm szuperfoszfátot és egy kiló kálisót keverjünk. Az elteregetett morzsaíékos komposztot gereblyével, de inkább fafogú szerszámmal ütöges- sük be a talajba. Természetesen vigyázzunk arra, hogy a gyep gyökérzetét ne sértsük meg. A melegkedvelő és lassú fejlődésű egynyáriakat előneveljük, a karógyökeret fejlesztőket már állandóan helyükre vetjük. Kalocsay Klári Mérgező anyagok, például mérges gombák, bizonyos gyógyszerek nagyobb meny- nyiségű fogyasztása olyan súlyos mérgezést okozhat, amelytől — a statisztikai adatok szerint — tíz beteg közül nyolc meghal. A méreganyag ' a máj működését is károsítja, s így ez a lét- fontosságú szerv képtelenné válik a vér megtisztítására, a szervezet méregtelenítésére. A Moszkvai 2. számú Állami Orvostudományi Egyetem klinikai és kísérleti sebészeti tanszékén új eljárást dolgozA készülék feltalálója, J. M. Lopuhin akadémikus. tak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok eltávolítására. A mesterséges májnak nevezett berendezés hosszabb ideig átveszi a beteg szerv működését. A berendezés üvegcsövek sorozatából áll, amelyeket faszénszemcsékkel töltöttek meg. A mérgező anyaggal telt vért ezeken bocsátják át, s a széntöltet kiszűri a vérből a vízben oldódó szennyeződéseket. A vízben nehezen oldódó, fehérjéhez kötődő mérget az előbbi csövekhez csatlakoztatott, műgyantával megtöltött csövekkel vonják ki a vérből. A mesterséges máj sikeresen vizsgázott: három, egyenként menthetetlennek minősülő — egy gomba- és két gyógyszermérgezé- ses — betegnek mentette meg az életét. A mesterséges májhoz tartozó automatikus vérsavó analizátor, amely 18 szempont szerint elemzi a beteg vérét. Mesterséges máj javítása Szatmárban években bekövetkezett visszaesésével is. A Tisza—Szamos közben az időjárási tényezők nemcsak a termelés színvonalát, hanem annak szerkezetét is befolyásolják. 1975-ben például a szántóföldi növénytermelésben olyan vetésszerkezet alakult ki, amely nem értékelhető. Az 1974. évi őszi rendkívül csapadékos időjárás nem tette lehetővé az őszi búza tervezett területén való elvetését. Emiatt aránya a vetésszerkezetben 10,3 százalékra csökkent. Az időjárás kisebb-nagyobb mértékben minden évben befolyásolja a vetésszerkezet alakulását, részben azért, mert többkevesebb vetetlen terület is maradt, részben azért, mert a talajok különböző időben válnak művelhetővé, ami meghatározza azt is, hogy az adott időpontban milyen növények vethetők. Az állatállomány nagyobb arányú növelésének takarmánybázisát nem a takarmánytermő területek, hanem a takarmánynövények termelési színvonalának növelésével kell biztosítani. Fejlesztési tervünkben nem hívtuk fel kellő súllyal a figyelmet azokra a nagy tartalékokra, amelyek a gyepgazdálkodás színvonalának javításában még megvannak. Meggyőződésünk, hogy ezek kihasználásával az állatállomány a szántóföldi takarmánytermelés területének csökkentése mellett is növelhető. Az állatállomány változásának értékelésénél megállapítható, hogy a tehénlétszám növelésében a gazdaságok figyelemre méltó eredményt értek el, azonban a tervet nem teljesítették. A sertéslétszám — amelynek fejlesztését nem terveztük — a tervezettnél nagyobb arányban csökkent. Az anyajuhlétszám növekedése is elmaradt a tervezettől. Ahhoz, hogy az állattenyésztési ágazatok méretének növekedése elmaradt a tervezettől, az is hozzájárult, hogy a termelési feltételek javításának gyorsabb ütemű megvalósulására számítva terveztük meg azt a kialakítandó termelésszerkezetet, amelyet ma is helyesnek tartunk. BELVÍZRENDEZÉS ÉS TÁL AJJAVÍT ÄS A növénytermelésben 1973-ban elért terméseredmények megközelítették az 1975-re tervezett szinteket, ami tervünk realitását igazolja. 1974-ben és 1975-ben azonban a már említett időjárási okok miatt nagy visszaesés következett be. Az állattenyésztési ágazatok termelési színvonala 1975-ig — az országos helyzethez hasonlóan — csaknem minden mutató tekintetében stagnált. A tervteljesítés vizsgálatának szinte minden részleténél találkozunk a fejlesztést erősen behatároló anyagi korlátokkal. Ezek okainak keresésekor mindig az időjárási tényezőkhöz, illetve a kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajokon jelentkező gyakori belvízkárokhoz jutunk. Ezt a szoros összefüggést a csapadék mennyisége és a termelési színvonal között a belvízrendezés és a talajjavítás ütemének gyorsításával lehetne jelentősen oldani. A terv megvalósulásának részleges eredménye és az V. ötéves tervek igazolják, hogy a tervező munkánk elérte azt az elsődleges célját, hogy a terület hasznosítását, a termelés szerkezetét a korábbinál jobban kell igazítani a termelési feltételekhez. Ezt igazolja, hogy a termelőszövetkezetek V. ötéves tervei a termelési feltételek javításában és a termelési színvonal emelésében az előző évek terveiben bekövetkezett lemaradások pótlását, illetve azok túlteljesítését célozzák. A megvalósítás azonban megköveteli a pénzeszközök célszerűbb felhasználását, és a termelés személyi feltételeinek további javítását is. Dr. Lovas Imre igazgatóhelyettes HÍD Á DHYEPEREH A Szovjetunió legnagyobb kábelhídja köti össze a Dnyeperekét partját Kijevnél. A város hatodik hídja egy körút része, amely az Obolonyi lakótelepet öleli körfii. Az ukrán főváros e sűrűn lakott negyedét a legrövidebb úton köti össze a zöldövezettel, Tgy nagymértékben tehermentesíti a belvárosi utakat. A híd szélessége 30 méter, egyszerre 120 teljesen megrakott teherautó haladhat át rajta. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
