Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
1977. március 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A növényvilág matuzsálemei A föld legöregebb élőlényei azok az óriási mammut- fenyők, amelyek az északamerikai kontinens nyugati partvidékén, a Sziklás-hegységben élnek. Ennek a harmadkon maradványnövénynek ma már szinte minden példányát természetvédelmi törvény védi. Jelenleg 32 kisebb-nagyobb állományát tartják nyilván, amelyek 1400—2250 méter közötti magasságon helyezkednek el. Magasságuk 78—85 m és korukat 3—5000 évre becsülik. Hihetetlenül gyorsan nőnek, 30 év alatt elérik a 24 m magasságot és a 40 cm-es törzsátmérőt, amihez nálunk például a bükknek 70 évre van szüksége. A legöregebb példányok elérhetik, sőt meghaladhatják a 100 m-es magasságot. összehasonlításul ahnyit, hogy Budapesten a Szent István bazilika kupolája csak 96 m magas. Fája igen tömör, évgyűrűi sűrűn, átlagosan 1 mm-en- ként helyezkednek el. Az eddig kivágott legöregebb példányon 3148 évgyűrűt számoltak meg. A jelenleg élők némelyikét ennél is idősebbre becsülik, pedig ez a famatuzsálem már akkor is öreg fa volt, amikor az európai civilizáció kialakult. A vad indián törzsek több száz generációja vonult el ágai alatt és amikor az európaiak felfedezték az amerikai kontinenst, koronája felett már két és fél ezer év vihara száguldott el. A mammutfenyők évgyűrűinek a vizsgálata újabban érdekes őséghajlattani és geofizikai eredményeket adott. Ismeretes, hogy az évgyűrűk csapadékos esztendőkben szélesebbek, mint a száraz években. Ennek alapján megállapították, hogy kb. 800 évvel ezelőtt a napfolt- tevékenység — amely mindig hűvös, csapadékos időjárást okoz — jóval intenzívebb volt, mint napjainkban, s a jelenlegi 11 éves ciklus helyett 7 évenként jelentkezett. Egy-egy fán komoly élővilág alakult ki. Különféle madarak, mókusok és megszámlálhatatlan rovar talál otthont koronájában és törzsének a kérgében. Új gyomirtó szerek A Kőbányai Gyógyszer- gyár nevét évtizedeken keresztül gyógyszerkészítményei tették ismertté hazánkban és szerte a világon. Négy éve, 1972 óta azonban növényvédő szerekkel is foglalkoznak, s azóta a hazai szakemberek már megismerhették Rideon és Adói nevű szelektív gyomirtó szereik előnyös tulajdonságait. A Rideon 80 WP 1974 óta van forgalomban, s 1976-ban már 21 tonnát használtak fel. 25 ezer hektáron alkalmazták. A Rideon felhasználható paradicsom és paprika vetés, illetve kiültetés előtti, vagy közvetlen vetés utáni gyomirtására szárazföldön, üvegházban, és fólia alatti termesztésnél. A Rideon gyökérherbicid, amelynek hatóanyagát a növények gyökereiken keresztül veszik fel. A talajból felvett hatóanyag a gyomokat csirá- zás-kelés fenofázisában pusztítja el úgy, hogy megzavarja a csiranövény anyagcseréjét. A Rideon előnye, hogy eredményesen pusztítja a magról kelő egy- és kétszikű gyomokat a helyrevetéses paradicsom és paprika gyomirtására kiválóan bevált. Hatásos fólia alatti termesztésnél és palántanevelő ágyak vegyszeres gyomirtására. Néhány hónap alatt le- bomlik a talajban és a gyomirtó szerekkel szemben legérzékenyebb paprika és paradicsom kultúrákban károso-- dás nélkül alkalmazható. A Rideonnal kiküszöbölhető a mechanikai gyomirtás és ezzel a gyakori vírusbetegségek átvitelének veszélye is megszűnik. A Rideon szép sikerrel szerepelt már a tavalyi mező- gazdasági vásáron is — bronzérmet nyert a gyár e termékkel. A másik gyomirtó szer az Adói 80 WP csak tavaly került a felhasználókhoz. Igen hatásos a cukorrépa vetés előtti és utáni, valamint egy évesnél idősebb szamócatelepek fakadás előtti vegyszeres gyomirtására. Az Adói 80 WP felhasználását elsősorban RO—Neet kombinációban javasolják, a talajtípustól függő adagolásban. Pusztuló vidrák Németországban az első világháború előtt évente kb. 10 000 vidra került terítékre. Számuk ezután rohamosan csökkent. Az NSZK-ban jelenleg az élő vidrák számát mindössze 200—250-re becsülik a biológusok. A vidra ma már több országba, így az NSZK-ban is a védett állatok sorába tartozik, de megmentésükre ez már nem elég. Pusztulásuk fő oka a vizek szennyezettsége. A vidra erre rendkívül kényes, úgyhogy jelenléte a vizekben azok tisztaságát jelzi. Német szakembereknek az a véleményé, hogy a vidrák megmentése főképpen a szennyvíztisztító berendezések építésétől függ. Lesz-e hibrid búza? Napjainkban több haszon- növénynél (kukorica, takarmánycirok, egyes kertészeti növények, sőt erdei fák) két jól megválasztott alany keresztezéséből származó hib.