Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

1977. február 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Teheräru a tengereken A palántaneyelés növényvédelmi munkái A zöldségnövények termesz­tése — hozamok növelése, minő­ség javítása — mind megyei, mind országos vonatkozásban kiemelt feladataink közé tarto­zik. A termesztés egyik kulcsfon­tosságú tényezője a szakszerű növényvédelem megvalósítása. Ez egy egész sor feladatot fog­lal magába. Első és alapvető jelentőséggel bíró része a ve­tőmagvak csávázása, majd a palántanevelő ágyak fertőtle­nítése és végül a palánták ál­talános növényvédelme. A vetőmagcsávázás egyes ví­rusbetegségek, baktériumok és gombák ellen biztosít védelmet. A termelő munkáját könnyíti, hogy a fémzárolt magvak egy része központilag csávázva ke­rül forgalomba. E mellett azon­ban még nem iktatható ki az üzemi csávázás sem. Különö­sen fontos a paprika, paradi­csom vírusbetegségei elleni csávázással történő megelőző (preventív) védelme miatt. Er­re a célra a nátriumhidroxid (NaOH) 1—1,5%-os oldatát használjuk. A vetőmagot 10 percig tartjuk a csávázó ol­datban. majd folyóvízzel ala­posan leöblítjük. Baktériumok és gombák el­len a higanytartalmú csávázó szerek, valamint a TMTD csá­vázó és az Orthocid használata terjedt el. A higanytartalmú Ceresan használata esetén a magvakat 10 percig 0,1°'„-os csávázó szerben áztatjuk, majd alaposan leöblítjük. Paprikánál, ha a mag víru­son kívül baktériummal is fer­tőzött, a nátronlúgos csávázás után higanytartalmú szer is használható. A TMTD és az Orthocid mint porcsávázó kerül felhasználás­ra (kimondottan gfembabeteg- ségek ellen). Az előírt dózis mind a kettőnél 3—5 g, melyet 1 kg vetőmaghoz kell keverni. Csávázott vetőmagot csak fertőtlenített földbe célszerű elvetni. Ezért a következő ten­nivaló a maktakarqföld fertőt­lenítése. A talajban élő károsí­tok közül legfontosabb a na- lántadőlést okozó gombák (Rhizoctonia solani, Sclerotinia sop Pythium sp.) elpusztítása. Erra a célra a 85% TMTD ha- tóanvagú Pol-Thiuram 85. vagy az Orthocid. illetve az Antra- col WP használható kisüzemi körülmények között is. Az Antracol WP csak dohánypa­lánták magtakaró földjének fertőtlenítésére engedélyezett, míg az előző kettő (Pol-Thiu­ram 85, Orthocid) más palán­ták alá is. Pol-Thiuram 85-ből 10—30 grammot, Orthocidból 20—30 g, Antrakol WP-ből 4 g-ot számí­tunk négyzetméterenként. A fertőtlenítést úgy végezzük el, hogy a kimért szert először 10- szeres szárazhomokkal felhí­gítjuk és utána alaposan ösz- szekeverjük a magtakaró föld­del. A magágyban elvetett ma­got ezzel a földdel takarjuk, így a védekezésre használt szer teljes mértékben a felső 2 cm rétegben helyezkedik el. Ez ezért előnyös, mert a pa­lántaágyakban fertőző gombák is ebben a szintben, a gyökér­nyaknál támadják meg a nö­vényt. A vegyszerek felhasználásá­nál a megadott dózisok a pap­rika, káposztafélék és a para­dicsom magvetésére vonatko- nak. A paradicsom azonban érzékenyebben reagál a vegy­szeres kezelésre, ezért a java­solt dózisok közül az alacso­nyabbat használjuk, vagy ta­lajfertőtlenítés helyett a para­dicsom magvetéseket 0,5%-os Zineb 80 oldattal négyzetméte­renként 2.5 liter adagolásban öntözzük be. A palántanevelés további nö­vényvédelmi munkái, a külön­böző levélbetegségek (pero- noszpóra, lisztharmat, foltbe­tegségek) és a szívókártevők (levéltetvek, atkák) elleni per­metezésből áll. A védekezésre a készítmények bő választéka áll rendelkezésre. Felsorolásuk helyett csak a legismertebbe­ket említem meg. Peronoszpóra ellen a Dithane M—45. liszthar­mat ellen a Karathane FN—57, egyéb foltbetegségek ellen a különböző rézkombinációk, mint például Cuprosan—-Super D. atkák, levéltetvek ellen a Bi—58 EC használatát javasol­juk. A védekezéseket az óvórend­szabályok betartása melleit szükség szerint ajánlatos meg­ismételni. Keresztesi István növényvédelmi szakmérnök megs#i növényvédő állomás Ragasztott traktorok A tengerjáró kereskedelmi hajók tonnatartalma állandó­an növekszik, mivel egyre fokozódik a föld gyarapodó népességének áruszükséglete. A hajógyártásban a technikai fejlődés olyan gyors iramú, hogy a tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt épített hajókat ma már elavultnak tekintik. Alig múlik el év valamilyen na­gyobb találmány, újszerű konstrukciós megoldás heve. zetése nélkül. A tengeri áruszállítás fon­tos feltétele a kikötői veszte- gelési idő lerövidítése. Ha sikerülne a jelenlegi hosszú vesztegelési időt csökkente­ni, akkor az a világ kereske­delmi flottájának jelentékeny növekedésével volnál egyenér. tékű, anélkül, hogy új hajó­kat kellene építeni. Ennek je. gyében a kikötőberendezés egy részét ma már a hajókra Megyénk almafajta-össze­tételét ismerve, szükségsze­rű az almakultúrák helyes és korszerű tápanyag-vissza­pótlásával behatóan foglal­kozni. Ez ma minden üzem gazdasági érdeke is. Ezzel egyidejűleg meg kell őrizni megyénk uralkodó almafaj­tájának korábban megszer­zett világhírnevét. Az elmúlt két évben álla­mi gazdaságainkban és a Szatmárkerthez tartozó Mg. Tsz-ben több, mint 7500 ha gyümölcsös talaj- és lomb­analízisét végezte el szakszol­gálati állomásunk. Ezenkí­vül a nagykállói Virágzó Föld Mg. Tsz is igényt tartott ilyen irányú tevékenységünkre. A talajvizsgálatod eredmé­nyei azt mutatták — üzemen­ként és táblánként változóan —, hogy talajaink szerves anyagban (humuszban) sze­gények. A foszfor- és kálium­ellátottság a 0—30 cm-es mélységben kielégítő, de igen sok üzemben az optimális szint felett van. Ugyanakkor 30—60 cm mélységben a fosz­for és kálium nem éri el a kí­vánt szintet. Jellemző továb­bá a talajok savanyúsága és az ezzel együtt járó mészsze- génység. Talajink magnézi­umellátottsága általában ki­elégítő. helyezik át. vagyis mind to­vább tökéletesítik a fedélzeti rakodóeszközöket. Növelik a rakodónyílásokat. A megna- gyobodott fedélközi nyílások lehetővé teszik, hogy a daruk és a markolók a raktár mind a négy sarkába elérjenek, s ezáltal a rakodók munkája könnyebbé válik. Egyes ha­jóknak már saját emelődaru­juk is van. A szovjet hajóipar a part­menti áruszállítás és a ten­geri átkelőforgalom számára készíti a képen látható hajó­típust, amelynek az a külön­legessége, hogy a hátsó részén leereszthetően kialakított fel- hajtón a legnehezebb teher­kocsik, kamionok is gyorsan be- és kihajózhatnak, rakodó­berendezés segítsége nélkül. A konténeres szállítás is jó hasznát látja e megoldásnak. Közismert, hogy a nitrogén csapadék hatására a talajban könnyen mozog, ennél vala­mivel lassabban mozog a ká­lium és a kálcium, de a fosz­for mozgása évenként csupán egy-két centiméter. Ennek következménye, hogy a talaj felszínére kiszórt vegyes mű­trágyák egyenlőtlen eloszlás­ban kerülnek a felszívó, ak­tív gyökérzóna 30—60 cm-es mélységébe. A jelenleg alkal- rnazott talajművelési eszkö­zökkel (tárcsa, disztiller) a talajfelszínre kiszórt műtrá­gyák nem juttathatók a kí­vánt mélységbe. Ezek lejutta- tása kétféle úton biztosítható. Biológiai úton rozs zöldtrágya növénnyel úgy, hogy amikor a rozs zöldtrágya növény el­éri a 25—30 cm-es magassá­got, mechanikai eszközökkel talajba dolgozzuk, vagy — különösen új telepítések ese­tében — Gramoxonnal defó- liáljuk. Az így elszáradt nö­vényi maradványok védelmet nyújtanak a széleróziótól és védik a talajt a kiszáradás­tól is. A foszfor és kálium le- juttatásának mechanikai megoldása a szárnyas, mély műtrágyaszóró gépek alkal­mazásával biztosítható. Sa­vanyú talajaink meszezése döntő fontosságú. A tv-néző sokszor abban a szerencsés helyzetben van, hogy a labdarúgó-mérkőzés egy-egy szép akcióját vissza­játszva, lassítva is élvezheti, tanulmányozhatja. Ilyenor kevesen gondolnak arra, hogy ez a sok információt adó meg_ figyelési mód nemcsak a szó­rakoztatás eszköze, hanem a tudományos kutatásé is. A különféle technikai „trükkök­re” akkor van szükség, ha valami érdekes folyamat túl gyarsan vagy túl lassan ját­szódik le, s szemünkkel nem tudjuk követni a történése­ket. Tudott dolog, hogy ha igen gyorsan pereg a film a felvé. télkor, a filmezett jelenség a normális sebességű vetítés­kor lelassulni látszik, mozza­natai jól elkülöníthetők egy­mástól. Az első igen gyors kamerák — néhány évtized­del ezelőtt — forgóprizmás rendszerűek voltak, másod­percenként 10 ezer felvételt lehetett velük készíteni, mi­közben a filmszalagnak kb. Talajvizsgálataink alapján, általában 10—20 q ha kalci­umkarbonát igen előnyös ha­tású. Erre az állam 50 száza­lékos ártámogatást is nyújt, és ez fenntartó meszezésnek is számít. A már korábban említett héjbetegségek egyik előidézője a mészhiány. Je­lenleg a mész a növényvédel­mi munkákkal egyidejűleg, lombra permetezve nem ke­rül a növényekre, hiszen a mészkénlé, bordóilé, mészar- zenát ma már nem használa­tos készítményék. A mész lombon keresztül történő visszapótlására és ennek pozi­tív hatására 1976-ban négy állami gazdaságban nagyüze­mi kísérletet állítottunk be. Ennek értékelése most van folyamatban. Az eddigi vizsgálati eredmények igen biztatóak. Az almafa tápanyag-ellá­tottságáról csak a lombanalí­zis minden évben történő el­végzése után tudunk pontos információt kapni. Az 1976- os gazdasági évben több, mint 900 lombanalízist vé­geztünk. Ezek igen érdekes adatokat adtak szakszolgálati állomásunk és a termelőüze­mek szakembereinek. Nagy általánosságban el­300 kilométeres óránkénti se­bességgel kellett száguldania (persze csak igen rövid ideig). Mivel a filmszalag szakadás nélkül már nem bír el na­gyobb sebességet, megszüle­tett a másodpercenként 10 millió felvétel készítésére al­kalmas forgótükrös kamera. Ebben már nem a film moz­gott. hanem egy speciális tü­körkoszorú szórta szét koc­kánként a különleges lencse, rendszer által leképezett in­formációkat. Később rájöt­tek, ha a forgótükrös, nagy sebességű kamerát egy úgy­nevezett lencseraszter-kame. rával kapcsolják össze, ahol különleges fényforrás világít­ja meg a tárgyakat, a másod, percenkénti 100 millióst!) képsebesség is elérhető. A képen látható esetben egy permetező készülék szó­rófejének a működéséről im_ pulzusfény-megvilágítással igen rövid expozíciós idővel készült felvétel apró, finom részletei kelthetnek csodála­tot. mondhatjuk, hogy az alma- fák leveleiben a nitrogén és a kálium a kívánt színt fe­lett van, illetve nem megfe­lelő a nitrogén és kálium aránya. A többlet kálium az alma béltartalmai jellemzőire legalább annyira káros, mint a káliumhiány. Annak elle­nére, hogy az altalajban a foszforszint a kívánt alatt van, a levelekben ez még­sem jelentkezik. Vizsgálati eredményeink szerint a kálci- umhiány viszont egyértelmű­en jelentkezik. Magnéziumhi­ányt általában nem tapasz­taltunk. Az almafalevelek diszhar­monikus tápanyag-ellátott­sága kihat a gyümölcs minő­ségére és tárolhatóságára. Különösen a nitrogén és kálium aránytalansága, és a kálcium hiánya okozza a leg­nagyobb problémát. Éppen ezért a nitrogén műtrágya kiszórásának idő­pontja döntő fontosságú. Az almafa nitrogénigénye vi­rágzásig a legnagyobb, majd csökkenő tendenciát mutat. Az alma tápanyagigénye vi­szonylag nem nagy, mert 300 q/ha gyümölcs tápangaszük- séglete N: 60, P2CH: 18, K2O: 90 kg/ha. Talajaink tápanyagszintjé­A traktorok is, akárcsak a sze­mélyautók, gyakran „elvesztik” csavarjaikat; esetleg az anyacsa­varok menet közben kimaród­nak, elfordulnak és emiatt gya­kori az üzemzavar. Ősszel, ami­kor a szántás, a szállítás és a betakarítás sok munkát ad a vontatóknak, az átlagosnál lé­nyegesen többször törnek el a traktoralkatrészek. ami újabb munkakiesés*' okoz. A javítás nek és a lombanalízis ismere­tében a nitrogén kétharmadát szórjuk ki tavasszal és egy- harmadát ősszel, amíg a fa élettevékenységet folytat, és a szükséges nitrogént a rü­gyekbe be tudja építeni. Az egyéb műtrágyák kiszórásá­nak optimális időpontja ősz­szel van. Reméljük, hogy a kereskedelemben rövidesen forgalomba kerül a kálcium alapanyagú lombtrágya, mely a lombban és gyümölcsben jelentkező hiányt azonnal pó­tolni tudja. Gyümölcsöseink okszerű tápanyag-visszapótlásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az istállótrágyát, me­lyet semmi más tápanyag­visszapótlási rendszer nem helyettesíthet. Ennek hiánya, természetesen az alkalmazási terület nagyságát igen beha­tárolja. A zöldtrágya növény alkalmazása csupán bizonyos mértékben pótolja az istálló­trágyát. Szakemberek előtt közis­mert az 1976-ban megtermelt alma minőségi problémája. Ezért a jövőben fordítsunk sokkal nagyobb gondot a ta­laj- és lombanalízisan alapu­ló, tudományos tápanyag­visszapótlásra ! Ehhez szak- szolgálati állomásunk kész­séggel áll a nagyüzemek ren­delkezésére. Dr. Fodor Tamás, állami gazdaságok szakszolgálati állomása gyakran költséges és sokáig el- tart, s ezért az őszi csúcsmun­kák idején további veszteségek­kel kell számolniok a mezőgazdá­szoknak. Ezeket a gondokat újabban különleges fémragasztásos tech­nológiával enyhítik. Hazánkban kétféle „traktorragasztót” hoz­tak forgalomba. Az egyik a Loc- tite, a másik pedig a Diamant elnevezésű készítmény. A ma­gyar szakemberek előzetesen „levizsgáztatták” mindkét szert, s csak ezután adták meg az en­gedélyt a forgalmazásra és a fel- használásra. Előnyük, hogy fon­tos gépalkatrészeket szinte per­cek alatt a szó szoros értelmé­ben vissza lehet ragasztani ve­lük, más esetekben pedig olyan rögzítő hatást érhetnek el. amely megakadályozza a csavarok ki­lazulását, elfordulását, tehát vég­sősoron az üzemzavarokat. A Loctite szerek elsősorban rögzítőként jönnek számításba. A Budapesti Műszaki Egyetem vizsgálatai szerint a készítmény­nyel bekent csavarmenetek lé­nyegesen nehezebben lazulnak ki és a csavarok elvesztésétől szinte nem is kell tartani. Tíz­évvel ezelőtt egy kisvárdai kísér­let során ezzel a szerrel rögzítet­ték egy kombájn valamennyi csavarját, s a gép azóta is kifo­gástalanul dolgozik, egyetlen óra kiesése sem volt „csavarhibák” miatt. A mezőgazdasági üzemek gé­pészmérnökei jól tudják, hogy a gépek egyik leggyakoribb „be­tegsége” a csapágy fészek kopá­sa. A Loctite készítmények ilyen esetben kiegészítő megoldásként használhatók; nincs szükség az úgynevezett perselyezésre, ami eléggé hosszadalmas művelet. Emellett a szerrel- a csapágyak zajosságát is csökkenteni lehet, mert az anyag lengéscsillapító réteget von a csapágy köré. A Diamant-szerek egyebek kö­zött alkatrészek megragasztására valók. Ezekkel például a trakto­rok fontos szerkezeti része, a hidraulika-elosztóház ragasztha­tó, de lehet javítani vele a mun­kahenger dugattyúját, szorítóbi­lincseit, és a szivattyúk csatla­kozóit, valamint a traktorok más öntvényegységeit. A mind népszerűbb készítmé­nyekből már speciális javító- készletet is összeállítottak, s ezt a szerelők rendelkezésére bocsá­tották. A készletben többféle fémragasztó szer található, s így lehetőség van arra, hogy rö­vid idő alatt ismét munkára ké­szíthessék fel a hibás erőgépe­ket. Hz almások tápanyag-visszapótlása ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK I Kutatófiimezés

Next

/
Thumbnails
Contents