Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 20. VÁROSIASODÓ NAGYKÖZSÉGEK (3.) Összefogás Fehérgyarmatért A Szamosköz, az Erdőhát, megyénk legtávolabbi járásának központja Fehérgyarmat. Mai történetének fordulópontja volt 1970, amikor az árvíz napjaiban az egész ország megismerhette a község nevét. Azóta megszapo- rázott léptekkel halad a fejlődés útján. Sokat számított az a nagy megyei, országos segítség, amelyet a helyreállítás, újjáépítés során kapott, és a későbbi településfejlesztés időszakában jól kamatoztatott. A mai Fehérgyarmat változásait jellemzi az az egyetlen számadat is, amelyet dr. Preku Lajostól, a nagyközségi tanács vb-titkárától hallottam: öt év alatt kétezerrel nőtt a fehérgyarmati lakosok száma és meghaladta a 8 ezret. Jelenleg is olyan nagy az építkezési kedv, olyan sokan költöznek be a nagyközségbe, hogy a tervezettnél korábban kellett új utcát nyitni, s az építési telkek hamar gazdára találtak. Sok, hasonló nagyságú településnél előnyösebb helyzetben van ma Fehérgyarmat, mert lakásainak már csaknem háromnegyede vezetékes ivóvízzel rendelkezik; épül a csapadékvíz- és szennyvízelvezető hálózat; az utak több, mint kétharmada kiépített, s minden utcában legalább az egyik oldalon van járda. Az árvíz emlékét idéző Május 14. téren és közvetlen környékén már több, mint 1600-an élnek emeletes, korszerű tanácsi, szövetkezeti vagy OTP társas lakásokban A további építkezéseket úgy irányítják, hogy az emeletes házak földszintjén üzletek, hivatalok lesznek és ezzel jelentősen hozzájárulnak a városias településképzéshez. Hamarosan épüt ezer négyzetméter alapterületű bevásárló központ (a Számos-szálló mellett) és a közelben megindul a bontás is, hogy kibontakozzék Fehér- gyarmat új központja. — Fehérgyarmat tulajdonképpen megújult az elmúlt években és erőteljes fejlődés bontakozott ki — mondta Széles Lajos, a járási hivatal elnöke, Fehérgyarmat ország- gyűlési képviselője. — Jó érzés mindezekkel elszámolni, mert a közműves ivóvíz- ellátás, az oktatási és egészségügyi hálózat, a lakáspolitika színvonalas, Fehérgyarmat megfelel a részleges középfokú központokkal szemben támasztott követelményeknek, és sok tekintetben a városiasodás igényeinek. — Mindez azönban a további fejlődés eleve magasabb színvonalúként tételezi fel, s ez nem csupán Fehér- gyarmat érdeke, hanem egy jelentős körzeté is — tette hozzá —, mert nagyon sokan járnak ide dolgozni, tanulni, vásárolni. Ezért a járási és Jól felszerelt, szép iskola épült Fehérgyarmat új lakónegyedében. (Elek Emil felvétele) községi párt-, tanácsi és társadalmi szervek gyakran a részletkérdésekben is együttműködnek, keresik a jobb megoldásokat. Figyelemreméltó példákat mondott el; erről Frendl Dezső, a nagyközségi pártbizottság titkára: — Számottevő társadalmi munkát végeznek a helybeliek, amelyet most néhány nagy feladat megoldásárá csoportosítunk. Az eredetileg tervezett 50 személyes óvoda helyett kétszer akkora épül, mert olyan mértékben nő az igény. Az autóbuszközlekedés kulturáltsága érdekében szintén társadalmi összefogást is igénybe véve épül majd az új autóbusz-pályaudvar. És ebben már nemcsak a fehérgyarmatiak, hanem a környező községbeliek is részt vesznek. (Rendkívül nagy az itteni forgalom: naponta 4—5 ézer ember fordul meg az autóbusz-állomáson, ezért is kívánják az építkezésen túl a forgalomban is tovább javítani a Volánnal kialakított kapcsolatot.) Éppen ezen a héten indítottak új kezdeményezést a társadalmi munka szervezésére: falugyűlésen hangzott el az a felhívás, amely hamarosan „öt napot (negyven órát) Fehérgyarmatért” címmel kerül javaslatként a nagyközség legszélesebb nyilvánossága elé. A nagyközség jó tervekkel rendelkezik, jó ütemet diktálnak a további esztendőkben is. A jelenleg megoldatlan gondok elsősorban a közlekedés, hírközlés területét érintik: Széles Lajos már interpellált a parlamentben a Mátészalka—Fehérgyarmat közötti vasút megszüntetésének terve ellen, s akkor sikerrel járt, mert felújították a pálya jelentős részét, s egyelőre nincs szó a megszüntetéséről. De a nagy vagonokat mégis Mátészalkán rakják ki: azokat nem bírja a tunyogmatolcsi híd. Ennek sorsát hosszabb időre kell rendezni, ezért ismét a miniszterhez készül a képviselő, mivel Fehérgyarmat és a környék szempontjából lét- fontosságú a híd. A másik megoldatlan gond a telefon: a távolságok miatt alig hallható, a légvezetékek, berendezések elavultak. Rendbetételük aligha várhat hosz- szabb ideig, s szinte minden létesítménnyel, fejlesztéssel kapcsolatban van. — Fehérgyarmat nem egy település a sok közül, hanem a járás központja, legdinamikusabban fejlődő nagyközsége — s ezt a szerepkört tovább kell erősíteni — mondja Mezei János, a járási pártbizottság titkára. Pártértekezletünk is így fogalmazott, és a megvalósítás eddig eredményes volt. Sok minden történt az emberek élet- és munkakörülményeinek javításában. Fejlődött, gyarapodott iparunk, itt képezzük a leendő szakmunkások nagy részét. Nagy gondot fordítunk a munkássá válás segítésére, a munkások művelődésére, szakmai, emberi továbbfejlődésükre, mert ez a további fejlődés szempontjából alapvető. Fokozatosan megérett a helyzet arra is, hogy újabb több, mint ezer fő munkába álljon, és ezért nemcsak a meglévő üzemek bővítése, hanem új telepítése is reális közelségbe került. Fehérgyarmat sokoldalú fejlesztését szorgalmazzuk. Marik Sándor Leültetik a „leültetös csárdás“ koreográfusé 1975. április elsejétől nevezték ki a nagykállói művelődési ház igazgatójává Ureczky Csaba 41 éves boronkai lakost. Ureczky szolgálati lakást, jó fizetést kapott, ezen kívül mint tánctervező — ő tervezte többek között a leültetös csárdást — koreográfiáiért is tekintélyes tiszteletdíjat vehetett fel. Ahogy utólag kiszámotlák, havi jövedelme meghaladta a hétezer forintot. Ureczkynek ez a pénz sem volt elég. Alighogy munkába lépett, nyomban kihasználta lehetőségeit. A Kállai kettős tánc- együttes egy Kisvárdán nyert második helyezéséért 3000 forintot kapott a kisvárdai tanácstól és 10 ezret a megyei tanácstól. Ez az összeg az együttesé volt, de Ureczky kezelte: az irodájában egy páncélszekrényben tartotta. Amikor az együttes a nyár egy részét edzőtáborban töltötte, s volt jog. alap a pénzhez nyúlni. Ureczky egy részét saját céljaira költötte el. A kis összeg nagy étvágyat csinált a kultúrház igazgatónak. Decemberben írásban utasította a gazdasági előadót, hogy a népi együttes ruháinak készítéséhez 55 ezer forintot utaljon ki vásárlási előleg címén, ám amikor a pénzt kézhez kapta, nem ruhákra költötte, hanem a kocsija vásárlásakor kért kölcsönt fizette vissza belőle. Közel fél év telt el. amikor egy vizsgálat kezdődött a művelődési házban. Ureczky megijedt, hogy felfedezik a sikkasztást és ekkor „mentő” ötlete támadt. Ebben az időszakban a kállói együttes törökországi vendégszereplésre készült, s ez újabb lehetőséget adott a sikkasztásra. 129 ezer forintot vete. tett ki az egyszámláról, s még aznap betétkönyvbe tetette. Másnap 50 ezer forintot vett ki belőle, s befizette a decemberben elsikkasztott 55 ezer forintot. Két hét múlva ismét a török- országi út előkészületeire vett fel több, mint 20 ezer forintot: kifizette belőle az útleveleket, ami maradt, azt elköltötte. A vizsgálat már megállapította a szabálytalanságokat, de Ureczkynek még ez sem szegte kedvét. Kivett a táncegyüttes betétkönyvéből 16 500 forintot, megadta belőle tartozásait, bútort is vásárolt, mindössze 1875 forintot költött a közös célokra. Július 12-én a táncegyüttes két tagjával újabb 921 ezer forintot vetetett fel az egyszámláról, s átadta egyiküknek, hogy váltsa meg a törökországi repülőjegyeket. Ekkor azonban kiderült, hogy a török—görög viszály miatt az utazás elmarad, s Ureczky visszakapta a pénzt. Amikor azonban szá- monkérték tőle, hatezer forinttal nem tudott elszámolni. Ureczky Csaba a művelődési háztól 56 362 forintot, a tánc- együttestől 16 371 forintott sikkasztott alig több, mint egyéves igazgatói pályafutása alatt. A Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa 1 rendbeli jelentős érték tekintetében magánokirathamisítással elkö. vetett sikkasztásban és egy rendbeli magánokirathamisítással folytatólagosan elkövetett sikkasztásban mondta ki bű. nősnek, s ezért 2 és fél év börtönre ítélte. Mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte, hogy az elsikkasztott több mint 72 ezer forintot fizesse vissza. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett. (balogh) A második félévben Szovjet földgáz Nyíregyházán Negyvenkétmillió forint a vezetékhálózat fejlesztésére — Több lehetőség az üzemeknek Készül a megye távlati gázfelhasználási programja Egy hónapja sincs, hogy megjelent a Kelet-Magyaror- szágban egy rövid hír: bekapcsolták Nyíregyházán a vezetékes gázhálózatba a tízezredik fogyasztót. Majdnem pontosan tíz év alatt érte el ezt a fejlődést a megyeszékhelyen a vezetékes gázszolgáltatás. A legfrissebb hír pedig amit a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat hajdúszoboszlói központjában közöltek: még ebben az évben rákapcsolják a nyíregyházi vezetékes gázvezeték-hálózatot a Testvériség földgázvezetékre. A második fél évben már szovjet földgázzal sütnek-főznek, fűtenek a vezetékes gázzal ellátott lakásokban. Tíz évvel ezelőtt, az ipari célra épült, Romániából jövő földgázvezeték megcsapolá- si lehetőségeit felhasználva kezdődött meg Nyíregyházán a vezetékes földgázszolgáltatás bizonyos mennyiségi korlátozásokkal. Akkor, 1966 végére, mindössze 400 fogyasztót tartottak nyilván. Az évi fogyasztás 50 000 köbméter volt, az 1976-ban felhasznált földgáz pedig meghaladta a 24 millió köbmétert, melyből a lakosság mintegy hétmillió köbmétert vételezett, s az igény egyre nő. Ezért is került sor a Szovjetunióból érkező gázvezeték megcsapolására. Vajon a bűvös tízezres fogyasztói létszám után várha- tó-e további fejlődés? Kétségtelenül, hiszen a Testvériség gázvezeték bekapcsolása után lehetőség nyílik a még nagyobb igények kielégítésére. A vállalat távlati fejlesztési tervében, a számítások szerint 1980-ra, Nyíregyházán a vezetékes földgázfogyasztás már jóval meghaladja az évi 40 millió köbmétert. Tény, hogy az igények ilyen arányú növekedését nem elsősorban a lakossági fogyasztás, hanem az ipari célra való felhasználás növeli, amely egymagában is meghaladhatja a 30 millió köbmétert. A vállalat az ötödik ötéves terv során az ellátás szempontjából hozzá tartozó hét megye' területén szükséges vezetékhálózat fejlesztésére 650 millió forintot használ fel. Ez az összeg negyven, vezetékes hálózattal rendelkező település között oszlik meg. Nyíregyháza például egyedül 42 millió 200 ezer forintot kap. A bekötések gyakoriságát végső soron a lakásépítkezések üteme határozza meg. Átlagosan évi 600 lakásbekötést terveznek, " tehát minden igényt ki tudnak elégíteni a vezetékek mentén, akár új, akár régebben épült lakásról van szó. A megye települései közül az ötéves terv során Vásáros- naményban a községbe is bevezetik lakossági fogyasztásra a szovjet földgázt. Kétségtelen, hogy a megyét átszelő Testvériség gázvezeték kapcsán sok helyütt lépnek fel ilyen igénnyel. Ennek a felmérését, a gazdaságossági számításokat már végzik. Szabolcs-Szatmár megye távlati, teljes gázfelhasználási fejlesztési programja ez év közepére készül el. Tóth Árpád Száznyolcvan táska M egérkezett Szabolcs- Szatmárba is az a szállítmány, amely rendkívüli értéket képvisel. Száznyolcvan életmentő orvosi táskáról van szó, amely szinte mindent tud, amit súlyos esetekben tudnia kell. Körzeti orvosok, üzemi orvosok kapják majd, hogy addig is. amíg megérkezik a mentő, míg helyszínre ér a gyors segítség hatásosan tudjanak segíteni. A közeli napokban kezdődik meg a mentők közreműködésével azoknak • a különleges kiképzése, akik a világ- színvonalú táskákat megkapják. Elsősorban azok jönnek számításba, akik főközlekedési utak mentén dolgoznak? s nemegyszer baleseteknél működnek közre. Olyan orvosok, akik veszélyes üzemekben teljesítik hivatásukat. Eljut ezekből az életmentő táskákból jó néhány olyan vidékre, amely messze esik egészségügyi intézményektől. Az elosztást rendkívüli gonddal szervezik meg, hiszen a cél: a körzeti és üzemorvos minden eddiginél hatékonyabban tudjon segíteni. Száznyolcvan táskáról van szó, de ezrek életének, egészségének szolgálója ez a küldemény. Jele annak, hogy a szocialista egészségügy’ újabb anyagi áldozatot vállalt annak érdekében, hogy a gyors segítség időben érkezzék, s a bajbajutott minél rövidebb idő alatt részesüljön magas szintű ellátásban. Száznyolcvan orvos tanulni kezd. Örömmel, hiszen új segítséget kaptak ahhoz, hogy eredményesen birkózzanak meg a bajjal, az ember érdekében. (b) Négyszer annyi bútor alapanyag Májusban már az új gépsor is termel Naményban Finiséhez közeledik az ÉRDÉRT Vállalat vásárosna- ményi nagy beruházásának megvalósítása. A faforgácslapgyár fejlesztésére nem kevesebb mint 660 millió forintot költenek. Ettől az évtől már kielégítik a hazai bútorgyárak igényeinek nagy részét, sőt exportra is jut. A régi gépsor 1975-ig 30 ezer köbméter forgácslapot préselt évente. Felújítását, bővítését befejezték, február első napjaiban legördültek a szalagról az első forgácslapok. Mostantól 54 ezer köbméter lesz a gépsor évi kapacitása és jelentősen javul a minőség is. Pár hetes átmenet után rátérnek a folyamatos termelésre, éjjel, nappal, sőt vasárnap is dolgoznak. Szükség van a nagy értékű gépsor maximális kihasználására. A beruházási összegnek csak kis részét fordították felújításra, a régi üzemcsarnok mellett épül az új, már az utolsó simításokat végzik rajta a KEMÉV munkásai. A második gépsor telepítésén jó ütemben dolgoznak a finn szakemberek irányításával. Ebben az üzemrészben április végén kezdik az üzemi próbákat, május első napjaiban indul a termelés. A modern gépsor évente 76 ezer köbméter forgácslapot termel, így a régi 30 helyett 130 ezer köbméter lesz a gyár éves kapacitása. Az ÉRDÉRT Vállalat sokat költ szabolcs-szamári telepeinek fejlesztésére. Ennek az ésszerű fejlesztésnek szembetűnő népgazdasági haszna van. A földrajzi helyzetet és a kooperációban rejlő lehetőségeket használták ki a szakemberek, amikor a terveket készítették. Közelről érkezik az alapanyag, az energia, a termékek elszállítása gyors és gazdaságos. A gyártás alapanyagának 70 százaléka fűrészáruk hulladéka. 30 százalék a gyengébb minőségű faanyag. A hulladékot a két szomszédos telepről. Mátészalkáról és Tuzsérról szállítják ide, de a környékbeli termelőszövetkezetekből is vásárolnak építkezésre és tüzelésre kevésbé alkalmas fát. A gyártáshoz szükséges energia egy része villamos áram, más része gáz. Vásárosna- mény határában húzódik a szovjet gázvezeték, ezt csapolták meg a gyár kérésére. A mátészalkai bútorgyárnak méretre szabva szállítják innen a bútorlapokat. A miskolci, az egri bútorgyár is jó partnert lát a beregi forgácslapgyárban. A világpiacon is jó árat fizetnek a feldolgozott fáért. Érthetően nagy a jelentősége annak, hogy éz év második felében 30 ezer köbméter forgácslapot szállítanak külföldre Vásárosnaményból. Nábrádi Lajos A nyirteti Rákóczi Termelőszövetkezetben ezekben a napokban az asszonyok egy csoportja a metszéssel foglalkozik, a képen látható brigád fűzfavesszőt szed. A szövetkezet kosárfonás céljára értékesíti a vesszőt. (Elek Emil felvétele)
