Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

1977. március 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tagkönyvcsere után Irta: Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára Á Központi Bizottság határozatának vég­rehajtása a párttagsági könyvek cseré­jére azt eredményezte, hogy megyénk­ben tovább erősödött a párt vezető szerepe, eszmei, politikai, cselekvési egysége, tömeg­befolyása. Növekedett a párttagok aktivitása a XI. kongresszus határozatainak végrehaj­tásában. Megyénk kommunistái megértették, hogy a kongresszus határozatai és a fejlett szocialista társadalom felépítésének nagy és lelkesítő programja minden pártszervtől és pártalapszervezettői eredményesebb munkát, jobb helytállást követel. A tagkönyvcsere előkészítésével kapcso­latos politikai munka leglényegesebb mozza­nata a párttagokkal folytatott személyes be­szélgetés volt. Ez mind a beszélgető csopor­tok tagjaitól, mind a párttagoktól alapos fel­készülést követelt. A járási és városi, vala­mint alsóbb szintű pártszervek ezt á felada­tot is sikeresen oldották meg. A beszélgetésekre elvtársi légkörben, esz­mecsere jelleggel került sor. Az eszmecsere kiterjedt a párt politikájából adódó felada­tokra, a fejlett szocialista társadalom lénye­gének értelmezésére; az alapszervezet tevé­kenységére; a párttagok munkájára, ideoló­giai, politikai képzettségére, a pártmegbíza­tások teljesítésére, a közéleti tevékenységére, a párttag családi és egyéni életére, a mun­kahely eredményeire, gondjaira. Az eszmecsere során a párttagok nagy aktivitást tanúsítottak. Nem csupán meghall­gatták a személyükkel kapcsolatos értékelést és a részükre megszabott pártmegbízatáso­kat, hanem bátran elmondták észrevételei­ket és javaslataikat. Az alapszervezetek által nyilvántartásba vett több mint 7100 észrevé­tel és javaslat azt bizonyítja, hogy megyénk kommunistáit a gazdaságpolitikai és a párt belső életét érintő kérdések mellett az ide­ológiai és kulturális élet, az állami és tömeg­szervezetek munkája is foglalkoztatja. Párttagjaink kifejezésre juttatták, hogy az elmúlt két évtized alatt a pártélet lenini normái a gyakorlati munkában ér­vényre jutottak, fejlődtek Lényeges és po­zitív változások következtek be az alapszer­vezetek és az irányító pártszervek munkájá­ban. Számottevő a fejlődés a gazdasági, az ideológiai és kulturális élet pártirányításá­ban. Az elismerő szavak mellett javasolták az alapszervezeti munka színvonalának to- vábbfokozását, a párttagság és a vezetőségek felkészültségének javítását, a munka kollek­tívabbá tételét, a pártfegyelem javítását, az eredményes pártmunka jobb elismerését, a nyugdíjas párttagok fokozottabb megbecsü­lését. Az eszmecsere során sok szó esett a párt­tagság eszmei, politikai nevelésének kérdé­seiről. Igény, hogy a jövőben ezt a munkát még céltudatosabbá kell tenni. A párttagok egy részét nagyobb bátorságra kell ösztönöz­ni, hogy környezetükre fokozottabb hatást tudjanak gyakorolni. Jobban meg kell köve-' telni a szavak és a tettek egységét, a párt- és a tömegoktatás, az agitációs és felvilágosító munka során nagyobb súlyt kell helyezni az üzemi és munkahelyi demokrácia érvényre- juttatására, szélesítésére. Szóvá tették, hogy egyes párttagok nem veszik komolyan a politikai képzést, nem ké­szülnek fel a foglalkozásokra, magas a hiányzás és lemorzsolódás aránya. Hangsú­lyozták, hogy az ifjúság marxista szellem­ben történő nevelését javítani kell. amely több jól felkészült nevelőt igényel. A gazdaságpolitikai kérdések központi helyen szerepeltek a beszélgetések során. Párttagjaink egyetértenek a párt perspektivi­kus gazdaságpolitikai céljaival; tudatában vannak, hogy a jelenlegi külgazdasági hely­zet az eddigieknél is fokozottabb erőfeszíté­seket igényel. Egyetértenek a munkafegye­lem, a hatékonyság