Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-26 / 48. szám
1977. február 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskcrla -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA „Megmondlak apának!” T anítói pályafutásom alatt számos „elvált szülők gyermeke” járt hozzám. Szinte minden esztendőben akadt olyan eset is, amikor maga a válás is a tanév ideje alatt történt. Alkalmam volt megfigyelni a sok kis semmibe bámuló, sebzett lelkű gyermeket, akik körül szétesett a családi fészek, s akik bizony nehezen vészelték át a kritikus napokat, heteket. Sok édesanya, apa tőlem kért tanácsot, mit tegyen, mielőtt elválik. Minden esetben szerettem volna egyengetni, békítgetni a házasfeleket a gyermek érdekében. Beszéltem külön az édesanyával, külön az édesapával, de néhány eset kivételével: hiába. Meggyőztek, hogy a napi zsörtölődés, meg nem értés, a hangos veszekedések, a békétlenség légköre károsabb a gyermekre nézve, mint a csendes válás. így hitték. És én mégis úgy láttam, hogy a legtöbb gyermek megsínylette azt, hogy az egyik szülőjétől elszakadt. Ha okosan gondolkozók és a gyermek érdekét szem előtt tartók a szülők, akkor ez a sérülés csak átmeneti. Nehezen heveri ki viszont a megrázkódtatást a gyermek ott, ahol továbbra is két tűz között lebeg, s az elvált felek a gyermek nevelésének, fejlődésének szempontjait félre, dobva, előtte is szidják egymást, vele üzengetnek, megaka. dályozzák a láthatását stb. stb. Mindig nehezebb helyzete van annak, akinél a gyermek él. Nála zajlanak a hétköznapi események, a betegség, a gond, a leckék ellenőrzése. A másik fél 2—3 hetenként kap egy ünneplőbe öltözött gyermeket fél-egy napra. így van ez Péteréknél, akit az édesanyja szigorúan nevel. Naponta ellenőrzi az iskolai munkáit, az ellenőrző könyvét. Dicséri is, de ha kell megbünteti. Nem válogathat, meg kell ennie mindent. A sok tiltás, szidás közben bizony gyakran hallja a gyermek: „Kényeskedsz. mint az apád!”, vagy „Olyan lusta leszel, mint apád!” Máskor meg a gondokkal küzdő asszony így tör ki: „Igazán vehetne apád új táskát neked!” Apád így... apád úgy... hallja a gyermek és ami. kor eljön a vasárnap, egésznap csak jó szót kap az apjától... Vendéglőben ebédelnek, ott azt rendelhet amit szeret és azért sem szidják meg sem apu, sem az új felesége, ha valamit otthagy a tányéron. Nem beszélnek az iskoláról, intőről. Csoda-e, ha a következő héten nem tetszik Péternek a kötelesség, a korán kelés, a sietés, a tanulás, az otthoni segítés. S amikor az édesanyja valamiért erősebben rászól, hamar ott a fenyegető válasz „Vasárnap megmondlak apának!” És mennyire fáj ez az anyának aki elveszítette a férjét, és most úgy érzi. hiába ítélte neki a bíróság a fiát, elveszíti őt is ... A tanulság? Ha már az elválás elkerülhetetlen volt, legalább a gyermek nevelését végezzék a szülők továbbra is közös egyetértésben... Fejtörő — Én tudom tanító néni!... (MTI foto Benkő Imre felvétele) Mesélj még nekem! Néhány évvel ezelőtt, ami. kor még Peti egészen kisfiú volt, a nagymama minden es. te leült az ágya szélére és mesét mondott. Tündérekről, sárkányokról, csillagokról, bo. szorkányokról, királykisasszonyokról, vitézekről. Peti tágra nyílt szemekkel hallgatta, gondolatban követte a nagymama meséit. Harcolt a sárkánnyal, fent járt a csillagokban, örült, ha a vitéz legyőzte a sárkányt. Mikor a nagymama ajkáról elfogyott a történet, Peti kérlelte: — Nagymamám, mesélj még nekem! Múlt az idő. A napok egymás sarkába léptek, az évek hosszú kamaszt nyújtottak Petiből. Az orra alól előtöre- kedő pelyhek arról, beszéltek, hogy Petiből fiatalember lett. Gépésztechnikumban tanult, de minden érdekelte, ami a technika vívmányaival összefüggőt, a gépek, az elektromosság, az űrhajózás, elektro. nika. Az idő múlása nagymamát mind jobban megtörte. Kicsi alakja még kisebb lett, arcának ráncait egyre mélyebbre szántotta az idő. Léptei bizonytalanná váltak, s este mind hamarabb kívánkozott ágyába pihenni. Csak egy ma. radt a régi a nagymamából: fiatalosan csillogó szürke szeme. Ügy repdesett tekintete villámgyorsan ide-oda, mint a kalitkába zárt madárka. Nagymamát minden érdekelte. Kérdezgetett, mint a kicsi gyermek. A család tagjai bizony sokszor türelmetlenül válaszoltak a sok-sok kérdésre. Csak Peti, Péter értette meg a nagymamát. Esténként odaült az ágyához. és mesélt. Gépekről, villamosságról, csodálatos űrhajókról, elektromos masinákról. A nagymama tágranyílt szemekkel hallgatta. Gondolatban elkalandozott Péterrel a technika birodalmába; rohantak együtt szélsebesen. Olyan jó volt száguldania Péterrel. Elfelejtette, hogy öreg már, s hogy fájós lábaival még a sarki közértbe is nehezen csoszog le. Üjra fiatal volt teste-lelke, szemeit csillogva kapcsolta Péter lelkes szemeibe. Szomjasan leste a szavakat unokája ajkáról. Mikor Péter ajkáról elfogyott a történet. így kérlelte: — Petikém, mesélj még nekem! Fási Katalin kis matematikusoknak 1. Válasszatok ki az alábbi egy szám legyen. Mely szá- 5x5-ös táblázatból 5 számot mok választása esetén lesz az úgy, hogy minden sorból és öt szám összege a lehető leg- minden oszlopból pontosan nagyobb? 1 2 3 4 5 11 12 13 14 15 21 22 23 24 25 31 32 33 34 35 41 42 43 44 45 2. Pista, Kati és Jancsi bélyeget gyűjtenek. A következőket mondták el ezzel kap. csolatban: Pista: Hármunknak összesen 348 bélyege van. Kati: Mindegyikünknek páratlan számú bélyege van, s nekem kétszer annyi, mint Pistának. Milyen adatot adjon meg Jancsi ahhoz, hogy mi is ki tudjuk találni, kinek hány bélyege van? A február 12-én közölt fej. törő helyes megfejtése: 1. Jelenleg a C-vel jelzett fán van, és az A-ról indult reggel. 2. Az eredmény 3:1 lett. Két középkezdés nem gól miatt volt. Kis téli rapszódia Az erkélyünkön madáretető; Barkácsmunka; én és a fiam Eszkábáltuk a Tél közeledtén, Lakmároznak a cinkék boldogan! Nézzük, nem félnek, tudják: a közelben Nincsen gonosz csúzli, csapda, tőr, S jólesik a csikorgó hidegben A dióbél és szalonnabőr. Nagyapánál üres a fecskefészek, Elment minden kis világutazó. Most valahol Dél-Afrikában Várják, hogy itt elolvadjon a hó. Tavasszal tudom, hogy visszajönnek Életük ősi parancsa szerint; Cikáznak fenn, a kék magasban S új fiókákat nevelnek megint. Gyertek fiúk — ahogyan megfogadtuk — Sálat, bakancsot, pulóvert elő! Meglessük a telet Hűvösvölgyben, Amikor a Nagyrét — hómező. Fölkeressük a sziklás katlan mélyét S a kicsi tisztást; hegyen-völgy ön át Emlékeztek? — itt mindig megpihentünk S faltuk, faltuk (hátizsákból persze) A sok finom elemózsiát. Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Te, németül. 7. Lekvárszerűség.. 8. Puha fém. 9. Enikő beceneve. 11. ÉKY. 12. Elemeire szétszed. 14. Miskolci hegy. 16. Megfejtendő. 18. Háziállat. 20. Svájci őskanton. 21. Tiltás. 22. Római 102. 24. Csomó. 25. Személyéért (—’). 27. Mérge. 28. Ének. 29. Személyiséged. Függőleges: 1. Szálloda Miskolc-Ta. polcán. 2. Soós János. 3. Lóeledel. 4. Belügyminisztérium rövidítése. 5. Ravaszdi. 6. Megfejtendő. 10. Fehérnemű. 11. Női név. 13. Egymást követő két betű a magyar ABC-ben. 14. ... Baba és a negyven rabló. 15. Megfejtendő. 17. Szatmári község Csenger köze. lében. 19. Igazságot szolgáltató személy. 21. Vissza: e haza. 23. E helyen. 24. Vétség, gonosztett. 26. Elad egy. nemű betűi. 27. Kiejtett ’ mássalhangzó. Megfejtendő: Négy alföldi város neve (vízszintes 1, 16, függőleges 6, 15). Múlt heti megfejtés: MÁTÉSZALKA — SÓSTÓ — KISVÁRD A. Könyvjutalom: Jakucska József és Szabolcsi Timde Nyíregyháza, Móricz Julianna Tunyogmatolcs, Má- tyus Anikó Mánd, Barta Sándor Tuzsér, Rostás Adél Vámosatya, Tar Béla Magy és Czető Magdolna Kisvár- da. Csak levelezőlapon be. küldött helyes megfejtéseket veszünk figyelembe. Papp László posta I dős kezek rótták a sorokat a levélben, melyet nemrégiben a megyei úttörőelnökség kapott Jánkmajtisról. özvegy Ster Józsefné írta. Azt a nagy segítséget köszöni meg, melyet a jánkmajtisi úttörőktől kap! Október 27- től nap mint nap bekopognak hozzá ötödikes és hatodikos pajtások, akik vállalták: segítenek a ház körül Ster néninek, mert beteg, nehezen tud járni. A pajtások közül 19-et név szerint is felsorol levelében, hét úttörőről pedig megírja: ők mindennap elmennek hozzá. A megyei úttörőelnök külön levélben szólt a jánkmajtisi pajtásokhoz, megdicsérve őket timuri tettükért, igazi úttörőhöz méltó cselekedetükért. Arra kéri a pajtásokat: látogassák meg betegsége után is Ster nénit — és ha hasonló idős, beteg ember van még a községben, annak is nyújtsanak segítséget. Azokat a pajtásokat, akik a legtöbbet segítettek, név szerinti dicséretben részesítették! Pajtások! Ez a szép tett önmagáért beszél, a jánkmajtisi pajtások rászolgáltak a dicséretre. Azt kérjük tőletek az Uttörőpostán keresztül is: kövessétek példájukat. Nincs olyan falu, ahol ne élne segítségre szoruló, beteg, idős ember — aki nagyon szívesen venné a támogatást, az apróbb-na- gyobb segítséget, a bevásárlást, a takarítást, a tüzelő behordását. De még a segítségnél is többet jelentene számára a vidámságotok, az éneketek, a jókedvetek! Tudósítsátok az Ut- törőpostát az ilyen tettekről! Több jól sikerült farsangi rendezvényről számoltak be a pajtások. Február 19-én az ököritófülpösi úttörők a szülői munkaközösség segítségével farsangi mulatságot tartottak. Az ököritófülpö- siek levelében még egy fontos dologról is olvashattunk: úttörőszoba épül. Társadalmi segítséggel készül a régen hiányolt szoba: a helybeli kisiparosok és a szülők társadalmi munkája igen sokat jelent. 470 úttörő és kisdobos veszi birtokába a gyermeknapon az úttörőszobát. A tornyospálcai úttörők február 27-én, vasárnap délután rendezik farsangi báljukat: a kulturális szemle legjobbjai adnak műsort, majd a jelmezek felvonulása következik. Utána zene, tánc, végül pedig a legötletesebb jelmezek gazdáit megjutalmazzák. Teczák Péter harmadikos máriapócsi kisdobos arról tudósított: a helybeli „öregek otthonában” műsort adtak a pajtások az idős embereknek, akik igen jól szórakoztak. V égül egy tarpai híradás. Guti Valéria őrsvezető egy rajfoglalkozásról számol be. A névadó, József Attila tiszteletére rendeztek vetélkedőt. Először az irodalmi szakkörös pajtások elmondták a költő néhány versét, majd a kérdésekre és válaszokra kerül sor. Minden jó válaszért egy-egy babérlevél volt a jutalom. Ebből végül emlékkoszorút készítettek a versenyzők. Úttörő-
