Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-09 / 33. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 9. vásáriói kalauz (2.) A fogyaszthatóság határideje ■ I / ■■■■■» #r r #, r Ház, udulo építésé Tudnivalók a telekigénylés r ■ ■■ w ifi uj rendjéről A RÁDIÓ MELLETT Szavatosság, jótállás, fo­gyaszthatóság határideje — ezek a fogalmak sok ponton érintkeznek, de tartalmuk el­térő. A kereskedelem kétféle fe­lelősséggel tartozik az eladott áru minőségéért: általában szavatossággal, de a termé­kek egy csoportja — elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kek — esetében jótállással. A szavatosság a termék át­adáskori állapotáért vállalt felelősség, vagyis azért felel az eladó, hogy a terméknek, amikor átvesszük, sem nyílt, sem rejtett hibája nincs. A jótállás viszont azt je­lenti, hogy az eladó garan­tálja: a termék a jótállás (más szóval: garancia) ide­jén — ami általában egy év — hibátlanul fog működni. A szavatosság és a jótállás nyújtotta lehetőségekre a későbbiekben még visszaté­rünk, most vizsgáljuk meg közelebbről a harmadik fo­galmat, a fogyaszthatóság határidejét. Ezt a gyorsan romló élelmiszereken kell feltüntetni, méghozzá a nap­tári hónap és nap számszerű megjelölésével, olvasható, sőt szembetűnő módon. Ennek a határidőnek a letelte után az élelmiszert a forgalomból ki kell vonni, tilos árusítani. Mivel a fogyaszthatósági idő világos feltüntetésének — technikai okokból — az élelmiszeripar még nem min­dig tud eleget tenni, jó, ha ismerjük ezeket a határidő­ket. Plusz tíz fok alatti hőmér­sékleten történő tárolás ese­tén egy napig fogyasztható a Negyvennégy új könyv ke­rült a szabolcs-szatmári bol­tokba, pavilonokba a mező- gazdasági könyvhónap kere­tében. A képekkel, rajzoitkal és grafikonokkal illusztrált könyvek közérthetők, olvas­mányosak, így nem csak in­formációkat közölnek, de szórakoztatnak és kitöltik a szabad időt, a hosszú téli es­téket. Jókor érkezett a rekord mennyiségű könyv, e köny­vek segíthetik a mezőgazda­ság előtt álló feladatok meg­valósítását. A tavaszi mun­kák előtt a kiadványok út­baigazítást adnak a szakem­bereknek, új ismereteket nyújtanak a kiskerttulajdo­nosoknak és a kisállatte­nyésztőknek. A rövid szemlében szól­junk előbb a Gyökérzöldsi- gek termelése című könyvről, amely a zöldségprogram megvalósítását is hivatott elő­segíteni. Az írás 9 féle gyö­kérzöldséggel foglalkozik a teljességre törekedve, a leg­újabb kutatási eredmé­nyek és a gyakorlati ta­pasztalatok alapján. Rész. letes leírás található a talaj- előkészítésről, a gondozásról és a szakszerű tárolásról. Üzemi és kistermelők egy­aránt hasznosíthatják e kézi­könyvet. (A könyvet a Ker­tészeti Kutató Intézet tudo­mányos munkatársa írta.) Egy másik könyv megyénk fő termékével, az almával foglalkozik. Címe: Az alma­termesztés technológiai mo­delljei. A szerző negyven ol­dalra sűrítette az almater­mesztés legfontosabb tudni­valóit. A kiadvány az adott körülmények között legked­vezőbb telepítési, technológiai és jövedelmezőségi megoldá­sok kiválasztásához nyújt hasznos segítséget. A dohány nagyüzemi ter­mesztése — ez a címe egy vaskos könyvnek, amely sza­batos útbaigazítást ad a ha­gyományos és az új fajták többi között a tej, a tejszín, a levescsont, 2 napig a hús, a hurka, a tejföl, a tehéntú­ró, a krémsajt, 3 napig a fel­vágott, a főtt füstölt hús, a joghurt, a kefir, a juhtúró, a körözött, 5-6 napig a vaj. A nem gyorsan romló, hu­zamosabb ideig tárolható élelmiszerek csomagolásán nem a fogyaszthatóság határ­idejét kell feltüntetni, hanem azt az időt, ameddig az élel­miszer eredeti minőségét megőrzi. Ennek eltelte után az élelmiszer csökkent minő­ségűnek minősül; csak csök­kentett áron szabad forga­lomba hozni. Tilos forgalomba hozni csökkent minőségű tejet, tej­terméket, kenyeret, péksüte­ményt, cukrászsüteményt, gyermektápszert, gyermek- konzervet! A kozmetikai, a háztartás­vegyipari áruk egy részét csak a gyártási idő feltünte­tésével szabad forgalomba hozni. Ezt az időt gyakran nem az egyedi, hanem a gyűjtőcsomagoláson tüntetik fel, a vásárló tehát nem ok­vetlenül látja, de kérdésére az eladó felvilágosítással szolgál. A különféle vegyi­árukat a gyártástól számított 3-24 hónapig szabad forgal­mazni, ezután legfeljebb csökkentett áron árusíthat­ják. Ezek a határidők — ha nem is tudjuk valamennyit el­lenőrizni — magyarázatot nyújtanak arra, miért ren­deznek időnként árengedmé­nyes kiárusítást például kon- zervekből, testápolószerekből. termesztéséhez: Az előfeldol- gozáshoz, a szárításhoz is ta­nácsokat ad a könyv, s ábrák segítségével szól a gépesítés­ről, a kemizálás új lehetősé­geiről és az ésszerű munka­erő-gazdálkodásról. Az Idejé­ben szólunk című könyv fő­leg a kiskert- és telektulajdo­nosoknak nyújt segítséget. A mű alcíme: „Mikor metsz­szünk, ültessünk, trágyáz­zunk, vessünk, öntözzünk, oltsunk, kapáljunk, ritkít­sunk, szüreteljünk?” Az al­címből is kitűnik, hogy a könyv a munkák idejének pontos megválasztását írja le. Akár később, akár korábban látunk munkához, a fárado­zás nem jár eredménnyel, sőt néha egyenesen káros. Még tart a gépek téli mű­szaki előkészítése, karbantar­tása. Segítséget nyújthat a munkához a következő című A külterületi földekből, va­lamint a kisajátított és meg­vásárolt területekből kialakí­tott állami telkeket a jövő­ben csakis meghatározott idő­re — tartós használatba — adja az állam. Családi házat, társas lakóházat vagy hétvé­gi üdülőt, nyaralót építeni szándékozó olvasóink tájé­koztatására az alábbiakban foglaljuk össze a telekigény­léssel kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat. Ki igényelhet telket, s mennyi ideig használhat­ja? A lakóházhoz 70, üdülőhöz, hétvégi házhoz 50 évre lehet telket használatba venni. Az igénylések ügyében a taná­csok vagy az ezzel megbízott szakigazgatási szervek dönte­nek. A használatba vételi jog odaítélésében a dolgozók szövetkezeti társulásai előnyt élveznek a magánkérelme­zőkkel szemben. E jog elide­geníthetetlen, s megszerzése, valamint öröklése illeték- mentes. Használóként csak olyan igénylők válaszhatók ki, akik nem esnek tulajdon- szerzési korlátozás alá (vagy­is még nincs öröklakásuk, il­letve üdülőjük, vagy ilyen célra szerzett beépítetlen telkük). Mibe kerül a használat­ba vétel? A kiutalt telek átvételekor egyszeri használatba vételi dijat kell fizetni. Ennek ösz- szegét a forgalmi érték fi­gyelembe vételével állapítják könyv: Mezőgazdasági gépjár­mű. és traktorszerelők köny­ve. Az állattenyésztéssel is szá­mos könyv foglalkozik. El­sők közt ajánljuk a Borjú születik című kiadványt, amely részletesen leírja az ellető teendőit és ismerteti az előforduló betegségeket. Az Állattenyésztés című könyv első kötete általános tudniva­lókat és takarmányozási ta­nácsokat közöl. A második kötet a szarvasmarha, a juh és a ló tenyésztésével foglal­kozik, míg a harmadik kötet a sertéstenyésztéshez ad ta­nácsokat. Jó tudni: a könyv kötetenként is megvásárolha­tó. Az elárusítók egyébként mindenütt készséggel adnak felvilágosítást a mezőgazda- sági ismeretek 44 forrásához. meg, de nem lehet kevesebb, mint a kisajátítási terület előkészítési és egyéb költsé­gek együttvéve. Ki milyen kedvezmény­ben részesülhet? A sokgyermekes családok, munkások és fiatal házasok a használatba vételi díj felé­re háromévi kamatmentes részletfizetési kedvezményt kaphatnak a tanácstól, vagy a fizetendő összeg 70 száza­lékáig kölcsönt igényelhetnek az OTP-től (ez utóbbit 6-8 év alatt évi 6 százalékos ka­mattal kell visszafizetni). Az üdülőtelkek használatba vé­teli díja 20 százalékkal is mérsékelhető, ha szövetkezet vásárolja meg. Nyaraló- és üdülőtelkeknél egyébként csak társas üdülőközösség, vagy üdülőépítő szövetkezet tagjainak nyújtható részlet- fizetési kedvezmény vagy kölcsön. Mennyi hozzájárulást kell fizetni a közművesíté­sért? Lakótelek villanyvezeté­kéért 2300, vízvezetékéért 5300, szilárd burkolatú jár­dáért 2300, pormentes köz­útért 4500, szennyvízcsator­náért 8000, gázvezetékért 3000 forintig terjedő hozzájá­rulást kell fizetni. Üdülőte­lek villanyvezetékéért, víz­vezetékéért és szilárd burko­latú járdáért a költségek 60 százalékával; útépítéshez 4500, szennyvízcsatorna lé­tesítéséért 9000, gázvezeték­hez pedig 3000 forinttal kell hozzájárulni. A hozzájárulás mértékét valamennyi közmű után egy összegben is meg lehet állapítani. Ez lakótel­kenként legfeljebb 15 000, la­kásonként 11 500, társashá­zaknál, öröklakásonként 7500 forint lehet. Beépítési határidők? A kiutalt telket három éven belül be kell építeni. Rövidebb — két év — a ha­táridő a legfeljebb négy egységből álló nyaralók ese­tén. Ha a telek használója az előírt határidőn belül nem tudja megkezdeni az építést — s ha indoka megfelelő —, legfeljebb még két év hala­dékot kaphat, utána már el­veszti a telekre szerzett jo­gát. A Minisztertanács határo­zata értelmében a jövőben az állam a népgazdaság teher­bíró képességétől függően fo­kozatosan arra törekszik, hogy az állampolgárok épí­tési tilalom alatt lévő telkeit megvásárolja és kisajátítsa. Ezeken állami létesítmények építhetők, vagy tartós hasz­nálatra igénylőknek adhatók. „A virágnak nap kell, ide meg csak reggel süt egy darabig...”, mondta egy­szerre a két, szinte mesebeli manó Vámos Miklós Miku­lásvirág című kishang játé­kában. Az idézet mondani­valója jelképes: miért for-; dúlhat elő, hogy csak reggel, az élet hajmalán-delén ra­gyogja be a családi szeretet napja az emberi életet, s öregkorra csak a magány, a kirekesztettség és a feles­legesség szörnyű érzése ma­radjon az öregek számára? A lírai példázat groteszksé- gében is megható, lelkiis- meretvizsgálatra késztető volt —, s nemcsak a darab­beli fiatal házaspár számá­ra. Egy világból kiszakadt és szeretetre vágyó öreg házaspár („két manó a me­séskönyvből”) tévedésből rég nem látott menyüknek vélte az eltartási apróhirde­tésükre jelentkező fiatalasz- szonyt, aki bepillantva a nagyon öregek memóriaza­varos, veszekedős, maguk- rahagyott életébe, rádöbben a saját mulasztásaira a hoz­zátartozóival szemben, az esetet elbeszélve rádöbben­ti ezekre férjét is. Az idősíkokat módjával és követhetően váltogató brilliáns hangjáték egyszer­re volt a legmaibban mo­dern és a nemzedéki prob­lémát illetően emelkedetten időtlen. Kár, hogy a szük­ségképpen korlátozottabb hallgatottságú 3. műsorban kapott helyet csupán. A dra­maturgiai munka Magos Györgyöt, az egységes tó­nust teremtő rendezés Valló Györgyöt dicséri. Kállai Ferenc (Apó), Temesy Hédi (Anyó), Kern András (Fiú), Kútvölgyi Erzsébet (Lány) kiváló szerepformálása kö­zül igazságtalanságnak hat bárkiét a többi fölé emel­Ismét egy erőteljes, jó té­véjáték: A cárné összeeskü­vése, melyet Alekszej Tolsz­toj drámája nyomán, Bene­dek Árpád fordításának fel- használásával készített Mál­nai/ Levente rendező és Lit- ványi Károly dramaturg. Bár a cím Alekszandra cár- nét, II. Miklósnak, az utolsó orosz cárnak a feleségét aposztrofálja, a mű közép­pontjában mégis Raszpu- tyin, a cári uralom utolsó tíz évének legbefolyásosabb, az utolsó időkben pedig leg­hatalmasabb embere, ez a ravasz, magát az isten -kül­döttének hirdető szibériai paraszt áll. Ez indokolt is, mert az egész Raszputyin- ügy nagyon jól tükrözi a pusztulás felé tartó cári rendszer helyzetét, az akko­ri oroszországi viszonyokat. Sok mindent megmutat ez a Tolsztoj-mű abból, aminek Raszputyin nem oka, (mint akkoriban és még utána is a rendszer hívei közül so­kan vélték, hirdették), ha­nem csupán nagyon is jel­lemző tünete volt. A tévéjáték hangsúlyoz­za Raszputyin sokarcúsá- gát, piszkos praktikáit, be­folyását környezetére, min­denekelőtt a hatalomvágyó, a trónt féltő, ravaszan erő­szakos cárnéra, s ezen át a határozatlan, együgyű cár­ra. Az eléggé világos a da­rabban, hogy a volt sztran- nyik (zarándok), aki a bűn által való megtisztulás esz­méjét hirdette, most sem valamiféle nemes eszmék diadaláért, hanem saját hasznáért ügyeskedik; az is érthető, hogy az arisztokra­ták miért gyilkolták meg őt. Azonban annak oka nem található a tévéjátékban, ni, a Kállai Ferencével azonban mégis ezt kell ten­nünk. Belterjes irodalmi témájú volt ugyan a Mózes hatodik könyve, Moldova György szatirikus hangjátékának rádiószínházi bemutatója, de a kitűnő, népszerű író görbe tükrében persze tár­sadalmilag általánosabb je­lenségeket is be tudott mu­tatni a könyvkiadási, lekto- ráltatási viszontagságok ürügyén. A biblikus fikció (Mózesnek az Ür által való leküldése a bűnös városba, hogy hirdesse az igét és a tízparancsolatot), realista ütköztetése az erre „vak” bürokratikus valósággal bő­ven buzogtatta a humor­forrást. S közben — élve­zettel — végighadakoztuk Lévi Mózes (Sinkovits Imre megfelelően szatirikus ala­kításában) küzdelmét a bü­rokráciával, a cinikus anya­giassággal az átdolgozási ja­vaslatok során ( ..... a te­hetségnek ihlet kell, a zse­ninek előleg ...”), majd de­rültünk azon, hogy a szóbeli igehirdetés után a fiatal al­kotók klubjának író-olvasó találkozóin való részvétellel hogyan torkollott a próféta útja Mózes Áron pop­énekesi pályájába, s a tévé reklámosztályára... S a slusszpoén a méltó bünte­tés, amit az Ür Mózesre ki­szabott: „Maradj te író Bu­dapesten ...” A szatírában torzzá felnagyított mózesi viszontagságok a nevetőiz­mainkon kívül a gondolat­gócainkat is bízvást inge­relhették. A Rádiószín­ház adásának szerkesztő­ségét (dramaturg Kopányi György, rendezte Varga Géza) a mai alkotások fris­siben történő adaptálásáért külön elismerés illeti. Merkovszky Pál hogy ez a tanulatlan „pró­féta mivel nyerte el a cá­ri pár, elsősorban a cárné korlátlan, határtalan bizal­mát. Lehetséges, hogy az eredeti drámában — amely magyar nyelven nem jelent meg — sincs kifejtve. A magyar közönségnek készült tévéjátékban mindenesetre jó lett volna vagy képek­ben elmondani, vagy hang­súlyosan utalni rá legalább egy rövid párbeszédben, mert Raszputyin korlátlan hatalmát a cári páron és azok határtalan bizalmát iránta — nem indokolja az uralkodó pár babonás val­lásossága. Sokkal inkább az, hogy a család egyetlen fiú­gyermekét, az uralmat maj­dan átveendő trónörököst, akinek betegségét az orvo­sok nem tudták gyógyítani, Raszputyin segítségével (melynek lényegére csak korunkban talált magyará­zatot a tudomány) „csodás módon” többször is sikerült a haláltól megmenteni, álla­potán javítani. Raszputyin befolyása megindoklásának hiánya zavaróan hat a né­zőre, ha gondolkodni kezd a látottakon. Igaz ugyan, hogy közben nem igen veszi észre ezt a hiányt, annyira magával sodorja Almási Éva, Ruttkai Éva, Mensá- ros László, Tomanek Nán­dor jellemeket teremtő já­téka. De egy mű akkor kezd igazán dolgozni a né­zőben, ha már elzárta a té­vét, vagy hazafelé tart a színházból, sőt még később, sokszor napok múlva is. S ilyenkor a hézagok előtűn­nek, nem egy esetben ront­hatnak is a darab hitelén. Seregi István N. L. r T J j szolgáltatással gyarapodott a közélet az Egyesült Államokban. Az autós mo­zik mellett, ahol mint ismeretes, a kocsiból nézhető végig a film, a bankok után, ahol a kiszolgálás a gépkocsi letekert ablakán át bonyolódik, Lousiana államban egy élelmes vállalkozó létrehozta a kisekellszállni-haiot- tasházat. Mármint a látogatók számára. A ravatalt üvegfal mögé helyezte. A ro­konok, ismerősök — akik a temetés előtti napokban, szokás szerint eljönnek részvétü­ket nyilvánítani — ki sem szállnak a ko­csiból. Odahajthatnak az üvegablak mellé, megtekintik az elhunytat, a kocsiból kiha­jolnak és a karnyújtásnyira elhelyezett rész­vétkönyvbe beírják nevüket, jelezvén, hogy itt voltak és együttéreztek. Majd elhajtanak. Az egész nem tart tovább egy percnél. Az új vállalat tulajdonosa, az ötlet atyja a sajtó képviselőinek elmondta, hogy azok­nak a dolgozóknak akart kedvezni, akiknek nincs idejük sötét ruhát húzni, odamenni a családtagokhoz, beszélni velük, viszont ki akarják fejezni részvétüket. A feltaláló, a korlátlan lehetőségek útját mutatta meg, hisz miért ne lehetne tovább­fejleszteni ezt a mozgalmat? Addig, hogy ne kelljen egyáltalán kiszállni! Az autóülések legyenek kényelmes ágyakká átalakíthatok; bizonyos dolgok elvégzéséhez építsenek be olyan felszerelést, mint amilyenek űrhajók­ban működnek; a munkahelyeket is úgy ké­pezzék ki, hogy a dolgozó csak odahajt író­asztala, illetve a munkapadja mellé; azok­ban a bankokban, ahol kisekellszállni-ala- pon szolgálják ki a vendéget, a tisztviselők is autón közelítsenek az ügyfélhez, az áru­házakban úgyszintén. Mindössze néhány apróság vár még meg­oldásra. Hogyan találkozzék férj és feleség, ha az asszony is kisekellszállni-módon jár egy másik kocsiban? Mi legyen a gyerekek­kel? Milyen legyen a kisekellszállni-baba- kocsi? Egy szó mint száz, akad. még tenni­való, van még tér a feltalálók számára. Mindezek azonban részletkérdések, előbb- utóbb megoldódnak és nyitva az út a szép, új kisekellszállni-világhoz. T. I. Mezőgazdasági könyvhónap Hasznos ismeretek 44 forrása A KÉPERNYŐ ELŐTT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents