Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

1977. február 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A gleccserek világa A magas hegységek sajátos képződménye a gleccser. A hóhatár felett lehulló csapa­dékból keletkezik sajátos szerkezetű jégtömbje. Lassú mozgással húzódik le a lejtő­kön. A megismétlődő olva­dás és újrafagyás következ­tében előbb a tej fehér, majd a jégmozgás hatására kékes­zöld színű. A lehúzódó jég­ár mozgási sebessége napon­ként néhány dm pl. az Al­pokban, de Grönlandon el­éri a 2—20 m-t. A mozgó jég letarolja az útjába eső kőzeteket, ebből keletkezik a moréna. Alsóbb szinttájra érve ezeket maga előtt tol­ja, és amikor a gleccser el­olvad, a moréna gátként ta­vat tart vissza. A Föld leghosszabb glecs- csere a Pamírban a Fedcsen- kó-gleccser: több mint 70 km hosszú. Jégtömegének közepes vastagsága 620 m. Európában a legnagyobb gleccser Svájc területén ta­lálható, az Aletsch-gleccser: 26,8 km hosszú, a jég köze­pes vastagsága 472 m. A gleccserek felszínformá­ló tevékenysége jelentős. A jégtömegbe fagyott kődara­bokkal vésik, csiszolják med­rüket. Ennek következmé­nyeként U alakú, meredek falú, (sokszor 500—600 m) teknővölgyek jönnek létre. A hatalmas jégtömeg fel­színén a napsütés, az olva­dás hatására mély, meredek falú repedések jönnek létre, ezek sokszor veszedelmesek, mert a tetejükön vékony jég­réteg jön létre, amely köny- nyen beszakad a gyalogló lá­ba alatt. A gleccsertúra egyébként az alpinisták ked­venc, de meglehetősen veszé­lyes sportja. Képünkön hatalmas, mel­lékággal rendelkező glecs- cser látható,^.Alaszkában. Új diétás hús A tyúk alkatú madarak túlnyomó részét a fácánfélék csa­ládjába sorolja az állatrendszertan. A szép tollú fácánon kí­vül azonban ide tartoznak a sokkal kisebb testű, igénytelen kinézésű, csak ritkán látható fürjek is. A mezőgazdasági területek, rétek felől gyakran hallható a fürjek jellegzetes pitypalaty hívása, sőt néha éjjelenként még a nagy városok felett is. Megpillantani azonban nem könnyű, mert a kb. 20 cm nagyságú madárnak kitűnő terepszínei van­nak, és csak ritkán jön elő az őt védő növényzetből. Az At­lanti-óceántól Japánig egész Eurázsiában honos, de Északnyu. gat- és Dél-Afrikában is költ. Tibetben, a napos hegyoldala­kon még 3000 m magasságban is megtalálható. Kis szárnyai­val gyorsan repül. Hozzánk április végén érkezik, de augusz­tus—szeptemberben elvonul Afrikába. Ázsia hatalmas rétjei­ről, szántóföldjeiről hatalmas tömegben vonul Indiába, ahol húsát szívesen fogyasztják A Szovjetunióban, a Mari Autonom Köztársaságban né­hány szovhoz berendezkedett a fürjtenyésztésre. Húsa ugyan­is kitűnő diétetikus hús, tojása pedig az orvosok szerint növe­li a vér hemoglobintartalmát. Azt tervezik, hogy 12 tonna fürjhúst és 8 millió tojást juttatnak piacra évente. A fürjek rokonai az Amerikában élő fogasfürjek, a pará­nyi törpe fürj és a különböző díszfürjek, köztük a vörös szí­nű vérfürj. j Uj Skodák A Skoda-művek Mlade Boleslav-i gyárában rövidesen le­kerülnek a szalagokról a jól ismert S—100 és S—110 típusok, s továbbfejlesztett változataiknak adják át helyüket. Az új Skoda-családnak négy tagja lesz: az S—105 S (standard) és az S—105 L (de Luxe), valamint az S—120 L (de Luxe) és az S—120 LS (super de Luxe). A hengerek űrtartalma az S—105 változatánál 1046, az S—120-nál 1174 köbcentiméter lesz. A teljesítmények közti kisebb eltérést a kompresszió, illetve az üzemanyag oktánszámának változtatása is befolyásolta. Az S—120 LS motorja a legnagyobb teljesítményű, 58 ló­erős; 96 oktános benzinből 8,6 litert fogyaszt 100 kilométeren; a 100 km/óra sebességre való felgyorsuláshoz mindössze 17 másodpercre van szüksége, a csúcssebessége pedig 150 km/óra. A „normál” — S—105 S — változat nem sokkal marad el tő­le, az is könnyen eléri a 130 km/óra csúcssebességet, ha vala­mivel több időre is van szüksége a felgyorsuláshoz. A lengőtengelyes, csavarrugós, hidraulikus kétkörös fék­rendszerű — elöl tárcsa, — hátul dobfékes — új típusoknál a motor hátul maradt, de a hűtő előre került, így menet köz­ben közvetlenül kap levegőt a 12,5 liter űrtartalmú, fagyálló folyadékkal töltött zárt hűtőrendszer. A 38 liter benzin befo­gadására alkalmas üzemanyagtartály is helyet változtatott, a hátsó ülések alá került. A négyajtós karosszéria formája alaposan megváltozott, az ötszemélyes belső tér szélesebb és kényelmesebb lett. A jól párnázott ütközőfelületek, legömbölyítések a biztonságot szol­gálják, az egyharmaddal nagyobb ablakfelület pedig a jobb kilátást. A kormánykerék átmérőjét valamelyest csökkentet­ték, a kormányoszlopot egy kissé megemelték a kényelmesebb beszállás érdekében. A csomagtartó fedéllapját oldalirányban nyílóra alakították át. Jó tanács autósoknak Önindító nélküli indulás A KORSZERŰ GÉPKO­CSIKNÁL az indítóberende­zés — ha az akkumulátor is jó — teljesen megbízhatóan látja el feladatát. Az autós­nak mégis tudnia kell, hogy ha mégis zavar támadna, miképpen indíthatja meg a motort (utána ugyanis — még töltetlen akkumulátor­ral is — elérhet céljához, ha útközben nem engedi leállni a motort). Egyes autógyárak következetesen meghagyják kocsijaikon a jól bevált „kurblizás”, azaz a kézi in­dítás lehetőségét, s ezt na­gyon jól teszik. Nem árt, ha az új kocsitulajdonos — is­merkedvén az autójával — még a kezdet kezdetén meg­próbálja a „kurblivas” hasz­nálatát is. Kezelésében tu­lajdonképpen nincs semmi ördöngösség, ha betartjuk a szabályt: mindig alsó hely­zetből kell hirtelen, gyors mozdulattal felrántani az in­dítóvasat (természetesen ügyelve rá, hogy a sebesség- váltó ne legyen kapcso­lásban, és hogy a szívató az indításnál megfelelő állás­ban legyen). AMENNYIBEN NEM SI­KERÜL a kézi indítás (elő­fordulhat, ha a motor már nagyon „megszívta magát”), vagy ha nincs lehetőség a végrehajtására, megtolás- sal, vagy vontatással („be- rántással”) lehet elindítani a motort. Mindkét esetben a kocsi tömegének lendületé­ből adódó forgatóerőt jut­tatjuk el — fordított úton — a motorhoz. Lendületet egyébként a lejtőn gurulós­sal is adhatunk a kocsinak. Az ekkénti indítás akkor is előnyös, ha kímélni akarjuk az akkumulátort, vagy — ami gyakran előfordul a nem sík úton álló autóval —, hogy az úszószintváltozás miatt sok vagy kevés ben­zint kap a motor, s ezért ne­hezen indul. A kocsi lendülettel törté­nő indításának az a lénye­ge, hogy olyan fokozatba kapcsoljuk a sebességváltót, amelynél nem csúszhatnak meg a kerekek. Síkos, havas úton a harmadik sebesség, száraz úton általában a ket­tes a megfelelő. Ezután nyomjuk be a kuplungpe­dált, kapcsoljuk be a gyúj­tást, s ha hideg a motor, húzzuk ki a szivatógombot. Megfelelő lendület elérése után hirtelen engedjük visz- sza a tengelykapcsoló pe­dált (ha lassan csináljuk, előfordulhat, hogy lefékező­dik a kocsi anélkül, hogy a motor forgásba jönne). AMINT ÉREZZÜK az el­ső robbanásokat, azonnal nyomjuk le a kuplungot, mert különben leállhat a motor, vagy esetleg olyan nagy lendületet kap a kocsi, hogy beleszaladunk a von­tatást végző autóba. A sza- badonfutó berendezéssel el­látott kocsiknál (például a Wartburgnál) a lendülettel való indítási kísérlet előtt ki kell kapcsolni a szabadonfu- tót, enélkül ugyanis nem jön létre kapcsolat a kerekek és a motor között, tehát nem is sikerülhet az indítás. Még egy tanács: a kuplungpedál gyors felengedésekor síkos úton vigyázzunk, nehogy a gépkocsi, megcsúszva, neki­csapódjon valaminek! Az alacsony paprika- termések oka Az elmúlt években a növényvédő állomás felvé­telezést végzett — a me­gye három tájegységében — a szabadföldi paprikaállo. mányok növényegészság- ügyí helyzetének felmérése érdekében. Megállapítottuk, hogy a paprikát károsító betegségek közül kiemel­kednek a vírusok okozta el. változások. A fertőzés mér. téke évről évre emelkedik, ami egyenes arányban van a termésátlagok csökkené­sével. A megye több gazda­ságában tapasztaltunk az elmúlt évben 100 százalé­kos vírusfertőzöttséget. Ezekben az üzemekben a termésátlagok is igen ala. csonyak voltak. (40-50 q/ha). Felmérésünk során több vírusbetegséget találtunk. Ezek, fontossági sorrendben a következők: Uborka mo. zaikvírus (UMV), Dohány mozaikvírus (DMV), Búr. gonya Y-vírus (BYV), Lu­cerna mozaikvírus (LMV). Az átvitelt, illetve terje. désüket tekintve valameny. nyi vírus mechanikai, vala­mint levéltetvek útján (ki­véve DMV) terjed. Ezen ki. vül a DMV és az LMV ve. tőmag útján is átvihető. A felsorolt vírusbetegségek közül a DMV talaj kolloi. dokhoz kötődve is megtart, ja életképességét, tehát a talaj útján is fertőzhet. A vírusok elleni védeke­zésnek több módja ismere­tes.. Ezek közül amit a ter­melőüzemek is el tudnak végezni: vetőmagcsávázás, burgonya, illetve lucerna kultúrákról való izolációs távolság betartása, a levél- tetvekkel terjedő közös ví­rusbetegségek átvitelének megakadályozása végett. Emellett természetesen fo­kozott figyelmet kell fordí­tani a levéltetvek irtására. A vetőmaggal terjedő ví­rusbetegségek (DMW, LMV) ellen a nátriumhidroxid (NaOH) 1,5-2 százalékos ol­datával kell a vetőmagot csávázni 10 percig, majd ezt követően a magvakat folyóvízzel le kell öblíteni. A nátronlúgos csávázási követheti a gombabetegsé. gek elleni magkezelés az is­mert (TMTD, Orthocid) fun- gicidekkel. A levéltetvek (vírusvek. torok) irtását május köze. pén, végén el lehet kezdeni, s augusztus közepéig a fo­lyamatos mentességet bizto. sítani kell. A permetezése­ket a következő készítmé­nyekkel lehet elvégezni: V. 15—20. Dimecron 50 WP 0,4 lit./ha; VI. 1—10. Dimec­ron 50 WP 0,4 lit/ha; vagy Pirimor 50 WP 0,3 kg/ha; VI. 20—30. Bi—58 0,4 lit/ha; VII. 15—20. Bi —58 0,4 1/ha; VIII. 10—15. Diazinon-Pbenkapton 1 kg/ha. (A Dimecron csak nagyüzemekben használha­tó). A védelem egyik út jaként lehet még megemlíteni a vetésváltást is. Nagyon sok gazdaságban évek óta egy helyen van a „kertészeti te­lep”. Mivel a paprika — és sok más növénykultúra — egyik legfontosabb vírus, betegsége a DMV, talajból kiindulva is fertőzhet, ezért a növényvédelmi károk, s nem utolsósorban a tér. méseredmények növelése érdekében előnyös a terület változtatása. Galambosné Dénes Judit növényvédő állomás A rét, legelő műtrágyázása A tervtárgyaló közgyűlé. seken döntenek az új gaz­dasági év feladatairól. Köz­ismert, hogy ez évben még tervszerűbben és az eddigi­nél is termelékenyebben kell a termékeket előállíta­ni. Az állattenyésztésben is úgy kell a létszámot növel­ni, a nagyobb termelést el­érni. hogy a múlt év lema­radását is behozzuk. Ehhez legfontosabb a takarmány, bázis biztosítása, amely leg­olcsóbban a gyep termésho­zamainak fokozásával érhe­tő el. Területileg a legelő a legnagyobb takarmánybázis, itt van lehetőség, itt a leg­több tartalék. Jelenlegi gyephozam szénaértékben 20 q/ha, ez 80 q zöldnek felel meg, legeltetve 2 hónapig sem tart. Az ősgyepük po­tenciális lehetősége viszont ennek a háromszorosa. Az új telepítésű gyepeken 300-400 q/ha fűhozam nem kirakat. Az ilyen nagy ter­mésátlagok tehermentesí. tik a szántóföldi területeket és ipari növény termesztés­re hasznosíthatók. * Egy kg N hatóanyag egy q zöld többletet eredményez. 1976-ban tsz-eink 87 száza­lékát vásárolták meg az 1975. évi mennyiségnek. 1976. január havi forgalmá­hoz képest 1977. I. havi semmit sem javult. Tavaly a rét-legelő 43 szá­zalékán végeztek felültrá. gyázást, pedig a műtrágya­készleten nem múlott. Kész. let, választék most is van. A tömött, mészszegény terü­letre a 28 százalékos mész ammon salétromot javas­lom, de várják a vevőket a 34 százalékos és 46 százalé­kos N és a többféle arány­ban összekevert NPK mű. trágyák is. Pénzügyi nehézségre sem lehet hivatkozni, mert a bank soron kívül és előnyö­sen hitelezi meg a műtrá­gya és takarmánybázis megteremtésének alapját. Szemlélettel van baj. Né­hány tsz-ben éppen azzal pazarolnak, hogy takarékos, kodnak a műtrágyák meg. vásárlásával. Ez a befekte. tés pedig gyorsan megtérül a tejértékesítésen keresztül kistermelőknek, tsz-eknek egyaránt. Ahol a vezetés törődött e kérdéssel (például: Levelek, Székely, Vállaj stb.) ott a háztáji tehenek is minden­nap jóllakva mentek haza. A többletköltséget is szíve­sebben vállalja a kisterme­lő, mert kiszámítja, hogy nála is az az olcsó, ha a te­hén „kaszálja le és hozza haza” a napi zöldet. Több üzemben széna- és tömegtakarmány-hiány van most is. Szűkös napokon fo_ gadkoznak is, hogy jövőre jobban odafigyelnek. A feltételek megteremté­sének ideje itt van. Most jusson eszünkbe 1976 nyara, amikor az állatok már nyár elején éheztek a rosszul karbantartott és alacsony hozamú legelőkön. Szűcs István ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents