Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. március 29. Ha lejárt a három év... Műszaki vizsga műszerekkel Tavaly közel 14 ezer gép­járművet ellenőriztek me­gyénkben műszakilag a KPM vizsgabiztosai, nem megfele­lő körülmények között, más és más vállalatok műhelyei­ben, hagyományos felszere­léssel. A gépjárművek műszaki vizsgáztatásának gondja teiv szerint ez év májusától meg­oldódik Szabolcsban. A Köz­lekedési és Postaügyi Mi­nisztérium 1976 decemberé­ben hozott döntése alapján nálunk is megkezdték a KPM megyei közlekedésfel­ügyeleti osztályának szerve­zését. Már befejezés előtt áll Nyíregyházán, a Lujza utcá­ban a vizsgáló állomás épí­tése. Korszerű autódiagnosz­tikai műszerekkel fölszerelt vizsgálócsarnokot, tmk-mű helyt, szociális létesítménye­ket irodákat alakítanak ki a 12 millió forintos létesít­ményben. A most épülő új csarnokban a legmodernebb futómű-ellenőrző, fékerőmé- rő, fényszóró-ellenőrző, füs- tülésmérő, füstgázelemző áll a műszaki csoport szakembe­reinek rendelkezésére. Jelenleg bérelt irodából irányítják, s naponta válta­kozó helyen — hol a SZÁÉV, hol a VAGÉP, hol a KEMÉV telepén — szervezik a gép­jármű-ellenőrzést. Felada­tuk a járművek 3 évenként kötelező műszaki vizsgála­ta mellett a VAGÉP-hez ér­kező szovjet gyártmányú vizsgaköteles gépkocsik 0 kilométeres felülvizsgálata. Ugyancsak a műszaki osz­tálytól kell engedélyeztetést kérni a járművek összeépíté- téséhez — például típustól eltérő motorcserére — de ide tartozik a magántulaj­donban lévő mezőgazdasági kisgépek műszaki vizsgálata is. Erre csak akkor van szükség, ha a berendezést közúti forgalomban is hasz­nálni akarja a tulajdonos. Az új műszaki csarnokban lehetővé válik a szigorú bel­ső ellenőrzés. A segédvizsga­biztosok naponta váltják egymást — sőt tervezik a kétóránkénti váltást is, — ami gyakorlatilag kizárja a protekciót. Újdonság a közlekedésfel­ügyeleti osztály forgalmi cso­portjának munkája. A köz­úti ellenőr a közületi jármű­vek gazdaságos és jogszerű használatát vizsgálja. A ren­dőrség járőreihez csatlakozva járja előre kidolgozott terv szerint a megyét. A hivatalos iratok — mint a menetlevél, forgalmi engedély, jogosít­vány — ellenőrzése mellett kis műszaki ellenőrzésnek is aláveti a járműveket. Ha hibát talál, javaslatot tesz műszaki vizsgára. A Lujza utcai vizsgáló ál­lomás műszaki átadását áp­rilis 15-re tervezi a kivitele­ző Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat. A műszaki berendezések is megérkeztek. A létesítmény üzembe helyezését május közepére tervezik. Ezzel fe­leslegessé válik a mátészal­kai gépjárművizsgáló állo­más, valamennyi járművet Nyíregyházán ellenőriznek. (házi) MARÓSOK LESZNEK. A METRIPOND Mérleggyár fehérgyarmati gyáregységében évről évre jelentős számban iskoláznak be ipari tanulókat. Gépszerelő-géplakatos, esz­tergályos és hegesztők mellett a korábbi években mecha­nikai műszerészeket is képeztek. Elenyészően kevés azon­ban a közel 300 munkást foglalkoztató tizemben a marós szakember. Több, mint 20 fiatal vállalkozott a marós szak­mai ismeretek elsajátítására, az iskolában, Illetve a gya­korlati munkára a gyáregységben. Képünkön: Rigó Sán­dor a marógépnél. Átalánydíj a