Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

1977. február 2. KELET-MAGYARORSZÄG 7 VIHARLÁMPA Postabontás Gyes L evelet kaptunk több, gyermekgondozási segélyen lévő kis­mamától. Valamennyien felvilágosítást kértek, mert — mint írják — nin­csenek tisztában a rájuk vonatkozó rendelkezések­kel és munkahelyükön sem tudtak megnyugtató választ adni. Sajnos, van ilyen, tíz évvel a gyermek- gondozási segély beveze­tése után is. Zsoldos Pálné vásáros- naményi levélírónk, aki most harmadik gyermekét várja, írja, hogy előre fél a szülést követő 140 nap­tól, amikor a gyermek- gondozási segély helyett átlagfizetését fogja kapni, mert az csak 1500 forint, most pedig az egy- és két­éves gyerekek után 1700 forint segélyben részesül. Munkahelyén is elmondta ezeket, de ott csak kezü­ket széttárva, s a törvény­re hivatkozva közölték: nem tudnak mit tenni. Mi viszont szeretnénk megnyugtatni a kismamát, nincs oka az aggodalomra. Ugyanis a szülés napjától kaphatja a gyermekgon­dozási segélyt, ha az ma­gasabb összegű, mint az átlagfizetése volt. Három gyerekre 2700 forint illeti majd meg, ami majdnem duplája a fizetésének. Per­sze a legnagyobb gyerek közben betölti majd a há­rom évet. De a két kisebb­re — akik második és harmadik gyermekek — a segély összegének megál­lapításánál is 1900 forint­ra lesz jogosult. Keresztényi Miklósné nyíregyházi kismama szin­tén tanácstalan: nem tud­ja, hogy jogosult lesz-e második gyermeke után gyermekgondozási segély­re? írja, hogy a határozott időre szóló munkaszerző­dése egy éve, a gyes alatt. — első szülése után há­rom hónappal — meg­szűnt. Munkakönyvét ak­kor megküldték, így azt sem tudja igényelheti-e a segélyt, ha igen kitől? A gyermekgondozási segély­ről szóló rendelet lehető­vé teszi Keresztényi Mik­lósné számára is, hogy úgynevezett passzív jogon mindkét gyermek után megkapja a segélyt. Igé­nyét legutolsó munkahe­lyéhez kell benyújtania, ha netán ott elutasítanák — reméljük azonban, hogy nem teszik — for­duljon közvetlenül a nyugdíjfolyósító igazga­tósághoz. Számtalan levélből idéz­hetnénk még, például hogy jár-e és mennyi szabad­ság a gyermekgondozási segélyezés időtartamára? Mi valamennyi kismamá­nak szívesen adunk taná­csot és felvilágosítást. De az ő érdekükben mondjuk, hogy előnyösebb lenne, ha munkahelyükhöz fordul­hatnának bizalommal, hi­szen ott az adatok, tények ismeretében gyakorlatia­sabb, konkrétabb választ kaphatnának. Persze eh­hez az kell, hogy minde­nütt maradéktalanul is­merjék a gyermekgondo­zási segélyről szóló és a kismamákat érintő ren­delkezéseket. Soltész Agnes SAR Több nyíregyházi lakos is szóvá tette a közelmúltban, hogy a város köztemetőjének útjai — a kimondottan szá­raz időszakoktól eltekintve — járhatatlanok, bokáig ér a sár. Levélíróink sürgették az oldalbejárat megnyitását, és egyáltalán több törődést, gondoskodást kértek — a rendet illetően is — a teme­tő fenntartójától és kezelő­jétől egyaránt. Az észrevételekre a Szabolcs- Szatmár megyei Temetkezési Vállalat igazgatója elmondta, hogy a városi tanács műszaki osztálya a NYIRTERV-et bízta meg a temető rekonstrukciójával és bővítésével kapcsolatos terv elkészítésével, amely ebben az évben fog elkészülni. A tervben szerepel többek között a temető útjainak megépítése, és megol­megvaiósSiáZsáigBÍ aS íemetkezéTi Psak ‘udná”> hf>gy meddig kell még a viharlámpa helyett vállalat fokozott gondot fordít i&y rohangálnom?? (Kiss Ernő rajza) az utakra, feltöltéssel, salakozás­sal igyekeznek levélíróink jogos sérelmét orvosolni. KÖRNYEZETÜNK A Korányi Frigyes utca 44—46—48 és 50-es számú házak lakói tanúbizonyságát adták annak, hogy miként lehet az épületek közötti tér egyhangúságát, sivárságát feloldani. Ök maguk parko­sították a házuk táját, melyet színes rácsokkal tettek han­gulatosabbá. Szomorúan és nem kis megbotránkozással nézzük, hogy valakiknek sze­met szúrt a hangulatos „ke­rítés”, kihúzgálták és szét­dobálták. Jó lenne tudni, kik azok, akik mások jóra törekvését semmibe nézik, és szántszándékkal kárt tesz­nek benne — olvastuk Fü- gedi Imre nyíregyházi lakos levelében. REKLAMÁCIÓ A múlt év augusztusában vásároltam fiamnak egy ke­rékpárt, hogy azzal járjon iskolába — olvastuk Péter Lászlóné, Mátészalka, Hajdú utca 1. szám alatti lakos le­velében. A kerékpár két hét múlva, váztöréssel a szerviz­be került. Megállapították, hogy gyári hibás, ezért a Má­tészalkai Autó- és Motorke­rékpár Szervizüzem a Csepel Művektől megrendelte az új vázat Ez szeptemberben volt, az új váz azóta sem ér­kezett meg, és csereutalványt sem ad a szerviz, amely úgy tudom, indokolt volna, már hiszen jóval több, mint 60 napja áll a kerékpár a szer­vizben. Az új KRESZ a járművek tökéletes kivilágítását szigo­rúan megköveteli. De mit tegyünk mi, a tanyavilágban csinkat megvilágítsuk. Kö­rülbelül másfél éve keresek a hosszú évek óta jól bevált „viharlámpát”, amit a kocsi élő tsz-gazdák, lovas kocsival elejére, illetve végére kell közlekedő dolgozó paraszt- kifüggeszteni. De nincs és emberek? Legtöbbször már sehol nem kapható. Ez lenne virradat előtt, és még sötété- pedig a kötelező kivilágítás dés után is az utakon va- — ha lenne — teszi szóvá N. gyünk, s nincs amivel ko- J. nagycserkeszi olvasónk. mérleg Körülbelül egy évvel ez­előtt ismerősöm egy igen praktikus háztartási mérle­get vásárolt, melyet most hi­ába keresek, sehol nem lehet kapni — e sorokkal kezdi levelét Nagy Miklósné má­tészalkai olvasónk. A mérleg nemcsak konyhában, hanem kis kiegészítő tálca segítsé­gével csecsemőmérlegként is használható. Jó lenne, ha új­ra árusítanának ilyet, hiszen a csecsemőmérleg drága, s a kölcsönző sem tudja mindig az igényeket kielégíteni. BEZÁRTÁK Már hetek óta bezárták a boltot Világostanyán. így minden apróságért kilométe­reket kell gyalogolnunk, s ez nem kis időveszteség a háziasszonyoknak. Pedig bi­zonyára dolgunk megkönnyí­tésére nyitották az üzletet, hogy ott minden alapvéíő élelmiszert, és a háztartás legszükségesebb dolgait meg- vehessük. — panaszolják a világostanyai asszonyok. TEJSZÍNHAB Vajon mi az oka, hogy az utóbbi időben eltűnt az üzle­tekből a cukrozott tejszín­hab? — teszi szóvá Miklós Károlyné nyíregyházi levél­írónk. Nyáron azért hiány­cikk, mert meleg van, köny- nyen romlik. Erre most iga­zán nem lehet hivatkozni, meg különben is, a modern hűtőpultok „világában” ez nem lehet indok. IKREK Eleven ikerlányaim van­nak, most kilenchónaposak. Sokat izegnek-mozognak, hasra fordulnak, hempereg­nek, így az egyszemélyes já­róka nekik szűknek bizo­nyul. Gondolom másoknak is gondja ez — ahol ikrek vannak. Szívesen vennék te­hát egy bővebb méretezésűt, de az üzletekben hiába ke­resek. Kisiparossal készíttet­ni meg túlságosan drága len­ne, különösen mert csak né­hány hónapos használatra kell — jegyzi meg levelében Moravecz Mihályné nyír­egyházi olvasónk. Szerkesztői üzenetek Ifj. Gál István gyürei, Dibóczi Zoltán nyírbogáti, Ágoston László kemecsei, Ölmös Géza nyírbátori, Kovács Antal nyíregyhá­zi, Acs Sándor nagykál- lói, Antal Gyuláné