Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
1977. március 30. KELET-MAGYARORSZAG 7 TAPÉTA Postabontás SZOMSZÉDÜGYBEN Kállósemjénből Páll Gyula és felesége személyesen kereste meg szerkesztőségünket, hogy elmondják, miért nem tudják az 1975- ben vásárolt telkükön az építkezést ma sem elkezdeni, holott ehhez OTP-köl- csönt kaptak, annak törlesztő részletét pedig már 1977. január elsejétől fizetik is. Ráadásul ez kötelezi őket, hogy legkésőbb augusztus 31-ig az építkezést befejezzék. Páll Gyuláék esete nem egyedi. Hasonlóról, sajnos, elég sokat lehet hallani, hiszen a telekvásárlásnál — noha komoly összegek forognak kézen — a legtöbben elfeledkeznek egy fontos lépésről: a telek pontos felméretéséről, feltérképezéséről, és annak a telekkönyvi szemléhez történő hasonlításáról. Es ha már erről szólunk, megemlítjük: minden esetben fontos lenne, hogy az adásvételi szerződést hozzáértő szakemberrel készíttessék el. Páll Gyuláék esetében is arról van szó, hogy az a telek, amelyet a Vasvári Pál utcában vettek, nem egyezik a telekkönyvi szemlében szereplő adatokkal. A térképi állapot szerint a telek 68 négyszögöllel nagyobb, valójában pedig kisebb, mert e területet a szomszéd használja. Aki állítja, hogy 1940 óta háborítatlanul használja, és szerinte: ha telekkönyvileg e terület nem is az övé, elbirtoklással megszerezte annak tulajdonjogát. E körül folyik tehát a per, immár második éve. Hogy ki a makacs, a kérlelhetetlen, az egyértelmű. Hiszen Páll Gyula jogosan mondja e területet a magáénak, a telekkönyv őt igazolja, no meg azért is kénytelen makacsul ragaszkodni hozzá, mert az új lakást — amit építeni szeretne — ferdén kellene elhelyezni, ha a 68 négyszögölet nem kapja vissza. Ezzel pedig a községrendezési elveket sértené meg, amit a községi tanács helytelenítene. A nagykállói járási hivatal 1977. január 2-i határozatában egyértelműen kimondja, hogy Páll Gyula és szomszédja ingatlana közötti határvonalat a telekkönyvi állapot szerint engedélyezi kialakítani, és nem lehet szó az elbirtoklás engedélyezéséről. A szomszéd viszont nem tud belenyugodni ebbe, úgy érzi, az ő szerzett joga, mindennapi kényelme előbbre való, mint Páll Gyula családjának pénzen szerzett joga, amelyért alaposan megdolgozott. Mit tud tenni ezek után a családi otthont óhajtó Páll Gyula családja? Járják a hivatalokat, keresik a törvényt, az igazságot, amelyik hozzásegíti őket, hogy végre elkezdhessék az építkezést. Egyetlen megoldás kínálkozhatna még, ami talán a- Kállósemjénben élő Páll Gyuláék esetében indokolt lenne, ez pedig a következő: a bíróság rendelje el, hogy az ítélet fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható, vagyis ha kimondanák a bíróságon az előzetes végrehajthatóságot. Soltész Ágnes — Ez a legújabb tapétátok?... — Nem! A tavalyi beázás emléke... (Kiss Ernő rajza) Tavaly ősszel történt, hogy negyedik emeleti lakásunk beázott és két szobánkban, valamint az előszobában a tapéta megrongálódott. Azonnal jelentettem az ingatlankezelő vállalatnak. A tetőt viszonylag rövid időn belül megjavították, de nem úgy a tapétát. Legutóbb március ötödikén ígérték, hogy panaszomat nyolc napon belül orvosolják, de azóta sem történt semmi, — panaszolja Benke István Nyíregyháza, Korányi Frigyes utca 32/c IV. 14. szám alatt lakó olvasónk. császárszAllási PANASZOK Közel ezerötszáz lakosa van Császárszállásnak, s várhatóan egyre több lesz, melyet mi sem igér jobban, mint a gomba módra szaporodó sok új családi ház. Természetes, hogy ezzel együtt az igények is változnak. Nem túlzott követelésekről van szó, hiszen az, hogy a jelenlegi egy közkút mellé legalább még egy elkelne, nem szorul különösebb magyarázatra. A település egészségügyi ellátása sem megoldott, orvosi rendelő ugyan van, de előfordul, hogy hónapig nincs rendelés, hanem Nagykállóba kell a betegeknek elmenniük. Jó lenne, ha .heti négy alkalommal ezt megoldanák, s ha kéthetenként legalább gyermekszakrendelés is lenne. A villanyhálózatot is mintegy 150 méteren kellene bővíteni, hiszen a villany hiánya késlelteti az új házakba való beköltözést. Délután három órától megszűnik a telefon- kapcsolat is, mert a posta bezár. Egy nyilvános telefon már nagyon elkelne e településen, ugyanúgy egy élelmiszerüzlet, mert a jelenlegi két vegyesbolt áruválasztéka hiányos, és higiéniája is sok kívánnivalót hagy maga után, olvastuk Frankó Sándor Császárszállás, Dózsa György utca 4. szám alatti lakos levelében. BOSSZANTÓ ZAJ Hetedik éve élünk — a fűtési idény alatt — motorzú- gásban, idegtépő zajban — panaszolja levelében Fekete Pálné Nyíregyháza, Északi körút 18. földszint 1. szám alatt lakó olvasónk. Az egyik szobánk falára helyezték el ugyanis az épület fűtéséhez tartozó keverőmotort, melynek hangja áthallatszik a falon, úgyannyira, hogy a kis szobában vagyunk kénytelenek lakni. (Volt, aki emiatt költözött el a házból.) Többször kértük a lakásépítő szövetkezetei, az ingatlankezelő vállalatot, hogy változtassanak ezen — ugyanis megállapították: tervezési hiba miatt kell elszenvednünk a zajt. Tavaly decemberben Ígéretet kaptunk, hogy zajmérés után intézkedni fognak, de ez csak Ígéret maradt és mi tovább szenvedünk a zajban. HIBÁS IZZÓK Több ízben kértük a TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatóságát, hogy városunkban, az Árpád utca közvilágítási lámpáiban cseréljék ki a hibás égőket, mert immár egy éve sötét az utca. Biztatást — hogy küldik a szerelőket — több ízben kaptunk, így türelmünk elfogyott, s most abban reménykedünk: hátha a nyilvánosság hatására intézkedni fognak — jegyzik meg levelükben Mátészalkáról az Árpád utca lakói. LOCSOLÓFEJ Műanyag locsolókannámhoz új öntözőfejet keresek mindenütt, de nincs. Csak nem kell megvásárolnom egy új, 70-80 forintos kannát? — teszi fel a kérdést Nagy Kálmánná vásárosnaményi olvasónk. ÜRES BOLT Nem tudjuk, miért áll két év óta kihasználatlanul Nyír- bogáton, a Hunyadi utcában egy üzlethelyiség. Valamikor ott vegyesbolt volt. s hogy megszüntették, — nem is ez ellen ágálunk — jó lenne, ha helyén kenyérboltot, vagy egy falatozót nyitnának — javasolja Fügedi Imre Nyírbogéiról. POSTAI GONDOK Moszkvában feladott küldeményt pár nap alatt megkaptam, úgy látszik, Budapestről ehhez több idő kell — ezzei a mottóval kezdi levelét Erdei Sándor Nyíregyháza, Sóstói út 26. szám alatti olvasónk. — 1977. március 4-én Budapestről elindult csomagomat (száma: N. 664319) a nyíregyházi posta visszaküldte a feladónak, „nem kereste” felirattal. Barátom ezután mégegyszer elküldte, és így a csomagot végül március 23-án megkaptam. A számomra nagyon fontos orosz nyelvű szakkönyv 20 nap alatt jutott el hozzám. Nem először jártam így. Tavaly is ilyen problémával járt a Sándor-napra szánt ajándékküldemény kézbesítése, anyi különbséggel, hogy altkor „a címzett ismeretlen” megjegyzéssel küldték vissza. Ügy tudom, ha a címzet nincs otthon, értesítést kellene hagynia a csomagkézbesítőnek, ez esetben mindkét alkalommal elmaradt. Talán már más is járt így? HARISNYA A gumírozott harisnyát sok fájós lábú nő keresi — olvastuk M. K-né mátészalkai lakos levelében — köztük én is. Jobban mondva áldanánk, mert újabban csak kisméretűt árusítanak — legalábbis itt Mátészalkán. Kérjük, árusítsák a mi városunkban is — javasolja levélírónk. Szerkesztői üzenetek Forbauer Ferenc nyírbátori, Kádár Zoltánná nyírmeggyes^ Czapári József Eejércsei, Vass András oro- si. Gál István gyürei. özn. Pólyák Józsefné fehérgyarmati, Tálas Jánosné nyíregyházi, Veres Miklós kis- várdai, Béni János vasmegyeri, Tilk Jánosné kál- mánházi, ifj. Krausz Ká- rolyné rakamazi, Bíró István mátészalkai, Kövi Gyulává kisvárdai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Varga József kemecsei, Bacsó Lászlóvá komorói, Lukács István újkenézi, Varga Istvánná leveleki, Puki Jánosné nyírteleki, Szűcs Lajos ököritófülpösi, Varga Béláné tiszavidi, Steinekkel Mária nyírvasvári, Tóth Sándorné tisza- berceli, Gyebnár Jánosné kemecsei, Csatlós Mária nagykállói, Végső László nyíregyházi, Balogh József lyírbogdányi, Rózsa Jánosné tiszavasvári, Fekete Lászlóvá berkeszi, id. Kiss József vajai, Kópis Ferencné nyír- bélteki, Mihók Gyula mán- di, Jócsák István beregsu- rányi, Koós József roho- di, id. Czapári József fe- jércsei lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Bakos Mihályné leveleki olvasónk a GELKA-szerviztől a csereutalványt megkapta, mivel megállapították, hogy televíziója gyári hibás volt. Papp Sándor baktalóránt- házi lakos reklamációja jogos — állapította meg a megyei tanács épíséti. közlekedési és vízügyi osztálya — a magánfuvaros a tüzelő hazaszállításánál valóban árdrágítást követett el. Olvasónk a különbözetet meg fogja kapni. Meszesén Mihályné nagykállói lakost tájékoztattuk, a gyermekgondozási segélyre való jogosultságnak egyik feltétele, hogy a szülő nő a szülést megelőző másfél éven belüli egyéves munkaviszonya olyan legyen, hogy a munkaideje elérje a napi hat órát. Négy órás munkavisszonnyal rendelkező nő tehát nem kaphatja meg a gyermek- gondozási segélyt. Kovács Albertné vajai olvasónk községfejleszcési hozzájárulását — szociális helyzetére való tekintettel — a közsgéi tanács mérsékelte. Az illetékes válaszol SZEMETES UDVAR A január 12-i Fórum rovatban szóvá tették, hogy Nyíregyházán a Szabadság tér 9. szám alatti bérház udvara szemetes, a lépcsőház úgyszintén. A cikkben szereplő körülmény összefüggött az akkori — az egész város területén jelentkező — szemétszállítási gondokkal. Az udvar rendetlenségét fokozta, hogy az egyik lakó — feltételezhetően garázsépítés céljára — bontott anyagot vásárolt, és azt az udvaron tárolta. Megjegyezzük, hogy a házban lakó 8 családnak elsősorban az érdeke, hogy az udvar rendben legyen, és ezt nekik is elő kell mozdítaniuk. A lépcsőház rendszeres takárítására felhívtuk a ház- felügyelő figyelmét. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat MEGJAVÍTOTTÁK Március 2-án közölték Be- rencsi Lászlóné, Dombrád, Kossuth utca 55. szám alatti lakos panaszát, amely szövetkezetünket érintette. Időközben a hűtőszekrény agre- gátját a panaszos lakásán kicseréltük, működik. ELEKTERFÉM Szövetkezet, Nyíregyháza SZÓDAVÍZ Március 23-án a „Szódavíz” címmel közölt cikkben szó esett arról, hogy a nyír- szőlősi italboltban nem lehet szódavizet kapni, legfeljebb csak kéthetenként. Az észrevétel alapján felhívtuk az italbolt vezetőjének a figyelmét, hogy a szódavízellátási tegye folyamatossá, s a kínálat javítása érdekében üzletében Borsodi vizet is árusítson. Nyíregyházi Városi Tanács Leltárhiány és prémium Dankó István olvasónk egy nagy fűszerbolt helyettes vezetője. A fűszerbolt dolgozóinak létszáma 14 fő. AT 1967. évi leltár alkalmával leltárhiányt állapítottak meg, ennek megfelelően a vállalat vezetője a bolt vezetőjét, helyettesét és a dolgozókat az előírásnak megfelelően a leltárhiány megfizetésére kötelezte. A határozat ellen senki sem emelt kifogást, a befizetés is megtörtént. Az ügy jogerős befejezése és a pénz megfizetése után azt tapasztalták, hogy sem ő, sem pedig a boltvezető prémiumot nem kapott, annak ellenére, hogy véleményük szerint arra jogosultak lettek volna. Ezen túlmenően a bolt egyetlen dolgozója sem kapta meg a vállalati részesedési alapból az év végi részesedést. Sérelmesnek tartották ezt a mellőzést, panasszal fordultak a vállalat vezetőjéhez, aki azonban panaszukat elutasította. Ezt követően a döntőbizottsághoz fordultak, ott sem adtak helyt a kérésüknek. Sőt a Munkaügyi Bíróság sem állt melléjük. Döntését is megfellebbezték, azonban a Munkaügyi Bíróság fellebbezésüket visszaküldte azzal, hogy döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Olvasónk sérelmesnek tartja azt, hogy sem prémiumot, sem nyereségrészesedést nem kapott, továbbá különösen sérelmesnek tartja azt, hogy fellebbezését a bíróság el sem fogadta, mert tudomása szerint minden I. fokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, és e fellebbezési jogtól senkit megfosztani nem lehet. Olvasónknak mindenekelőtt azt kell tudomásul vennie, hogy a Polgári Perrendtartás szabályai értelmében a Munkaügyi Bíróság eljárása nem teljesen azonos a polgári perek egyéb eljárási szabályaival. A Polgári Perrendtartás 358. paragrafusa határozza meg, hogy a dolgozó anyagi felelősségének tárgyában hozott határozata ellen milyen esetekben lehet fellebbezéssel élni, és az adott esetben a Munkaügyi Bíróság döntése ellen valóban nincs fellebbezésnek helye. A fellebbezés lehetőségének a törvény értelmében háromfeltétele van, nevezetesen először: hogy a dolgozó felelősségéről a vállalat vezetője határozatot hozzon; másodszor: a határozat elmarasztalást tartalmazzon, tehát kötelezze valaminek a megfizetésére; harmadszor: hogy az elmarasztalás a munkajogviszonyra vonatkozó olyan jogszabályi rendelkezésen alapuljon, amely szerint a felelősség korlátlan, vagy annak felső határa eléri, vagy meghaladja a dolgozó másfél havi átlagkeresetét. Az adott esetben a prémium és a nyereségrészesedés vonatkozásában nem született határozat, tehát eleve nem volt mit támadni, és bármennyire furcsának tűnik, e vonatkozásban nem is kellett határozatot hozni. A kereskedelem és vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről a 2/1968. korm. sz. rendelet rendelkezik, és e rendelet 7. paragrafusa tartalmazza a szoros elszámolási egységekben keletkezett leltárhiánnyal kapcsolatos eljárásokat. E rendelet egyértelműen mondja ki, hogy a szoros elszámolási egységek vezetői és vezető helyettesei, ha leltárhiány keletkezett, a következő 12 hónapban prémiumban, jutalékkiegészítésben nem részesülhetnek, sőt ezen túlmenően ezekben az egységekben sem a vezető és helyettesei, sem a beosztott dolgozók a vállalati részesedési alapból év végi részesedést nem kaphatnak. A leltárhiány megfizetésére kötelező határozat éppen ezért nem tartalmaz döntést a prémiumról és a nyereség- részesedésről. A törvény értelmében nem kell határozatot hozni, a leltárhiány tényéből következik, hogy a leltárhiányért felelős személyek ezektől a kedvezményektől eleve elesnek, összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy nincs helye fellebbezésnek a Munkaügyi Bíróság olyan határozata ellen, amelyet a kereskedelem és vendéglátás dolgozóinak a leltárhiányért való anyagi felelősségével kapcsolatban a prémium és az év végi részesedés megvonása miatt felmerült jogvitában hoz, olvasónknak tehát bele kell nyugodni a helyes és törvényes döntésbe. Dr. Juhász Barnabás
