Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 9. Tiszaberceli valóság Hég egyszer egy vitatott ügyről H arag, rosszindulat táplálja-e a felszínes véleményt, vagy csak a vélt igazság diktálja az elhamarkodott kijelentéseket? Nem öncélúan foglalkoztattak a közelmúlt napokban ezek a gondolatok Tiszabercellel, pontosabban a Bessenyei Termelő- szövetkezettel kapcsolatban. Az ottani tsz néhány tagja ugyanis — a 482 aktív dolgozónak egy csekély töredékéről van szó — panasszal élt szerkesztőségünkben. Ügyük — kivizsgálás után — sajtónyilvánosságot kapott. Ha egy messziről jött ember nem lát, nem tud mindent, azon nem lehet csodálkozni. De azon már igen, hogy akiktől az adatokat kaptuk, ezt mondták: „Elvitt ötezer mázsa boglyába rakott szénát a víz”. Igaz. 1974-ben, — amikor áradt a Tisza — ember és gép 14 napig a gátakon volt. Csak az nem, aki a szénát felpanaszolta. Miért fájt neki? Mert a háztáji szénája is úszott. De ha nem a vízzel hadakoznak, hanem a szénát mentik, akik a gátra mentek, akkor az ázott lucernaföldet úgy felvágják, hogy a 4-5 évre telepített állomány többet nem terem. Ezt egy messziről jött ember nem tudhatja. Azt sem, hogy a „megromlott” táp a műanyag bélésű takarmánysilók üzemeltetési vesztesége volt. Nem mintha 30-40 ezer forint nem lenne pénz — ennyit érhetett a táp — de a sertéskombináttal kapcsolatos véleményhez valamivel többet is hozzá lehetett volna tenni: például azt, hogy a tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetkezet tagsága — de különösen a telepen dolgozók — büszkék lehetnek sertéstelepükre. Az AGROKOMPLEX sertéstelepek szaktanácsadó folyóirata 1977/2. számában ezt írja: „Jól termelő üzem Tiszabercel”. A „malacgyártásban” egy fiaztató kutricára számolva 56,5 darabbal országosan elsők voltak! Ettől lényegesen frissebb a hír: február 6-án az országos hizlalási és értékesítési versenyben elért eredményért oklevelet kaptak. 480 koca után a tervezett 8040 mázsa hús helyett 9020 mázsát értékesítettek. A tervezett árbevételt 25 millió forint helyett 26 millió 665 ezer forintra teljesítették. A harmincezer forint értékű abrakkal tehát 1 millió 665 ezer forint bevétel-túlteljesítés áll szemben. Honnan tudja egy idegen, aki hisz a panasz jogosságában, a panaszttevő jóindulatában, hogy Tiszabercel a megyében az egyik leglátogatottabb hely a szakemberek részéről. Bemutató gazdaság. 1976. április 7-én dr. Hemming Stanu professzor, a Koppenhágai Mezőgazda- sági Egyetem sertéstenyésztési osztályának vezetője is Tiszabercelre utazott, hogy lássa a dánlapályokkal kapcsolatos kiváló tenyésztői munkát. Vajon nem illik-e megkínálni a vendéget egy hideg kólával, feketekávéval? (A panasz egyik része ugyanis éppen az volt, hogy minek a tsz vezetőinek a reprezentáció!) A hatvanas években úgy alakult meg a termelőszövetkezet, hogy egy tyúkóllal sem rendelkeztek. A szövetkezet közös vagyona 107, a bruttó termelési érték 1976-ban 102 millió forint volt. A föld aranykorona értéke 13,4 és a kedvezőtlen helyzetet még tetézi a Tiszával való rendszeres hadakozás. A termőterület jó része túl a Tiszán van, így kétoldalú az árvízveszély. Tavaly a belvíz okozott 2 és fél millió kárt, erre duplázott rá az aszály. Hogy „csak” 34 mázsa búzát és „csak” 39,6 mázsa kukoricát termeltek hektáronként? Van rá magyarázat. Hadd tegyem hozzá: jó lenne, ha ez lett volna a megyei átlag! Egyszóval a nyereség szerényebb volt a tervezettnél, de még így is 5 millió 375 ezer forint, szemben az 1975. évi négymillió 28 ezer forinttal. Mi jut az eredményekből a termelőszövetkezeti tagoknak (azoknak is, akik panaszkodtak)? Egy tízórás munkanap 1975-ben 109 forintot, 1976-ban 115 forintot ért. A termelőszövetkezet nem vissza, hanem előre lépett, a tagok életszínvonala nem csökkent, hanem növekedett. Ha a termelőszövetkezeti jövedelemhez hozzáadjuk a háztáji termelést is (értéke több mint 15 millió forint) akkor igazán nem lehet ok a panaszra. Az eredmények nem születnek maguktól. Ha a tagok szorgalmas, jó munkája nem párosul jó vezetéssel és irányítással, akkor nagyon sok erőfeszítésnek kudarc az ára. A tiszaberceli Bessenyei Tsz vezetőire mindig is jellemző volt a kezdeményező készség, a kockázatvállalás.,Ennek ma sincsenek hiányában. Idén közel 100 hektárral növelik a zöldségtermelő területet. Foglalkoztatja a szakembereket az intenzív gyepgazdálkodás, a gyümölcstermelés növelése, az állattenyésztés fejlesztése. A termelésfejlesztés egyik alapja a beruházás. Természetes, hogy az elképzelések valóra váltásához a saját erőn túl hitel is szükséges. Nincs ipari, mezőgazdasági'üzem az országban, amely fejlesztési, vagy forgóeszközhitei igénybevétele nélkül oldaná meg a termelésnövelést. A közelmúltban tartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen nagyon sok olyan szám elhangzott, amely vitathatatlanul bizonyítja: nehéz, de eredményes évet zárt a termelőszövetkezet. Valamennyit fel lehetne sorakoztatni, de hiszen a-termelőszövetkezet tagságának többsége ismeri, megismerheti ezt. A lényegen már kevésbé változtat: a szó elhangzott, az írás megjelent. A baj az, ha egy idegennek kell értékén mérni a dolgokat. Azokat, amelyeknek a tsz-tagok, vagy egyes tsz-tagok előtt nyilvánvalónak kellene lenniük. Seres Ernő Sárospataki diáknapok A KISZ Borsod megyei Bizottsága, Sárospatak város tanácsa és más intézmények közös rendezésében az idén kilencedik alkalommal tartják meg a sárospataki diáknapokat. A rendezvényre Borsod, Szabolcs, valamint Hajdú megyéből, Miskolc és Debrecen megyei városokból és Budapest két kerületéből mintegy 1400 fiatalt várnak. Az április 29. és május 2. között lezajló ifjúsági fesztiválon a gimnáziumok, szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolás fiatalok kilenc művészeti ágban mutatják be felkészültségüket. MÁRCIUS 13: Évadnyitó a kultúrparkban Országos rendezvények: rockzenei tábor, népművészeti kiállítás Havonta egy-ikét nagyobb rendezvény szerepei a sóstói kultúrpark kiállítási csarnokának programjában március és szeptember között. A tavaszi évadnyitásra március 13-án kerül sor a nyíregyházi városi és járási KRESZ- vetélkedő megrendezésével. A versenyen — melyet a megyei közlekedésbiztonsági tanács szervez — általános iskolás és KISZ-korosztályú fiatalok indulhatnak kerékpár és kismotor kategóriában. A résztvevők az elméleti kérdések mellett megoldanak gyakorlati feladatokat is a kiállítási csarnok szomszédságában kiképzett KRESZ- pályán. / Turisztika, kertbarátok, polgári védelem A városi és járási közlekedési versenyek legjobbjai április 17-én mérik össze tudásukat a megyei döntőn. A vetélkedő színhelye ugyancsak a kiállítási csarnok. A hónap másik nagy rendezvénye április 18. és 24 között a kempingkiállítás és -vásár. Itt a kiránduláshoz, turisztikához szükséges felszereléseket, a magyar gyártmányú és imj portból származó cikkek bő választékát láthatják az érdeklődők. Egy héttel később, május 1-én tárja ki kapuit a pavilonban a kertbarátok kiállítása. Ezen a kiskertek, háztáji gazdaságok kisgépeit, a kertműveléshez, zöldség-gyümölcs termeléshez szükséges eszközöket, tápanyagokat szemléltetik május 15-ig. A polgári védelem munkájáról nyújt átfogó képet május 17-től 25-ig a polgári védelmi bemutató. A látogatók megismerkednek a védelmi felszerelésekkel, azok használatával. . Ezekben a hetekben me- gyeszerte zajlanak az „Igaz ez a szép” vetélkedősorozat rendezvényei. A szocialista brigádok műveltségi versenyének városi és járási legjobbjai jelennék meg a megyei döntőin. Június 12-én, a kiállítási csarnokban zajlik majd le a megyei „összecsapás” 12 kollektíva részvételével. A döntő helyezettjeinek értékes jutalmakat nyújtanak át. Rockkoncertek, díszítőművészet Az idén harmadízben ad otthont július 8 és 13 között a kultúrpark a 111. országos rockzenei tábornak. A találkozón 10-12 amatőr együttes vesz részt: az orosházi és győri fesztiválok díjnyertesei. Számukra a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola tanárai tartanak előadásokat. Esténként a kiállítási csarnokban lépnek az együttesek