Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
1977. február 6. KELET-MAGYARORSZAG 3 Á KLASSZIKUSOK IDŐSZERŰSÉGE M indinkább gyarapszik hazánkban azoknak a tábora, akik magas szinten sajátították el a marxizmus— leninizmust, elmélyülten tanulmányozták és tanulmányozzák tudományos elméletünket. Gyakorta forgatják azokat a könyveket, folyóiratokat, amelyek marxista módon törekednek társadalmi életünk vagy a nagyvilág újonnan észlelhető folyamatainak elemzésére. Ám eközben — sokféle tapasztalat tanúsítja ezt — mintha háttérbe szorult volna a marxizmus klasszikusainak, Marx, Engels, Lenin műveinek tanulmányozása. Mi tagadás, nem kevés olyan embert találhatunk, aki esztendőkön át tanulta a marxizmus—leninizmus tudományát, az elmélet „névadóinak" műveiből azonban legfeljebb néhány szemelvényt olvasott el, ha ugyan annak nevezhető sietős átlapozá- suka kötelezőként megjelölt irodalom olvasókönyvében. Persze egy elmélet alapjait, alapvető tételeit meg lehet ismerni „másodkézből” is. Sőt voltaképpen csakis úgy lehet megkezdeni tanulmányozását: aligha lehetne bárkinek is ajánlani, hogy a marxista politikai gazdaságtan megismerését mindjárt „A tőke” olvasásával kezdje. Más dolog azonban az indulás, s megint más, hogy milyen úton haladunk tovább és meddig jutunk. S aki tanulmányai során végig nem jut el a tuományos szocializmus legalapvetőbb műveiig, az olyan elméleti bázistól fosztja meg önmagát, mely nélkül annak továbbfejlesztését, a mai kérdésekre adott marxista válaszokat sem értheti meg igazán. Nem véletlen, hogy a társadalom átalakításán fáradozók körében világszerte fokozódik az érdeklődés a marxista klasz- szikusok művei iránt, hogy bennük keresik az útmutatást, az iránytűt ahhoz, merre induljanak a mai problémák megoldásának útján. Alig néhány éve még, hogy nyugaton mindenfelé a marxizmus reneszánszáról kezdtek beszélni, s a társadalmi folyamatokban kiigazodni akarók Marx — nem sokkal korábban még elavultnak, a XX. század embere számára érdektelennek kikiáltott — műveiben lapozgattak válaszért problémáikra. A szocialista utat kereső, azt választó fejlődő országokban pedig több helyen szinte kézikönyvként használják Lenin írásait saját gondjaik megoldásához. Számukra nem kevésbé tanulságos ezeknek a műveknek az olvasása, újraolva- sása, tanulmányozása. Olyan időtálló alkotások ezek, amelyek tudományos elemzését adják annak a történelmi korszaknak, amelyben ma is élünk: a kapitalizmus hanyatlása, a szocializmus megjelenése és győzelme korszakának. A marxizmus klasz- szikusainak alapvető műveire, ezek megállapításaira épül elméletünk egész rendszere. Igaz: éppen ezért ezek a megállapítások, e művek summázata a tankönyvekben, a népszerűsítő irodalomban is megtalálható. Am egészen más dolog csupán a végeredményt, a végkövetkeztetést kézhez kapni, mint nyomon követni a folyamatot, mely ahhoz elvezet, szinte együtt járva végig az utat, együtt gondolkodva az alkotóval. Csakis ez utóbbi ismertethet meg igazán a marxi—lenini módszerrel, mely számunkra is nélkülözhetetlen a mai valóság megismeréséhez és a cselekvés helyes módjainak megleléséhez. A klasszikusok elmélyültebb tanulmányozásának hangsúlyozása épp ezért a legkevésbé sem jelent egyet valamiféle dog- matizmussal, az önálló gondolkodásról való lemondással. Igaz, akadt idő történelmünkben, amikor ezt a tanulmányozást némelyek úgy fogták fel, mint egyes tételek mechanikus megtanulását, szó szerinti ismételgetését, s idézetekkel kívánták helyettesíteni a konkrét valóság konkrét elemzését. Ez a gyakorlat azonban éppen a marxizmus klasszikusainak módszerétől állt a legtávolabb. Marx, Engels, Lenin szellemében, gyakorlatukhoz híven a mi pártunk a klasszikusok alkotó szellemű tanulmányozását hangsúlyozza és tartja szükségesnek. Olyanfajta tanulmányozásukat, melynek során mindig figyelembe vesszük, hogy megállapításaik hol, mikor, milyen körülmények között születtek, milyen helyzetre vonatkoztak. Hiszen — mint éppen Engels figyelmeztetett rá — megváltozott körülmények között a korábban igaz megállapítás ismét tévedéssé is változhat. Csak a gondos elemzés döntheti el, hogy új viszonyok között egy-egv régebbi tétel fenntartható-e változtatás nélkül, illetve milyen módosítása, továbbfejlesztése válik szükségessé. Épp ebből kiindulva szögezi le a párt Központi Bizottságának a pártpropagandával foglalkozó határozata, hogy a klasszikusok munkáinak feldolgozásával együtt behatóan szükséges foglalkozni a szocialista építés gyakorlatával, tapasztalataival. / E tapasztalatok feldolgozásához is a marxista klasszikusoktól kaphatjuk a legtöbb segítséget. Az ő életművük ismeretében alakíthatjuk ki a gyakorlat általánosításának azokat az eljárásait, módjait, melyek segítségével érvényes és tartalmas következtetésekre juthatunk. Ezeknek a következtetéseknek a kimunkálása ma nem néhány személy monopóliuma: ehhez a maga területén az egész párttagság, minden marxista képzettségű ember hozzájárulhat. De igazán érdemi részese csak akkor lehet e tevékenységnek, ha birtokában van az ehhez szükséges alapnak és eszközöknek, a marxizmus klasszikus elméleti örökségének. Gyenes László 210 millió lakásépítésre fiataloknak A Nehézipari Minisztériumban szombaton rendezték meg az ágazat ifjúsági parlamentjét. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter tájékoztatta a fiatalokat a tárca ifjúságpolitikai munkájáról és az ipar 1977. évi terveiről. Elmondotta, hogy a vállalatok az elmúlt két évben túlteljesítették tervfeladataikat, az ipar átlagát meghaladó ütemben növelték a termelést és exportot. A nehéziparban dolgozó mintegy 100 ezer fiatal munkájával eredményesen járult hozzá a feladatok teljesítéséhez, kezdeményezője volt a gyors társadalmi és technikai fejlődésnek. Elemezte az 1974. évi ifjúsági parlamenteken felvetett gondok megoldását; egyebek között megállapította, hogy a vállalatok azóta jobban segítik a fiatalok lakásgondjainak megoldását; tavaly 210 millió forint lakás- építési hitelt, illetve, hozzájárulást fizettek ki a fiataloknak. A vitában 30 fiatal mondta el véleményét, javaslatát. HÓIABD A-LEVELEZÉS Így szokták nevezni azt a körlevelezést, amelyet hiszékeny emberek becsapására eszeltek ki agyafúrt szélhámosok. Ezúttal azonban nem erről lesz szó, az alábbiakban egy igazi hólabda-levelezést ismertetünk. TISZTELT TERPENTIN ŰR! Sajnálattal értesítem, hogy kedves fiacskája, Arnoldka, hó- labdázás közben egy keményre gyúrt hógolyóval úgy vágta bal szemen az én ügyefogyott Albin fiamat (úgy kell a maflának), hogy a mellékelt számla szerint 200 forint orvosi költséget fizettem. Kérem az összeg szíves megtérítését. őszinte tisztelője: Spenóth Ipoly TISZTELT SPENÓTH ŰR! őszinte együttérzéssel értesültem szeretette méltó fiacskája, Albinka sajnálatos balesetéről, amely az én mihaszna fiam hibájából érte őt. Minthogy azonban ügyvédem véleménye szerint a tényállás tisztázásához szükség van a bűnjel tárgyát képező hólabdára is, kérem annak szíves elküldését. Kész híve: Terpentin Kenéz TERPENTIN ŰR! Értesítem, hogy a bűnjel tárgyát képező hólabda halmazállapota az időjárás javulása következtében időközben megváltozott, ezért a hógolyót egy pohár víz formájában őrzöm lakásomon. A víz, azaz bűnjel nálam bármikor megtekinthető. Köteles tisztelettel: Spenóth Ipoly SPENÓTH! Közlöm, hogy újabb levele mielőtt még megkaptam volna, a postán elkallódott. Szíveskedjék tehát a bűnjel tárgyát képező hólabda jelenlegi halmazállapotáról ismételten kimerítő tájékoztatást nyújtani. Terpentin Kenéz MAGA SENKI! Ne higgye, hogy el fogja halandzsázni az ügyet. Ha magának olyan vízfeje van, hogy egy pohár vizet se tud megtartani benne, az én fejemből azért nem fogja azt kiverni. Fizetni fog a haszontalan kölyke miatt, maga ötökör! Spenóth Ipoly. Ui: Ne bízza el magát, csak a hússal való takarékoskodás okából írtam hatökör helyett ötökröt. Fenti. H. F. Naponta tízezer üveg szódát töltenek a NYIRKÉMIA Vállalat nyíregyházi szikvíz- üzemében. Felvételünkön: Lakba Jenő- I né töltőgépen dolgo- 1 zik. (Gaál Béla felvé- 1 tele) Meósok két tűz között 1 Gyantaillatú levegőben fűrészpor kering. A fűrészárukkal tömött műhelyben néha a hangulatot is felkeveri egy törékeny asszony: a meós. A neve Takács Andrásné. Egyszerű szavakkal magyarázza: nem a saját, hanem a kollektíva érdekében követel egyre jobb minőséget. Követeli, hogy az Elektroakusztikai és Faipari Gyár kisvárdai gyáregységének javuljon a munkája és a hírneve. Szigorúságának megvan a jogi és az erkölcsi alapja, hiszen tíz évig ő is betanított munkásként dolgozott. Végigkísér a képkeret üzemen, miközben szenvedélyesen magyaráz a fák illesztéséről, a díszítő elemekről, s a kémiai szerek jó és rossz minőségéről. Elkomorodva idézi fel egy eset nehéz perceit: — Több képkeretfajtát exportálunk Angliába, Svédországba és más országokba. Exportra csak kifogástalan áru mehet. Egyszer egy csomó terméket nem vettem át exportminŐ6égben, csak belföldinek. Utána végeztem tovább a munkámat, s amikor visszamentem, véletlenül megláttam, hogy az át nem vett árut mégis exportra csomagolták be. Szóltam a művezetőnek is, aki megfegyelmezett ... Kit csaptak be? A meósasszony most is töpreng az eseten. Vajon munkatársai kit csaptak be? Nyilván önmagukat is. Tanulságképpen szóba kerül a közmondás i6: „Aki rest, kétszer fárad”. A munkát újra kellett végezni. A szomszéd műhelyben, a bútorrészlegnél Boka István meós nyolc Nyírség szekrénysort mutat. Az egyiken egyenetlen a festés, a másiknak nem jól zár az ajtaja, a harmadikon a hibát csak a szakértő szeme veszi észre. És a meós szakértő, hiszen több évig asztalosként dolgozott! — Ezt a nyolc szekrénysort decemberben nem vettem át első osztályúnak, s a művezetők vitája miatt még mindig itt állnak, elfoglalják a nagy helyet és nem lépünk sem előre, sem hátra. Az elvemből pedig nem engedek. Hangsúlyozom, hogy van első és másodosztályú termékünk. Érdemes a kisebb hibákat kijavítani, mert az első osztályú szekrénysorokat 5-600 forinttal magasabb áron értékesítheti a vállalat. Ezek a százasok a vállalat kasszáját, közvetve a művezetők és az asztalosok pénztárcáját is gyarapítják. Az érdekeltség megvan, a rneós- tól mégis furcsa, szinte hihetetlen történeteket hallunk: — Jött hozzám a művezető: „még csak ezt enged át, a következő szekrénysor már jobb lesz”. A bútorboltban nem lehet azt mondani, hogy a következőt vásárolja meg a vevő. Arra is volt példa, hogy a következetességem miatt megveréssel fenyegettek. Hibajavítás egy napig Boka István egy korszerűtlen gépre hívja fel figyelmünket. Mint mondja, ezzel szinte lehetetlen első osztályú minőségben termelni. Szerinte közvetve javíthatna a minőségen az anyagbeszerző is, hiszen a jó minőséghez a kifogástalan alapanyag elengedhetetlen. Az itteni anyag- beszerzők pedig általában laikusak: az előző kertész volt, a mostaninak szabó a mestersége. Abban azért egyetértünk, hogy a jelentős javulás nem elsősorban az anyagbeszerzéstől, hanem a technológiai fegyelem megszilárdításától és a jobb munkaszervezéstől várható. Juszku Ferenc meós kapcsolódik a beszélgetésbe az akusztikai üzemben. Látványos termékeikből, a hangelnyelő elemekből és a hangsugárzó kávákból jelentős mennyiséget exportálnak, s az átvevők igényesek. — Tegnapelőtt elkezdtünk gyártani egy régi szériát. Az előírt időben veszem a colstokot és a mérésnél megállapítom, hogy baj van. A hibák kijavítása hét embernek egy egész napig tartott, ök heten egy napra kiestek a termelésből. Nem ízlés dolga Mindez nagyobb figyelmességgel elkerülhető lett volna. Ezt a bajt nem a rossz alapanyag és nem is az említett korszerűtlen gép okozta. Juszku Ferencnek is szereztek már nehéz perceket a gyengébb minőségű termékek. — Volt néhány összetűzésem. Jó lenne, ha változna az asztalosok nézete (én magam is asztalos vagyok), és a művezetők is- jobban segíthetnék munkánkat. Nálam nem ízlés dolga az átvétel. Ha a termék megfelel a műszaki előírásoknak, átveszem. Ellenkező esetben nem. , A gyáregység főmérnöke nem tartja tragikusnak a helyzetet, 6Őt eredményről számol be. Mint mondja, az utóbbi időben javult a minőség, tavaly 3400 szekrénysorból csak 20 volt kimondottan selejt. Felidézi a szocialista brigádvezetők decemberben megtartott tanácskozását, amelyen elhangzott: „Vezessük be a minőség premizálását.” Hamarosan be is vezetik. Az asztalosok és a művezetők addig is gondoljanak arra, hogy a meósok nem csupán a saját érdekükben őrködnek a minőség felett. Nábrádi Lajos Március 6-án: ■v Időközi tanácstagi választások A legutóbbi tanácstagi választások óta megyénkben 54 tanács területéin 129 tanácstagi választókerületben üresedett meg (elköltözés, elhalálozás miatt) tanácstagi hely: nyolc városi, 44 nagyközségi és 77 községi választókerületben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az Időközi tanácstagi választást 1977. március 6-ra tűzte ki, amikor a következő községekben választanak egy vagy több választókerületben új tanácstagot: Anarcs (Szabolcsbáka), Apagy, Baktalórántháza, Barabás (Gelénes), Bátorliget, Beregsurány (Beregdaróc), Csaroda, Dombrád, Fényes- litke, Gávavencsellő, Gégény, Ibrány, Kálmánháza, Kálló- semjén, Kisar (Nagyar), Ko- csord, Lónya, Mán dók (Eper- jeske), Máriapócs (Kisléta), Nagydobos, Nagyecsed, Nagykálló, Napkor, Nyírbél- tek, Nyírbogdány, Nyírkárász, Nyírlugos, Nyírmada, Ófehértó, Ópályi, Oros, Ökö- ritófülpös, Pap, Pátroha, Penészlek, Penyige, Rakamaz, Szakoly, Szatmárcseke, Ti- szabezdéd, Tiszadada, Tisza- dob, Tiszakerecseny, Tisza- kóród (Tiszacsécse), Tisza- nagyfalu, Tiszaszalka, Tisza- telek, Tiszavasvári, Tunyog- matolcs, Záhony, Nyírcsászári, Nyírtura községi, illetve nagyközségi választókerületeiben, valamint Nyíregyháza 2., Mátészalka hat városi tanácsi választókerületében.