és a takarékosság foko­zását célzó intézkedésekkel. Elismerik a szo­cialista versenymozgalom termelést fokozó és embert formáló jelentőségét. Javasolják a becsületes és jó munkát végző dolgozók és vezetők jobb megbecsülését, a hanyagok szi­gorúbb felelősségre vonását. alapszervezetek, mind a pártbizottságok szintjén egyértelműen megfogalmazták, a munka eredményes volt. Bebizonyosodott, hogy megyénk kommunistáinak döntő több­sége tisztában van azzal, hogy mit jelent a párt tagjának lenni, mit kell tennie a párt előtt álló célok megvalósításáért. Kisebb jelentőségű és személyes jellegű kérdésekre az összegző taggyűléseken és azt követően választ adtak, illetve intézkedtek. A hosszabb távra szóló javaslatok hasznosí­tása céljából intézkedési tervben, határozat­ban rögzítették a feladatokat. Ha valamely javaslat megvalósításának nincsenek meg a reális lehetőségei, arra is őszinte választ adtak. Az eszmecsere jellegéből adódóan az ész­revételek és javaslatok döntően helyi jelle­gűek, ezért helyi intézkedéseket követelnek. A mintegy 7100 javaslat, észrevétel közül 952-őt a járási, illetve a városi párt bizottsá­gokhoz továbbítottak. A járási és városi pártbizottságok a kö­zelmúltban megtartott nagyaktíva és testületi ülésen is felhívták az érintett szervek veze­tőinek figyelmét a javaslatok és észrevételek hasznosítására. A megyei pártbizottsághoz továbbított észrevételek és javaslatok minő­sítését elvégeztük. November és december hónapban me­gyénk valamennyi pártalapszervezetében ünnepélyes taggyűlésen osztották ki a párttagsági könyveket. A taggyűléseket a Központi Bizottság határozatának megfele­lően szervezték. Az irányító pártbizottságok hatékony segítséget adtak a taggyűlések tar­talmas megszervezéséhez. 1977. január hónapban községi, üzemi és intézményi, februárban pedig járási, városi pártbizottságok értékelték a tagkönyvcsere politikai tapasztalatait. Többségük tartalmas és reális értékelést végzett. Néhány esetben a járási, városi pártbizottságok arra kötelez­ték a' községi, üzemi, intézményi pártbizott­ságot, hogy térjenek vissza a témára és a ta­nulságok alapján konkrétan határozzák meg a jövőre vonatkozó feladatokat. A tagkönyvcseréből levonható általános következtetések és tanulságok az alábbiak­ban összegezhetők: a XI. pártkongresszus és a Központi Bizottság 1975. október 23-i ha­tározatát megyénk pártszervei, pártalapszer- vezetei és a kommunisták döntő többsége egyetértéssel fogadta és hajtotta végre. Meg­értették, hogy a határozat fő célja a párttag­ság felkészítése a fejlett szocialista társada­lom felépítésére, az V. ötéves terv céljainak maradéktalan végrehajtására. Világosan lát­ják, hogy céljaink eléréséhez nem elég az el­szántság és lelkesedés, hogy a tudatos, maga­sabb politikai, általános és szakmai művelt­ségen alapuló mindennapi fegyelmezett helytállás az elsődleges és meghatározó. Megyénk kommunistái egyetértettek ab­ban, hogy a XI. pártkongresszus határozatai-* nak végrehajtásához olyan kommunistákra van szükség, akik önként vállalják a nehe­zebb feladatokat és mozgósítani, lelkesíteni tudják a tömegeket. A párttagok igényessége fokozódott, ön­magukkal és környezetükkel szemben. Job­ban figyelemmel kísérik a párt és állami ve­zetés tevékenységét, népgazdaságunk ered- _ményeit és gondjait reálisabban értékelik. T artalmasabbak lettek az alapszerveze­tek és a pártszervek munkatervei, me­lyek a párttagok javaslatainak és észre- vételeihek figyelembevételével készültek. Következetesebb az állami, gazdasági, társa­dalmi és tömegszervezetek munkájával ösz- szefüggő beszámoltató tevékenység. A beszá­molóra kötelezettek nagyobb felelősséggel adnak számot az alapszervezeteknek. Szilár­dabbá vált a párthoz való kötődés. Az alap­szervezetek többségéből kikerültek azok, akik méltatlanokká váltak arra, hogy a párt tag­jai maradjanak. Mint azt a megyei pártbizottság március 23-i ülése is megállapította: a párttagok ál­tal tett észrevételek és javaslatok a külön­böző területeken dolgozó vezetők figyelmét ráirányították a termelés, a munkafegyelem területén meglévő hiányosságokra, amit tet­tek követtek. Az intézkedések kedvező hatás­sal voltak az 1976. évi gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtására, az ipari és a mezőgaz­dasági üzemek tervfeladatainak megvalósítá­sára, az 1977-es év indítására. Az eszmecserét követően az alapszer- A pártbizottság azt is kimondta, hogy a vezetek taggyűlésen összegezték a tanul- munka nem zárult le a tagsági könyv cseré- ságokat, majd az irányító pártbizottsá- jével. a feladatok megoldása tervszerűen és gok értékelték a tapasztalatokat. Mind az folyamatosan halad tovább. _________________________________________________________________________________________t __________________ Tavasz a határban A talaj-előkészítés egyik fázisa a gyomirtás. EncsencSen a leendő napraforgótáblán vég­zik a permetezést. Már hosszabbak a nappa­lok, éled a természet, meg­érkezett a tavasz, népes a határ. Négy termelőszövetke­zetben lestük el: hogyan használják ki a jó időt. * Régi hagyománya van a kállósemjéni Új Élet Terme­lőszövetkezetben a dohány­termesztésnek. Az elmúlt év-- ben 17 mázsa átlagtermést értek el hektáronként. A szövetkezet központi telepén most is tizenöt fóliasátor fe­szül, alattuk lassan felütik fe­jüket a kis dohánypalánták: harminc hektáron ültetnek ebben az ^ évben dohányt. Egyelőre csak Gyurecska Sándorné öntözi, gyomlálja a növényeket és szellőzteti a sátrakat. Később egy egész brigád munkája lesz a do­hány ápolása. Végeztek az Űj Élet Termelőszövetkezet­ben a gyümölcsfa metszésé­vel, a gally összeszedésével, permeteznek a gyümölcsös­ben,a tavaszi vetések alá ké­szítik a magágyat, végzik a tápanyag-utánpótlást. Meg­kezdték a burgonya ültetését is. Az út mentén a máriapó- csi Rákóczi Termelőszövetke­zetben már sorakoznak a barázdák: szorgosan ültetik a burgonyát. Nem nagy terüle­ten. mindössze öt hektáron kerül a talajba a deziré és a somogy gyöngye vetőgumó. A fő cél: a környék lakossá­gának jobb ellátása burgo­nyával. Bőven lesz ebben az évben Nyírbátorban zöldség. Erről a növénytermesztési női bri­gád gondoskodik. A helyi Űj Barázda Termelőszövetkezet a város lakosságának termel 60 hektáron vegyes zöldsé­get. Ebből 40 hektáron korai burgonyát — amit ebben az évben termesztenek először —, tíz hektáron pedig a*koz- kedvelt nyári gyümölcsöt, a dinnyét. A fóliasátor innen sem hiányzik. Ügy tervezik, húsvétra a zöldségboltokba és a piacra küldik az első retek-, és zöldhagymaszállítmányt. Az öt hektáros sárgarépa-, és petrezselyemtábláról — a tervek szerint — ezer mázsa gyökeret szednek fel. Szépen fejlődik a paprika-, a paradi­csom-. a káposzta-, és a ka­ralábépalánta is. Encsencsen a Virágzó Ter­melőszövetkezet területe nem éri el a 2 ezer hektárt. Ösz- szel kezdték egy 40 hektáros új gyümölcsös telepítését és most fejezik be a jonatán, stacking és a starkrimson fajták ültetését. Már felké­szültek az exportra is: a tá­rolóban fehéren világítanak az új szabolcsi ládák. Napra­forgót 140 hektáron vetnek. A gyomirtást most végzik o.lit- reffel. A 21 hektáros Csőszök — kaszálója táblán Szabó Mihály és Fedics József trak­torosok végezték a permete­zést. A permetezők után köz­vetlenül újabb két gép boro­nával a szer talajba jutását segítette. (haimnel—sípos) H. Tóth József és Kontos István a közős és háztáji burgonyát ültetik a uiáriapócsi határban. A fóliasátrak alatti dohánypalánták öntö­zését végzi Gyurecska Sándorné a kálló- seinjéni Üj Élet Termelőszövetkezetben. Húsvétra piacra kerül Nyírbátorból a zöldhagyma.

Next

/
Thumbnails
Contents