Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

1977. február 9. KELET-MAGYARORSZÄG 7 o Postabontás Táppénz Páter Endre botpaládi ol­vasónk írja, hogy harmadik gyermeküket várják, s ő Bu­dapesten dolgozik. A család­nak ezekben a napokban na­gyon fontos lenne, ha otthon maradhatna, különösen ha felesége kórházba kerül. Munkahelyén úgy tájékoz­tatták: amíg felesége kór­házban lesz, őt táppénzre veszi a körzeti orvos, mivel a gyerekeket ő fogja gondoz­ni, ápolni. Levélírónkat vi­szont a körzeti orvos más­ként informálta. Olvasónk — és sajnos munkahelye is — félreértett egy olyan rendeletet, amely­nek léte óriási könnyebbsé­get jelent minden kisgyerme­kes szülőnek. Komoly erő­feszítéssel sikerült álla­munknak megoldani egy problémát, s az egyre újabb és újabb igényeket von ma­ga után, és meg kell mon­dani, hogy esetenként túlzott igényeket is. Az 1974. január 1-én élet­be lépett rendelet, amely lehetővé tette, hogy az anya illetve gyermekét egyedül nevelő apa — egyévesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermeke betegsé­ge esetén évi 60 nap, 3-6 éves kor közötti gyermek betegsége miatt évi 30 nap gyermekápolási táppénzt ve­hessen igénybe. (Az egyedül­álló szülő pedig a gyermek hatéves koráig évi 60 nap gyermekápolási táppénzben részesülhet.) A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy egye­dülállónak tekintsék azt a szülőt, akinek házastársa kór­házi ápolásra szorul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anya kórházi keze­lésének idején, ha a gyer­mek megbetegszik, egyedül­állónak kell tekinteni az apát, tehát a gyermek ápo­lására betegállományba ve­hető. A félreértés levélírónknál is e rendelet körül van. Ugyanis a gyermekápolási táppénzre nem az anya be­tegsége, hanem kizárólag az anya kórházi ápolása alatt megbetegedő kisgyerek be­tegsége alapján igényelheti az apa — tehát levélírónkat valóban nem vehette táp­pénzre az orvos, csak tizetett, vagy fizetésnélküli szabad­ságon maradhat otthon. Táppénzre csak akkor ve­hetnék, ha például felesége már kórházba kerülne a gyermekszülést megelőzően, vagy azt követően, s esetleg éppen ebben az időszakban betegedne meg nagyobbik gyermekük. Természetesen jól meg kell gondolni az anyáknak és orvosoknak egyaránt, mi­kor indokolt a táppénz igénybe vétele, hiszen az évenként megszabott táppén­zes napokat úgy kell beosz­tani, hogy év végére is ma­radjon belőle. A gyerekek betegségét soha nem lehet kiszámítani. Soltész Ágnes KÖZVILÁGÍTÁS Illés Sándor Záhony, Sza­muely út 8. szám alatti lakos írja, hogy a MÁV orvosi ren­delőtől a kultúrházig terjedő útszakaszon, körülbelül 15 modern közvilágítási lámpa van, de mit sem érnek, ha közülük mindössze öt-hat vi­lágít. A többinek a búrája törött, és évek óta senki nem törődik velük. KÉMÉNY — Gombot már csak találtam, de kéményseprőt a fa­luban egy éve nem láttam ... (Kiss Ernő rajza) A hatásos fűtésnek feltéte­le a rendszeresen tisztított és karbantartott kémény. Épp ezért fontos lakossági szol­gáltatásnak tekinthető a ké­ményseprés is, amely leg­alábbis a mi községünkben — Tiszavidon — sajnos koránt­sem rendszeres — panaszolja Varga Béla Tiszavid, Kossuth utcai olvasónk. Tavaly mind­össze egyszer járt nálunk a kéményseprő, s már az idén is szükségünk volna rá, mert még bizonyára sokáig kell fű- tenünk, a kályhák viszont egyre inkább füstölnek és ke­vésbé érezzük melegüket. FRISSEBBEN Penészlek-Dózsatanyán lé­vő boltban legtöbbször csak több napos és rossz minősé­gű kenyeret lehet kapni. Az üzlet „gazdája”, az ÁFÉSZ tudomásunk szerint már szó­vá tette ezt, s akkor néhány napig nem volt okunk pa­naszra. Ezzel tehát bizonyí­totta a nyírlugosi sütőüzem, hogy tudnak jó kenyeret is sütni és frissen eljuthat hoz­zánk, természetesen ha ők is így akarják — jegyzi meg le­velében Izsák Győző tanár Penészlek-Dózsatanyáról. PETRÓLEUM Beteg mellett éjszaka a pet­róleumlámpa félhomálya is megfelel, de fénye egyre hal­ványabb, mert fogytán van lámpánkból a petróleum. Immár két hónapja nem ka­punk Csengerben petróleu­mot. Tudom, hogy ma már csak kevesen keresik — s hogy az üzletben kivételes kezelést kíván — de kérem gondoljanak azokra is, akik még ma Is használnak petró­leumlámpát — kéri levelé­ben Papp Róza Csengerből. FIATALOK — IDŐSEK Gyakran tapasztalom — írja Kiss Miklósné nyugdíjas olvasónk — hogy a nagyobb gyerekek és ifjak csak a leg­ritkább esetben adják át he­lyüket az autóbuszon idős, vagy beteg embereknek, ter­hes anyáknak. A napokban szemtanúja voltam, hogy egy idős asszony le akart ülni a megüresedett helyre, de egy ifjonc gyorsan ráhuppant az ülésre, és láthatóan élvezte bravúrját. Jó lenne, ha a szülők és pedagógusok okos szigorral az idős, beteg em­berek és terhes anyák tiszte­letére nevelnék a gyerekeket. SZÉTÁZIK A darált húst általában zsír­papírba csomagolják. Előfor­dul — az előre csomagolt árut kivéve — hogy percek alatt szétázó papírba csoma­golják a fasírtnak, töltelék­nek való húst. Otthon aztán bosszankodhat a háziasz- szony. Végül is néhány deka húst szemétbe dob, és ki tudja, hogy hány papírfecnit süt meg. Mi drágább — kér­dezi levelében Kormos Mik­lósné nyíregyházi lakos — a korszerű csomagolóanyag, avagy a kidobott étel? UDVARIASSÁG Egy hónapig naponta jár­tam kezelésre fájós lábam­mal és derekammal a nyír­egyházi városi rendelőintézet fizikotherápia osztályára. Egy hónap nem nagy idő, de elég ahhoz, hogy az ember megismerje a dolgozók mun­kához és a betegekhez való viszonyát. Az említett osz­tály dolgozóit odaadó, a bete­gekkel együttérző és messze­menőkig udvarias emberek­nek mondhatom. Vidámsá­guk, kedves bíztatásuk a be­tegeknek félgyógyulás. Az osztály dolgozói a helyiség bejáratánál kifüggesztett táb­lán arra kérik a betegeket, hogy a gyógyító munka javí­tása érdekében írják meg a kezelésről véleményüket. Vé­leményem — a fentiek sze­rint — egyértelmű, munká­juk elismerést és köszönetét érdemel — írja levelében Aczél Géza Nyíregyháza, Kiss Ernő utca 18. szám alat­ti olvasónk. BOTORGARANCIA Kálváriánk oka: egy labda­játék, melynek résztvevői a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregysége, a Bú­toripari Garanciális Köz­pont, s a javítás elvégzésére hivatott nyíregyházi szerviz­üzem — hangzik Kádár Gyu­la Mátészalka, Vágóháza ta­nyai lakos levelének záró­mondata. E játék kárvallott­ja viszont én vagyok, mert a konyhaszekrényünket — me­lyet a mátészalkai bútorüz­letben vettünk — hibái miatt nem akarják kicserélni, és nem is javítják meg. Vajon ki fogja végül is eldönteni: mi legyen a kony­haszekrény sorsa? AZ APRÓ IS PÉNZ Kislányomnak az Arany János utcán lévő trafikban megtetszett egy hatvan forin­tos játék. Gyűjtögette rá a pénzét, melyek között jócs­kán akadt egy-két forintos, de tíz-húsz filléres is. Ami­kor ezekből összegyűlt hat­van forintja, elment, hogy megvegye a játékot, de sírva, letörve jött haza. A trafikos nem fogadta el a pénzét, mondván: sok az aprópénze, nem hajlandó számolgatni. Ugyanezt a kijelentést tette, amikor a tizenhét éves lá­nyomat küldtem el, s a cím­letek között már egy ötven- forintos is volt. Nem a gyer­meket ért csalódás miatt te­szem az esetet szóvá, hanem mert jó lenne tisztázni, hogy az aprópénz is egyenértékű a papírpénzzel — írja Károlyi Vendel Nyíregyháza, Szarvas utca 58. szám alatti olvasónk. ORSÓZÓ Majdnem négyezer forintba került az NDK-gyártmányú táskavarrógéDem. melynek most kitágult az orsózó gu­mija. Hiába keresem, érdek­lődöm az új után. nincs, és nem is tudják mikor lesz, mindössze ennyit tudtam meg róla. így viszont hiába varr gyorsan a gép, ha köz­ben kézzel kell a cérnát or­sóznom — panaszolja Sziklai József né mátészalkai olva­sónk. Szerkesztő üzenetek Rózsa Jánosné tiszavasvári, ifj. Balogh István tuzséri, Adamik Sándorné nyíregyhá­zi és Fazekas György ópályi olvasóinknak levélben vála­szoltunk. Ormay László nyíregyházi, Orbán Józsefné zsurki, Li- sovszki Imre nyírbogdányi, Virág Árpádné kisvárdai, özv. Bacskó Józsefné, Gercsánszki András berkeszi, Zsoldos Miklós papi, Kincs Józsefné császlói, Káté Zoltán deme- cseri, Kovács Lajosné nyír­egyházi, Szurcsik Istvánná újdombrádi, Szarka István tiszavasvári, Páter Endre bot­paládi, Kasu Jenőné porcsal- mai, Jakab Sándor rohodi, Fekete András besztereci, Vass Ferencné kemecsei, özv. Karámos Lászlóné aranyos- Äpäti, Práda Zoltán máté­szalkai, Labanc Árpád győr- teleki, Együd János tiszatele- ki, Kereszti Lajos méhteleki, Király Béla mezőladányi, Ványi Zsigmond rápoRi, Sol­tész Albert tunyogmatolcsi, Zeif Miklósné nyíregyházi és Földi János berkeszi lakosok ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Návay Tivadarné nyírbáto­ri és Barna József nyíregyhá­zi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Kónya Sándorné gávaven- csellői olvasónknak a raka- mazi takarékszövetkezet visz- szafizette a reklamált bizto­sítási összeget, mert azt ko­rábban tévesen számolták fel. Varga József győrteleki la­kos ügyében az Országos Or­vosszakértői Intézet főigazga­tósága fog dönteni, a felül­vizsgálat időpontjáról olva­sónkat később értesítik. Kanyó Tiborné porcsalmai olvasónk az állami gondozott gyermekek után is jogosult családi pótlékra, melyet 1976. október hótól elismert a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság családi pótlék osztálya. Micskei Antal porcsalmai- lakos által vásárolt mezőgaz­dasági gépet a KPM Autófel­ügyeletnél műszaki vizsgára be kell jelentenie. A vizsga után a gépet azonosítási számmal látják el, s azt se­gédmotor-vezetői igazolvány­nyal vezetheti, de pótkocsit nem vontathat vele. Az illetékes válaszol közvilágítás A Kelet-Magyarország ja­nuár 5-i számában Szegedi Sándor levélíró szóvá tette, hogy Nyírbátorban a Petőfi tér közvilágítása rossz. Kö­zöljük, hogy az 1977. évi fel­adataink között szerepel a József Attila út és a Petőfi tér közvilágításának kor­szerűsítése, melynek kivite­lezésére előreláthatólag jú­niusig sor kerül. Addig is a TITÁSZ a szükséges karban­tartásokat elvégzi, így pótol­ta a cikkben szóvá tett hi­ányzó lámpaernyőt is. Nyírbátori Városi Tanács V. B. műszaki osztálya HOVÁ LETTEK „Hová lettek” címmel kö­zölték Kiss Gézáné mátészal­kai lakos panaszát, misze­rint: kabátjáról tjsztítás al­kalmával eltűntek a gom­bok. A levélírót értesítettük, hogy kárigényét jelentse be vállalatunkhoz, és azt meg­térítjük. Megjegyezzük azon­ban, hogy van olyan vállala­ti rendelkezés, amely szerint gombokért, csatokért felelős­séget nem vállalunk. Ezt az üzletvezetők az ügyfelekkel közölni szokták, sőt a felvé­teli helyiségeinkben jól látható helyen ki is írják. Nyírségi Patyolat Vállalat CSATLAKOZÁS A „Csatlakozás” címmel megjelent olvasói észrevétel­hez Jánd község lakói nevé­ben egyik levélíró közölte, hogy az öt órakor induló au­tóbusz nincs összhangban a MÁV menetrendjéval. Jánd községből öt órára érkezik Vásárosnaményba az autó­busz, s a vonatok például Nyíregyházára 5,.35-korv Zá­honyba 5,50-kor és Mátészal­kára pedig 5,52 órakor indul­nak. Így 35-50 perc áll az utasok rendelkezésére, hogy menetjegyeiket megváltsák, és felszálljanak a vonatra. A javasolt menetrendi módosí­tás tehát nem indokolt. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza 0 haszonélvezet ellenértékéről Mit lehet kérni a haszonélvezeteknél, hogy ha azt el­adom — kérdezi Hódos János olvasónk a hozzánk inté­zett levelében és ebben közli, hogy haszonélvezeti joga van egy házas beltelki ingatlanon, amit az ingatlan tu­lajdonosai el akarnak adni és azt kérik tőle, hogy ő is adja el a haszonélvezeti jogát. További kérdése az, hogy a tulajdonosok eladhatják-e az ingatlant, ha ő a haszonél­vezeti jogát nem hajlandó eladni. Először a második kér­désre válaszolunk és egyértelműen azt tudjuk közölni, hogy a tulajdonosok minden további nélkül eladhatják az ingatlant akkor is, ha olvasónk a haszonélvezeti jog­ról nem mond le, de a tulajdonosváltozás nem érinti az olvasónk haszonélvezeti jogát ebben az esetben, függet­lenül attól, hogy ki lesz az ingatlan tulajdonosa, az in­gatlant ő jogosult használni. Lényegesen komplikáltabb kérdés az első, hogy mi, vagyis milyen összeg képezheti a haszonélvezet ellenér­tékét. Már elöljáróban megmondjuk, hogy erre összegsze­rűen válaszolni nem lehet. Az azonban biztos, hogy a ha­szonélvezet értéket képvisel, így annak ellenértéke is van, de az ellenérlék meghatározásának számos feltétele lehet, de kimerítően felsorolni az összes értékelhető szem­pontokat egyszerűen lehetetlen. Mindig és minden eset­ben a konkrét ügyet kell elbírálni és az érték megálla­pításának egyaránt lehet szubjektív és objektív tényező­je. A felek alapvetően bármilyen összegben megegyezhet­nek, ennek akadálya nincs, vita esetén bírósághoz lehet fordulni és ez esetben a bíróság állapítja meg a haszon- élvezeti jog ellenértékét. Erre leggyakrabban a kisajátí­tások esetén kerül sor, ugyanis kisajátítás alkalmával a haszonélvezeti jog további gyakorlása az esetek túlnyomó többségében kizárt, hiszen az ingatlant lebontják, beépí­tik stb. és csak abban az esetben lehet szó a haszonélvezet további gyakorlásáról, ha a kisajátító csereingatlant ad a kártalanítás fejében, erre bejegyzik a haszonélvezeti jogot, és a haszonélvező tovább gyakorolja a haszon élvezetét. A haszonélvezet ellenértékének megállapításánál je­lentősége van annak, hogy a haszonélvezeti jog milyen jellegű ihgatlant terhel, csupán egy lakóházat, lakóházat és más építményt is, ami esetleg bérlet útján hasznosítható, kertes ingatlanról van szó, amikor a lakóházhoz nagy kert is tartozik, az puszta szántó, vagy esetleg gyümölcsös, sző­lő, ahol árutermelést folytat a haszonélvező, vagy pedig csak a sajat szükségletét termeli meg, jelentős az is, hogy a haszonélvező milyen módon gyakorolja a haszonélvezeti jogát, saját maga lakik az ingatlanban és használja az egész területet, vagy bérlet útján hasznosítja, ha igen, akkor mennyi bért kap. Az értékmegállapításnak fontos tényezője még, hogy milyen életkorú a haszonélvező és általában milyenek a személyi körülményei. Vizsgálni kell továbbá a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását is, tehát azt, hogy mennyivel csökken az ingatlan forgalmi értéke, a haszonélvezeti jog következtében, illetve mennyivel emelkedik, ha a haszon- élvezeti jogról lemondanak. A fent felsorolt néhány szempont is mutatja, hogy mennyire komplikált ennek meghatározása, s a gyakor­lati élet azt mutatja, hogy legcélszerűbben és legponto­sabban maguk a haszonélvezők tudják az ellenértéket meghatározni, mert ösztönösen figyelembe vették, hogy haszonélvezeti joguk milyen mértékben biztosítja megél­hetésüket és ennek figyelembe vételével szabják meg az ellenértéket, mert arra vannak tekintettel, hogy ez a jö­vedelem részükre a jövőben is biztosított legyen. Dr. Juhász Barnabás olvasóink leveleiből

Next

/
Thumbnails
Contents