Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

I 1977. január 13. KELET-MAGYARORSZAG 7 Zajtalan „Concorde”- csokoládéból A nyugati világ első szuperszonikus utasszállító repülő­gépe, az angol—francia gyártású „Concorde”, amely mintegy három és fél óra alatt teszi meg az Európa és Amerika kö­zött az Atlanti-óceán fölötti 5800 kilométeres utat, kezdettől fogva a legkülönfélébb támadások kereszttüzében áll. A környezetvédelem élharcosai már sokféle tiltakozással éltek világszerte a civilizációs kártételek megakadályozása érdekében, így a „Concorde” menetrendszerű járatainak meg­indítása ellen is felemelték szavukat. A tudósok véleménye szerint még a földet körülvevő több rétegű „védőpajzs”-rend- szer is károsodhat a nagy szuperszonikus utasszállító gépek­től, s ez beláthatatlan következményekkel járna az emberi­ségre nézve. A „Concorde” ellen tiltakozó demonstrációnak különös formáját választotta egy spanyol cukrász, aki közel 100 kilogramm csokoládéból megmintázta a repülőgép „zaj­talan változatát”, s azt közszemlére állította ki. // Horoszkóp csak hiszékenyeknek (2.) A csillagokban nincsen írva semmi ■// Kopernikusz 1543-ban jelentette meg „Az égi testek forradalma” című köny­vét. Ebben új planetáris rendszer elfo­gadását javasolja. .......Ritkán szeret, de akkor igazán. Lénye aggodalmas és bizalmatlan, tehát nehezen hódítható meg, erotizmusa nehe­zen ébreszthető fel. Ritkábban oldódik fel valakinek a közelében, de ekkor kitartó és feltétlenül hűséges. Erősen érzelmi lény, lelki hatásokra különösen fogékony. Leg­lényegesebb jellemvonása, hogy jó pajtás. Ha nem találkozik a számára megfelelő férfival, akkor váltakozó kedélyű lesz. Az ilyen asszony a szerelmi és a házaséletben ritkán találja meg az igáéi boldogságot. Legmegfelelőbb számára az a férfi, aki a Rák és a Skorpió jegyében született...” Ha mindezt elfogadnánk, akkor minden házasság boldog lenne, és megszűnnének a válóperek, ugyanis elegendő lenne, ha olyan férfiak és nők élnének együtt, akik az „aszt­rológiai jellemzés” szerint egymáshoz ille­nek. Gyakran kritizálják az asztrológusokat, ezt tette például „Hamis világképek” című könyvében a nyugat­német Joachim Hermann is. Nyilván azért foglalkozott a kitűnő szakember ezzel a témával, mert a Német Szö­vetségi Köztársaságban kü­lönösen sokan vásárolnak drága pénzért különféle ho­roszkópokat. íme, négy figye­lemre méltó idézet az isme­retterjesztő jellegű kötetből: 1. „ ... Az asztrológia bí­rálójának különösen gyak­ran vetik szemére azt, hogy eleve tagad mindennemű összefüggést a világegyetem és Földünk között, holott tudjuk, hogy a Föld egy pa­rányi égitest, és ennélfogva a körülötte folyó nagy koz­mikus történések részese. Ilyen körülmények között az égitesteknek Földünkre gya­korolt befolyása nyilván­való ...” 2. „ ... Az ár—apály, ame­lyet tengerjárásnak is nevez­nek, elsősorban nagy nyílt vizeken, az óceánokon ész­lelhető. Létrejötte a Föld alakjával és a Földre kívül­ről, elsősorban a Hold és a Nap részéről ható erőkkel függ össze.” 3. „... a csillagok, ame­lyek tőlünk legjobb esetben néhány tucat billió kilomé­MC Pilus -*y boronkAp felállítására (Thomu Mun) □ kvadratúra * textil A trlfon dkonjunkció £oppoxfció * textil A trijon Q kvadratúra Aspektus I. csillagzat (#), amelyre a II. csillagzat (o) állását vonatkoztatják Thomas Mann horoszkópja és egy „tudományos as­pektus”, amelyen az egyik csillag helyzetére több más csillag állását vonatkoztatják. térré vannak, egyáltalán nem, még a legminimálisabb befolyást illetően sem vehe­tők már tekintetbe. Az ezek­ről az égitestekről Földünk­re érkező fény- és hősuga­rak jelentéktelen mennyisé­géről többnyire alig alkotha­tunk magunknak valami fo­galmat. Még a Siriusnak a Föld felületének egy négy­zetcentiméterére eső sugár­zása is csak 20 000 év alatt lenne képes egy gyűszűnyi vizet egy Celsius fokkal fél­melegíteni, ezt is csak ak­kor, ha ezt a lassan érkező energiát sikerülne ilyen hosszú időn keresztül gyűj­teni és tartalékolni. Pedig a Sirius a legfényesebb csil­lag.” 4. „ ... Egy ismert észak­német asztrológiai »tudomá­nyos társaság« és ennek rendszere — mely egyébként számos követőnek örvend — az állatöv beosztásából adó­dó minden egyes ívfokra (az egyetlen állatövi jegy egy- harmincad része) több ezer sokszor egymással merőben ellentétes, értelmezésvariá­ciót használ. Teljes mérték­ben az asztrológus egyéni megítélésétől függ tehát, hogy melyik lehetőséget ré­szesíti előnyben. Ennélfogva minden agyafúrt asztroló­gus, ha csak egy kevés em­berismerettel és kombináci­ós képességgel is rendelke­zik, így a prognózisban per­sze nagyobb találati bizton­ságot képes elérni, mint ami­lyen találati biztonság a sta­tisztikai valószínűség szerint lehetséges.” Végül egy magyar szakem­ber véleménye az asztroló­giáról. Zombori Ottóval, a gellérthegyi Uránia Csillag- vizsgáló Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk erről a kérdésről. — Miért divatos ennyire Európa nyugati országaiban a csillagjóslás? — összefügg a nehéz gaz­dasági helyzettel, a munka-' nélküliséggel, a társadalmi bizonytalansággal — vála­szolta Zombori Ottó. — So­kan a horoszkóp segítségével szeretnék megtudni, hogy mi vár rájuk. A bizonytalanság érzése okozza azt, hogy Nyu- gat-Európában számtalan ember új támpontot, ha tet­szik, „új isten”-t keres. Ez is közrejátszik az asztrológiá­nak, ennek a több ezer esz­tendős butaságnak az újjá­születésében. A horoszkópok még miért a horoszkó­készítői csillagászati fogal­makat használnak, bonyolult számításokra hivatkoznak, amit állítólag elvégeznek, úgy viselkednek, mintha tu­dományos módszerekkel és eszközökkel dolgoznának, ez­zel is megszédítik az embe­reket. — Ezenkívül ilyen kelendők pok? — Általános megállapítá­sokat tartalmaznak, és leg­többször ellentétes jóslato­kat is találunk bennük, így mindenki kiválaszthatja azt, ami neki legjobban tetszik. Mindenki kíváncsi önmagá­ra, ezt az általános emberi tulajdonságot is igyekeznek kihasználni az asztrológusok. Ezért találunk a jellemzé­sekben ilyesmit: „ön többre is vihette volna, mert tehet­séges ember, de a körülmé­nyek megakadályozták eb­ben.” Úgy gondolom, hogy ez nem valami rendkívüli meg­állapítás. Befejezésül hadd idézzek Tóth Árpád „Csilla­gász” című költeményéből: „Ideje most már szépen ha­zamenni, / A csillagokban nincsen írva semmi.” Ne higgyünk az asztroló­giának. Semmiféle gyakor­lati értelme nincs. Molnár Károly A jácint növény- védelme A jácint fólia alatti haj­tatásával érdemes foglal­kozni, mert viszonylag kis területet igényel, elsősor­ban fűtés nélkül, a nap melegével hajtatható és sokszor már nőnapra érté­kesíthető. Valamivel hosz- szabb tenyészidejű mint a tulipán. A túl korai felsze­dést megsínyli. Rendkívül fontos, hogy felszedés után azonnal tisztítsuk meg és osztályozzuk. Hajtatásra elsősorban a 18-19 cm és a 19 cm kör­méret