közönség elé. A koncerteket verseny jelleggel bonyolítják le. A legjobb zenekarokat díjazzák. A III. országos népművészeti kiállításnak augusztus 6-tól 28-ig ad otthont a pavilon. Az országos népművészeti pályázatra beérkezett, zsűrizett alkotások kerülnek itt bemutatásra. A tárlat célja a magyar díszítőművészet hagyományainak ápolása, szemléltetése. Hímzett és szőtt textíliákat, használati, illetve szobor jellegű farag- ványokat és sok más népművészeti műfajban készült alkotást bemutatnak. A legsikeresebb pályamunkák alkotói megkapják a Nyíregyházi Városi Tanács által alapított Gránátalma nívódíjat. Világrekorder trófeák A vadásztársaságok munkájába, a vadgazdálkodás eredményeibe nyerhetnek bepillantást azok az érdeklődők, akik megtekintik az évad egyik legérdekesebb és egyben záró rendezvényét: a vadászati és természetvédelmi kiállítást. A bemutató slágerei az aranyérmes és világrekorder trófeák lesznek. A vadászat és vadgazdálkodás eszközeit felvonultató tárlat szeptember 11—30 között látogatható. (h. zs.) Énekesekről — prózában Hegyei kórusparlament A közelmúltban tartotta a Kórusok Országos Tanácsának megyei elnöksége és a megyei művelődési központ a már évek óta rendszeresen megrendezett kórusparlamentet, melyre a megye kórusainak küldöttségei, a karnagyok és a kórusokat patronáló vezetők voltak hivatalosak. Tarczai Zoltán, a KÓ- TA megyei titkára számolt be itt a kórusmozgalom eredményeiről, gondjairól. Szabolcs-Szatmárban egyre több olyan vidéki központ alakul ki, ahol énekkarok adnak egymásnak művészi nívójú találkozót (Mátészalka, Tisza vasvári, Tiszalök, Vásárosnamény, Kisvárda), ahol hagyományt teremtő rendezvényekké válnak ezek a dalosünnepek. Feltétlenül hozzájárultak a kibontakozó kórusmozgalom sikeréhez azok a lelkes patronálok, akik a kórusokat igen komoly öszszegekkel segítik, mint a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei művelődési központ, az SZMT stb. Beszámolt az országos minősítéseken elért szép eredményekről, mint a fesztiválkórus, az arany-, ezüst- és bronzdiplomás, kórusokról, a rádióban, a debreceni nemzetközi versenyeken való részvételről, az Éneklő ifjúsági mozgalomban elért sikerekről, külföldi szereplésekről. Ismertette az egyre eredményesebben működő karnagyi klub továbbképző munkáját. Rendkívül érdekesek és tanulságosak voltak a megjelent vidéki kórustagok és karnagyok hozzászólásai, akik ha föltárták is nehézségeiket, örömmel szóltak eredményeikről s arról a szeretetről, mely a kórusmozgalomhoz, a kórustagokhoz köti őket. V. S. a! KÉPERNYŐ ELŐTT A Rosenberg házaspár pere és az USA életének az a korszaka, amely szülte az emberi jogok, • az igazság, a szabadság megcsúfolásának ezt a torz perét — ma már történelem. Igaz, még nagyon közeli, ezért nem is tudják elfogultság nélkül nézni azok, akik negyedszázaddal ezelőtt az újságokból végigkövették a pert, á történteket, s tanúi voltak a tiltakozó megmozdulásoknak. De eléggé távoli ez a történelem ahhoz, hogy sokan legyenek olyanok, akik felnőttként csak most, Alain Decaux és Stellio horenzi filmjéből ismerték meg Ethel és Julius Rosenberg tragédiáját. A mai kor emberének nek, többet fejeznek ki az elhangzottaknál (pl. a közeliek, nagyközeliek, néhány börtönjelenet). Ezekben nagy szerepe van a házaspárt alakító két nagyszerű művésznek, Marie-José Natnák és Gilles Segalnak. (Szinkron- hangjuk a Bánsági Ildikóé és a Márton Andrásé.) Nemcsak azért volt érdemes bemutatnia a tévének ezt az alkotást, mert a per- újra-felvételi szándék és esetleg a negyedszázados évforduló időszerűvé teszi, hanem azért is, mert jó és tanulságos film. A valóságra, de már a mai és a magyar valóságra épül az a kesernyés humorú film is, amelyet Haszontalanok címmel valóságigénye és az igazság megismerésének vágya alakította műfajjá a dokumentarizmust a fiiláthattunk. (Kapás Dezső írta, Várkonyi Gábor rendezte.) Hogy nem a képmen, a rádióban, a képernyőn. Ezért van az, hogy a politikai perek is hálás témái a drámaíróknak, filmrendezőknek. A Rosenbergékről szóló, dokumentumokon alapuló francia filmnek a hatása abban gyökerezik, hogy tudatosan nem törekszik feltűnő, nagy hatásokra. Az érzelmekre természetesen számít, de gondosan kerüli az érzelgősséget, sőt még az ér- zelmességet is. Érezhető, sőt kimutatható, hogy színpadi műből írták a filmet, ez azonban» nem zavaró, mert itt a párbeszédeknek rendkívül fontos szerepük van, jóval több, mint a képeknek, annak ellenére, hogy filmről van szó. A képek jó néhány alkalommal mégis önálló életet kapnak, nem csupán kísérői a szövegzelet szüleménye a film témája, azt nem kell bizonygatni senkinek, aki járt már modern lakótelepen, de még annak sem, akit nem vetett ilyen helyre a sors, ám látott már fényképeket ezekről a nyolc-tízemeletes, utcahosszú szalagházakról. Még az ilyen ember is el tudja hinni, hogy ezek az épületek inkább magukba zárják, .semmint közelítik egymáshoz a lakókat. A rohanó élettempóról is, amelyben szinte még önmagunkra is alig jut időnk, mindenki tud. Ezért, bár érdekes és talán új is az az ötlet, hogy dokumentumfilm vezessen be egy tévéjátékot, a Haszontalanoknak erre a mankóra, hitelesítő prológusra nem volt szüksége. Seregi István / A RÁDIÓ MELLETT Érdemes és hálás volt rádióra alkalmazni — mint az adást bevezető Fábián Zoltán is mondotta — a felszabadulás utáni korszak egyik kiemelkedő szépprózai alkotását, Somogyi Tóth Sándor immár öt kiadásban közkézen forgó „Próféta voltál szívem” c. kisregényét. Szabados Gábor újságíró, a történet „antihős” főszereplője valahol utat tévesztett. A fényes szellők nemzedékének tagjaként, ha nem is prófétának, de a próféták szent hitével indult egykor, majd gyengének és alapvetően gyávának, perc- örömökért megalkuvónak bizonyult a sodró hétköz- napokbán, mégcsak nem is a kritikus időkben. Kétségtelen tehetségéből néha ugyan zseniális felvillanásokra futotta, s üres cinizmusához még ideológiát is próbált körí- teni („... a gúny a világ szemérme, a védekező szemérem csinálja a gúnyolódást ...) önmagán kívül egyedül a feleségét nem tudta becsapni, a megha- sonlásának, alkoholos ön- pusztításának, személyisége felbomlásának, házassága csődjének állomásain keresztül útja az ideggyógyintézetbe vezette. Története — csakúgy, mint a regényben — az ideggyógyintézeti vallomásaiból pergett vissza a rádiójátékban. A II. országos nőkonferenciát megelőző héten tovább szaporodtak a rádióban a nőkkel, a nők helyzetével és társadalmi szerepével foglalkozó műsorok. (Soha jobbkor!) Csak röviden utalunk Kis- pista István vasárnap reggeli érdekes műsorára. Az „Emlékeztető a szövetke- zetalapító asszonyokra” kiindulópontja a riporter ama — fölötte elgondolkoztató — megállapítása volt, hogy valahogyan úgy gondolunk vissza a termelőszövetkezeti mozgalom hőskorára, az indulás nehéz, sokszor gyötrelmes éveire, mintha a mozgalom csupán a férfiak ügye lett volna, s ritkábban esik szó a nehezét ugyanúgy vállalt asszonyokról. És Kispista István mindjárt pótolt is valamit a mulasztásból: remek riportokban, az oldott hangulat pillanatokon belüli megteremtésével szólaltatott meg ma is friss, aktív parasztasszonyokat, akiknek visszatekintéséből csak még jobban kitetszett a megtett út nagysága, s az is, hogy ez csak velük, a nőkkel együtt volt végigjárható. Ugyancsak örömmel emlékezünk meg a nyíregyházi stúdió Petőfi-adó- beli csütörtök déli jelentkezéséről. Ágoston István és Koháry Mária „Asszonyok szabadságon” című, Samu András szerkesztette riportműsora több megyei és nyíregyházi üzemből jó körképet nyújtott az iparosodó Szabolcs- Szatmár dolgozó nőinek (számuk 60 ezer, s egyötödük gyermekgondozási szabadságon) örömeiből és gondjaiból. Bár nem mindenütt követte nálunk sem a nők munkába állásának az ütemét a gyermekgondozási intézmények számának növelése, sok hasznos ötlet a termelésszervezésben (gólyaüzemek, kismamaműszakok), szociális támogatás, továbbtanulási segítség teszi könnyebbé a szabadságon lévő asszonyok helyzetét, segíti elő zökkenőmentes visszatérésüket a termelő munkába. Merkovszky Pál
