Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

4

KELET-MAGYARORSZÁG

1977. március 18.

.1

(Folytatás az 1. oldalról)

teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi elbírálását, megválaszolását.

— A törvényjavaslatnak abból a megfogalmazásából, hogy az illetékes szervek kötelesek intézkedni, nem következik, hogy minden közérdekűnek szárít bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szerint kell megvalósítani. Az érdemi intézkedés az adott ügy vizsgálatának eredményétől, továbbá anyagi lehetőségeinktől is függ. Erre vonatkozik egyébként az a rendel, kezés, amely előírja: a javas- lattevőt tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem , vagy mikor valósit, ható meg.

A törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — fellépés. Mindenfajta megtorlással szemben határozottan fel kell lépnünk.

— A törvényhez .elengedhetetlen a jó végrehajtás, a

hatóságok, az ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt. Ennek jó feltételei adottak, de csakis közös erőfeszítésekkel érhetünk célhoz — hangsúlyozta beszéde végén dr. Korom Mihály.

Dr. Antalffy György egyetemi tanár (Csongrád megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelősséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét. A testület csupán egy — szö- vegpontosító — módosítást indítványozott. (Azt, hogy a közérdekű bejelentést, javaslatot tevő védelméről szóló paragrafusokat tartalmazó rész címében szerepeljen a „javaslattevő” után az „érdekelt” szó is.) A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetről egyébként előzetesen mintegy 2500-an mondtak véleményt. A bizottság egy- ötetű véleménye volt, hogy a törvényjavaslat szélesíti a szocialista demokratizmust, gyarapítja az állampolgári jogokat, ezért azt elfogadásra ajánlotta.

Dr. Papp Lajos államtitkár beszéde

Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke örvendetes tényként nyugtázta, hogy a tanácsokhoz tavaly csaknem 7000, a Népi Ellenőrzési Bizottságokhoz több mint 5000 közérdekű bejelentés érkezett. Többségük a különböző vállalatok, intézmények, gazdasági szervek tevékenységét bírálta, vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet. Kisebb részük egyes személyek helytelennek vélt magatartását kifogásolta. A bejelentések zöme megalapozott volt, hozzájárult a hibák, a visz- szaélések megszüntetéséhez. Mindez azt mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekintik az állami és gazdasági szervek munkájának segítését, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodást. Nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömséget tapasztalnak. A közügyekben eljáró állampolgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelni kell, véleményüket és javaslataikat pedig hasznosítani kell. Az érintett szervek e kötelezettségüknek lényegében már eddig is eleget tettek, de a bejelentések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordultak.

— A törvényjavaslat amellett, hogy korszerűsíti a közérdekű bejelentések és panaszok elintézésének szabályait, kiterjeszti a rendelkezések hatályát az állami szerveken kívül a vállalatokra, üzemekre és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásának eredményeképpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fórumokon is. Az állampolgárok számára a jövőben még több lehetőséget kell biztosítani, hogy lakó- és munkahelyükön egyaránt elmondhassák véleményüket.

— Társadalompolitikai jelentőségű feladat: minden

vezető a maga munkaterületén olyan szemléletet és gyakorlatot alakítson ki, hogy mindenki komolyan vegye a közérdekű jelzéseket, még akkor is, ha bírálnak, mert a közösséget szolgálják. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és a lakosság, továbbá az ütemek, intézmények, szövetkezetek és dolgozóik kapcsolatának erősödésére — hangsúlyozta dr. Papp Lajos.

A napirend vitájában tizenegy felszólalás hangzottéi, köztük özv. Gáspár Istvánná Szabolcs megyei képviselő felszólalása is.

Gáspár Istvánná Szabolcs megyei képviselő felszólalása

— Meggyőződésem — mondotta —, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat megvitatásával, elfogadásával széles alapokon nyugvó társadalmi igényeket elégítünk ki.

— A törvényjavaslat indoklása is említi, de valamennyi — a közérdekért felelősséget érző — állampolgár előtt világos, hogy a közérdekű javaslatok, bejelentések a gazdasági építőmunka helyi és országos feladatainak színvonalasabb megvalósítását szolgálják.

— Pártunk XI. kongresz- szusa az ország elé olyan valós és elérhető nemzeti programot tűzött ki célul, amely feltételezi valamennyi állampolgár fokozódó részvételét a munkában, a közéletben egyaránt.

— A törvényjavaslat — elfogadása után — biztosítja valamennyi állampolgárunknak azt az alkotmányos jogot, hogy munkahelyén, lakóhelyén részt vegyen a közügyek intézésében, gyakorlatban a gazdaság, a kultúra valamennyi fontos területén.

— Úgy érzem, hogy a törvényjavaslat szélesíti a kezdeményezőkészség további kibontakoztatását, számol alakosság fokozódó aktivitásával, a közügyek iránt érzett társadalmi felelősség növekedésével. Szükség van ugyanis minden jószándékú javaslatra, kezdeményezésre, amely életünket, munkánkat szebbé teszi.” A törvény elő fogja segíteni a szocialista építőmunkával együttjáró — igaz, nem mindig szükség- szerű — hiányosságok feltárását, azok megszüntetését. Jó példáknak sem vagyunk híján. A mi társadalmunkban a munkások, a dolgozók magukénak tekintik az eredményeket, de a problémákat is.

— Bizonyára egyetértenek velem a tisztelt képviselőtársaim, hogy mindezek ellenére, a törvény gyakorlati érvényesülésében széles társadalmi összefogásra van szükség. Egy törvény megalkotása feladatunknak mindig csupán az egyik oldalát jelenti. Fontos annak széles körben történő megismertetése és hatékony propagandája. Azzal, hogy szabályozott lehetőségkeretet biztosítunk a közérdekű bejelentések és javaslatok érvényesülésének, jelentősen előrevisszük az állampolgári nevelés ügyét is. A társadalom minden rétegében, de különösen a fiatalok körében szükséges a törvény céljának, társadalmi küldetésének tudatosítása.

— Örömmel mondom >— hiszen ez egész közelről is érint —, hogy Szabolcs-Szatmár fiatal üzemeinek alakuló munkáskollektívái szocialista nevelésében, öntudatra való ébredésében is számottevő szerepet fog betölteni elfogadása után a törvényjavaslat.

Tisztelt országgyűlés!

— Megyénkben a lakosság eddig sem csak a közérdekű javaslatait tette meg, hanem részt vállalt azok megvalósításában is. Ennek egyik kialakult formája a települések, a lakóhelyek építését, szépítését szolgáló kommunális, kulturális, szociális létesítmények megteremtéséért végzett társadalmi munka. Bizonyára nem fognak szerénytelennek tartani, ha elmondom, hogy választókerületemben, Kisvárdán a IV. ötéves terv időszakában a lakosság 45 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Városunk az említett időszakban háromszor lett első a települések közötti társadalmi munkaversenyben.

— A tanácsok igyekeznek gondos munkával megoldani megnövekedett feladataikat. Ehhez szükséges a jövőben még inkább erősíteni a lakosság, a tanácsi szervek és a népfrontbizottságok kapcsolatát.

— Nagyon jelentősnek tartom a törvényjavaslat panaszokra vonatkozó rendelkezéseit is. Megfelelő szervezeti kereteket és garanciákat biztosít az állampolgárok jogos érdekeinek érvényesítésére és védelmére. De bizonyára akadnak majd olyanok is, akik a jogszabályt a saját maguk előnyére igyekeznek kihasználni. A munkásember mindenkor elhatárolja magát az ilyen ügyeskedőktől, a közélet tisztaságát sértő módszerektől.

— A törvény minden szigorával őriznünk kell közéletünk tisztaságát az ügyeskedőktől, a jogszabályokkal visszaélőktől, a rágalmazóktól. A törvényjavaslatot jónak tartom, elfogadom, és tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom.

A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyetértés a törvényjavaslattal, az, hogy a jogszabály jól illeszkedik jogrendszerünkbe, erősíti a szocialista demokráciát. Hangsúlyozta a miniszter: fontos, hogy az ügyintézőket ne a formalizmus vezesse,

az akták, a papírok mögött mindig az embert nézzék.

Az országgyűlés a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által előterjesztett módosító javaslattal — részleteiben, is egyhangúlag elfogadta.

Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről

Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszédét mondja. (Kelet-Magyarország telefotó)

Ezt követően Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanács elmúlt másfél évben végzett tevékenységéről. Elmondta: a testület harminc olyan törvényerejű rendeletet alkotott, amely hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, s 29 olyan törvényerejű rendeletet, amely belpolitikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fejlesztését, gazdasági munkánk javítását kulturális életünk fejlődését szolgálja.

Az Elnöki Tanács alkotmányos felügyeletével nyomon követi a tanácsok munkáját. A beszámolási időszakban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapításáról, csaknem 100 községi tanács területének indokolt átalakításáról, valamint 27 község várossal, illetve más községgel történő közigazgatási

egyesítéséről határozott. Az országos településhálózat-fejlesztést figyelembe véve, egységes városhálózat kialakítására törekedve, az Elnöki Tanács április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bony- hádot, Dunakeszit, Marcalit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett.

Az Elnöki Tanács az elmúlt másfél év alatt számos országgal, szocialista világ országaival, a fejlődő világ államaival, fejlett tőkésországgal hagyta jóvá a diplomáciai kapcsolatok, felvételét nagyköveti szinten. (Közülük hat újonnan felszabadult ország.) Jelenleg hazánk 118 országgal tart diplomáciai kapcsolatot. Ilyen kiterjedt kapcsolattal a magyar állam fennállása óta még nem rendelkezett.

Az országgyűlés Cseterki Lajos beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette.

Interpelláció

Baráth Endre (Pest m.) a

váci járási pártbizottság első titkára a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált: a Börzsöny-hegység térségében hogyan lehetne javítani a tv-vételi lehetőségeket. Dr. Ábrahám Kálmán államtitkár válaszában elmondta, hogy 1978. végéig átadják a balassagyarmati, az esztergomi valamint a peröcsényi átjátszó adókat, amelyekkel javul a vétel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sikerül minden fehér foltot eltüntetni a vételi lehetőségek térképéről. A választ a képviselő, az ország- gyűlés tudomásul vette.

Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget.

Harcosiévtizedek'

PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLÉKEZÉSEI

A bőripari munkások vezetőségének újraválasztása után vezetőségi tagok lettek: Holes János, Friderikusz Sándor, Szabó János, Vass Sándor, Horváth József, Szabó Sándor, később Kondor Sándor és Hegedűs elvtársak. A szervezet létszáma ingadozó volt, mert sokan holt szezon idején hazamentek a falujukba, csak szezon kezdetén jöttek vissza, szervezésüket mindig újra kellett kezdeni. A bőripari szakszervezet központja részéről Hubai János vezetőségi tag volt jelen, negyedévenként látogatta a szervezetet. A párt politikájával kapcsolatban sok vitánk volt vele, a szocializmusba való békés belenövés híve volt.

Szabóipari szakszervezet. A régi, befolyásos, tapasztalt vezetőségi tagok elhelyezkedési nehézségek miatt kénytelenek voltak kisipari engedélyt váltani. A megmaradt vezetőségi tagok, Séráné, Tomasovszki elvtársak nem tudtak új lendületet adni a mozgalomnak. A javulás akkor következett be, amikor Takács István, Perl Margit és Kondor József kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. Takács Istvánt Pál Ferenc, Kondor Józsefet pedig Takács István szervezte be. Perl Margitot Tóth Mária szervezte be. Takács és Kondor a vásári szabómunkások körében rendelkezett befolyással és ott volt tekintélyük, míg Perl Margitnak a női szabók körében volt nagy ismeretsége. Hárman meg tudták mozgatni a szakma dolgozóit, sikeres bérjavító megmozdulásokat értek el.

Földmunkások szakszervezete. A földmunkásoknak ebben az időben szakmai szervezetük nem volt. A szociáldemokrata párton belül volt egy földmunkás csoport. Ez nagyrészt az ínségmunkán dolgozó, szakképzettség nélküli munkásokból tevődött ki. Kevés volt a kubikos. A legnagyobb akadály a vezető réteg hiánya volt. Tóth Mihály, Garaiék, Hovánék alkalmasak lettek volna, de nem a városban, hanem Rozsréten laktak. Márpedig a szervezet megköveteli, hogy a tagjai bármikor elérhetők legyenek. Pásztor József Nyíregyházán lakott, de ő nem tudta a különböző nézeteket és érdekeket közös nevezőre hozni. Ezért több alkalommal lehívtuk Takács József elvtársat a Földmunkások Országos Titkárságától, hogy gyűléseket tartson. Míg 1935 végén aztán kialakult egy olyan csoport, amely alkalmas volt az önálló szakmai szervezet vezetésére.

A munkásotthon igazgatósága is újjáalakult. Igazgatóság tagjai lettek: Kupfer- schmiedt András, Pál Ferenc, Gyureskó Mihály, Egri Sándor, Brüll Ferenc, Vajda László, Schön Herman. Az utóbbi kettő könyvelő volt.

A Munkás Dalkör vezetőségi tagjai lettek: Major András, Fekete István, Augusz- tinyi József, Pál Ferenc, Jancsó József, Haja Ferenc. A dalkör karmestere Timár Samu lett.

Újjászerveződött a nőbizottság is, tagjai lettek: Várallyay Jenöné, Egri Sándorné, Somogyi Gyuláné, Jakabovits Jánosné, Krebsz Sándorné, Fekete Istvánné, Tóth Mária, Laskai Kálmánná, Perl Margit, Czinkovszki Mártonná. Részt vettek a szervező munkában, a kulturális rendezvények előkészítésében, a teadélutánok lebonyolításában.

1932 telén két szavalókórus-anyagot kaptunk Pestről, az egyik a „Plakát”, a másik Petőfi-vers, a „Feltámadott a tenger...”, Várallyay Jenő ezen kívül feldolgozta kórusra Ady Endre „Csák Máté földjén” és Várnai Zseni „Katonafiamhoz” című verseit. A verseket a kórussal Fekete István tanította be. A kórus tagjai voltak: Várallyay Jenőné, Krebsz Sándorné, Jakabovits Jánosné, Fekete Irén, Perl Margit, Losonczi Károly, Smiedt Mihály, Takács László, Jancsó József, Friderikusz Sándor, Kocsik András, Pál Ferenc, Pintér András, Szabó János, Mikula Mihály. Bámulatos gyorsasággal, egy hónap alatt betanulták a verseket, hetenként háromszori próbával. A kórus egy teadélutánon lépett fel először. Nagy sikere volt. Lélektani hatása felülmúlta a dalárdáét. Pattogó ritmusával gyújtott, tüzelt. Ügy gondoltuk, itt az ideje, hogy bejelentsük a rendőrségnek és működési engedélyt kérjünk rá. Szervezetileg a Munkás Dalkör vezetősége alá rendeltük, és rendszeresen be akartuk iktatni gyűlések, ünnepi értekezletek elé és utána, kezdés, illetve befejezésként. A rendőrség a kórus működését betiltotta azzal az indokkal, hogy a kórusok ügye országosan rendezetlen, alapszabállyal nem rendelkeznek, a belügyminiszter működésükről még nem intézkedett. Így csak' olyan gyűléseken vagy rendezvényeken léphetünk fel, amely a rendőrségnek nincs bejelentve. .

Erdőhegyi Lajos főispánt 1932 végén a kormány felmentette főispáni tisztsége alól, és utódjául Mikecz Ödönt nevezte ki. A pártvezetőség úgy határozott, hogy „tisztelgő látogatást” tesz a főispánnál. Erre az alkalomra memorandumot szerkesztett, amely a következőket tartalmazta:

1. Követeljük a kormány lemondását, új választások kiírását;

2. az általános, egyenlő és titkos választójog megadását;

3. a Szovjetunió diplomáciai elismerését, széles körű kereskedelmi kapcsolat létesítését, amely hozzájárul a munkanélküliség csökkenéséhez;

4. a párt vidéki szervezeteinek szabad működését.