Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

1977. február 27. KELET-MAGYABORSZÄG 11 Előadássorozat kistermelőknek Előadássorozatot szerve­zett a háztáji kistermelők és szakcsoportjai részére a Ti- szavasvári ÁFÉSZ. A nyúlte- nyésztés, a méhészet, a ba­romfitenyésztés és a növény- termesztés témakörét felöle­lő tájékoztatókon az új faj­tákkal, a tenyésztés, illetve termesztés modern módsze­reivel, az újabb eljárásokkal ismerkedhetnek meg az ér­deklődők. A nyúltenyésztés, a méhészet és a baromfite­nyésztés után február 28-án a növénytermesztés idősze­rű kérdéseiről hallhatnak az ÁFÉSZ szakcsoportjainak tagjai. A „KI TUD TÖBBET A SZOVJETUNIÓRÓL”? című vetélkedősorozat megyei döntőjét február 23-án ren­dezték meg Mátészalkán, a Zalka Máté Művelődési Köz­pontban. A részt vevő 12 csapat közül a Nyírbátori Báthori István Gimnázium 4 tagú csapata szerezte meg az első helyet. MÁR A NYÁRI'TÁBORO­ZÁSRÓL TÁRGYALTAK a napokban a fehérgyarmati járás úttörővezetői. A száz­személyes tivadari tábort június 9-én nyitják. Augusz­tus 17-ig 700, azt követően pedig további 300 KISZ-es pihen majd itt, a Tisza part­ján. Az utolsó turnusban új kezdeményezéssel várják a táborozókat: járási kerékpár- túrát szervezve a résztvevő­ket itt helyezik el. Orvos- és gyógyszer­történeti kiállítás A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár fennállásá­nak félévszázados jubileu­ma alkalmából megrende­zendő ünnepségsorozat beve­zető programjaként nyitot­ták meg pénteken a helyi Vasvári Pál Múzeumban Szabolcs-Szatmár megye el­ső állandó jellegű orvos- és gyógyszerészet-történeti be­mutatóját. Az e célra kiala­kított két teremben tabló­kon, fotókon és korabeli gyógyászati eszközök segítsé­gével idézik fel a vidék gaz­dag orvostörténeti hagyomá­nyait.- A gyár mai termékei teszik teljessé a tárlatot, amely nagy teret szentel Ka- bay János, a gyár alapítója életének és munkásságának megismertetésére. Á tejpor- gyárban A Mátészalkai Tejpor- gyár laborjában Visszás Ilona vegyésztechnikus a kész tejpor zsírtartalmát vizsgálja. (Hammel Jó­zsef felvétele) Bemutatók, tanácskozások a megyei diáknapok programjában Több, mint negyven Szabolcs-Szatmár megyei középfokú oktatási intézmény — gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek — képviseletében mintegy hat­száz diák gyűlt össze a hét végén Nyíregyházán, a megyei diáknapok rendezvényeire. A jól sikerült első napi bemutat­kozások után szombaton hat művészeti kategóriában verse­nyekkel folytatódott a program. Nyolc népi tánccsoport mé rte össze tudását az úttörőház­ban, a Kossuth szakközépiskola a tizenegy diákszínpad ver­senyének adott helyét, a Vasvári gimnáziumban tizennyolc vers- és prózamondó találkozott, a megyei művelődési köz­pontban tizennyolc szólóénekes és hat pol-beat együttes mu­tatta be műsorát, a 107-es szakmunkásképző intézetben dél­előtt húsz hangszeres szólista és két citerazenekar vetélke­dett, délután pedig itt került sor az Éneklő ifjúság című rá­diós hangversenysorozat második fordulóján hat középiskolai énekkar bemutatkozására. Ez idő alatt három tanácskozás keretében nyújtottak le­hetőséget a tapasztalatok kicserélésére és a feladatok meg­beszélésére a középiskolai közművelődésről, valamint az is­kolai nevelőmunka és a KISZ-szervezetek kapcsolatáról. A vitafórumokon a diákok mellett részt vettek az iskolai párt­összekötő tanárok is. A versenyprogramok bemutatása után látott munkához a szakemberekből álló zsűri, amelyben többek között részt vettek a Népművelési Intézet és a Kórusok Országos Taná­csa képviselői is. Döntöttek az arany, ezüst és bronz okleve­lek odaítéléséről, valamint az amatőr művészeti csoportok minősítésének fokozatairól. Ennek eredményéről vasárnap délelőtt 10 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban értesülhetnek a diáknapok résztvevői, ekkor adják át a dí­jakat is, az érdeklődő közönség pedig gálaműsoron láthatja a legsikeresebb produkciókat. LENGYEL ÉS CSEH­SZLOVÁK EXPORTRA 13 ezer pár női mokaszint ter­melt februárban a Gávaven- csellői „Victoria” Cipőipa­ri Szövetkezet. A termékek értéke 4 millió 76 ezer fo­rint. Vetélkedő gépkocsivezetőknek Főleg a KRESZ-ismeretek felújítását szolgálja az a szellemi vetélkedő, melyet valamennyi gépkocsivezető­je bevonásával február 27- én rendez nyíregyházi köz­pontjában a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. A tesztfeladatok megoldása után 30 versenyzőt díjaznak a részt vevő közel 80 jármű­vezető közül 200-tól 700 fo­rintig terjedő jutalommal. A gabonaforgalmi vállalatok tröszti szintű KRESZ-verse- nyén — melyet márciusban bonyolítanak le — a három legjobb képviseli majd me­gyénket. Elsőfokú készültség a Tiszán A Tiszán levonuló árhullám hatására pénteken a Vásárosna- mény—Záhony közötti Tisza-sza- kaszon és a Lónyai-csatornán Kemecse—Vencsellő között I. fo­kú árvízvédelmi készültséget ren­deltek el. Az árhullám pénteken este Vásárosnaménynál, szomba­ton pedig Záhonynál tetőzött, majd megindult a lassú apadás. Ezért február 26-án a Tisza Zá­hony—Tiszabecs közötti szaka­szán az I. fokú árvízvédelmi ké­szültséget megszüntették. A fi­gyelőszolgálat a nagyhalász—ven- csellői Tisza-szakaszon és Ven­csellő—Kemecse között a Lónyay- csatornán tovább tart. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a belvízzel borított részek nagysága _J2 600 hektár volt február 25-én. Az Ib- rányi Nagyközségi Tanács kéré­sére Ibrányban a belső területek víztelenítésére elhelyeztek egy szivattyúállást. A belsőségi te­rület védelmére a rókakúti szi­vattyútelepen Demecserben el­rendelték a nyári vízszint tartá­sát a csatornában, ami 60 centi­méterrel alacsonyabb, mint a téli vízszint. Péntek és szombat reg­gel között 16 szivattyútelep üze­melt 26 gépegységgel, de műkö­dött tíz hordozható szivattyú Is. Lottónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 8. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négyta- lálatos szelvénye 111 fogadó­nak volt, nyereményük egyenként 64 606 forint. Hár­mas találatot 10 285 fogadó ért el, ezekre egyenként 349 forintot fizetnek. Két talála- tos: 293 786, ezekre egyen­ként 15 forintot fizetnek, a nyeremények a nyereményil­leték levonása után érten­dők. A közölt adatok tájékoz­tató jellegűek. Vándorló erdő A Pamír-hegység egyik gleccserével együtt egy ki­csiny erdő évente 80—100 métert „vándorol”. Az erdő egy kis földdarabon terül el, amely a jégtömeg tetejét bo­rítja. A furcsa kis erdőt a geológusok mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel. Azóta az erdő 3 kilométeres utat tett meg, s míg korábban 3100 méter magasan volt a ten­ger szintje felett, ma már csak 2800 méteren található. A gleccser, amely az erdőcs- kével együtt vándorol, az úgynevezett pulzárok közé tartozik, azaz igen gyorsan halad a völgy felé. Valószí­nű, hogy a 100 négyzetkilo­méter területű gleccser tete­jére egy hatalmas lavina hordott némi földet, gyöke­ret és magot, s az említett erdő fái és bozótjai ebből a rétegből nőttek ki. A „KOLDUS ÉS KIRÁLY. FI” című darab nyilvános főpróbáját február 24-én tar­tották meg a nyíregyházi vá. rosmajori művelődési ház színjátszói a Váci Mihó,ly Kollégiumban nagy sikerrel. A 30 általános iskolás szín­játszó február 25-én délután újabb bemutatót tartott, szintén a Váci Kollégiumban. A műsor legközelebb vasár­nap 16 órakor' kerül közön­ség elé Felsősimán, a műve­lődési otthonban. Fegyinről Kisvárdán A szovjet irodalom egyik nagy öregje, Konsztantyin Alekszandrovics Fegyin a napokban töltötte be nyolc­vanötödik évét. Az író nevét a magyar olvasóközönség jól ismeri. Minden jelentős mű­vét lefordították magyarra is. Az évforduló alkalmából február 25-én Kisvárdán, a Császi gimnázium diákjai­nak dr. Vécsei Antal, a Bes­senyei György Tanárképző F'őiskola tanára beszélt az író munkásságáról. FARSANG BORBÁNYÁN. Farsangra hívja a szórakoz­ni vágyó ifjakat és idősebbe­ket vasárnap a borbányi mű­velődési otthon. A délután fél 3-kor kezdődő színes ösz- szeállításban először a deb­receni Csokonai Színház művészei: Oláh György Já- szai-díjas, Heller Tamás és Kállay Bori mutatkoznak be műsorukkal. A „színjáték” után a 10-es számú általá­nos iskola kis növendékei tartanak tornabemutatót, majd kezdetét veszi a zenés, táncos mulatság. Főleg a fenyőfa feldolgo­zását szolgálja az a két új szeletelő automata gépsor, melyeket a napokban helyez­tek üzembe a Kemecsei Gön­gyölegellátó Vállalatnál. A berendezések értéke 11 mil­lió 200 ezer forint. Alkalma­zásuk 30 százalékkal növeli várhatóan a termelést. AZ UTOLSÓ ÓRA TÖR­TÉNETE címmel Vallai Pé. ter. a Pécsi Nemzeti Színház tagja ad elő disco-show -val egybekötött irodalmi műsort Nyíregyházán. Vasárnap es­te 20 órától a városmajori művelődési házban, hétfőn 16 órától pedig a MÉK-al- matároló KISZ-klubjában kerül sor a rendezvényre. FA, CSONT, BRONZ ÉS KERÁMIA alapanyagból készült szobraival mutatko­zik be a nyíregyháziaknak idősebb Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművész. A nyíregyházi városi műve­lődési központ kiállítótermé­ben március 1-én nyitja meg Czakó István tanácselnök­helyettes a tárlatot, délelőtt fél 12-kor. A bemutató már­cius 27-én zárja kapuit. Együttműködés mentők és tűzoltók között Baleset, tömegszerencsétlenség, katasztrófa, tűz- és káresetek, elemi csapások esetén mentés, kölcsönös tájékoztatás és a to­vábbképzési munka segítése. Eze­ket a lényeges célkitűzéseket je­lölte meg az Országos Mentőszol­gálat megyei szervezete és a me­gyei tűzoltóparancsnokság együtt­működési szerződésében. A na­pokban létrejött megállapodás a balesetet szenvedett emberek éle­tének. testi épségének gyors mentését, biztonságba helyezését szolgálja. A feladatok sorában szerepel többek közt egymás gyors informálása, az állandó kapcsolattartás és szoros együtt­működés a mentésben. Mindkét szervezet a dolgozók részére kö­telezően előírt egészségügyi, il­letve tűzvédelmi oktatásban egy­másnak szükség esetén segítséget nyújt. Az együttműködés a me­gyei mentőszervezet és tűzoltó­parancsnokság egészére kiterjed. Február 40 ezres tűzkár Csengerben Veszélyben volt egy csecsemő Kigyulladt egy Polski Fiat február 22-én Mandabokor- ban. K. András juhász gépkocsija a porlasztó meghibásodása miatt lobbant lángra. A 2 ezer 500 forintos kárt okozó tüzet a tulajdonos oltotta el. Égett á tető, a födémszerkezet és egy szoba berendezé­se február 24-én Csengerben, a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt.. Feltehetően a tüzelőberendezés szabálytalan használata idézte elő a tüzet özvegy K.rKárolyné portáján. A lángokat a csengeri önkéntes és a mátészalkai állami tűzoltók fékez­ték meg. A keletkezett kár értéke 40 ezer forint. A tűz oká­nak megállapítása jelenleg vizsgálat alatt van. Veszélybe került egy 8 hónapos csecsemő S. András, Kál- lósemjén, Klapka út 3. szám alatti portáján, mikor február 24-én kigyulladt a lakásban elhelyezett olajkályha. A káro­sult felesége is égési sérüléseket szenvedett. A berendezési tárgyakban közel hét és fél ezer forintos kár keletkezett. A tüzet a kállósemjéni és a nagykállói önkéntes, valamint a nyíregyházi állami tűzoltók lokalizálták. A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet konzervüzemében 110 dolgozó almabe­főtt készítésével foglalkozik ezekben a napokban. A mezőgazdasági üzem sa­ját termését, illetve a Kisvárdai ÁFÉSZ által felvásárolt almát dolgozza fel. Képünkön: az asszonyok, lányok tisztítják a jonatán almát. (Elek Emil fel­vétele) KRÓNIKA Ákos napja a Nap kél 6 óra 29 perc­kor — nyugszik 17 óra 26 perckor. A Hold kél 11 óra 19 perc- kor — nyugszik 1 óra 55 perckor. Hatvan évvel ezelőtt, 1917. február 27-én született a né­hány éve elhunyt Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító, ki való klasszika­filológus. Tizenöt éves korában je­lent meg első, Karinthy Gá­borral közös verseskötete. S még nem volt 20 éves, ami­kor önálló verskötetet adott ki, A mulatságos tenger címmel. Irodalmi életműve a felszabadulás után bonta­kozott ki. Mint lírikus, a Nyugat harmadik nemzedé­kének jelentős költője. Ver­seit erős Intelektualizmus, humánus érzelmi világ, tu­datos és igényes formakul­túra jellemzi. Egyike legje­lentősebb műfordítóinknak. Életművének maradandó al­kotásai a Homérosz-fordítá- sok. (Az Odüsszeia 1947-ben. az Iliász 1952-ben jelent meg.) Az antik szövegek magyarításában szinte uj műfordítói iskolát teremtett: a klasszikus műfordító-ha­gyományt sikeresen ötvözte egybe a modern életérzése­ket kifejező költői nyelvvel. Sok versét bolgárra, fran­ciára, lengyelre, németre, oroszra, románra is lefordí­tották, s különböző külföldi antológiákban megjelentet­ték. Már súlyos betegen, a kórházi ágyon írta A has- felmetszés előnyei című naplóját: életművét most jelenteti meg egybegyűjtve a Szépirodalmi Kiadó. 1977. február 28., hétfő ELEMÉR NAPJA A Nap kél 6 óra 27 perc­kor — nyugszik 17 óra 27 perckor. A Hold kél 12 óra 10 perc­kor — nyugszik 2 óra 43 perckor. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1897. február 28-án halt meg — 78 éves korában — Torma Károly régész, aka­démikus, az aquincumi mú­zeum megalapítója. Eredetileg jogásznak ké­szült; 1848-ban az erdélyi or­szággyűlésen lett követi Ír­nok, majd Bem hadseregé­ben honvéd. A szabadság- harc leverése után Csicsóke- resztúron a régészetnek élt, melynek rejtelmeibe már apja, Torma József törté­nész bevezette. A környéki régészeti kutatásokat is édesanyja kezdte el. Torma Károly a közeli Ilosván ró­mai castrumot ásott fel és Dácia történetéhez gyűjtött régészeti anyagot. Bekapcso­lódott a közéleti tevékeny­ségbe is és Deák-párti kép­viselőként tagja volt az or­szággyűlésnek. Később főis­pán. majd ismét országgyű­lési képviselő lett, s 1876- ban a közjog tanára a ko­lozsvári egyetemen. 1878-tól 1887-ig pedig a pesti egye­temen a régészet tanára. Nevéhez fűződik Aquin­cum romjainak feltárása, 1879-től 1887-ig. valamint az aquincumi múzeum meg­alapítása. Több tudományos régészeti értekezése Is meg­jelent a korabeli szaklapok­ban. Időjárás Várható időjárás ma es­tig: felhőátvonulások, el­szórtan futó hózáporokkal. Többfelé erős, helyenként viharos nyugati, északnyu­gati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet plusz 5 fok körül. Nagy Gyula festőművész emlékkiállítása február 27- én délelőtt, 11 órakor nyitja kapuit Nyírbátorban, a Bá­thori István Múzeumban. II Kelet* | magyarországi I KÉPEK | J==! 27-, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents