Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

1977. február 13. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Feladatok, lehetőségek Szaboles-Szatmár élelmiszer-gazdaságában Hammer József miniszterhelyettes nyilatkozata a Kelet-Magyarországnak Az élelmiszer-gazdaság 1976. évi eredmé. nyeiről, az 1977. évi feladatokról tanácskoz­tak a héten a MÉM vezető munkatársai és megyénk vezetői. Ez alkalomból Hammer József miniszterhelyettest arra kértük, nyi. latkozzék lapunk munkatársának. — Hogyan értékeli a megye élelmiszer- gazdaságának, mezőgazdaságának eredmé­nyét és helyét az országos termelésben? — Szaboles-Szatmár megye élelmiszer-gaz. dasága, mezőgazdasága sikeresen teljesítette 1976. évi tervfeladatait. Ez örömmel tölt el bennünket és jogos elismerés illeti a megye mezőgazdaságát, fagazdaságát, élelmiszer, iparát. Országosan a kedvezőtlen idő­járás miatt nem minden vonatko­zásban beszélhetünk jó eredményről. Az aszályos időjárás Szaboles-Szatmár megye mezőgazdasági üzemeit is sújtotta. Ennek el­lenére itt jó volt a kenyérgabona-termés, az átlagosnál is jobb o gyümölcs, elsősorban az alma, a dohány és a napraforgó hozama. Si­került megállítani a szarvasmarha, és ser­tésállomány csökkenését, sőt növekedett az állomány és a tejtermelés. — Ismerve a megye terveit és törekvéseit a burgonya, a dohány, a zöldség, a gyümölcs, termelés és az állattenyésztés fejlesz­tésében, mondhatjuk: ez határozza meg Szaboles-Szatmár szerepét az országos termelésben. Hasznos és jó kezdemé­nyezések történtek és vannak folya­matban. Ezekre nagy szükség van. mert az 1977. évi termelési feladatok feszítettek. Az elmúlt év gondjai éreztetik hatásukat, de a feladatok teljesítésének reális bázisai vanak. Ezek a megalapozottabb műszaki háttér; több eszköz áll a korszerű termelés rendel­kezésére: jó az ellátás vetőmagból, kémiai szerekből. Mezőgazdasági termelésünk biz. tonságát növeli, hogy áruinknak biztos pia­ca van, de ennek megtartásához minőségileg jobb áru termelésére van szükség. — Milyen főbb feladatok teljesítése vár 1977-ben mezőgazdasági üzemeinkre? Mit vár a MÉM Szaboles-Szatmár megye élelmiszer-gazdaságától? — A főbb célok és mutatók ismertek, nem akarom ezeket feleleveníteni. Inkább a ter­melés fejlesztése, a nagyobb hozamok eléré­se érdekében az általános tennivalóki-ól szól. nék. Fontosnak tartom a szakértelem növelé­sét, ennek jobb hasznosítását, az eszközök szakszerűbb, hatékonyabb kihasználását. Sza. bolcs-Szatmár megye tennivalóit főleg az is. mert kritikus pontok megoldása jelenti. A mezőgazdasági termelés jelentős tartalékait kell az eddigieknél jobban hasznosítani. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a termelésnél az átlagok nagyon is eltérő üzemi eredmé­nyekből tevődnek össze. — A búza megyei átlagtermése az adottsá­gokhoz viszonyítva megfelelő, de ez az át­lag úgy adódik, hogy vannak üzemek ahol a hektáronkénti 10 mázsás eredményt sem érik el, másutt az átlagtermés hektáronként 50 mázsa felett van. Tudom, hogy ebben döntő a kedvezőtlen termőhelyi adottság, de arra mindenképpen le­hetőség van, hogy az elmaradókat a közép­szintre felhozzuk. Ehhez az szükséges.- hogy gazdaságonként alaposabban kell elemezni a munkát, a szakemberek tevékenységét, a ve­zetést, másszóval azt, hogyan sáfárkodnak a rendelkezésükre álló eszközökkel. — Szaboles-Szatmár megyéről szólva örömmel vesszük, hogy a burgonya, a nap­raforgó termesztésének nagyobb figyelmet szentelnek. Helyes a zöldségtermesztés fej. lesztése is. hiszen nemcsak megyei, hanem országos cél az elmúlt évi elmaradások meg. szüntetése. A minisztérium támogatja ezeket a törekvéseket csakúgy, mint az állatte­nyésztés további fejlesztését. Ez utóbbinál meg kell azonban említeni, hogy a malacel­hullással kapcsolatos százalékarány 1976-ban jóval nagyobb volt, mint 1974-ben és 1975- ben. Ezen változtatni kell. Szükséges a tej felvásárlásának növelése is, de ehhez elsősor­ban a tejtermelést kell fokozni. Megengedhe. tetlen, hogy vannak termelőszövetkezetek, ahol 140.0 literes teheneket tartanak. — Milyen lehetőségek vannak az élel­miszer-gazdaság 1977. évi fejlesztésére, ezen belül a feldolgozó kapacitás növelé­sére? — A megye fejlesztési törekvéseivel a mi­nisztérium egyetért. Mi is szükségesnek tart­juk többek között a télialma-termesztésnél a termelés és értékesítés biztonságát növelő, az áru minőségét óvó további hűtőházak épí­tését. De nemcsak ez az egyedüli megoldás. Arra is kell törekedni, hogy a szedés techno­lógiájának javításával elérjük a gyorsabb betakarítást. Keresni kell a szállítás ma még megoldatlan problémáira is a kivezető utat. Alapvető, hogy a meglévő tárolók kapacitá­sának kihasználása javuljon, s ez nemcsak a megye, hanem a MÉM feladata is. Az almá­val kapcsolatban lényeges kérdés még az ár­vita. A mi álláspontunk, hogy az almaár megállapítása ne a szedéskor, vagy közvetle­nül azt megelőzően történjen, hanem koráb­ban. — Egyetértésünkkel találkozik az is, hogy a dohánytermelésnél a hagyományos ter­mesztési módokat sürgősen fel kell váltani a korszerű technikán alapuló termesztésnek. Ehhez gépek és szárítókapacitás szükséges. A dohányszárítókkal kapcsolatban keressük annak lehetőségét, hogy az igényelt berende. zések a termelők rendelkezésére álljanak. Egyetértünk a burgonyatermesztésnél a ve­tőgumóra vonatkozó megyei elképzelésekkel is. Programba kell venni ennek megoldását. — Milyen lehetőségek vannak az élel­miszeripar fejlesztésére? — Az élelmiszeripar kapacitása 1976-ban jelentősen fejlődött. A tejfeldolgozás a máté­szalkai üzem átadásával lényegében megol­dódott, további fejlődést jelent majd a túró­gyártó vonal létesítése. A kisvárdai barom­fikombinátnál a melléktermék-feldolgozó üzem létesítésének kérdése megoldódott. Itt arra kell törekedni, hogy a második, illetve harmadik műszak bevezetésével növeljék a kapacitást. A megye húsiparának kapaciió.sa lényegében megduplázódott a mátészalkai üzem belépésével. A nyíregyházi üzem fej­lesztésére jelenleg nincs mód. Egyetértünk azzal, hogy az ipari alma feldolgozása ne csak a szesziparban történjen. Fejleszteni szükséges a lé. illetve sűrítményfeldolgozóst. — összességében azt mondhatom, a megye élelmiszer-gazdaságának fejlesztésére vonat, kozó célok és feladatok meghatározása jó. Az alapokat tekintve lehetőség van az 1977. évi tervek túlteljesítésére, s ehhez sok sikert kí­vánok — fejezte be nyilatkozatát Hammer József. MÉM-miniszterhelyettes. Seres Ernő Nem elég csak a munka w Uj naplót nyit a Láng brigád A SZÉPEN DÍSZÍTETT, PEDÁNSAN VE­ZETETT NAPLÓBAN LAPOZGATOK: PIROS­SAL IRT CÍMSZAVAK ALATT KÜLÖNFÉLE MUNKAVÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSE, TÁR­SADALMI MUNKÁK, RENDEZVÉNYEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL IGAZOLÁSA. A CÍMSZA­VAK KÖZÖTT A „GAZDASÁGI” ÉS A „TÁR­SADALMI MUNKA” VAN DÖNTÖ TÚLSÚLY­BAN. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kisvárdai gyár­egységének Láng brigádja bő­séggel kiveszi részét ezekből: Tizenöten vannak, a gyár lei­kéért, az energiaellátásért fe­lelősek. Nyolc kazánkezelő van a brigádban, a többiek általános karbantartók. Egy éve kapták meg a szocialista brigád címet — idén a kö­vetkező fokozatot várják. Naplójukban alig-alig ta­lálkozik az ember a „kultu­rális” címszóval. Van néhány: „A brigád tagjainak 80 szá­zaléka beiratkozott olvasója a könyvtárnak.” A másik: „Közös mozilátogatáson vol­tunk. 6 fő. Többet nem is nagyon lelhetünk. Van ezen­kívül több bejegyzés arrój, hogy két brigádtag marxista középiskolát végzett, és hogy a három párttag meg a négy KISZ-tag rendszeresen részt vesz a politikai oktatáson. Csupa nagybetűvel A szocialista brigádmozga­lom hármas jelszavát jól is­merjük: „Szocialista módon dolgozni, élni, tanulni!” Úgy tűnik azonban, távolról sem egyforma súllyal kezelik az üzemekben a három követel­ményt. A legtöbb helyen azt ^tapasztalhatjuk: a „DOL­GOZNI” szó így csupa nagy­betűvel forog közszájon, il­letve kerül szóba az értéke­lések idején. A másik kettő pedig egészen apró betűkkel. Néha szinte már nem is lát­ni... — Hosszú éveken át együtt dolgozott brigádunk sok tag ja, csak 1975-ben alakítottunk szocialista brigádot. Nyolcán voltunk. Azóta többen va gyünk — de a kollektívával bajunk nincs. Tudjuk, mi múlik a munkánkon — min­dent elvégzünk hát, ha plusz fáradsággal is. Emellett tár sadalmi munkánk is van jócs­kán — óvodát patronálunk, eszközöket készítünk nekik, no és persze, az idebenti kommunista műszakokon is részt veszünk mindig. A kazánosok éjszaka olvasnak Tóth Sándor kazánkezelő elgondolkodik a beszámolóját követő kérdésen: hogyan vé­lekedik a harmadik követel­mény teljesítéséről? I van Nyikulnyikovval a csendes, kellemes vá­roskában, Tyernopol- ban találkoztam, ahol a há­ború után telepedett le. Itt nősült meg, itt születtek és nőttek fel gyermekei. Fia el­végezte az orvosi egyetemet és egy falusi kórházban or­vos, lánya zenei tagozatú tíz- osztályos iskolába jár, ő ma­ga a helyi építőipari igazga­tóságon dolgozik. Időnként (rendszerint ün­nepnapokon) Ivan Nyikulnyi- kov felölti katonai egyenru­háját és feltűzi hadi kitünte­téseit. Köztük a Szovjetunió üőse arany csillagát és a Le- nin-rendet, a Vörös Csillag érdemrendet és a Budapest felszabadításáért érdemérmet. Amikor a szovjet csapatok Budapest alá értek, a tüzér- üteg 26 éves parancsnoka már tapasztalt harcos, hiszen a háború 1941 júniusában kez­dődött el a számára. Vissza­vonult, védekezett, részt vett a Moszkváért folyó csatában és Leningrád védelmében, ott volt a kurszki—orlovszki üt­közet sűrűjében, harcolt Harkov. Poltava környékén, átkelt a Dnyeperen, súlyosan megsebesült... Pohárköszöntő Budapestre — Mai napig nem fér a fe­jembe — mondja —, hogyan maradtam életben a rettene­tes tűzfergetegben. Igaz, ab­ban az időben nem is gondol­tunk a halálra, egyetlen tö­rekvés fűtött: csak előre, üs­sük könyörtelenül az ellensé­get és jussunk el Berlinbe. — Emlékszem, hogyan ver­tük ki a németeket a Mar- git-szigetről, a Parlamentből, majd Budáról. Olyan ellenál­lást, amilyent a németek Bu­dapesten fejtettek ki, soha azelőtt nem tapasztaltam. Görcsösen ragaszkodtak min­den talalatnyi földhöz, min­den házhoz, utcához. — Ütegünk figyelőállását a Bécsi út egyik házába tele­pítettük. Amikor a háziasz- szony megpillantott bennün­ket, tiszta orosz nyelven ki­áltott fel: „István! A mieink, oroszok!” A javakorabeli magyar férfi szintén oroszul üdvözölt bennünket. Kide­rült, hogy az első világhábo­rúban esett fogságba, és tíz esztendőt élt Oroszországban, ahol a többi magyar inter­nacionalistával együtt harcolt a fiatal szovjet köztársasá­gért. Ott is nősült. — Február 13-ára virradó éjszaka — folytatta Nyikul- nyikov, — behoztak hozzánk egy német egyenruhás, fiatal magyar nőt, aki elmondta, hogy fontos hírei vannak a szovjet parancsnokság szá­mára. A németek, mint egye­temistát katonai szolgálatté­telre hívták be, és arra kény­szerítették, hogy 5 ezer hit­lerista katonát vezessen ki Budapest térségéből nyugat felé. Az egység most az or­szágút melletti szakadékban várakozik. — Rádióadónk ebben a pil­lanatban felmondta a szol­gálatot, én nem tudtam ösz- szeköttetésbe lépni a pa­rancsnoksággal. Kiküldtem a felderítőket, hogy ellenőriz­zék az értesülést és parancsot adtam az ütegnek, készüljön fel a harcra. — Kilencszer lendültek tá­madásba a németek és üte­günk kilencszer vetette őket vissza. A szakadék szűk kijá­ratát sok ellenséges katona holtteste torlaszolta el. Üte­günk személyi állományából néhány tucat ember maradt csupán életben. Tizenkét óra múlva, amikor már alig volt lőszerünk, a németek kitűzték a fehér zászlót. — Néhány nap múlva had­osztályunk elindult nyugat felé, Bécs irányába. Csak egy év múlva tudtam meg, hogy a budapesti éjszakai harcért megkaptam a Szovjetunió Hőse címet. — Emlékszem a romokban heverő Budapestre, ismerem a mai várost is, jóllehet a háború óta nem jártam ott. De egyetlen sort sem hagyok olvasatlanul, egyetlen tv- adást sem mulasztok el. amely a számomra oly ked­ves városról szól. Alekszandr Gurevips APN—KS — Szerintem a „tanulni” szót nem szabad leszűkítve érteni. És főleg én nem sza­kítanám el az előzőtől, az „élni” szótól... A tanuláson a művelődést értem: olvasást, vitákat, beszélgetéseket, elő­adásokat, mozit, tévét, min­dent. Az élniben pedig ez mind benne van, nem?! Ben­ne vannak a közös program­jaink, a barátságok, meg a névnapok közös megünneplé­se délután a vendéglőben... Benne van szerintem a be­teglátogatás is. Szerveztünk mi közös mozit is — de hogy hozzuk össze az egész brigá­dot, ha a legtöbben bejárók? A kazánosok ráadásul folya­matos műszakba járnak. Hat ember volt! Ez is valami! En­nél sokkal többet mond az például, hogy a kazánosok éjszaka olvasnak. Ügyelet van. ráérnek, ha nincs külö­nösebb probléma. Nem üres szám hát, hogy 80 százalék könyvtári tag... Munkások a várszínpadon A brigád vezetője. Nádra Sándor helyeslőén bólogat. — Viszont azt hadd tegyem hozzá — folytatja társa mon­dandóját — hogy ez mégis kevés! Sok olyan lehetőség van, amit nem használunk ki. Itt van mondjuk a szép vár­színpad... Idén el fogunk men­ni! Meg a városi rendezvé­nyek. A tanács elnöke a múltkor tartott egy tájékoz­tatót, hogy az üzemek ho­gyan vehetnék ki jobban a részüket a város művelődé­si életéből. Kaptunk néhány ötletet mi is. Most kezdünk rájönni, hogy nem elég a jó munka, csak a munka, ami összehozza a brigádot. Különböző teljesítményű, érzelmű, felfogású, beállított­ságú emberek vannak egy­másra utalva — és követnek valamilyen közös célt. Köz­ben formálják, csiszolják egy­mást — a munkát követő vi­tatkozásokban, a sör melletti csöndes beszélgetésekben, a munkatárs házának építése közben, beteglátogatáskor, té­véműsor megvitatásakor. Fel­felbukkan azonban a kétely is bennük: elég ez? És vár­nak. Támogatást, ötleteket, biztatást. Uj, ismeretlen te­rületen lépegetnek — bizony­talanok. Ötletek levélben Idén megszerkesztett ötlet­listát kapnak a VSZM Szo­cialista brigádjai: a városi, üzemi rendezvények éves ter­vét, a KISZ, a szakszervezet programjait, javaslatokat... A Láng brigád maga is kezdeményez* Úgy határoz­tak: levelezni fognak a vál­lalat másik két gyárának ha­sonló munkájú brigádjaival. Tapasztalatokat cserélnek, öt­leteket adnak-vesznek, 1977- ben egyébként új naplót nyit­nak. Remélik, változatosabb címszavakra talál majd ben­ne a lapozgató. Tarnavölgyi György Klubházak a tanyákon A tanyai lakosok is minél többen végezzék el a nyolc osztályt a dolgozók esti iskolájában — ezzel kezdődik Balkány Nagyközségi Tanácsa közművelődési prog­ramjának 1977. évi terve, melyet tavaly év végén fogadtak el a nagyközségi tanács tagjai. Az idei tanévben 28-an járnak a nyolcadik osztályba, ősztől Béketelepen is megszervezik az es­ti iskolát. Az iskolai oktatáshoz kapcsolódik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam megkezdése, amelyre a tavaszi munkáktól kezdve folyamatosan járhatnak a dolgozók. Klubtanácsot alakítottak a nagyközségben, s az újonnan létrehozott tanyai klubot módszertani tanáccsal segítik a klubtanács tagjai. A szórakozáson kívül az ismeretterjesztő programokat is az klubokban szervezik meg. így például lak- berendezési, egészségügyi, pedagógiai előadásokat tartanak á nők klubjában, állategészségügyi, ifjúságpolitikai és esztétikai témák szerepelnek a művelődési "ház és a tanyai klubházak előadásai közt. Fórumot rendeznek község- és szociálpolitikai, társadalombiztosítási és OTP-vel kapcsolatos témákból Aha- pusztán, Cibakpusztán, Görénypusztán, Perkedpusztán, Béke­telepen és a nagyközségi művelődési házban. Az öntevékeny csoportok közül a pávakör feladatául a me­gyei minősítő versenyen való eredményes szereplést tűzték célul. A néptáncegyüttes feladata: a Kállai-kettős fesztiválon egy fokozattal magasabb minősítést szerezni. Az irodalmi színpad részt vesz a falusi színjátszó és irodalmi együttesek találkozóján. A fotószakkör kiállítást rendez augusztusban Munka közben címmel a nagyközségben és a tanyai klubhá­zakban. Tovább bővítik a zongoratanfolyamot, ezenkívül báb­csoportot valamint honismereti szakört indítanak. Jó ivóvíz a peremkerületekbe Külső körvezeték Hyíregyházán A nyíregyházi vízmű kapa­citásának bővítésével párhu­zamosan folytatódik a városi vízhálózat építése és korsze­rűsítése. A jelenleg is folyó legnagyobb munka a vízmű­től az Erdő sor, majd a Kun Béla utca mentén, annak a 600 milliméter átmérőjű ve­zetéknek a lefektetése, amely eljut majd a Keleti lakótele­pig, illetve az épülő 4-es fő közlekedési út mentén, a Debreceni utcáig. A követke­ző lépés a vízmű I. összekö­tése a vízmű II-vei. A víz­mű II-ből egy másik leága­zás lesz majd déli irányban a nagy külső kör gerincveze­ték. Ez eljut majd a Déli ipartelepig. A teljes körveze­tékrendszer lesz az alapja an­nak a tervnek, amely lehető­vé teszi majd a peremkerü­let vízellátási gondjainak megoldását is. Ezek a főleg munkások lakta területek — Borbánya, Ságvári-telep, dé­li és keleti városrész — ugyanis a belvárosi lakókkal szemben hátrányos helyzet­ben vannak. Az ellentmondá­sok felszámolására csak a következő tervidőszakban lett volna reális lehetőség. Az újabb elképzelés szerint azonban — gyorsabb üteme­zéssel — már az ötödik öt­éves terv végén is lehetőség nyílhat Borbánya és Ság­vári-telep behálózására. Er­re a célra külön tizenötmil­lió forintot fordít a városi ta­nács.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents