Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

így a vállalati eredmény 20 százalékkal növekszik, ami a bevételeket 60 millió forint­tal emeli. Jobb termelés-elő­készítéssel nagymértékben csökkentik a veszteségidőket. Növelik a műszakok szá­mát. A szocialista brigádok a vállalattal kötött szerződé­sek alapján minőségi és Pásztor Jánosné es Potyók Mihályné, a Nyíregyházi Irodagép Technika Vállalat dolgozói osztrák meg­rendelésre gyártott KORES írógépszala­gokat csomagolnak. SfGlaál Béla felvétele) határidő előtti exportszállítási védnökséget vállaltak az F—997-es nehézfelépítmé­nyek, a Weimari markolók, az SM—15 silómarók és több más fontos termék felett. A hasznos munkaidőalapot az 1976. évihez mérten 13 ezer órával növelik. A szocialista brigádok a másfél millió fo­rintos anyagmegtakarításból 650 ezer forintot vállaltak. A felajánlott 21 ezer társadal­mi munkaóra bevételeit gyer­mekintézmények, város, és községfejlesztési feladatok megoldására ajánlják fel. A KEMÉV 112 szocialista brigádja úgy döntött, 8 szá­zalékkal növelik a vállalat 1977. évi termelési tervét, melynek összege így 596 mil­lió forint lesz. Mindezt úgy érik el, hogy a vállalat által végzett kiemelt munkák — 750 kV-os távvezeték, a MÁV záhonyi körzet 4-es számú programja, a Taurus Mező- gazdasági Abroncsgyára. a községi vízművek, a nyír­egyházi lakásközművek, -— ütem szerinti átadási idejét egy héttel hozzák előbbre. Az elmúlt évihez hasonlóan 3,2 millió forint energia- és anyagtakarékosságot szeret­nének elérni. Hunkában a baromfifeldolgozó A Libanonba induló kamion 150 má­zsa bontott csirkét szállít. Ács Erzsébet irányításával óránként négyezer szárnyast bont fel a zsige- relőgép. Szabolcs-Szatmár dolgozói naponta újabb munkafelaján­lásokat tesznek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A MEZŐGÉP dolgozó kol­lektívái vállalták, hogy a 624 millió forintos tervet válto­zatlan létszámmal, a terme­lékenység növelésével érik el. Tavaly szeptemberben kezdte meg termelését a Kisvárdai Baromfifeldol­gozó és Értékesítő Vállalat. Múlt év végéig 140 vagon élő baromfit dolgo­zott fel. Idén 750 vagonnyit tervez­nek. A megyénk és a Bodrogköz ter­melőszövetkezeteiből, állami gazdasá­gaiból beérkező élő baromfit holland automata gépsoron dolgozzák fel. Ter­melésük 30 százaléka Szabolcs-Szat­már ellátását szolgálja, 70 százalékát exportálják. Gaál Béla képriportja Dr. Hares János állatorvos és Kövér Enikő állatorvosi segéd minden bontott csirkét át­vizsgál. Munkaerő M egyénk állami gaz-, daságai a tervezet­től is nagyobb 1976. évi árbevételüket az 1975. évi tényleges létszámhoz viszonyítva jóval keve­sebb emberrel teljesítet­ték. Van olyan gazdaság, ahol a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak szá­ma megközelítően száz fővel csökkent. Nem lett kevesebb viszont a bér­felhasználás, a dolgozók átlagkeresete a tervezet­től nagyobb mértékben növekedett. A létszámcsökkenés alapja a termelés korsze­rűsödése, a jobb üzem- és munkaszervezés, a gondo­sabb munkaerő-gazdálko­dás. Az állami gazdasá­gok évről évre tervezik a létszám-megtakarítást. A Nyírtassi Állami Gazda­ság például 1977-ben újabb 15 fővel csökkenti a foglalkoztatottak számát, ugyanakkor a termelés 8- 10 százalékkal nő. Ahhoz, hogy a munka­erő-gazdálkodási terv megvalósuljon, legtöbb­ször nincs szükség admi­nisztratív intézkedésre. Természetes folyamat, hogy évről évre sok me­zőgazdasági munkásból lesz ipari munkás: fiata­lok a városba, idősebbek nyugdíjba mennek. Ilyen alapon csak arra kell ügyelni, hogy az eltávo­zottak helyét, a gépesítés, a kemizálás vagy a szak­képzett dolgozók intenzi­tása betöltse. Ez utóbbiak megvalósítására tudato­san, tervszerűen kell tö­rekedni. Az állami gazdaságok­ban a növénytermesztés gépesítése szinte 100 szá­zalékos. A kertészetben — az alma szedését kivé­ve — egyre kevesebb a kézi munkaerőigény. Szükségszerű viszont a dolgozók szakmai kép­zettségének fokozása. A már említett nyírtassi gazdaságban a dolgozók több, mint 60 százaléka szak-, vagy betanított munkás. A kézi munka­erő-felhasználás haté­konyságát tovább növelik szakmunkásképzéssel, a dolgozók betanításával. Ez a munka valamennyi gazdaságban intenzíven folyik. A termelőszövetke­zetek munkaerő­gazdálkodása ma még csak kezdetleges je­leit viseli annak, ami az állami gazdaságokban évekkel ezelőtt kialakult. Tapasztalható viszont — a legtöbb helyen így van — a munkaerőnek — fő­leg a fiataloknak — ha lehetőségük adódik, akkor az ipart választják. A mezőgazdasági termelés, a szakosodással, a rend­szergazdálkodás erősödés­sel nemcsak hogy kibírja, de igényli is a létszám- csökkenést. E folyamat azonban nem történhet spontán, tervezni, irányí­tani szükséges. Ezért ma már a termelőszövetkeze­tekben is elengedhetetle­nül fontos az átgondolt munkaerő-gazdálkodás. S. E. Hazaérkezett Lengyelországból az országgyűlés küldöttsége Pénteken hazaérkezett a magyar országgyűlés küldött­sége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, az országgyű­lés elnökének vezetésével hi­vatalos, baráti látogatáson járt Lengyelországban. A de­legációt a Keleti-pályaudva­ron Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és Roska István külügyminiszter-he­lyettes fogadta. Ott volt Jer­zy Zielinski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Apró Antal megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának: — Küldöttségünk a lengyel országgyűlés, a szejm meg­hívásának tett eleget, s úgy véljük, hogy látogatásunk hozzájárult a felszabadulás óta új tartalmat kapott, sok évszázados magyar—lengyel kapcsolatok még gazdaságo­sabbá, elmélyültebbé tételé­hez. Hasznos tárgyalásokat folytattunk, sok új ismeretet szereztünk a testvéri lengyel nép életéről. Küldöttségünket fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának első titkára, aki ugyancsak nagy megelégedéssel nyilatkozott az állandóan bővülő, gyara­podó, lengyel—magyar kon­taktusokról. Parlamenti delegáció lévén természetesen a szejm munkájával is megismerked­tünk, szót váltottunk a két ország törvényhozó testületéi tevékenységéről. Gyenes András látogatása Györ-Sopron megyében Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken Győrbe láto­gatott. A Győr-Sopron me­gyei pártbizottság székházá­ban Háry Béla első titkár kö­szöntötte és ismertette a megye gazdasági helyzetét, fejlődését, az ipari és mező- gazdasági üzemek 1977. évi terveit, valamint az éves tervteljesítés első havi, janu­ári eredményeit. Gyenes András ezt követő­en a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban tájékozódott ~a pártszervezetek munkájáról, és a termelési kérdésekről, majd megtekintette a gyár­óriás legfontosabb üzemeit. A Központi Bizottság titká­ra a gyárlátogatás után a megyei pártbizottság székhá­zában politikai munkásokkal, aktivistákkal találkozott, s az időszerű külpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót. Tovább egyszerűsítik a hivatali ügyintézést Dr. Faluvégi Lajos sajtótájékoztatója Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter pénteken, a parlamentben tájékoztatta az újságírókat az adminisztratív tevékenység, a vállalati, in­tézményi, igazgatási munka javításáról. Rámutatott, hogy az állam- igazgatási munka színvonalá­nak emelése már 1971 óta a párt Központi Bizottságának ismert határozata óta napi­renden van. A cél az. hogy e munka szervezettebbé váljon a felesleges adminisztráció megszűnjön. A miniszter részletesen is­mertette az adminisztráció csökkentésére már meglett intézkedéseket. Több mint 50 pontba foglalhatók azok a központi rendelkezések, ame­lyek az utóbbi időben léptek életbe. Ez biztató kezdet, de to­vábbi jelentős intézkedések­re is szükség van. Mindenek­előtt folytatni kell a tervezé­si. pénzügyi és statisztikai adatgyűjtési rendszerek ösz. szehangolását. egységesíté­sét, egyszerűsítését. Ez év közepére elké­szülnek azok az intézkedési tervek, amelyeket 1978-tól fo­lyamatosan végrehajtanak majd. Folyamatban van a ta­nácsok irányítása alatt álló egészségügyi és kulturális intézmények tanácsi típu­sok szerinti felügyeleti rend. jének egységesítése, a kor­mányhatározat előirányozza a miniszterek által korábban kiadott jogszabályok felül­vizsgálatát és korszerűsíté­sét is. A kormányzat nagy jelen­tőséget tulajdonít az állam­polgárokat érintő ügyinté­zés javításának, Egyszerűsí­teni kell az állampolgárok adórendszerét, az illetékek rendszerét és azokat az el­járási szabályokat, amelyek az embere'' idejét feleslegesen és túlzottan igénybe veszik. XXXIV. évfolyam, 30. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. február 5., szombat Csatlakozás a csepeli felhíváshoz MEZŐGÉP: Több műszak KEMÉV: Előrehozott határidők

Next

/
Thumbnails
Contents