Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 10. Megfeszített erővel végzik a helyreállítást Elindult Romániába a Magyar Vöröskereszt gyorssegélye Tíznapos ingyenes üdülést biztosítanak azoknak a román állampolgároknak, akik a múlt pénteki földrengés következtében elvesztették otthonukat. A károsultak ezenkívül tv-készüléket, két öltözet ruhát, ezer lei segélyt és néhány nélkülözhetetlen bútort kapnak. A legutóbbi hivatalos veszteséglista szerint a természeti katasztrófának Romániában 1058 halálos áldozata van. Szombat hajnal óta szakadatlanul több százezer katona, rendőr és önkéntes vesz részt a mentési munkálatokban, s a romok eltakarításában. A román kormány kedden este rendeletet hozott arról, hogy Bukarest fő közlekedési útvonalait szerda estig meg kell tisztítani a törmeléktől. A lakosság élelmiszer-ellátása továbbra is biztosított, a részleges vagy teljes kapacitással dolgozó fővárosi üzemek termelésének kiegészítésén az éjszakai órákban is több kenyér-, hús-, tej- és egyéb szállítmány érkezett vidékről Bukarestbe. A hatóságok megfeszített erővel dolgoznak a fűtő- és gázszolgáltatás helyreállításán is. Hivatalos jelentések szerint szerdától bizonyos időszakonként újra biztosítani tudják a meleg vizet, a gázt és a lakások fűtését. A Magyar Vöröskereszt a földrengés sújtotta Román Szocialista Köztársaság kárt szenvedett lakosságának a megsegítésére • gyorssegélyt indít útnak, amely gyógyszerekből, kötszerekből és sátrakból áll, kifejezésre juttatva a magyar lakosság együttérzését és segítőkészségét. A Szovjet Vöröskereszt további segítséget nyújt a földrengés sújtotta romániai körzetek lakosságának. Valerij Baltyinszkij, a Szovjet Vöröskereszt Végrehajtó Bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökség tudósítójának beszámolt arról, hogy a‘ Román Vöröskereszt Társaság címére újabb szállítmányt indítanák útnak. Az Aeroflot légitársaság repülőgépe március 10-én száll le Bukarestben, fedélzetén nagy mennyiségű antibiotikummal, szulfanilamid készítményekkel, fájdalomcsillapító szerekkel, vérpótló folyadékokkal és kötszerekkel. Afro-arab csúcs Kairóban szerdán délben véget ért az első afro-arab csúcsértekezlet. Hatvan afrikai és arab ország küldöttségvezetői szerdán délelőtt zárt ülésen véglegesen jóváhagyták, majd nyilvános ülésen aláírták az arab világ és Afrika együttműködésének legfontosabb elveit és módozatait meghatározó öt dokumentumot. A „kairói deklarációt” és az „akcióprogramot” az 1976 áprilisában Dakarban tartott afro-arab miniszteri konferencián dolgozták ki. E két dokumentum megerősíti az afrikai és az arab népek szolidaritását, azt az akaratát, hogy új gazdasági világrend megteremtésén munkálkodnak. Az akcióprogram ismét- telten leszögezi, hogy a kairói csúcstalálkozón részt vett hatvan ország az el nem kötelezett országok mozgalmához tartozik. Elítéli az imperializmust, s kifejezésre juttatja az afro-arab országok elhatározott szándékát*, hogy szorosabbra fűzik gazdasági, kereskedelmi és műszaki kapcsolataikat. Aczél György látogatása a Honvédelmi Minisztériumban Aczél György, az MSZMP tájékoztatta a Magyar Nép- Politikai Bizottságának tagja, hadsereg helyzetéről, felada- a kormány elnökhelyettese tairól. A látogatás alkalmából szerdán látogatást tett a Hon. Aczél György aktívaértekez- védelmi Minisztériumban, ott létén találkozott a Honvédel- Czinege Lajos vezérezredes, mi Minisztérium vezető be- honvedelmi miniszter es a ... ,... minisztérium más vezetői fo- osztasu tisztjeivel es ta,e- gadták. koztatást adott időszerű ideA vendéget Czinege Lajos ológiai, politikai kérdésekről. (Folytatás az 1. oldalról) mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a sokoldalú együttműködésben. Az európai államok és népek