Patyolatnál, a VAGÉP-nél Mit kell tudni a szolgáltatási díjakról? Megyénk több településén falugyűlésen és más fórumon is elhangzott: a szolgáltatási dijak nem egységesek, nehe­zen kiismerhetők, ugyanazért a munkáért nem mindenütt kérnek ugyanannyi díjat. Né­hány községben — főleg a mátészalkai járásban — visz- szaélésekről is panaszkodtak. Ezért kértünk tájékoztatót Lakatos Gyulánétól, a me­gyei tanács vb ipari osztályá­nak árcsoportvezetőjétől. Bérlet a fodrásznál? Elöljáróban elmondta: az érvényben lévő rendelkezések értelmében a szolgáltatás te­rületén maximált díjakról, szabad díjakról és iránydijak­ról beszélhetünk. Iránydíj kétféle létezik: országos és megyei. Utóbbit a megyei ár­hatóság állapítja meg. Néhány éve érvényben van az átalánydíjas szolgáltatás, erre azonban szinte kizárólag csak a GELKA-val kötnek szerződést. Jó tudni: a szol­gáltatás minden területén van lehetőség az átalánydíjas szer­ződés megkötésére, természe­Aziőkolaszo vetkezettagjai:. ablakok Általános iskolás boltosok Megyénk első szövetkezeti ala­pon működő iskolaboltjában há­rom éve kezdtek árusítani a diá­kok. Az üzlet a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium épületében kapott helyet. A megnyitást egy szerződés előzte' meg, melyet az iskolaszövetkezet tagjai, vagyis a tanulók a helybeli AFÉSZ-szel kötöttek. Az iskola helyiséget adott, az ÁFÉSZ pedig berende­zést és árut. Az elegendő termék- kínálatról az üzlet körzetében lé­vő bolt vezetője gondoskodik. Ezt követően tanulók vezette bolt jött még létre a tiszalöki Te­leki Blanka Diákkollégiumban, a Nagyecsedi Gimnáziumban. Az egyik legjobban működő bolt a nyíregyházi kereskedelmi szak- középiskolában van. Szövetkezeti iskolaboltok nyílnak még a kö­zeljövőben a Kállósemjéni Általá­nos Iskolában, valamint a Nyír­bátori Báthori Gimnáziumban. Több szempontból is hasznos működésük. A tanulók megvásá­rolhatják itt a tanszereket, a pék­süteményt, a tejtermékeket. Ugyanakkor az AFESZ-eknek se kell e kisforgalmú boltokban egész napos munkára alkalmaz­niuk egy dolgozójukat, mert áru­sítás csak a szünetekben van. A fiatalok a felnőttekéhez hasonló munkát végeznek önállóan, meg­ismerik a kereskedelmi szakmát, s közülük többen jelentkeznek to­vábbtanulásra erre a pályára. Az iskolaszövetkezet tagjai közös dolgaikat gyűléseken beszélik meg, képviselőik eljutnak az AFÉSZ-ek megbeszélésére is, módjuk van a közéleti szereplés megszokására. A tagok a szövetkezetbe való belépéskor tagsági részjegyeket vásárolnak, melyeknek összege tanulónként 20-tól 100 forintig terjed. Az üzletet vezető tanulók hetente-kéthetente váltják egy­mást. Munkájukat egy pedagógus segíti, eüenőrzl. Az eladásból származó haszon 3 százalékát az iskolák kapják meg. Ez az összeg 2 ezertől 10 ezer forintig terjed, olykor több is. Ezt az összeget könyvekre, kirándulásokra, vagy sportszerekre költik. így a gyere­kek maguk is látják jó munká­juk hasznát. (kántor) tesen erre a szolgáltató üze­meknek be kell rendezkedni. A Nyírségi Patyolat Válla­lat most keresi a lehetőséget az átalánydíjas munkához, a terv szerint néhány év múl­va a Nyíregyházi Vasszerke­zeti és Gépipari Vállalat is köt átalánydíjas szerződés a gépkocsi-tulajdonosokkal. A fodrászok körében is ke­resik a lehetőséget az újfaj­ta szolgáltatási díj bevezeté­séhez. Valószínű: idővel az állampolgárok „bérletet” vál­tanak valamelyik fodrászüz­letbe. Maximált díjas szolgáltatás például a hajvágás. A férfi- fodrász maximum 6 forint 50 fillért kérhet egy hajvágásért, egy női hajmosás berakással együtt maximum 12 forint le­het. (Utóbbi szolgáltatásért néhol 15-20 forintot is kér­tek.) A tévedések és a vissza­élések elkerülhetők, mert minden fodrászüzletben ki kell függeszteni az árjegyzé­ket. Ahol nincs kifüggesztve, ott az ügyfél joggal reklamál­hat. A kisiparos többet kér A mosás, a vegytisztítás és a gyorstisztítás — kevés kivé­tellel — szintén maximált dí­jas. A rendelet azonban csak a vállalatokra és a szövetke­zetekre vonatkozik, a kisipa­rosok iránydíjat számolhat­nak az előbbi szolgáltatáso­kért. A Patyolat például ma­ximum 33 forintot számolhat egy öltöny tisztításáért, a kis­iparosok az iránydíj szerint 40 forintot kérhetnek ezért a munkáért. A Patyolatnál az árjegyzék megtekinthető, a kisiparosok az iránydíjak táb­lázatát jól látható helyen kö­telesek kifüggeszteni. A rá­dió, tv, a háztartási gépek, valamint a lábbelik javítása szintén maximált díjas, a kis­iparosok ezekért a szolgálta­tásokért is iránydíjat kérhet­nek. Sok vitára adott okot a szabad ár. Ebben az esetben a megrendelő a szolgáltatást végzővel megállapodást köt (általában szóban), hogy mit mennyiért, mikorra, stb. vé­gez. A szóbeli megállapodás szerződésnek számít. így utó­lagos reklamációval egyik fél sem állhat elő. Ha a szabad árnál a megrendelő külön méretet, vagy mást határozot­tan kér, a kisiparos köteles a megrendelőkönyvben min­dent leírni. A szabad árnál is van felső határ, egy rendelet ugyanis „kizáró tényezőket” sorol fel, s ez bizonyos korlá­tot szab a túlzásoknak. (Egy kisiparos 30 ezer forint jog­talan haszonra tett szert, el­vonták tőle, plusz szabálysér­tési bírsággal sújtották. Két szabolcsi vállalat ellen most van folyamatban gazdasági bírság kiszabása — ezek a vállalatok is meg nem enge­dett szolgáltatásokat végez­tek.) A felső határ A kisiparosok iránydíját a bér, a rezsi, az adó és a haszon figyelembevételével állapítják meg. Az iránydíj felső határt szab, csak bizo­nyos esetekben szabad túllép­ni bejelentési kötelezettséggel, ilyen esetekben az árhatóság megvizsgálja a túllépés jogos­ságát. Egy autószerelő kis­iparos a felső határnál jó­val többet számolt, az árha­tóság a gépkocsi tulajdonosá­nak kellemes meglepetést oko­zott, amikor a pluszként ki­fizetett pénzt visszafizettette. A gépkocsijavításnál egyéb­ként kétféle díj van érvény­ben: a munkatételes és az óradíjas. A gépi munkáért óránként 40, a szerelőmunká­ért 32 forintot kérhet a kis­iparos. A megyei tanács az árpoli­tikai irányelvek végrehajtá­sát jónak tartja. Tavasszal a helyi tanácsok illetékes dol- zói továbbképzésen vesznek részt a megyei tanács sóstói továbbképző intézetében. A következő hónapokban az árhatóság szigorúbban ellen­őrzi a szolgáltatási díjakat — a lakosság érdekében. N. L. Bőséges húsellátás az ünnepekre Van elegendő zöldség, több primőr Tárható Az április 4-i, majd a hús­véti két-két napos munka­szünet a szokásosnál gondo­sabb felkészülést igényelt a kereskedelemtől. A Belkeres­kedelmi Minisztérium tájé­koztatása szerint a fővárosi és minden megyei tanács az érdekelt vállalatokkal koor­dinációs értekezleteken ké­szítette elő az ünnepi ellátás árufedezetét, határozta meg a szállítás ütemezését. Ápri­lis 3-án és 4-én, valamint hús vét mindkét napján aki­jelölt vendéglátó üzletek áru­sítanak tejet és péksüte­ményt. Gondoskodtak a za­vartalan kenyérellátásról is. Az ünnepi étrendekhez minden alapanyag az igények szerint áll rendelkezésre. Ezen a héten országosan 600, a húsvét előtti héten 650, összesen tehát 1250 vagon hús és húskészítmény körül forgalomba — a két hét alatt fagyasztott húst nem árusí­tanak —, ezenkívül 16 vagon tartalék is rendelkezésre álL A húsvét fő ételéből, a son­kából, s egyéb füstölt húsok­ból a tavalyival azonos meny- nyiséget terveztek, ezzel hi­ánytalanul kielégítik az igé­nyeket. A jelzések szerint a kínálatot a mezőgazdasági üzemek nagyobb mennyisé­gű saját készítménnyel bőví­tik. Április 4-re 15,6 millió, húsvétra 13,2 millió liter tej és összesen 9340 mázsa vaj kerül az üzletekbe. A téli tárolású burgonya és zöldség a múlt évinél jobb ellátáshoz elegendő. Lényege­sen kedvezőbb a primőráru- kínálat is, — salátából, hó­napos retekből, uborkából, karalábéból, zöldpaprikából, paradicsomból és zöldhagy­mából is kielégíthetők az igények. Almából mind mennyiségben, mind válasz­tékban bőséges a kínálat, az ünnepek előtt tíz tonna im­port szőlő is forgalomba ke­rül. Narancsból 40 százalék­kal, banánból 33 százalékkal több kerül az üzletekbe a ta­valyinál, de valószínűleg ez sem lesz elég. Ugyancsak ke­vés a dióbél és a mák, ma­zsolából viszont van elegen­dő. Húsvéti csokinyuszit és egyéb csokoládéfigurát mint­egy 9 százalékkal kevesebbet szállít az ipar a tavalyinál, a hiányzó mennyiséget húsvéti csomagolású táblás csokolá­déval pótolják, így összessé­gében 6 százalékkal több édesség kerül forgalomba az ünnepekre. Üdítő ital, pezsgő és bor — az olcsóbb asztali és pecse­nyefajta kivételével — ele­gendő áll rendelkezésre, s 15 százalékkal, összesen mint­egy 20 millió palackkal több hazai és import — csehszlo­vák, NDK, lengyel, jugoszláv és osztrák — sör kerül for­galomba. Milyen az On állásstabilitása ? Munkalélektan a gumigyárban Állásstabilitás — talán félreérthető a furcsa szó- összetétel, s talán akadnak is, akik arra gondolnak, hogy ez a munkahelyi pozíció biz­tos voltára utal. Mégsem er­ről van szó, hanem egy ösz- szetett munkalélektani vizs­gálatról, amit a gumigyár kívánságára a nyíregyházi pályaválasztási tanácsadó in­tézet munkapszichológusa végzett az intézet műszerei segítségével. A nyíregyházi gumigyár­ban több olyan munkakört tartanak számon, amelynek betöltéséhez a többivel össze­vetve magasabb szakmai in­telligencia, bonyolultabb feladatok megoldására al­kalmas készség, s tökélete­sebb egészségügyi állapot szükséges. Számos munkafo­lyamat igényel a szokásosnál nagyobb kézügyességet, biz­tonságos mozgást, a tér- és mélységlátás tökéletességét. Ezek közül elsőként a vil­lanyszerelők és a targonca- vezetők vizsgálatát kezdték el. A gyár arra kíváncsi: ele­gendő-e munkásainak felké­szültsége és adottsága a munkából adódó biztonság- technikai követelmények­hez, ezenkívül e vizsgálat során szeretnének felfigyel­ni azokra a tartalék mun­kaerőkre, akik később cso­portvezetőként számításba jöhetnek. A műszer kegyetlen és igazságos. Az állásstabili- tás-vizsgáló készüléken nem könnyű kinyújtott kézzel egy percen át mozdulatlanul ma­radni. Okos műszerek, gépek vizsgálják a látás élességét, aztán a két kéz együttmoz­gásának minőségét, a hang- és fényjelekre adott reakció idejét. Kiderül, ki a színté­vesztő, kinek gyengébb a hallása. A vizsgálat tesztla­pos és kérdőíves feladatok megoldásával egészül ki, ez­zel kerekedik ki a kép az ál­talános műveltségről, tájé­kozottságról, esetleg a neuro­tikus zavarokról is. Túl korai volna még a vizsgálat eredményeiről be­szélni, hiszen az eredmények összesítése hosszabb időt vesz igénybe. Annyi azonban máris látható, hogy e vizsgá­latokat a gyár jól hasznosít­hatja majd eredeti elképze­léséhez. A huszonegy vil­lanyszerelő között például volt egy színtévesztő. A tar­goncavezetők mozgásbizton­sága gyengébb. A vizsgálat adatainak összesítése után a problémás eseteknél az üzemorvos döntése lesz a mérvadó: alkalmazható-e to­vább is abban a munkakör­ben, vagy gyáron belül mást ajánlanak helyette? A teszt­lapok alapján ahhoz is segít­séget kapnak; kiket érdemes továbbtaníttatni, s kik azok, akik vezetői feladatok meg­oldására is alkalmasak? Az első „fecskék” után a gyár ergonómiai laboratóriuma felkészül a többi kiemelt munkakörben dolgozók vizs­gálatára is. „Leseperte” az asztalokat Súlyos büntetést kapott a visszaeső garázda A garázdaság, a közbiztonság és a közrend elleni cselekvés rend­szerint nem egyes' személyekkel, hanem a közösséggel lordul szembe. Katona István 43 éves siófoki lakos ilyen bűncselekmény miatt már nem először állt bíróság előtt. Garázdaságért és súlyos testi sér­tésért is elítélték már. Legutóbb 1916. október 28-án szabadult a váci fegyházból. A visszakapott szabadság örömére a fegyházból Nyírbátorba akart utazni, de le- ittasodott és végül Záhonyban kö­tött ki az éjjeli órákban. Reggel Katona a MAV-áUomás büféjébe ment és az italozást ott folytatta. Ittasan több személybe belekötött, durván szidalmazta a jelenlévőket, a mások által kikért italt elvette, elfogyasztotta. Az egyik vendég emiatt tiltakozott, azt ezért pálinkával leöntötte, ezután pedig az asztalon lévő po­harakat leseperte a földre. Mind­ezt még kevésnek találta, mert egy Ismeretien női vendég kezé­ből a Colás-üveget kiverte, majd sörösüveggel fenyegetőzött. A bot­rány láttán többen elhagyták a büfét. Végül a rendőrség vetett véget az italos dühöngésének. Az erőszakos cselekményekre hajlamot mutató Katona Istvánt a kisvárdai bíróság 3 évi fegyház­büntetésre ítélte és mellékbünte­tésként 5 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A visszaeső garázda súlyos, szigorú Ítéletet kapott. Az Ítélet jogerős. Lehet, hogy ez az ítélet sem fogja meg­nevelni Katona Istvánt, de arra mindenképpen alkalmas, hogy a társadalomnak védelmet nyújtson, méghozzá hosszabb időre az Ilyen elkövetővel szemben. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents