Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
» 1977. február 5. 4 KELET-MAGYARORSZÄG Pham Van Dong Párizsba látogat ETIÓPIA Két felvonás között A ddis Abebában ismét sortűz dördült. Nem először azóta, hogy haladó tisztek egy csoportja lassú, fokozatos mozgalmával megdöntötte Heilé Sze- lasszié császár uralmát és a „királyok királyát” megfosztotta hatalmától. Ezúttal azonban — legalábbis az első jelentésekből úgy tűnik — belső viszály nyomán keletkezett fegyveres harc. Tefe- ri Benti, az ideiglenes kormányzótanács elnöke és hat társa a lövöldözésben életét vesztette. A hivatalos közlemény szerint kivégezték őket, mert „imperialisták és szomszédos reakciós kormányok segítségével fasiszta államcsínyt készítettek elő”. Kétségtelen, hogy már január végén nagyszabású tömeggyűlés színhelye volt az etióp főváros. Akkor hangzott el először, hogy ellen- forradalmi összesküvés fenyeget, s ezen a nagygyűlésen intették első ízben „forradalmi éberségre” a tömegeket. A szónok akkor Tefe- ri Benti volt. Egyes hírügynökségek úgy vélik, hogy a kormányzótanács tagjai között kenyértörésre került sor és a mérsékeltebb szárnnyal szemben a radikálisok kerekedtek felül. Az etióp fővárosban kezdettől fogva Mengisztu Hailé Mariamot emlegették a tiszti csoport „erős embereként”. Meglehet, Teferi Benti hátráltatta az etióp demokratikus átalakulást, és az sem lehetetlen, hogy a dandártábornok bizonyos imperialista körökkel rokonszenvezett. Egy azonban bizonyos, hogy az ígéretes kibontakozás helyett Etiópiában már régóta egy helyben topogás volt tapasztalható. Aligha tévedünk, ha feltételezzük : Sába királynő földjén a klasszikus „ki kit győz le” kérdés még mindig nem dőlt el. A császár trónfosztásával csupán a folyamat első szakasza zárult le. Második felvonásként értékelhetjük az államosítások meghirdetését és az ideiglenes kormányzótanács színre lépesét. A harmadik, az utolsó felvonás azonban még hátravan. Akkor dől majd el, hogy az egyetlen etióp haladó erő, a katonaság tulajdonképpen milyen irányba vezeti a birodalom szekerét. Vo Van Sung, a Vietnami Szocialista Köztársaság párizsi nagykövete a francia televízió csütörtök esti híradójában sugárzott interjújában közölte: tavasszal Franciaországba látogat Pham Van Dong miniszterelnök. Várjuk ezt a látogatást és készülünk rá — fűzte hozzá a nagykövet. Szerdán ülést tartott a lengyel államtanács. Az ülésen többek között meghallgatták a legfőbb ügyész és az igazságügy-miniszter beszámolóját. Az államtanács megelégedéssel nyugtázta, hogy a bűnözések száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A tájékoztató hangsúlyozta, hogy az igazságügyi szervek következetesen végrehajtották az államtanácsnak azt az ajánlását, hogy megértéssel kezeljék azok ügyeit, akik 1976. június 25-én részt vettek a radomi és ursusi rendbontásban, azoknak a munkásoknak esetében, akik először kerültek összeütközésbe a törvénnyel. A japán politikai körökben úgy ítélik meg, Ijogy a decemberben hatalomra jutott Fukuda-kormány „lőporos hordón” ül és hogy ez a hordó bármikor felrobbanhat. Az újabb megfigyelők szerint a Lockheed-botránynál is veszélyesebb politikai lavinát Donald Ranard, az amerikai külügyminisztérium koreai osztályának volt vezetője indította el. Japán újságíróknak adott nyilatkozatában ugyanis kijelentette: bizonyítékok vannak arra, hogy a dél-koreai központi hírszerző ügynökség (CIA) jelentős ösz_ szegekkel vesztegette meg a japán konzervatív politikusokat és parlamenti képviselőket, hogy biztosítsa Pák Csöng Hí rezsimje számára a japán kormány támogatását. Vo Van Sung a televízió munkatársainak kérdéseire válaszolva leszögezte, hogy a VSZK-ban nincsenek politikai foglyok és hogy a hajdani saigoni rezsim több mint egymillió katonájának és az államapparátus tagjainak 95 százaléka ugyanazokat az állampolgári jogokat élvezi, mint többi honfitársa. A beszámolót az államtanács jóváhagyta, majd úgy döntött, hogy — Edward dereknek, az államtanács tagjának javaslata alapján — élni kíván a kegyelem adásának az alkotmány által biztosított lehetőségével. Az államtanács felhívta a kegyelmi bizottságot, az ügyészségeket, és az igazságszolgáltatási szerveket, hogy készítsék elő javaslataikat a nyári rendzavarások miatt elítélt, megbánást tanúsító olyan személyek büntetésének enyhítésére, felfüggesztésére, vagy megszüntetésére, akikről feltehető, hogy többé nem kerülnek összeütközésbe a törvénnyel. A Japán Kommunista Párt értesülése szerint Tanaka Kakuei volt miniszterelnök háromszázmillió jent kapott Dél-Koreától, amiért elsimította Kim dae Jung Tokióból történt elrablásának kényes ügyét. Köztudott ugyanis, hogy a szöuli rezsim számára kényelmetlen ellenzéki vezetőt a dél-koreai hírszerző ügynökség emberei rabolták el egy tokiói szállodából és hurcolták Szöulba. Egy magát megnevezni nem akaró konzervatív politikus szerint, ha a vádak valósnak bizonyulnak és felrobban a „koreai lőporos hordó” ez megpecsételheti a Fukuda- kormány sorsát és a legutóbbi választásokon megyengült liberális demokrata párt teljes összeomláshoz vezethet. amnesztiát készítenek elő Lengyelországban Újabb megvesztegetési botrány Japánban SZOVJET ÉLET Vasút a jakut ásványkincsekhez Az új vasútvonalon megindult a forgalom. (Foto: TASZSZ—KS) n több mint 3000 kilométer hosszú Baj. kál—Amur vasúti fővonal építésének történetébe újabb nagyszerű lapot írtak az építők. Határidő előtt befejezték a Tinda—Berkakit mellékvonal építését, eljutva a Jakut Autonóm Köztár. saság határaihoz. Az Amu. ri-terület és a Jakut ASZSZK határán ünnepélyesen helyezték el a vasútvonal utolsó néhány méterét. Az új vonalon megindult a forgalom. A Tinda—Berkakit vonal annak a határozatnak megfelelően született, me. lyet az SZKP XXV. kongresszusa hozott a szovjet népgazdaság fejlesztéséről a 10. ötéves tervben. A határozat a többi között előírja a Bajkál—Amur vasúti fővonalhoz tartozó területek ásványi kincseinek kiaknázását az egyes szakaszok építésének befejezése után. A BAM-hoz tartozó területeken több ezer kilométer erdő borítja a tájat A föld mélyén igen értékes ásványi kincsek rejtőznek. Gyakran előfordul, hogy az olajjal, gázzal, szénnel együtt gazdag vasérc- és színesfémlelőhelyeket, ritkán előforduló fémeket, sót találnak. Ez igen kedvező, hiszen a kibányászott nyersanyagot nem kell nagy tá. volságra szállítani. Az itt található ásványi kincsek feldolgozására épül a Dél. Jakut területi termelő komplexum. A kitermelő vállalatok mellett feldolgozó üzemeket létesítenek, az itt dolgozók számára pedig városokat és falvakat építenek. TELEX... MIAMI Mintegy harminc tonna kolumbiai eredetű marijuanát foglalt le az amerikai tengerparti őrség egy teherhajó fedélzetén. A hajót Miamiba kísérték, 13 főnyi kolumbiai legénységét letartóztatták. Két éve figyelték már a hajót, amely különféle neveken érkezett Kolumbiából. Rakományát a nyílt tengeren kis hajókra pakolták át, s azok szállították partra. Az amerikai hatóságok eddig összesen mintegy száz tonna olyan kolumbiai marijuanát koboztak el, amelyet mind ez a hajó szállított BÉCS Több, mint 45 ezer személyi sérüléssel járó autóbaleset történt a múlt évben Ausztria útjain. Ezek következtében 1905-en vesztették életüket, a sebesültek száma mintegy 60 ezer volt. UJ DELHI Indira Gandhi indiai miniszterelnök pénteken a rezidenciája előtt egybegyűlt híveihez intézett beszédében hangoztatta, hogy Dzsadzsi- van Ram miniszternek és társainak a nemzeti kongresszus pártból történt kilépése és egy új politikai párt alakítása veszélyezteti India belső stabilitását. A miniszterelnök-asszony hozzátette „Kihívásról van szó, de mi, szembenézünk a kialakult helyzettel”. MOSZKVA A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözletét küldte Julius Nyererének, és Aboud Jumbénak, az újonnan alakult Tanzániai Forradalmi Párt (Chama Cha Mapinduzi) elnökének, illetve alelnöké- nek, abból az alkalomból, hogy a párt vezetőivé választották őket. BONN A nyugatnémetek 1975-ben ugyanannyi pénzt költöttek szeszes italra, mint a kormány a Bundeswehr fenn tartására — derül ki a Wirtschaftswoche című gaz dasági hetilap felméréséből. Az egyre növekvő alkoholizmus évente 150 ezer munkahelyi balesetet okoz (az ösz- szes munkahelyi balesetek 8—10 százaléka), és több milliárd márkájába kerül a nyugatnémet gazdaságnak. Az utóbbi hat év alatt az alko holisták száma két és félszeresére, az idült alkoholizmussal kezeiteké pedig nyolcszorosára nőtt. A 14—19 év közötti nyugatnémet fiatalok 29 százaléka fogyaszt rendszeresen szeszes italt. Amerikai levelünk „Ne a bombáéi V zokra... A B—l-es nem életet serkentő vitamin, hanem hosszú távolságot repülni képes bombázó gép, amelynek azt a feladatot szánták a Pentagonban, hogy atombombákat juttasson el a szocialista országok fölé. Vagyis a B—l-es modem és rendkívül költséges, békét veszélyeztető, halál hordozására szánt gép, ezért minden békeszerető ember csak ellenszenvvel gondolhat rá. Ezek az érzések csendültek ki Jimmy Carter elnökségének első napján a Fehér Ház körül tüntetők jelszavaiból, a transzparenseik szövegeiből. A háború ellenes szervezetek több ezres csoportja a mínusz 10 fokos hideg ellenére órákon át sétált a Fehér Ház és a Washington-emlékmű között, s hangszórók segítségével kiáltották oda a meleg szobákban éppen a kongresszusi tagokat fogadó Carternak: „tartsd be választási ígéretedet, tiltsd be a B—l-es bombázók gyártását”, — „A nép jólétére és ne a bombázókra költsétek a pénzt”. A sürgetés nagyon időszerű, mert az előző elnök, Ford, lelépése előtt még nagy ajándékot adva a hadigyárosoknak, engedélyezte a próbarepüléseken még túl se jutott B—l-es gyártását. Időszerű a tiltakozó szó azért is, mert Carter azt ígérte, a hatalom átvétele után felülvizsgálja a B—1-essel kapcsolatos előzetes döntéseket. Carter a választási kampányban Ford döntése ellen érvelve a rakéták mellett „szükségtelennek és pénzpocsékolásnak” nevezte a 92 milliárd dollárba kerülő programot. De mint a Pentagonban költségvetésük növelése mellett érvelve már jelezték, az általuk rendelt 244 gép üzemeltetése, a szükséges létesítmények megépítése és fenntartása többe kerülne, mint a bombázók gyártása, nem is említve halálos terhük költségeit. Szakértők is egyetértenek azzal, amit Carter is mondott választási beszédeiben, hogy az új bombázó gyártása szükségtelen, mert nem képes többre, mint a lecserélésre ítélt B—52-esek. Miért kell akkor gyártani? — teszik fel a jogos kérdést. Egyetlen érv van csak: gyártása óriási profitot biztosít több hadigyárnak, de főleg a gyártást összefogó vállalatnak, a Rockwell- nek. A tüntető menet egyik szónoka a főváros, Washington elhanyagolt, igen rossz lakáskörülményeiről ismert néger gettójának lakója közölte, hogy egyetlen bombázó árából ötezer ember számára lehetne építeni jó lakást, a B—l-es program költségén pedig korszerű, kényelmes lakást biztosító új város épülhetne a gettó helyén. De mint arra más szónokok rámutattak, a hatalmas pénznek ezer más, a nép érdekeit szolgáló helye lenne. A tüntetők túlnyomó része fiatal volt, jelentős részük már hosszú ideje reménytelenül munkát kereső, életét bizonytalanságban élő ifjú. Az ő követelésük, hogy a bombázókra fordítandó pénzeken teremtsenek munkaalkalmakat, a fiataloknak szakmát adó átképző tanfolyamokat. Egy 21 éves néger fiatal, aki a New York-i gettóból jött a tüntetésre, elmondja, hogy nem fejezte be a középiskolát, mert pénzt akart keresni, de eddig még csak alkalmi munkát sikerült kapnia. Állandó jellegű munkát akar, hogy biztosíthassa magának a megélhetést és azzal a menekülési lehetőséget a gettóból, ahol munka nélkül a züllés, a pusztulás vár rá. — Inkább pusztuljon a rombolás eszközének szánt B—l-es teljes programja — mondja —, s mi pedig kapjunk lehetőséget az emberi élethez. /C szinte emberi kitörését társai nagy tetszéssel fo- II gadják és ismét skandálni kezdik: munkát, békét, le a B—l-es programmal! Washington, 1977. február. JCooúes QlfjUW, Lengyelország és a szocialista közösség Lengyelország úgyszólván a világ minden országával fenntart gazdasági kapcsolatokat, az együttműködés azonban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tartozó országokkal a legszorosabb. 1975-ig a KGST-n belüli árakat az öt évre előrelátható átlagos világpiaci árak alapján állapították meg (a tervek öt évre szólnak). A kőolajválsággal kezdődő, világviszonylatban érezhető hatalmas árváltozások és ingadozások, valamint a nyersanyagok mindinkább növekvő árai miatt azonban ezt a rendszert meg kellett változtatni és bevezetni az úgynevezett mozgó árak rendszerét. Az államközi szerződésekben a fő árufajtáknak, ezek mennyiségének és árainak meghatározása a kölcsönös kereskedelmi cserében hosz- szabb távon kiegyenlítődik. Nincs tehát veszteségprobléma a kereskedelmi mérlegben, amint ez a kapitalista országokkal bonyolított kereskedelemben adódik. Minden iparosított országnak — közöttük Lengyelországnak is — célja, hogy növelje részvételét a gépek és berendezések, valamint a kész fogyasztási cikkek exportjában, hogy az ilyen úton befolyó devizát felhasználhassa nyersanyagok, korszerű technológiák s a lakosság szükségleteit szolgáló fogyasztási cikkek beszerzésére. A lengyel exportban a KGST-országokba irányuló kivitelnek mintegy 53 százalékát tették ki a villamosipari, gépipari és építőipari termékek, a fejlett országokba való exportnak azonban nem egészen 17 százalékát. Az importban a legfontosabb nyersanyagok jelentős részét (kőolaj, vasérc, bau- xit, kálisó stb.) Lengyelország a KGST-országokból hozza be. Rendkívül nagy jelentőségű a KGST-országok 1971- ben megkezdődött szocialista gazdasági integrációjának elmélyítése. Az integráció különösen eredményes az ipari kooperációban, valamint a közös célokat szolgáló közös építkezésekben. így például a Lengyelország és az NDK által közösen épített hatalmas fonómű mindkét ország érdekeit szolgálja. Nagy jelentőségű a tapasztalatok és szakemberek kölcsönös cseréje. Két ötéves terv legnagyobb beruházása, a „Katowice” Kohómű, amely átadása után megszünteti Lengyelország jelenlegi gondjait a hengereltáru-ellá- tással. A Szovjetunió segítsége és szállításai nélkül Lengyelország nem tudta volna megvalósítani ezt a hatalmas vállalkozást.