lónyai lakosoknak levélben vá­laszoltunk. Varga József győrteleki, Tóth Adám kérsemjéni, Pálffy Menyhért fülpös- daróci, Makovics József nyíregyházi, Veller Miklós csengeri, Lipcsei Miklósné kállósemjéni, Póti Árpád csengersimai, Komol Já- nosné nyírteleki, özv. Gáspár Péterné besztere- ci, Karámos Sándorné aranyosapáti, özv. Béres Istvánné berkeszi, Viski Pálné nyíregyházi, Pász­tor Gyula nagyhalászi, Szappanos Józsefné gé- gényi, Tóth András jánk- majtisi, Kanyó Tiborné porcsalmai, Széles Zoltán­ná kocsordi, Lőrincz Zol­tán mátészalkai, özv. Orosz Györgyné napkori, Hajdú János ajaki, Zelei Imréné kékesei, Papp Ist­vánné kocsordi, özv.' Bar- tha Imréné kántorjánosi, Gajdos Jánosné nyírma- dai, Endrédi Kálmánná újfehértói, Vass Péter pa­pi, Botos Ferencné nyír­bogáti, Metz József kóta- ji, Magyorósi Kálmán kállósemjéni, Mester Lászlóné tiszanagyfalui olvasóink ügyében az il­letékesek segítségét kér­tük. Lácz József tiszavasvá- ri lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Deli Bertalan papi ol­vasónk részére a Kisvár- dai Ruházati Szövetkezet új MIL-lapot állított ki, melyet jelenlegi munkál­tatójának megküldték. Karnóczi András újfe­hértói levélírónkat többek között arról is tájékoztat­tuk, hogy a kötelező or­vosi vizsgálaton való rész­vétel időtartamára is megilleti az átlagkeresete. Amennyiben munkáltató­ja ezt vitatja, olvasónk munkaügyi vitát kezdemé­nyezhet, vagyis a vállalat munkaügyi döntőbizottsá­gához fordulhat. Károly Lajosné fülesdi lakost értesítettük, hogy a gyermekgondozási segély időtartama alatt is meg­illeti a fizetéskiegészítés, melyet ha eddig nem ka­pott meg, munkáltatójá­tól, vagy a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságtól kérheti. Piszter József nyírbá­tori olvasónk érdeklődé­sére a Nyírbátori városi Tanács közölte, hogy a le­vélírónk által reklamált közműfejlesztési hozzájá­rulás kivetése jogos volt, ugyanis az érvényben lé­vő rendelet szerint az ál­lami beruházásban vég­zett út- és járdaépítés költségeinek meghatáro­zott részét — jelen eset­ben 1000,— forintot — a közvetlenül érintett épí­tési telkek tulajdonosaira kell áthárítani. REJTÉLYES AJTÖK Január 12-i számunkban „Rejtélyes ajtók” címmel megjelent cikkünkre a nyír­egyházi állomásfőnökség a következőket válaszolta: „A cikkben említett időpontban a Nyíregyháza MÁV-állo- másfőnökség csarnokában és várótermeiben festés volt. A váróterem ajtajáról az eliga­zító táblát a festők levették, és azt a festés befejezése után közvetlenül nem helyez­ték vissza. A cikk megjele­nése után azonnal intézked­tünk a gyermekváróterem megjelölését illetően.” Egy ízben már foglalkoztunk e rovatunkban a tanúk szerepével, jelentőségével és ez alaposan felkeltette olva­sóink érdeklődését, valószínűleg ennek köszönhetjük Ka- rahuta Iván olvasónk levelét, aki a végrendelettel kapcso­latosan tesz fel kérdéseket, mindenekelőtt a tanúkkal kapcsolatosan, de magával a végrendelkezővel kapcsola­tosan is. Mint ahogy korábban azt már kifejtettük, a tanú sze­repe az okiratoknál rendkívül jelentős, mert a teljes bi­zonyító erejű magánokirathoz, ha azt az aláírója nem sa­ját kezűleg írta és aláírta (tehát mással Íratta, vagy gép­pel írta), két tanú aláírása szükséges, akik azt tanúsítják, hogy az okirat aláírója előttük aláírta az okiratot, vagy előttük a már meglévő aláírást sajátjának elismerte. A végrendelet esetében különösen jelentős a tanúk szerepe, mert a végrendelet szigorú alaki kellékekhez van kötve és bármelyik hiánya érvénytelenné teszi.