érdeke megkívánja, hogy az idén sorra kerülő belgrádi találkozó a helsinki záróokmány megvalósításáról szóló konstruktív eszmecserének a fóruma legyen, és az az enyhülési folyamat elmélyítését, a biztonság és az együttműködés erősítését szolgálja. A két miniszter hangsúlyozta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti ülésének nagy jelentőségét a béke és a biztonság megszilárdításában. A felek egyetértettek az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakának összehívásával, amely fontos állomás lehet a leszerelési világkonferencia előkészítésében. Kijelentették, hogy a közép-európai haderőcsökkentésről folyó bécsi tárgyalások sikere a részt vevő államok egyenlő biztonságának elve alapján hozzájárulna az európai béke és biztonság további megszilárdításához. A külügyminiszterek elítélték a tőkésországok reakciós köreinek az enyhülési folyamat megállítására, a fegyverkezési hajsza fokozására és az államok közötti bizalmatlanság szítására irányuló mesterkedéseit. Kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a helsinki záróokmány szellemével és betűjével összhangban visszautasítják az országaik belügyeibe való beavatkozás minden kísérletét. A miniszterek síkraszálltak a világ egyes körzeteiben még létező feszültséggócok felszámolásáért. Szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a függetlenségért és a haladásért harcoló népeket. A külügyminiszterek megbeszélései szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le. Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere hivatalos baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. SZOVJET ÉLET Kincsünk a víz Komplex víztisztító berendezés A föld lakosságának 85 százaléka egészségre ártalmas vizet iszik. A szennyezett víz össz- mennyisége bolygónkon már elérte az évi 700 km3-t. A világ édesvíztartaléka ennek az ötvenszerese ugyan, de figyelembe kell vennünk, hogy a víz szeny- nyezettségi foka épp ott a legmagasabb, ahol kevés van belőle, ahol az ipar és a lakosság koncentrálódása a legnagyobb, vagyis a városokban. Az ökológusok úgy vélekednek, hogy ha a vizek elszennyeződésének tempóját a jövőben nem tudjuk csökkenteni, az emberi egészség elkerülhetetlen veszélybe kerül. Ami a probléma másik oldalát illeti: rohamosan csökken a föld édesvíztartaléka. Legnagyobb felhasználója — mintegy 60 százalékban — a mezőgazdaság. Nagy része öntözési célokat szolgál, vissza nem jut belőle semmi. Gondoljunk csak arra is, hogy egy tonna olaj kitermeléséhez 10 köbméter, egy tonna acél gyártásához 20 köbméter, egy tonna papír előállításához 200 köbméter víz szükséges. Háromszor annyi vizet használnak el egy tonna gyapjúszövet gyártásához, és harmincszor annyi vizet „emészt fel” egy tonna műszál, mint a papír. Sajnos, egyelőre nincs hatásos módszer arra, hogyan pótoljuk ezeket a veszteségeket, és a legolcsóbbnak látszó megoldás — a tengervízlepárlás — még mindig túl költséges, így aztán a föld édesvíz- készlete állandóan csökken, ugyanakkor növekszik a szennyezett vizek mennyisége. Az SZKP KB és a Szovjetunió minisztertanácsa is több olyan határozatot hozott, amelyek az ország víztartalékainak védelmét szolgálják. Ilyen határozat volt például, amely megelőző rendszabályokat léptetett életbe a Volga és az Urál vízmedencéjének megóvására. Más alkalommal ugyanezek a szervek személy szerint — saját fizetésből levonandó — pénzbírságra ítéltek ötezer felelős gazdasági vezetőt, mert mielőtt a folyóba visszaengedték volna, nem gondoskodtak az elhasznált víz kellő megtisztításáról. A szakemberek véleménye szerint az iparilag szennyezett víz még a legalaposabb tisztítás után sem nyeri vissza természetes tulajdonságait. Véleményük szerint az adott probléma megoldásának leghatásosabb módja, ha az üzemek átállnak a megtisztított, iparilag szennyezett víz újra felhasználására. Az ilyen módszer alkalmazása a papíripari kombinátoknál például lehetővé teszi a termeléshez felhasznált víz mennyiségének tízszeres csökkentését. Mit jelent ez? Napjainkban csak egyetlen modern papíripari kombinát annyi vizet használ fel, amennyi egy százezres nagyságrendű város ellátásához is elegendő. Az édesvíztartalék csökkenését azonban visszáram- lásos rendszerek üzemelése sem képes megállítani: az ország évről évre növekvő gazdasági potenciálja, az öntözéses mezőgazdasági területek növekedése újabb és újabb igényeket támaszt. Szakemberek kiszámították, hogy napjainkban 300-350 km3 édesvizet használ fel az ország, ez a közeljövőben 430-470 km3-re növekszik, a távolabbi jövőben pedig már 670-740 km3 édesvíz felhasználásával számolhatunk. Igaz, hogy a Szovjetunió folyami víztartalékait 4700 km3-re becsülhetjük, de nagy részüket északi és szibériai folyók adják. Az ország sűrűn lakott területein azonban csak akkor pótolhatjuk az egyre csökkenő édesvizet, ha az északi és szibériai' folyók egy részének vízhozamát átirányítjuk olyan területekre, ahol a vízfelhasználás a legintenzívebb. Grandiózus, rendkívül költséges, de megvalósítható tervek ezek. I Harcos ITév tizedeké PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLEKEZESEI Az ország' politikai helyzete csak lassan stabilizálódik, amikor az ellenforradalom már kitombolta magát. A volt hadifoglyok, akiket a szovjet kormány elbocsátott, internáló táborba kerülnek, megfigyelés alá. Személyükkel és tevékenységükkel kapcsolatban adatokat gyűjtenek. Ha részt vettek az októberi forradalomban, internálásuk meghatározatlan ideig tart. Egyesek Csehszlovákiában maradnak emigrációban, köztük Török János is. Az ország pénzügyi helyzete csak 1925 végére stabilizálódik és megjelenik a pengő. A gazdasági fellendülés csak lassan indul meg. Az ország más területeihez viszonyítva a konjunktúra Szabolcsban egy évet késik. Állandó foglalkozásuk van a hivatásos honvédségi, rendőrségi, csendőrségi, megyei, városi, pénzügyigazgatósági embereknek, a posta, a villanytelep, a kis- és nagyvasutak alkalmazottainak. De ez a város munkaképes lakosságának az 50 százalékát sem éri el. A konjunktúra azt jelenti, hogy a lakosság nagyobbik felének foglalkoztatottsága maximálisan évente 8'hónap. A bér alacsony, ebből a hosszú téli hónapokra csak igen keveset lehet félretenni. 1925-ben a szakszervezetek összvezetősége határozatot hozott munkásotthon létesítésére. Téglajegyeket bocsátottak ki a dolgozók között. A befolyt összegből és 2200 pengő bankhitelből vásárolták meg a Bújtos utca 64. számú házat munkásotthon céljára. A hatóságok minden eszközzel akadályozták, hogy a munkásságnak otthona legyen. A szétszórtság, a gyökértelenség nagy előnyöket jelentett az uralkodó osztályoknak. Hátrányos volt viszont a munkásságnak a szervezkedésben, a békeharcokban, a munkásság műveltségének fejlesztésében, az egységes politikai szemlélet kialakításában. Nem engedték meg munkásotthon néven telekkönyvezni, csak Munkásotthon Szövetkezet címen. Ez hátrányos volt, mert nem egyesületnek tekintették, hanem gazdasági jellegű társulásnak és magas adót vetették ki. Előírták a kettős könyvvitel vezetését, az évenkénti mérleg készítését, amit a közgyűlés jóváhagyása után a pénzügyi hatóságoknak be kell nyújtani. Jellemző a hatóságokra, hogy az úrikaszinó esetében ezeket az adóelveket nem alkalmazták, sőt a város költségvetésében keretet biztosítottak a kaszinó fenntartására. Ilyen nehéz körülmények között jutott a szervezett munkásság otthonhoz. De az otthon megteremtette a feltételeket a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek megerősítéséhez, a munkásság