Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-25 / 47. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 25. Napi külpolitikai kommentár Ok az optimizmusra BIZTATÓ FEJLEMÉNYKÉNT, válságnak a holtpontról való elmozdításaként értékelték a ciprusi helyzet ismerői a február 12-én, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével megtartott második Makariosz—Denktas találkozón elért elvi megállapodást. Mint ismeretes, Makariosz elnök és a török c-iprióták vezetője egyetértett abban, hogy március 21-i kezdettel fel kell újítani a két közösség képviselői közötti — több mint egy éve szünetelő — tárgyalásokat, óvatos optimizmusra ad okot az, hogy ezúttal valóban érdemi megbeszélésekre kerül sor, mert a partnerek a Makariosz és Denktas által elfogadott és írásban rögzített irányelvek alapján fognak tárgyalni. Az új képlet öt alapelven nyugszik. Ezek: a Ciprusi Köztársaság függetlensége, az ország területi egysége, a görög—török föderáció, Ciprus el nem kötelezett státusza, valamint annak elismerése, hogy a ciprusi problémának egészen a végleges rendezésig az ENSZ hatáskörében kell maradnia. A konkrét megoldás módozatait a március végén Bécsben kezdődő tárgyalásokon fogják kidolgozni. Gyors sikerre azonban nem lehet számítani, mert három kulcskérdésben még jelentős távolság választja el a tárgyalópartnerek álláspontját. Vonatkozik ez a szigetország területének megosztására, a megalakítandó központi kormányzat hatáskörére, valamint a szabad mozgás és letelepedés jogára. A CIPRUSI KIBONTAKOZÁS lehetőségét árnyékolja, az, hogy a NATO, amely már a múltban is több kísérletet tett arra, hogy a szigetországot vonzáskörébe vonja, ezúttal is szerepet igyekszik biztosítani magának a válság megoldásában. Ezt szolgálta az amerikai elnök különmegbízottjának Athénben, Ankarában és Nicosiában tett látogatása. Clark Clifford először „tájékozódó jellegűnek” minősítette útját, de Nicosiában már kijelentette, hogy „Carter elnök kész közreműködni a ciprusi kérdés megoldásában”. Ez a közvetítési kísérlet arról tanúskodik, hogy a NATO és az USA csökkenteni szeretné az ENSZ szerepét és „családi ügyként” akarja kezelni a ciprusi kérdést. Épp ezért a bécsi tárgyalások sikere is azon múlik, hogy a két ciprusi népközösség képviselői — a világszervezet támogatását felhasználva —, menynyire tudják magukat függetleníteni a NATO befolyásától. Carter sajtóértekezlete Megerősítette a CIA leleplezéséről szóló híreket Carter elnök szerdai washingtoni sajtóértekezletén közvetetten megerősítette az amerikai sajtó leleplezéseit, hogy a CIA egy sor vezető külföldi politikust pénzel. Az értesülések közül „egyesek tévesek”, mások bizonyos fokig pontosak” mondotta az elnök. Hozzátette, hogy a kérdéses akciókról elődje, Gerald Ford, valamint. a törvényhozás már korábban is tudott. Azt állította, hogy a most elrendelt vizsgálat sem talált „tisztességtelen vagy törvénysértő tevékenységet”. Carter a titoktartásra hivatkozva nem részletezte, mely külföldi vezető állott vagy áll a CIA zsoldjában. Az elnök szerint árthat a más országokhoz fűződő kapcsolatoknak, s az Egyesült Államok biztonságának, ha a CIA tevékenysége nyilvánosságra kerül. Carter elállt a választási kampányban tett ígéretétől, hogy legalább évi 5—7 milliárd dollárral csökkenti a katonai költségvetést. Arra hivatkozott, hogy nem lehet felmérni az infláció ütemét, sem pedig a „más országok részéről potenciálisan fenyegető veszélyt”. További amerikai—kubai megbeszélésekre van szükség ahhoz, hogy „lényegi lépések” történjenek a két ország kapcsolataiban — mondotta az elnök. A nyitott kérdéseknek közvetítők útján való megtárgyalását nem utasította ugyan el, de előfeltételnek minősítette „az emberi jogok” helyreállítását és annak szavatolását, hogy Kuba a jövőben ne nyújtson segítséget más országoknak, miként Angolában tette. Carter szerint az USA kész szerepet vállalni a ciprusi viszály rendezésében, „ha ezt az érdekelt