- rideket termesztenek. Termőképességben, életképességben ugyanis az első hibridnemzedék messze felülmúlja az eredeti fajtákat. Ezért a szakembereket évek óta foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne kamatoztatni e törvényszerűséget a legfontosabb kenyéradó növény, a búza termesztésében? A hibridhatásra jellemző, hogy csak egyetlen nemzedékben kimagasló, tehát a hibrid vetőmagot mindig újra és újra elő kell állítani. A kukoricánál ezt úgy hajtják végre, hogy az alanypartnereket váltakozó sorokban vetik, és az egyik sor egyede- in eltávolítják a hímvirágot; ezek lesznek az anyasorok, amelyek csak a másik sorban lévő apanövényektől kaphatnak virágport. A búzánál nem ilyen egyszerű a helyzet. A búza virágzatát ugyanis olyan virágok alkotják, amelyek mindegyikében vannak porzók, és van termő is, tehát a virágok hímnősek, nem úgy, mint a kukorica egyivarú virágai. A búza kalászának minden egyes virágából eltávolítani a 3—3 portokot nagy ügyességet kívánó, hosszadalmas munka, amely legfeljebb kísérleti mértékben oldható meg. Ugyanez a nehézség a ciroknál is, de ott sikerült megoldást találni azzal, hogy a keresztezésbe anyai vonalként hímsteril formákat vontak be, amelyek nem képesek a megtermékenyítésre. A búzánál ez a módszer sem hozott eredményt. Az 1960-as évekre azonban siker koronázta a kutatók munkáját: olyan módszert találtak, amely — legalább is módszertani és tudományos téren lényegében megoldotta a hibrid búza problémáját. Hibrid búzát vetni nagyüzemi módon azonban még ma sem lehet. A nagyüzemi termesztés elterjedésének lényeges előfeltétele a gazdaságosság. Amíg a. drágán előállítható hibrid vetőmag ára nincs arányban a nagyobb termés hasznával, nem érdemes foglalkozni vele. A kutatás világszerte folyik olyan új módszer iránt, amely egyszerűsíti a hibrid vetőmag előállítását, így az árának a csökkentését. A kísérletek sikerrel kecsegtetnek, és van remény arra, hogy a hibrid búza üzemszerű és gazdaságos termesztésének az ideje belátható közelségbe kerül. Ház nagyságú szerszámgép A képen látható családi ház nagyságú óriás szerszámgépet az NDK-beli Aschers- lebenben levő gyár állítja elő, szovjet megrendelésre. A géppel 5000 mm hosszú, 2500 mm széles présszerszámok készíthetők majd (pl. autókarosszériák elemeinek sajtolásához). Az elkészült gépet — főbb elemeire szétbontva — 15 vasúti vagonban szállítják el a megrendelőnek. Napjaink technikai fejlődésének egyik jellemzője a gigantizmus, amely arra készteti a szakembereket, hogy egyre nagyobb megmunkálógépeket hozanak létre a mind nagyobb méretű alkatrészek elkészítéséhez. Védekezés az üvegházi molytetű ellen A fólia alatti dísznövény- termesztés térhódításával szinte egyidejűleg ütötte fel fejét egy kellemetlen kártevő, az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) a szépen díszlö Fuchsia. Gerbera töveken, sőt a hajtatott zöldségféléken is. Könnyen felismerhető a kártevő, meft színe lisztesfehér, másfél mm hosszú, apró molyra emlékeztető. A lárva a lapos testű pajzstetűhöz hasonló, de színe áttetsző. Mind a kifejlett alak, mind a lárva egyaránt károsít. A jellegzetes kárkép szivogatásuk nyomán alakul ki. a megtámadott növények levelei először elhalványulnak, majd elhalnak, lehullanak. Táplálkozásuk során mézharmatot is ürítenek, melyre korompenész telepszik le, a korompenész akadályozza az asszimilációt, így végül az egész növény elpusztul. Kedvező körülmények között évente tíz-tizenkét generációja is követheti egymást. A nőstények 0,24 mm nagyságú sárgás, majd barna színű tojásaikat, melyek kis nyélen ülnek, rendszerint hármasával egy 1,5 mm sugarú körív mentén rakja le. A nőstények előszeretettel keresik fel a fiatal, zsenge leveleket, illetve e levelek fo- náki részét. A nőstényenként lerakott tojásszám az ötszázat is elérheti. Néhány nap múlva a tojásokból kikelnek a lárvák és a levelek fonáki részén szivogatnak. Fejlődésük gyors, az első vedlés után elvesztik lábaikat és a pajzstetvekhez hasonlóan letelepedve élnek. Bábozódás után Csoportosan jelennek meg és mohón rávetik magukat a zsenge, zöld növényi részekre. Sajnos nemcsak szi- vogatásukkal okoznak kárt, hanem azzal is. hogy aktívan részt vesznek különböző vírusbetegségek terjesztésében. Rendkívül nehéz ellenük védekezni, mert igen ellenálló- ak a különböző növényvédő szerekkel szemben. A permetezés csak akkor eredményes ha azt tíz naponként megismételjük. A permetezés során ügyeljünk arra. hogy a levelek színén és fonákán egyaránt finom filmszerű permet lé be vonatot alakítsunk ki. Az üvegházi molytetű -ellen jó hatású készítmény a Bi 58 EC 0,1%-ban, vagy Rogor L 40 0,1%-ban. A permetezés során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba, mezőgazdasági főiskola Almatermesztésünk kulcs- kérdése: a minőség javítása Megyénkben 1976-ban téli almából rekordtermés volt, így fokozottabban mutatkoztak meg a hiányosságok, problémák a téli alma termesztése és forgalmazása területén. Az elmúlt napokban több helyen tartottam elő- előadást a házikerti almatermesztők részére. Meggyőződtem arról, hogy maguk a termelők is keresik a megoldást. A kérdés szélesebb körben való ismertetése céljából írom le véleményemet, amelyet több szakemberrel és házikerti almatermesztővel megbeszéltem. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy tovább kell javítani a minőséget, amelynek alapja a megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása. Az istállötrágya megfelelő alkalmazása nélkülözhetetlen a termesztés során. Meg kell szüntetni azt a kialakított gyakorlatot, hogy a termelők többsége csak a műtrágya felhasználásával pótolja a tápanyagot, amely minden esetben a minőség romlásához vezet, az almafák megfelelő kondícióban való tartása az egyik alapja a jó minőségű alma termelésének. A kellő mértékű metszés és tápanyag-utánpótlás biztosítja a kellő összhangot a fa növekedése és a termés mennyisége között. Az egységes növényvédelem megteremtésének alapját a „Kertvédelmi szakcsoportok-’ biztosítják. Érthetetlen, hogy a megyéből ezekből viszonylag kevés működik annak ellenére. hogy az ÁFÉSZ-ek elég komoly anyagi segítséget adnak. Az almatermesztők a közös gép megvásárlásához az esetek többségében nem hajlandók hozzájárulni. , Érthetetlen számunkra az is, hogy sok házikerti almatermelő szakmailag nem képezi magát, a szakmai előadásokon a termesztők létszámához viszonyítva kevesen jelennek meg, emiatt nem tudnak lépést tartani az új, korszerű termesztési technológia követelményeivel, különösen vonatkozik ez a növényvédelem területére. Az almatermesztők a kereskedelemtől azt várják, hogy a leszedett almát egykét napon belül vásárolják fel. A panaszos levelek nagy része azzal foglalkozik, hogy a szedést követő, 10—15 nappal később történő átvétel esetén anyagi kár éri őket, mert almájuk minősége ez időszakban jelentősen romlik. A megye ÁFÉSZ-ei az V. ötéves tervidőszak alatt 42 felvásárlóraktárat terveznek építeni. A MÉSZÖV a központi pénzalapokból jelentős anyagi támogatást nyújt a raktárak építéséhez, és arra törekszünk, hogy azok az V. ötéves tervidőszak első felében valósuljanak meg. A téli alma ára egységes a nagyüzemek és a kistermelők számára. A nagyüzemek ebből az árból építik hütőházai- kat, valósítják meg azokat a beruházásokat, amely a téli- alma-termesztéssel kapcsola. tos. Véleményünk szerint annak érdekében, hogy rövid időn belül teremtődjön meg a kertekben termesztett alma forgalmazásának technikai feltételei, szükség volna arra, hogy ehhez maguk a termelők is hozzájáruljanak. Erre más országokban számtalan példa van. Lehetőségként adódik az is. hogy pl. célrészjegy-befizetéssel előbbre lehetne hozni a beruházások megvalósításának időpontját. Ez gyakorlatilag a termelőt anyagilag nem is érintené, mert ugyanazt a kamatösszeget megkapná érte, mintha a takarékszövetkezetben helyezné el a pénzét. Tisztában vagyok azzal, hogy a leírtakkal nem mindenki ért egyet, a megoldást azonban most kell keresnünk annak érdekében, hogy a házikertekben termelt almát 10 —20 év múlva is jól értékesíthessük. Karádi István KIPUSZTUL •> m Tiszacsege határában, a hortobágyi pusztán hosz- szú idő után ismét megjelent a bivalycsorda. A Hortobágyi Nemzeti Park bivalyrezervátummal bekapcsolódik az országos génbankba. Jelenleg tizenhárom bivaly él a Hortobágyon, de szeretnék számukat negyven fölé emelni. (MTI fotó: Balogh P. László.) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK *
