Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
1977. február 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 SÁR Postabontás Egy kismama ügyében Levelében arról ír Nagy Lászlóné tuzséri terhes fiatalasszony, hogy január elsejével elbocsájtották munkahelyéről, mert megtudták, hogy hathónapos terhes. Így folytatódik a levél: „persze ezt nem mondták meg ilyen nyíltan, hanem kifogást kerestek a munkámban, hogy nem végzem azt rendesen, ugyanis az ablakok felső szárnyai nem voltak letörölve. Valóban így volt, de mégsem egészen. Mert ameddig fel tudtam a létrára állni, mindig letöröltem. De most nagyon szédülök, valószínű, hogy összefügg ez a terhességemmel. Legfeljebb szóban tettek megjegyzést, azonban írásban soha nem figyelmeztettek. Tudom, bosszantja feletteseimet, hogy elmegyek szülési szabadságra. Eddig ugyan azt mondták, hogy már nincs szükség takarítónőre, de most hallottam, hogy mást vesznek fel helyettem.” Mi tagadás, felháborodtunk a fiatalasszony levelének olvastán, de amolyan „fehér hollónak” véltük esetét. De kíváncsiak voltunk: mit mondanak'az asszonyka volt munkahelyén, a tuzséri községi tanácson. A részleteket ott hallottuk: levélírónkat a fogorvosi, orvosi rendelő, valamint az anya- és gyermekvédelmi helyiségek takarítására alkalmazták, nem főállásban. Munkájával már kezdettől fogva nem voltak elégedettek. Emiatt szóban figyelmeztették, de változás nem történt. Ekkor döntöttek a tanácson úgy, hogy nem foglalkoztatják tovább, másra bizzák e teendőket. Tudjuk, hogy a községi tanácsok alkalmazotti létszáma kicsi, akit foglalkoztatnak, attól elvárják — mint általában mindenütt —, hogy munkáját maradéktalanul ellássa. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy valakinek a körülményeire — mint például levélírónk terhessége esetében — ne legyenek tekintettel. Így a Tuzséri Községi Tanácson is megértőbbek lehettek volna Nagy Lászlónéval szemben, hiszen már csak néhány hónap választja el a szüléstől, és nagyon is érthető, hogy ilyen állapotban már nem szívesen végez túlságosan megerőltető munkát. Különösen nem, ha szédül és érzi annak ártalmát. Vidéken nem könnyű elhelyezkedni egy kismamának. Nem kevés tehát a gondja most Nagy Lász- lónénak Tuzséron, hiszen lehetséges, hogy a községi tanács elsietett lépése miatt egy sor olyan juttatástól esik el, amely sok tízezer dolgozó nőt megillet, s amelyre neki is minden bizonnyal nagy szüksége lenne. Soltész Ágnes — Legalább a kocsikat emeljük ki a sárból... (Kiss Ernő rajza) Víz és sár fogadja a Tanácsköztársaság téri irodaház udvarába belépőt. Naponta számos gépjármű fordul meg itt, s a terep már szinte járhatatlan. Az ingatlankezelő vállalat az udvar gazdája, és egyben szenvedő alanya is az említett tarthatatlan helyzetnek, mert néhány részlegének itt van a telephelye. Tenát emiatt is érthetetlen, miért nem intézkednek. Persze, az udvar rendbehozatalában azok a vállalatok is részt vállalhatnának, amelyeknek gépkocsijaik szintén naponta dagasztják itt a sarat — teszi szóvá levelében Galli Sándor Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 13. szám alatti lákos. ROSSZ LIFTEK Talán már a lakók sem am. lékeznek rá, hogy mikor működött utoljára a lift a Nyírvíz épületében — jegyzi meg levelében Fügedi Imre nyíregyházi lakos. Egy azonban biztos, hogy az ingatlankezelő vállalat a reménykeltésről gondoskodik hiszen évek óta a liftakna körül vannak a szerelvények, s egyéb javítást célzó eszközök. De a munka áll. miközben a lakók, közöt. tűk nagyon sok öreg rendületlenül rója a lépcsőket, ahol a három emelet magassága megfelel egy modern bérház hatodik szintjének is. A közelmúltban ismét elromlott az Ungvár sétány 3. szám alatti tízemeletes ház liftje, ami sajnos gyakran előfordul. Oka: legtöbbször a helytelen kezelés. A ház lakói vigyáznak a liftre, nem is itt a baj, hanem az, ha idegenek, főleg a tizenévesek „játszadoznak, szórakoznak” a lifttel. Javaslom, hogy lássák el a liftet biztonsági zárral, melyet csak a lakók tudnak kinyitni, a birtokukban lévő kulccsal. Ugyancsak említésre méltó, hogy a kaputelefon is az előbbihez hasonló ártalmaknak van kitéve. Igaz, itt ez még nem gond, mert egy évvel a beköltözés után sincs bekötve, — teszi szóvá Fehér István tudósítónk. GYÓGYNÖVÉNYEK Ismert a gyógynövények rendkívül kedvező hatása. Orvosok is szívesen nyúlnak ehhez a gyógymódhoz, gyógyszerhez. A megyében élőknek azonban gondot okoz a beszerzés, hiszen nincs Herbária. szaküzlet, a legközelebbi Debrecenben található. Gyógyszertárainkban csak néhány fajta kapható. A megyeközpont állandóan fejlődő kereskedelme a szaküzletek számának szaporodását is jelenti. Jó lenne ha egy gyógynövényszaküzlet is helyet kapna köztük. Ha nem lehetséges, úgy az is megfelelne, ha valamelyik hasonló profilú üzlet vállalná a gyógynövények széles választékának árusítását — javasolja Cserbák András Nyíregyháza, Margaréta utca 3. szám alatti olvasónk. TISZTÁBBAN Több hónapja rendszeresen utazunk Budapestre a 12,50- kor induló gyorsvonattal. Sajnos régóta észrevettük már — ruhánk is tanúja —. hogy piszkosak a vonatfülkék, az ülések. Bár látjuk, hogy takarítják, vonatindulás előtt 20-25 perccel ugyanis az utasokat körülseprik, a por mindenütt száll, de ez csak amolyan „nagyolás”. Az ülésen megtelepedő port az utasok törlik le, holott jogosan elvárhatnánk a tiszta, higiénikus környezetet, melyben nekünk nyíregyháziaknak 3-4 órát kell eltöltenünk — jegyzi meg levelében F. I. Nyíregyházáról. SEGÍTETTEK Hálásan köszönöm, hogy a január 26-i Fórum rovatukban helyt adtak kérésemnek — írja levelében Szabó Al- bertné Fülesdről — miszerint egy Braille-táblára volt szükségünk. hogy a Budapesten dolgozó vak fiammal levelezni tudjunk. Január 28-án a táblát megkaptuk Juhász Julianna Nyírgyulaj, Bajcsy- Zsilinszky utca 64. szám alatti lakos jóvoltából, aki volt olyan kedves és címünkre elküldte levelezésünk nélkülözhetetlen eszközét. Jóaka- ratú segítségét ezúton is hálásan köszönjük! TILTSÁK MEG Régóta nem tartjuk helyénvalónak. hogy a szeméttelepen guberálók bátyúikkal minden bántódás nélkül fel. szállhatnak a Nyíregyháza— Borbánya között közlekedő autóbuszra. A többi utas pedig szó nélkül kénytelen ezt elviselni és tűrni, pedig mindenki tudván-tudja, hogy a szemétből származó tárgyak fertőzések terjesztői. Arról nem is beszélve, hogy a néhány perces utazás alatt is mennyire rontják, szennyezik az autóbusz levegőjét. Ezúton szeretnénk e sérelmünkre a KÖJÁLL figyelmét • felhívni — írják levelükben a borbányai lakosok. TAKARÉKOSABBAN Fényárban úszott a déli órákban a városközpont a múlt csütörtökön. A TITÁSZ valószínűleg fénypróbát tartott a hibás világítótestek cseréjével kapcsolatosan. Máskor is volt már ilyen, ezért szeretném megjegyezni, hogy sokkal gazdaságosabb lenne, ha a hibákat az éjszakai ügyelet derítené fel, amikor amúgy is ég minden lámpa. A hibásakat aztán nappal kicserélhetnék, energiapazarlás nélkül. Nem árt ugyanakkor az energiatakarékosságra felhívni azok figyelmét sem, akik reklám, vagy cégfeliratukat már kora délután bekapcsolják és másnap késő reggel kapcsolják ki — jegyzi meg F. I. nyíregyházi olvasónk. Szerkesztői üzenetek özv. Marján Istvánná kállósemjéni, Kiss János kölesei, Gombos Bertalan pátrohai, özv. Petőh Zoltánná mátészalkai, Kovács Istvánná nyíregyházi, Betléri Andrásné nyíregyházi, Seres Miklós szako- lyi, Nagy László csengeri, Szedlár Györgyné nyír- szőlősi, Lukács Lajos mátészalkai, Veress Mihályné nagykállói, Győri Albert garbóiéi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Zakor Jánosné rohodi, Tóth Istvánná bátorligeti. Juhos Istvánné garbóiéi, Bíró Józsefné nyírmadai, Kovács Albertné vajai, Szlovenszki László nagyhalászi, Kató Tlona naev- halászi, Végvári Miklós nyíregyházi, Kiss Lajosné nvíregyházi. Svelta Andrásné magyi, Tóth Béla nyírbátori, Nagy Istvánné fülesdi, özv. Szabó Lajosné ilki. Janik Ferenc új- fehértói, Péter István mátészalkai, Lőrincz Gyulá- né győrteleki, ifj. Bélteki Bálint szamossályi. Drtros József vásárosnaményi, Marozsán Anna mátészalkai, Illés István vaiai Vida József nyíregyházi, Kulya Lászlóné nyíregyházi, Rácz Sándor tisza- vasvári, Kmetz László besztereci, Oláh Istvánné nvírtéti. Danes Barnáné tiszabezdédi, Kincs Józsefné császlói, Vajda Mihályné nyírbélteki, Hegedűs Béláné demecseri, Juhász Ferenc nagykállói, Ferenczi András nyírbátori, Tóth Zoltán nyírbátori és Aranyi András győrteleki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Botos Ferencné nyírbogát^ Karsai Istvánné geszterédi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Bajnai Lajos porcsalmai olvasónk ügyében a termelőszövetkezet döntőbizottsága fog határozatot hozni, mely ellen jogorvoslati keresettel a járás- bírósághoz fordulhat levélírónk. Ormay László nyíregyházi nyugdíjas olvasónkat tájékoztattuk, hogy bizonyára március hónapban fogja elküldeni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden nyugdíjasnak azt a vasúti kedvezményről szóló utalványt, amelyről lapunkban is említést tettunk a közelmúltban. Az illetékes válaszol BALESETVESZÉLY A „Balesetveszély” címmel közölt észrevétellel kapcsolatosan elmondjuk, hogy Nyíregyházán az Inczédi sor és a Soltész Mihály utca térségében gázvezeték-fektetési munkák folynak. A TIGÁZ a megbontott közterületet ideiglenesen helyreállította, tehát a cikkben is szóvá tett balesetveszély megszűnt. A végleges helyreállításra legkésőbb 1977. március 31-ig sor kerül. TÜRELMET KÉRNEK Ugyancsak az út rossz állapotát tették szóvá a Szántó Kovács János utca lakói. Helyszíni vizsgálat során megállapítottuk, hogy a földutat a XIX. lakókörzetben dolgozó szállító, anyagmozgató, és egyéb járművek valóban megrongálták, ózonban bármilyen ideiglenes jellegű rendezési munka célszerűtlen és gazdaságtalan lenne. Ezért a lakók szíves türelmét kérjük. FELTÖLTIK A László utcával kapcsolatosan is több észrevételt közölt az elmúlt időszakban a Kelet-Magyarország Fórum rovata. Ezeket jogosnak tartottuk, ezért a földes út kohósalakkal történő feltöltéséről, karbantartásáról ebben az évben gondoskodunk. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya Az eshetöleges szándékról A sajtóban megjelenő ünügyi tudósítások nem mindig eredményezik az olvasóközönség egyetértését, leggyakrabban a kiszabott büntetéssel kapcsolatosan merülnek fel kifogások, de előfordul az is, hogy más vonatkozásban nem értenek egyet a meghozott ítélettel, avagy nem értik azt. Ilyen levéllel fordult hozzánk Béres István olvasónk, aki magyarázatot kért egy országos napilapban közölt tudósítással kapcsolatosan, amelyben azt olvasta, hogy a bíróság a vádlottat szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek és ítélte el. Ugyanakkor a tudósítás többi részében azt írták, hogy a vádlott a sértettet nem is akarta megölni, az okozott sérülés is meggyógyult, 14 nap alatt, így érthetetlen számára, hogy miért minősítették a cselekményt emberölés kísérletének és különösen az érthetetlen, hogy miért volt az szándékos. A Bűntetőtörvénykönyv 16 §-a fogalmazza meg a szándékosságot, és ebben kimondja, hogy szándékosan követi el a bűntettet az, aki magatartásának eredményét kívánva, vagy a következményekbe belenyugodva hajtja végre a cselekményt. Kitűnik ebből a meghatározásból, hogy a törvény kétfajta szándékosságot különböztet meg. Az első az egyenes szándék, amikor kifejezetten kívánom az eredményt, a másik amikor tisztában vagyok azzal, hogy az a magatartás, amit tanúsítok, milyen eredménynyel járhat és bár kifejezetten nem kívánom, hogy ez az eredmény bekövetkezzék, de belenyugszom abba, hogy bekövetkezhet ez az eredmény. Ez utóbbi esetben beszélünk az eshetöleges szándékról. Az eshetöleges szándék megallapitása az igazságszolgáltatásban rendkívül nagy figyelmet igényel és a bíróságoknak számos tényezőt kell figyelembe venni annak eldöntésénél, hogy a vádlott magatartása akár eshetőlegesen is, mire irányult? A leggyakrabban a súlyos testi sértés és az emberölés, vagy emberölés kísérletének elhatárolásánál merül fel ez a probléma. Ezekben az esetekben a vádlott egyenes szándéka többnyire testi sértésre irányul, de tudatilag felfogja azt, hogy a bántalmazás következtében a sértett akár meg is halhat és bár ezt kifejezetten nem kívánja, de ilyen eredménybe is belenyugszik és ebben az esetben már szándékos emberölésért, vagy emberölés kísérletéért felel. Az eshetöleges szándéknak megvannak a kifejezett feltételei, objektív és szubjektív tényezői. Az objektív tényezők között a leggyakoribbak, hogy az eszköz emberölésre alkalmas legyen, az elkövetési mód olyan legyen, hogy akár halálos eredmény is beállhasson (pl. nem mindegy, hogy egy karóval fejre ütnek, vagy lábra és milyen erővel). A sérülés jellege és helye, esetlegesen ölési szándékra történő kijelentés, stb. A szubjektív tényezők között ellenséges, haragos érzület, indulat, düh, félelemérzet, stb. Az objektív tényező megállapítása általában nem okoz komoly gondot, hiszen ha a bántalmazás emberélet kiolátására alkalmas eszközzel, olyan erővel és olyan helyen történt, melynek eredménye halálos lehet, az objektív tényezők köre zárt. A szubjektív tényezők körének megállapítása már sokkal nehezebb. Azt kell tisztázni, hogy az elkövető tudata felfogta-e, hogy cselekménye halálos eredménnyel járhat, vagy, sem? Itt rendkívül gondosan mérlegel mindig a bíróság, mert csak ennek megléte esetén lehet megállapítani a szándékosságot, ellenkező esetben nem, hiába zártak és teljesek az objektív tényezők. Összefoglalva: a szándékosság fogalmába tehát nemcsak a kifejezett és nyilvánosságra hozott egyenes szándék értendő, hanem az is, hogy ha valaki tisztában van azzal, hogy cselekménye milyen súlyos eredménnyel járhat és belenyugszik abba, hogy ez az eredmény esetleg bekövetkezik. Dr. Juhász Barnabás