- Olvasónk kérdése arra irányul, hogy a végrendeleti tanúnak kell-e szemé­lyesen ismernie a végrendelkezőt, mert ő olyan informá­ciót kapott, hogy érvénytelen a végrendelet abban az eset­ben, ha a tanúk nem tudják azt, hogy az előttük végren­deletet aláíró személy valóban a végrendelkező-e? Ha ol­vasónk a felvilágosítást így kapta, mint ahogy a levelében megfogalmazta, akkor a felvilágosítás helyes. Abból a tényből kell kiindulni, hogy a végrendelet a legszemélyesebb ügyletek közé tartozik és a Ptk. 623. §. (2. bek.) kimondja, hogy végrendelkezni csak személyesen lehet. A végrendeleti tanúk tehát mindenekelőtt azt ta­núsítják, hogy a végrendeletet aláíró személy valóban a végrendelkező, tehát a végrendeletben szereplő Kolozsvá­ri Zoltán, aki 1914-ben született Nagycenken, azonos a végrendeletet aláíró személlyel. Olvasónkat az téveszti meg, hogy a személyazonosság igazolásához nem feltétlenül szükséges a személyes isme­retség, bár az esetek nagy többségében ez áll fenn, hanem mindenekelőtt az szükséges, hogy a végrendeleti tanúk kétségtelen bizonyossággal meggyőződjenek a személy- azonosságról és hitelt érdemlő módon állapítsák meg, hogy a végrendeletet aláíró és a végrendelkező azonos sze­mély. Így, ha ismeretlen személyek szerepelnek a végren­deletnél tanúként, akkor lesz érvényes a végrendelet, ha a tanúk, valamilyen hiteles személyazonosságot igazoló okiratból meggyőződnek a végrendelkező személyazonos­ságáról. Erre legcélszerűbb a személyi igazolvány. A szak­ember által készített végrendeletek mindig tartalmazzák azt, hogy a végrendeleti tanúk személyesen ismerik-e a végrendelkezőt, vagy pedig milyen módon győződtek meg a végrendelkező személyazonosságáról. Amikor a végren­deletek ezeket a kitéteket tartalmazzák, rendszerint nem is merül fel vita ebben a vonatkozásban. Vannak esetek, amikor alaki okokból nyilvánvaló, hogy egy végrendelet érvénytelen, azonban tudomásul kell venni, hogy az örö­kösöknek jogukban áll még egy ilyen végrendeletet is el­fogadni, tehát a közjegyző, vagy a bíróság csak akkor ál­lapíthatja meg a végrendelet érvénytelenségét, ha azt va­lamelyik örökös kéri, hivatalból tehát a végrendelet ér­vénytelenségét nem lehet figyelembe venni. Dr. Juhász Barnabás tAbla „Tábla” címmel december 15-i számunkban szóvá tet­tük, hogy a Derkovits utca 10. számú ház utáni útke­reszteződésben lévő reklám­tábla a közlekedést gátolja. A Nyíregyházi városi Tanács V. B. műszaki osztálya a cikk megjelenését követően intézkedett: a táblát eltávo­lították. TÁRSADALMI MUNKA „Társadalmi munkával” címmel a Nyíregyháza, Sá­tor utca lakóinak sérelmét közöltük, miszerint: az utca járhatatlan, s a korábban igényelt járdalapokat — melynek lerakását társadal­mi munkában vállalták — nem kapták meg. A városi tanács műszaki osztálya e panasszal kapcsolatosan a következőket válaszolta: „Jól ismerjük a Sátor utcaiak problémáját. Legutóbb írás­ban is tájékoztattuk az ott lakókat, hogy az utca külte­rület, és elsősorban a tovább­fejlesztésre kijelölt területe­ken, lakótelepeken lévő jo­gos igényeket kell kielégíte­nünk, mivel azok egybees­nek a városrendezés érdekei­vel. Az út rendbehozatalára tehát egyelőre nem számít­hatnak a Sátor utcai lakosok. A járdalapokra vonatkozó kérésüket nyilvántartásba vettük, de e kérést is csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a lapok biztonságos elhelye­zése nem jár nagyobb föld­munkával, tereprendezéssel.” A végrendeleti tanúkról

Next

/
Thumbnails
Contents