felek igénylik”. Köztudott, hogy az elnök különmegbízottja éppen most tesz erőfeszítéseket a közvetítésre Amerika és a NATO görög- és törökországi érdekeinek szolgálatában. „Az emberi jogok” kérdésével foglalkozva Carter egyetemes igényűnek tüntette fel állásfoglalásait és tagadta, hogy azok egyoldalúan a Szovjetunió ellen irányulnak. Beismerte, hogy felelősség terheli az Egyesült Államokat, mert „szükségtelenül korlátozza a »más politikai nézeteket vallók«”, így a kommunisták beutazását. A CSKP hű a februári hagyatékához Alois Indra beszéde a győzelem évfordulóján Csehszlovákiában csütörtökön megemlékeztek a dolgozók 1948 februári győzelmének 29. évfordulójáról. Prágában Gustáv Husák- kal, a CSKP KB első titkárával élükön állami és pártvezetők megkoszorúzták Kle- ment Gottwald emlékművét, majd a Fucik parkban lévő kongresszusi palotában nagygyűlést tartottak. Az ünnepségen Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák szövetségi gyűlés .elnöke mondott beszédet. Alois Indra beszédének elején méltatta az 1948 febru- . árja óta a csehszlovák nép életében bekövetkezett korszakos változásokat, a szocialista építés mélyreható eredményeit. Rámutatott arra, hogy az utóbbi nyolc esztendő konkrét eredményei a bel- és külpolitikában különösen bizonyították, a párt hű februári hagyatékához, őrzi és fejleszti azt a jelenlegi követelmények szerint. Kiemelve a szocialista demokrácia elmélyítésében elért eredményeket, aláhúzta: ezek a pártnak abbeli meggyőződéséből születtek, hogy a szocializmus és a demokrácia egymást feltételezik, azokat szembeállítani nem lehet. Jelenleg Csehszlovákiában százezrek élnek rendszeresen a politika formálásának és a kritikának a jogával. A felelős állampolgári kritikát — ellentétben a legkülönbözőbb gúnyiratokkal — a szocializmus gyorsabb építésének óhaja szövi át — mondotta. Részletesen foglalkozott a burzsoápropaganda hazug torzításaival, és rámutatott, az imperializmus nem szűnt meg a népek ellensége lenni, szüntelenül eszközöket keres, amelyekkel kárt okozhat a szocializmusnak. A csehszlovák nép jogának és kötelességének tartja a szocialista vívmányok védelmét, a lenini tanításokhoz való hűséget és munkatettei mellett eltörpülnek, hiábavalóságra kárhoztatnak a kommunistaellenes kampányok irányítóinak és maroknyi hazai támogatóinak kísérletei. Kitért arra, hogy ma, amikor láthatóan aktivizálódnak a legreakciósabb erők, különösen fontos a kommunisták és a haladó emberek nemzetközi szolidaritásának erősítése. A CSKP ezután is hű marad a proletár internacionalizmus elvéhez, Csehszlovákia tovább szilárdítja szövetségét a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával, ami mindig is fontos záloga volt Csehszlovákia népei fel- emelkedésének. MADRID Kommunista találkozója Enrico Berlinguer, az OKP, Georges Marchais, az FKP és Santiago Carrillo, az SKP főtitkára február 28-án és március 1-én megbeszéléseket tart a spanyol fővárosban — jelentették be az SKP köreiben. Az Olasz és a Francia KP vezetője február 28- án érkezik Madridba. Az előzetes program szerint a három kommunista vezető a Corvalán Rómában Az OKP vendégeként Olaszországban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát csütörtökön fogadta Pietro Ingrao, a képviselőház kommunista elnöke, majd Fanfa- ni kereszténydemokrata szenátusi elnök. Corvalán találkozott a demokratikus antifasiszta olasz pártok vezetőivel is, megköszönve a chilei nép antifasiszta harcához nyújtott támogatásukat. Az OKP székhazában megbeszélések folytak a chilei és olasz kommunista vezetők között. Ezen az OKP részéről Longo pártelnök, Berlinguer főtitkár, Pajetta, Cervetti és Bufalini, a titkárság tagjai, Segre és Rubbi, a külügyi osztályvezetői vettek részt. Letartóztatások, eltűnések Chilében csúcstalálkozót követően sajtóértekezletet tart. A spanyol belügyminisztérium szerdán felvette a hivatalosan engedélyezett pártok listájára a Spanyol Szocialista Munkáspárt „történelmi frakcióját”, amely négy évvel ezelőtt vált ki a Felipe Gonzalez vezette munkáspártból. Ez utóbbi szintén az engedélyezett pártok között van. A rendőrség szerdán 18 személyt tartóztatott le az újságíró egyetem diákjai ellen támadó jobboldali szélsőséges fegyveresek" közül. Az összecsapásban — mint már jelentettük — három személy súlyosan megsebesült. Amerikai levelünk Az igazságot is... H kongresszus sajtószobájában olvasgatjuk néhány képviselő frissen nyomtatott nyilatkozatát és csodálkozunk. Csodálkozásunk tárgya az az egyre elszán- tabb és nyíltabb határozottság, amellyel meg akarják bénítani a Kennedy elnök és Martin Luther King néger polgárjogi vezető meggyilkolásának tényleges körülményeit vizsgáló bizottság munkáját, s ha lehet, felszámolni magát a bizottságot is. A bizottságot még a kongresszus előző ülésszakán, tavaly — közvetlenül a választások előtt — azzal a céllal hozták létre, hogy vizsgálja meg azokat az eddig figyelmen kívül hagyott tényeket, amik — szemben a hivatalos verzióval — arra utalnak, hogy se Kennedy, se King nem egy ember tettének, hanem szövevényes bűnszövetségnek lett áldozata. A gyilkosságok körülményeinek felülvizsgálásával megbízott bizottság rendkívül széles körű felhatalmazást és két évre 13 millió dollárt kapott a képviselőháztól. A kivizsgálás és az igazság kiderítésével Richard Sprague speciális ügyészt bízták meg. A bizonyítékok gyűjtése olyan nagy lendülettel vette kezdetét, hogy sokakban a remény, másokban a kétségbeesés vert gyökeret. Remény, hogy mindkét gyilkosság ügyében összehordott több tonnányi jelentés alapján hozott hivatalos döntés ellenére leleplezik az igazi gyilkosokat. Az ettől való félelem azonban elindított egy másik, egyelőre ismeretlen titkos erők által mozgósított gépezetet. Előbb különböző nyilatkozatokban, kommentárokban kétkedések hangzottak el a bizottság munkájának értelme, eredményessége iránt, mondván: úgyse lehet már fényt deríteni az 1963-as Kennedy- és az 1968-as King-gyilkosság pontos körülményeire, egyébként is bizalommal lehet lenni az akkori vizsgálatot vezető személyek iránt. De mivel éppen az akkori nyomozást vezető CIA- és FBI-csoportok munkája ébreszti a kétségeket, a Sprague-bizottság önálló úton indult el. A néhány napja fellángolt támadások jelzik, hogy jó irányba indultak. Ezért már a kezdésnél ellentámadást szőttek ellenük. Az FBI még az előző, a Ford-ad- minisztráció igazságügy-miniszterének megbízásából (hogy őt ki bízta meg, az még nem ismeretes) újabb vizsgálatot végzett és a most közzétett eredmény szerint ismét megállapították, hogy Kinget egy ember, a jelenleg 99 éves börtönbüntetését töltő James Earl Ray ölte meg. És hogy pontot tegyenek az egész végére, hogy megakadályozzanak minden további vizsgálatot, bírósági döntés alapján az országos levéltárnak adják a King-ügy minden anyagát azzal, hogy 50 évig nem lehet hozzányúlni. De, mert az FBI — mint a gyilkosság megszervezésével gyanúsított szervezet — önmagát vizsgálva állította ki az újabb menlevelet, mindenki kételkedik. z FBl-vel és az illetékessé tett bírósággal egyidő- ben a kongresszusban is több törvényhozó akció- ba lépett és különböző kifogást emelt a Sprague-bizottság ellen. Egyrészt, hogy túl sokba kerül és felesleges további pénzeket költeni egy megnyugtatóan lezárt ügy újravizsgálására. Mások egyelőre csak korlátok között szeretnek tartani vizsgálatot: egyrészt néhány hónapra korlátozott idő engedélyezését javasolják a már elhatározott két év helyett, másrészt — és ez nagyon árulkodó — a vizsgálat során az FBI, a CIA és a kongresz- szus tagjai tabuk lennének. Ha sikerül felállítaniok ezt a korlátot, akkor tényleg nincs értelme az újabb erőfeszítéseknek. S pontosan ezt akarják elérni azok a — nyilván jó okkal hadakozó — csoportok, amelyek Kennedy és King után ismét eltemetni készülnek az igazságot is. Washington, 1977. február. DCoawis 3utnán Kultúránk nagykövetei Küldetésben Prágában A chilei helyzetről közölt elemzést csütörtöki kommentárjában az AP amerikai hírügynökség. Három és fél évvel hatalomra kerülése után a katonai rezsim azt állítja: sikerült megállítani az országot az anarchia felé tartó úton, megkezdődhet a fejlődés a „rend és a haladás” irányában. Noha még létezik az országos bírósági rendszer, a nemzetbiztonságot sértő állítólagos bűncselekményeket katonai törvényszékek vizsgálják. Januári statisztikai adatok szerint e törvényszékek az említett időszakban több mint 100 ügyet vizsgáltak. Az éjszakai kijárási tilalom továbbra is érvényben van és betartására a hadsereg fegyveres egységei ügyelnek. A titkosrendőrség, a DINA akcióiért csakis Pinochet előtt felel. A katolikus egyházhoz közel álló források szerint 1976-ban politikai okokból 552 letartóztatást hajtottak végre. Rokonok és barátok szerint a letartóztatottak közül 118 személy nyomtalanul eltűnt. A foglyok eltűnésével kapcsolatos jelentések tovább növelték a rezsim nemzetközi bírálatát, amelyet a rezsim mesterségesen szított nemzetközi kampánynak igyekszik feltüntetni. Pinochet másik fő problémája a jövőbeni államforma kialakítása. A rezsim olyan államformára törekszik, amely törvényessé tenné őt otthon és külföldön is. A jelenlegi diktátori rezsim fenntartásához „a marxista fenyegetés” hangsúlyozását tartja szükségesnek, de Pinochet most azt állítja: alkotmányos keretek közötti „tekintélyelvű demokráciára” törekszik. A CSEHSZLOVÁK FŐVÁROS központjában, a Vencel téren működött két évtizeden keresztül a Magyar Kultúra. Közben a prágai metró építkezési munkálatai miatt épületét lebontották, az intézmény pedig átköltözött a forgalmas Nemzeti körút 22. szám alá. Bár ez a helyiség sokkal kisebb és szinte csak az elárusítóhelyek férnek el benne — újságok, folyóiratok, könyvek, hanglemezek, népművészeti és iparművészeti tárgyak —, a forgalom egyáltalán nem csökkent, sőt növekszik. Egyebek között erről beszélgettem prágai látogatásom alkalmával Selmeci Alajossal, a Magyar Kultúra vezetőjével. — Ez az intézmény — mondotta — egyszerű könyvesboltként létesült több mint negyed évszázaddal ezelőtt, de tevékenysége azóta számottevően bővült. Legfőbb feladatunk a magyar kultúra terjesztése. A rövid beszélgetésből is kiderült, hogy milyen sokrétű tevékenységet végez, milyen fontos missziót teljesít az intézet. Évenként tíz-tizenkét előadást rendez Magyarországról meghívott tekintélyes közéleti személyiségek közreműködésével hazánk életéről, politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai, művészeti és egyéb kérdésekről. A rendezvények sorából kiemelkednek még az ingyenes magyar nyelvtanfolyamok. Persze ezek sem csak a nyelvtanulásra korlátozódnak, a résztvevők a magyar kultúra baráti körét is alkotják. A program fontos részét teszik ki a rendszeresen megrendezett magyar hetek, a különféle baráti találkozók és ünnepélyes megemlékezések az évfordulókról. A Magyar Kultúra gyakran rendez hazai művészeink közreműködésével koncerteket, előadói esteket, kiállításokat. — Az intézet nemcsak Prágában fejti ki tevékenységét — hívta fel a figyelmemet Selmeci Alajos. — Csehszlovákia nagyobb városaiban, elsősorban a cseh ipari központokban rendszeresen rendezünk kiállítással egybekötött vetélkedőket. Mint megtudtam, a Magyar Kultúra az idén is gazdag programot tervez. A szokásos magyar heteken kívül számos kiállításra, komoly- és könnyűzenei koncertre, baráti találkozóra kerül sor. KIEMELKEDIK AZ ADY-CENTEN Ä- RIUM alkalmából sorra kerülő rendezvény, amelybe bekapcsolódik a csehszlovák és a Magyar Rádió is. — Sajnos, jelenleg nem a legjobb körülmények között dolgozunk. De hát ez csak ideiglenes állapot. Két éven belül elfoglalhatjuk végleges helyünket Prága híres óvárosában, a Rytirska utcában, az úgynevezett „Vörös Oroszlán” műemléképületben, ahol egyre sokrétűbb és magasabb színvonalú tevékenységünkhöz minden feltétel r^glesz — mondta búcsúzóul Selmeci Alajos. Oravec János