műveltségének fejlesztéséhez, lehetővé vált marxista—leninista alapon való nevelése, látókörének kiszélesítése, a világpolitikai események dialektikus-materialista módon való elemzése. Szakmai könyvtárak létesültek, Munkás Dalkör és színjátszó csoport alakult. Létrejöttek a politikai szemináriumok és eszperantó tanfolyamok, megalakult a Nyíregyházi Munkás Testedző Kör. Sakk- és társasjátékokkal hozzájárultak a klubszerű élet kialakításához a korcsmázás helyett. E nagy munka szervezője és vezetője Török János volt, aki 1924-ben jött haza csehszlovákiai emigrációból, több társával együtt. Mint nyíregyházi születésű, nagy helyi ismeretekkel rendelkezett, nemcsak az építőmunkások körében, hanem más szakmabeliek között is. Jó megjelenésű, jó felkészültségű, jó szónok. Vitaképes, aki a mozgalom céljait érvekkel tudja alátámasztani és vitapartnerével elfogadtatni. A városban mindenkit ismer, tudja jellembeli tulajdonságukat, azt, hogy ki a szilárd jellem, ki az ingadozó, ki a rongyember. Én 1923-ban mentem villanyszerelő tanulónak a Villamossági R. T.-hez. Török Jánossal való első kapcsolatom Bencs polgármester Sóstói úti villájának építkezésén történt. Török János, Kapás József, Gyurján Mihály és Varga elvtárs, mint kőművesek építették a villát. Én mint villanyszerelő tanuló részt vettem a szerelési munkán. Jellemző Török Jánosra, sok elfoglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy velem, a rosszul táplált inasgyerekkel foglalkozzon. Megkérdezte, ki vagyok, itt lakom-e a városban és beszélt nekem a munkásság szervezeti életének fontosságáról. De ezt nemcsak velem, hanem az ott dolgozó más szakmák munkásaival is megtette. Később sok munkahelyen találkoztunk a villanytelep, a cementárugyár, a Luther-ház építkezésein. Mindig felhívta figyelmemet a tanulásra. A nyíregyházi munkásmozgalom első nagy erőpróbája a Tanácsköztársaság után, mely az egész város társadalmát megmozgatta, az 1927-es képviselőválasztás volt. Az ellenzék képviselőjelöltje dr. Kiár Zoltán volt. A budapesti Kiárnak volt egy hetilapja, a Társadalmunk. A szabolcsi Kiárokkal rokoni kapcsolatban volt. A szociáldemokrata párt központja kérte nyíregyházi szervezetét, hogy minden erővel vegyen részt a választási küzdelemben, Kiár Zoltán mellett. A pártközpont kiemelte Török Jánost villanytelepi munkahelyéről azzal, hogy teljes idejét a választásokra fordítsa. Mondván, hogy a választások miatt elveszett munkabérét meg fogják téríteni. Török János a választások alatt éjjel-nappal dolgozott. Járta a műhelyeket, a tanyabokrokat. Agi- tációs csoportokat szervezett, megszervezte a jelölt indulásához szükséges ajánlásokat. A választás előtti napon a jelölt lepaktált a kormánypárttal, felvette a kormánypárttól a pár ezer pengőt, amit költségei megtérítésére felajánlottak és visszautazott Budapestre. Török János a pártközponttól nem kapott semmit, ráadásul munkahelyét is elvesztette a villanytelepen. De eredménye azért lett a szívós, kitartó munkának. Üj párttagokat, Népszavat-előfizetőket és sok-sok szimpatizánst szerzett a munkás- mozgalomnak. ___ Sok vita folyt a pártszervezetben és az összvezetőségi üléseken a sportegyesület fenntartásával kapcsolatban. Kifogásolták a rájuk fordított összegeket és azt, hogy az elért eredmények nincsenek arányban a kiadásokkal. A munkás sportegyesület szerepe a mozgalom szempontjából nagyon hasznos volt. Nem az elért helyezési eredmények voltak a döntők, hanem a lehetőségek, amik a sportkapcsolatokon keresztül adódtak. Kapcsolatokat lehetett teremteni a megyeszékhely, a járási székhelyek és a nagyközségek között. Megismerték, hogy a csapat a szervezett munkásoké, nőtt a szimpatizánsok tábora, akik politikai szempontból foglaltak állást és szurkoltak a csapatnak.