feletti hagymák al­kalmasak. A fóliasátor ta­lajába ültetve „csokros” anyagnak a 14-16 cm kör­méretű hagymák is megfe­lelőek. A tulipánhoz hasonlóan a jácint virágzata is a táro­lás folyamán alakul ki. A virágdifferenciálódás hő­mérséklete 25 fok C, tehát magasabb, mint a tulipáné. Ezután kiültetésig 17-20 fok C-on tartsuk. Fólia alatt kétféleképpen hajtat­hatunk: ládában vagy a fó­liasátor talajában. Az előb­bi módszernél a fóliasátort még más növénnyel is hasznosíthatjuk! Haj tatás­hoz 12-15 cm mély ládákat használjunk. A fóliaház talajába vi­szont 12-15 cm mélyre ül­tessünk, mivel a jácint a tulipántól eltérően fagyra sokkal érzékenyebb. Négy­zetméterenként 70-90 db hagymát ültessünk. 4 ládás / jácintot beültetés után 9 fok C hőmérsékleten gyö- kereztetjük. Ha fűthető a fóliasátor, úgy február ele­jén kezdjük fűteni, így vá­gott virágot már nőnapra kaphatunk. A hajtatás hő­mérséklete 20 fok C. A ké­sőbbi időszakban ez 16-18 fok C-ra csökkenhet. Na­pos időben szellőztessünk. A jácint legveszedelme­sebb ellensége a szürke pe­nész, melynek elhatalmaso­dását, fertőzését a fóliáról lecsepegő víz nagymérték­ben elősegíti. A szürke pe­nész virágzatokon való fel­lépését a szisztemikus ha­tású Fundazol 50 WP-vel, 0,08-0,1%-os permetlével megelőzhetjük! A virágok színesedésekor a hőmérsék­letet csökkenteni kell! Ez­zel is elősegítjük a vágott virág tartósságát. A hajtatás időtartama három-négy hét. Az ilyen módon hajtatott jácint cso­mós áruként kerülhet for­galomba. A virágzat nagy­sága a hagyma nagyságától és korától függ. Az egész­séges hagymából fejlődő 30 -40 „harangos” virágzato­kat szálanként is értékesít­hetjük. A fólia alatt megfelelő öntözés mellett igen jó mi­nőségű virágokat kapunk, mert a jácint kedveli a magas páratartalmat. A hajtatott hagymákat, ha ládában voltak, úgy az ön­tözés mellett műtrágyaol­dattal is táplálhatjuk. A hagymákat behúzódás után megszárítjuk, megtisztít­juk, majd 25 fok C-on tá­roljuk. A saláta növényvédelme Az eddigi tapasztalatok szerint a saláta fólia alatt jól hajtatható, gyenge fű­téssel 5-15 nappal hama­rabb kaphatunk piacképes árut. A saláta vetése tör­ténhet szaporítóládába, táp­kockába vagy a talajba. Tüzdeléséhez négyzetmé­terenként 6 g magot kell vetni, tüzdelés nélkül csak 1,5-2 g-ra van szükség. Ültetésre el nem örege­dett, egyenletes nagyságú palántákat használjunk. A tenyészterület 20x20, 20x 25, vagy 25x25 cm lehet. Ültetésnél vigyázzunk, hogy a levelek töve semmi eset­re se kerüljön a földbe. Az ültetés után öntözzünk, hogy a palánták ne fony- nyadjanak meg. A saláta botritiszes (szürke penészes) rothadása a fólia alatti termesztés egyik legjelentősebb kór­okozója. Elhatalmasodva szinte 100%-os kárt is te­het. Először az alsó levelek (a földre fekvők) fertőződ­nek, és a gomba egyre beljebb hatol, miközben a szártő is elbarnul és el- nyálkásodva * megrothad. Az ilyen növények, amikor a párologtatás intenzívebb, gyorsan fonnyadnak. Ha a gyanús növényeket kiemel­jük, akkor a fertőzött le­veleken az egérszürke szí­nű „penészkivirágzást” is megtalálhatjuk. Helyesebb a betegséget megelőzni, mint a beteg növényeket permetezni. Jó hatású kombináció az Orthocid 0,2%-ban, a Fundazol 50 WP 0,08%-ban. A permete­zést 10-12 nap múlva meg­ismételhetjük! Széles Csaba Am* Az állatövi csillagképek áb rái a XII. századból (Herrad von Landsberg nyomán). ÚJDOHSA60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents