Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

FALUGYŰLÉSEK F ebruár a falugyűlé­sek hófiapja lesz megyénkben: mint­egy kétszáz községben a következő napokban, he­tekben tartanak ilyen rendezvényt. Mindössze néhány éves múltra te­kinthet vissza a falugyű­lések rendszere, dé máris nyilvánvaló, hogy javuló tájékoztatás, a községi ve­zetők és a lakosság alkotó eszmecseréje valósul meg ezeken a fórumokon. Sikeresek az idei falu­gyűlések: néhány járá­sunkban a január máso­dik felében már megren­dezett falugyűléseken is­mertették az ötödik ötéves terv eddigi eredményeit, a gondokat, a község lakos­ságát érintő 1977. évi fel­adatokat. Már az idei első falugyűléseken is érzékel­hető volt, hogy a községek lakossága valóban érdemi fórumnak tekinti ezeket a rendezvényeket, sokan kí­váncsiak a beszámolókra, szívesen mondják el véle­ményüket. Változott a hozzászólások témája is, hiszen az elmúlt évek gyakorlatából már kide­rült : elsősorban nem „tűzoltó munkáról” van szó, hanem az egész falu- közösség életét, fejlődését befolyásoló tervek közös meghatározása, a megva­lósításra történő mozgósí­tás a lényeges. Természe­tesen gazdag információ­val is segítik a községbe­lieket, hogy már előre tudják, mit terveznek, mi­lyen célok érdekében kell esetleg takarékoskodni, vagy éppen társadalmi munkát szervezni. Jelentős ez a párbeszéd a községekben is, de foko­zottan az a közös tanácsok társközségeinek területén, ahol egyébként minden évet követően nemcsak le­het, hanem kötelező is be­számolni az előző esztendő munkájáról. Az idén szer­vezett keretek között, munkatervben gondos­kodnak arról is, hogy már az eseményt követő ta­nácsi vb-ülésen lehessen intézkedni mindazon kér­désekben, amelyek szerve­zéssel, együttműködéssel megoldhatók, vagy a szük­séges pénzek megteremt­hetők. S zintén az eredménye­sebb munkát szol­gálja, hogy nemcsak a tanácsi, közéleti veze­tők vannak jelen a falu­gyűléseken, hanem meg­hívják a nem tanácsi szer­vek vezetőit: a tsz-ek, ipari szövetkezetek. ÁFÉSZ-ek elnökeit, a községben működő válla­latok vezetőit. Ennek az a közvetlen haszna, hogy nemcsak tájékoztatást tudnak adni terveikről, hanem válaszolnak is a feltett kérdésekre. Nem kell tehát heteket, esetleg még több időt is eltölteni azzal, hogy a népfront, a tanács felkéri az illeté­kest: adjon tájékoztatást a falugyűlésen elhangzott egy-egy észrevételre. Mindez helyben, azonnal megtörténhet a legnagyobb nyilvánosság előtt. Az idén ez különösen jelen* tős, mert a tanácsi beszá­molókban kiemelten fog­lalkoznak az ellátás-szol­gáltatás helyzetével, amely rendszerint nagy érdeklő­dést vált ki a lakosság kö­rében. M. S. II Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának levele a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő munkásőrséghez MUNKÁSŐRÖK! KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a munkásőrség megalakulá­sának 20. évfordulója alkalmából köszönti a munkásőröket, a parancsnokokat, a testület egész állományát. Munkában, küzdelmekben és sikerekben gazdag húsz esztendő telt el azóta, hogy 1957 februárjában megalakult a munkásőrség. Pártunk hívó szavára a legöntudatosabb dől. gőzök tízezrei léptek soraiba s ragadtak fegy­vert a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjének, a nép hatalmának, szocialista viv_ hiányainak a védelmére. A fiatal munkás­őrség, a néphatalom más fegyveres erőivel és testületéivel együtt, megalakulása napjá­tól elszántan és hatásosan védelmezte, és ol­talmazza ma is szocialista társadalmi ren­dünket, népünk vívmányait és nyugalmát, a munkásőrség feladatának ellátása közben immár húsz esztendeje a szocialista hazafiság és az internacionalista szolidaritás szellemé­ben neveli, formálja a felnövekvő nemzedé­kek új munkásőreit a haza, a nép szolgála­tára. A munkásőrség odaadóan betölti hiva­tását és teljesíti megtisztelő küldetését. ELVTÁRSAK! Sok munkásőr a testület megalakulása óta teljesít hűen szolgálatot; elismerés és kö­szönet illeti őket áldozatkészségükért! Tisz­telettel köszöntjük azokat az alapító mun­kásőröket is, akik koruk előrehaladtával kiváltak ugyan az állandó szolgálatból, de szívükben rendíthetetlenül a néphatalom el­kötelezett őrei. Tízezrek, léptek a régi mun­kásőrök nyomdokaiba, sok-sok órát, napot áldoznak szabad idejükből, hogy elődeikhez méltóan készen álljanak önként vállalt kö­telezettségeik teljesítésére. A munkásőrség megbízható, szilárd tá­masza szocialista rendszerünknek, a szocia­lizmust építő magyar népnek. A munkásőrök­nek sikerült megvalósítaniuk azt a nem könnyű feladatot, hogy a termelő-, alkotó munkában, a szolgálat ellátásában és más társadalmi kötelezettségeik teljesítésében egyaránt kiemelkedően helytálljanak. Tár­sadalmunk méltán tartja számon, hogy a munkásőrök szolgálatuk ellátása mellett min­dig ott voltak és példásan helytálltak, amikor természeti csapások vagy egyéb okok miatt az egész társadalom erejét kellett mozgósí­tani. A Központi Bizottság elismerését és kö­szönetét fejezi ki valamennyi munkásőrnek, parancsnoknak a két évtizeden át tanúsított példás helytállásért, munkáért. KEDVES ELVTÁRSAK! Hazánkban a szocializmus építésében nagyszerű eredményeket értünk el. Pártunk egységes, erős népi hatalmunk szilárd. Hű, megbízható barátaink vannak a világban. Népünk, hazánk megbecsülést élvez nagy ba­rátunk, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok népei, az egész világ öntudatos dol­gozói és haladó emberei előtt. Pártunk XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása, a fejlett szocializmus építése tovább növeli a Magyar Népköztársaság tekintélyét, megbe­csülését a világban. A munkásőrség részese volt eddigi sikereinknek, s meggyőződésünk, hogy részese lesz a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt erőt, egészséget kíván minden munkásőmek. Pár­tunk és népünk azt várja a munkásőrségtől, hogy ezután is az eddigi elvi szilárdsággal, elszántsággal, áldozatkészséggel teljesítse megtisztelő hivatását, szolgálja a fejlett szo­cializmus építését és védelmét. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága KÁDÁR JÁNOS első titkár Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Minőségjavítás az iparban, hozamnövekedés a mezőgazdaságban A Csepel Művek Szerszám- idő előtti megvalósításához kát. hogy azok minél több te- gépgyára nyírbátori gyár egy- ^ hozzájárulnak. jet, húst, tojást, zöldséget és ségét öt szocialista brigádve- ^ gyümölcsöt tudjanak értéke­zető képviselte az országos siteni. Milliárdos beruházások Záhonyban Felkészülés évi 21 millió tonna átrakására A közelmúltban a Minisz­tertanács ülésén hagyták jó­vá a záhonyi vasúti átrakó­körzet IV. számú beruházási programját, amely 1976 és 1983 között határozza meg a fő fejlesztési feladatokat. A fejlesztés jelentőségéről, a megvalósuló létesítményekről kértünk tájékoztatást dr. Holló Lajostól, a MÁV ve­zérigazgatósága szakosztály- vezetőjétől. A körzet fejlesztése évek óta tervszerűen halad, hogy eleget tegyenek a növekvő áruszállításból adódó igé­nyeknek. Egy-egy beruházási program nemcsak egy részt kiragadva, hanem az egész szállítás, átrakás kapcsolata­it vizsgálva hosszabb távra határozza meg a fejlesztést. Az új létesítmények a IV. programban elsősorban az átrakás gyorsítására, a kapa­citás emelésére szolgálnak. Emellett azonban a vasút ki­emelt figyelmet fordít aszo­ciális beruházásokra, tovább javítja a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A Mi­nisztertanács és az Állami Tervbizottság határozatában kötelezte a MÁV-ot, hogy az építéseket az adott kerete­ken belül az igényekhez ala­kítsák, segítsék elő egy-egy létesítmény gyors elkészíté­sét. A tervek szerint 1983-ra már 20-21 millió tonna átra­kására kell felkészülni a zá­honyi körzetben. A fejlesztés több létesít­ménye már az idén elkészül, vagy részleges átadásra ke­rül. Ebben az évben közel 300 millió forintot fordíta­nak a beruházásokra. A IV. program egyik leg­nagyobb beruházása Fényes- litkén egy új rendező pálya­udvar építése. Az év végére már vonatokat fogadhatnak a pályaudvar első vágány­csoportjain. Itt fogadják majd a Szovjetunióba irá­nyuló, áruval rakott vonato­kat, s ide érkeznek azok az üres kocsikból álló szerelvé­nyek, amelyeket a záhonyi körzetbe érkezett import­árukkal raknak meg. A ren­dező pályaudvaron a beérke­ző széles nyomtávú kocsik­nak megfelelően állítják ösz- sze a kocsikat, így gyorsul az átrakás, több irányvonatot tudnak képezni az átrakó­körzetben. Az épülő úgyne­vezett északi rendező pálya­udvarral együtt Fényeslitkén az ország legnagyobb rendező pályaudvara készül el. Tech­nikai megoldásaira jellemző, hogy a tolatást, irányítást végzők a sínek között is ál­landó rádiókapcsolatban áll­nak egymással, automatikus vágányfékek segítik a mun­kát. Tovább bővítik Eperjeske átrakó pályaudvarát újabb daruk és vágányok építésé­vel. Ebben az évben üzembe helyezik azt a részt ahol a konténerekben érkező, vagy nagy terjedelmű árukat rak­ják át. A konténerek tárolá­sára beton burkolatú tároló­tér épül. A beruházási feladatok kö­zött kiemelten kezelik a munka gépesítését, a nehéz fizikai munka megszünteté­sét. Ehhez a már meglévő átrakó helyeket bővítik, korszerűsítik. A jelenlegi át­rakói kapacitást több, mint kétszeresére emelik Eperjes­ke átrakón, ahol fedett vago­nokban ömlesztett áru — műtrágyák, alapanyag — ér­kezik. Mind Eperjeskén, mind Záhonyban újabb kis­gépeket, emelővillás targon­cákat, kanalas rakodógépe­ket helyeznek üzembe, hogy lépést tartsanak az átrakási feladatok növekedésével. A több tucat új géphez a javí­tó, karbantartó bázist is lét­rehozzák. A nyolcvanas években Záhonyban egy át­rakó csarnokot építenek. A térségben dolgozó nor­mál és széles nyomtávú Die­sel-mozdonyok magasabb szintű karbantartására kor­szerűsítik a vontatási telepet. Egy új mozdonyjavító csar­nokot építenek, bővítik, fel­újítják a meglévő létesítmé­nyeket. A nagyobb arányú építkezést 1978 után kezdik meg. Az átrakókörzet forgalmá­nak irányítása, koordinálása, a nyilvántartás a mai mód­szerek mellett már nehezen valósítható meg. Ezért van szükség az információs rend­szer gyökeres átalakítására, a számítógépes irányítás beve­zetésére. Ehhez egy szovjet gyártmányú számítógépet he­lyeznek üzembe, míg a fon­tosabb helyeken — indító, fogadó, átrakó állomásokon — információs központokat hoznak létre, ahol az adatok gyűjtését végzik. Az új rendszer bevezetésével csök­ken a kocsitartózkodási idő, gyorsul a forgalom, az eddi­ginél pontosabb előrejelzések növelik a végrehajtó munka hatékonyságát, csökken a dolgozók adminisztratív munkája. Már épül Záhony­ban a központi üzemirányító és számítóközpont épülete. A jövőre befejeződő építkezés után kezdődik a gépek tele­pítése. A dolgozók ellátásának ja­vítására az új létesítmények­nél kisebb szociális, irányító épületek készülnek. Mellet­tük néhány nagyobb szociá­lis beruházásra is sor kerül. Eperjeske átrakón egy 500 embert ellátó szociális léte­sítmény készül, jövőre pedig egy kétezer adagos konyhát és éttermet adnak át. A IV. beruházási program 136 lakás megépítését tartal­mazza Záhonyban. Közülük az első negyven 1980-ig ké­szül el, a nagyobb arányú építés 1980 után várható. Ezenkívül hozzájárul a vasút a záhonyi vasútforgalmi szakközépiskola és 150 diákot befogadó kollégium építésé­hez, közös víz- és szennyvíz- hálózatot építenek ki a nagyközséggel. Hozzájárul­nak a Kisvárda és Záhony térsége komplex regionális rendezési tervének készítésé­hez, mely hosszú távra hatá­rozza meg a fő fejlesztési irányokat. Lányi Bolond felhívást elindító fővárosi ta_ nácskozáson. A gyáregység negyvenegy szocialista és munkabrigádjának nevé­ben Puskás Tibor ott rögtön csatlakozott a felhíváshoz. Tanácskozásukon 195-en tet­tek konkrét javaslatot. Vál­lalták, hogy a 2 ezer féle szerszámgépalkatrészt — amelyeket a hagyományos, a nagy pontosságú és numeri­kus vezérlésű szerszámgépek, be építenk be — jó minőség­ben és az átfutási határidőt lerövidítve gyártják le. A gyáregységben a szer­számgépgyártás területén 64 százalékkal növelik a norma­órateljesítést, a veszteségidő­ket pedig 23 százalékkal csök­kentik. A többletvállalások közül jelentős még a gyáregy. ségen belüli közművesítési hálózat felújításának és ki­bővítésének társadalmi mun. kában való elvégzése. Ezzel a beruházási program határ­A nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet tagsága, csatlakozva a csepeliekhez, tízszázalékos termelési ér­téknövekedést vállal. A ke­nyérgabona vetésterületét 14 százalékkal emelik. Az egy hektárra jutó termésmennyi­ség növekedését 29 százalék­ban határozták meg. Zöld­ségfélékből hektáronként hat. százalékkal termesztenek többet. Az állattenyésztésben sa­ját nevelésű üszőkből 16 szá­zalékkal növelik a tehénállo­mányt. A múlt évi 278 ezer literes tejtermelést 334 ezer literre teljesítik. Az iparsze­rű sertéstelepen az előző évi 5315 hizottsertéssel szem­ben 6170-et értékesítenek. A malacszaporulatot nyolc szá­zalék alatti elhullással 5484- ről 7276-ra emelik. Tojásból 12 és fél millió helyett 13 és fél milliót értékesítenek. Segítik a háztáji gazdaságo­A gyes tíz éve Szabolcsban Tizenötezer kismama —170 millió forint Tíz éve, 1967-ben a rendelet életbe lépése idején Sza- bolcs-Szatmár megyében 1200 édesanya vette igénybe a gyer­mekgondozási segélyt. A segély összege ekkor 600 forint volt. Abban az évben segélyre 8 millió forintot fizettek ki. Most tíz esztendővel később 15 ezer szabolcs-szatmári édes­anya van gyesen. Az átlagos gyermekgondozási segély össze­ge ezer forint 1977-ben 170 millió forint körfii alakul a gyer­mekgondozási segélyre folyósított összeg. Megyénkben a gyermek- gondozási segélyt igénybe ve­vő nők közül tizenkétezren ipari üzemekben dolgoznak, illetve alkalmazottak, vagy az ipari szövetkezet dolgozói. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek nőtagjái közül há­romezren veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az elmúlt évi felmérés sze­rint húszezer kétgyerekes család él a megyében. A há­rom gyereket nevelő csalá­dok száma 6500. Négy gyer­mek van kétezer családban. A többi nagycsaládos száma csökken. Ma a megyében tíz gyereket mindössze tizenkét családban nevelnek. Ettől több gyerekes család a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság megyei igazgató­sága statisztikájában nem szerepel. A megyében jelenleg a gyermekgondozási segélyen lévő kismamák közül 13 200- an egy-három éven aluli gyerekükkel vannak otthon. A gyesen lévők közül 1760- an két kisgyereket látnak el. Negyven azoknak az édes­anyáknak a száma, akik há­rom 3 éven aluli kisgyerek­kel veszik igénybe a gyer­mekgondozási segélyt. (sigér) XXXIV. évfolyam, 31. szám ÄRA 1 FORINT 1977. február 6., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents