Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 6. TELEX... Gandhi asszony a szükségállapotról Belátható időn belül nem várható a másfél évvel ezelőtt kihirdetett rendkívüli állapot megszüntetése — jelentette ki Indira Gandhi indiai miniszterelnök szerdán az Orissa állambeli Bhubanes- warban tartott sajtóértekezletén. A miniszterelnök-asszony azonban utalt arra, hogy a rendkívüli állapot előírásait igen nagyvonalúan alkalmazzák. Ezt bizonyítja — egyebek között —, hogy megszüntették a sajtóra vonatkozóan elrendelt korlátozásokat, szabadon bocsátották a bebörtönzött politikai vezetők többségét és egyetlen párt tevékenységét sem korlátozzák. Amerikai fegyverek Iránnak Mint a New York Times írja, a Pentagon fokozza a fegyverszállításait a Perzsaöböl mentén fekvő országokba és ezeknek a fegyverek-« nek az oroszlánrészét Irán kapja. A lap szerint Irán eddig több mint 300 darab F—4 típusú vadászbombázót, 80 darab F—14-es vadászrepülőgépet, sok F—5-ös vadászgépet, Lockheed P—3 típusú tengeri felderítő repülőgépet, 500 katonai helikoptert, tengeralattjárókat, rombolókat és más fegyvereket vásárolt vagy rendelt az Egyesült Államoktól. Ezenkívül az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban beleegyezett abba, hogy 160 darab F—16-os vadászbombázót adjon el Iránnak, több mint 3 milliárd dollár értékben. Napirendre került az a kérdés is, hogy a Pentagon további 140 ilyen korszerű repülőgépet, valamint 250 darab F—18-as haditengerészeti vadászgépet szállítson ebbe az országba négymilliárd dollárért. 1972 óta Irán összesen több, mint 15 milliárd dollár értékben vásárolt fegyvereket külföldön, főként az Egyesült Államokban. WASHINGTON Carter megválasztott amerikai elnök kedden bejelentette, hogy Cyrus Vancet tanácsára Warren Chiristopher volt igazságügyminiszter-he- lyettest külügyminiszter-helyettessé nevezi ki. A kinevezést a szenátusnak jóvá kell hagynia. KAIRÓ Szerdán Kairóban megkezdődtek a tárgyalások Yvon Bourges francia hadügyminiszter és egyiptomi kollégája, Abdel Ghani al-Gamazi között. A MENA hírügynökség értesülése szerint a megbeszélések középpontjában az Egyiptomba irányuló francia fegyverszállítások mellett az a kérdés áll, milyen segítséget nyújthat Franciaország Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar és az Arab Emirátusok Államszövetsége közös hadiiparának kifejlesztéséhez. BERLIN Berlinben szerdán megkezdődtek az NDK—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. Oskar Fischer, az NDK és Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia külügyminisztere megállapította, hogy e találkozó a soron következő feladatok összehangolásának jelentős eszköze. Aláhúzták, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a szocialista testvérországok — köztük az NDK és Csehszlovákia — sokoldalú együttműködése továbbfejlesztésének. GABORONE Ivor Richard, az egyelőre szünetelő genfi Rhodesia- konferencia brit elnöke kedden és szerdán Gaborone-ben megbeszélést folytatott Seret- se Khamával, Botswana elnökével, valamint Archie Mogwevel, az ország külügyi államminiszterével. Richard tájékoztatta a botswanai államférfiakat arról a brit elképzelésről, hogy Nagy-Bri- tannia közvetlen szerepet vállalna a rhodesiai hatalomátadás folyamatában. Tanácskoztak a spanyol „kilencek” A spanyol ellenzéki pártokat tömörítő „kilencek bizottsága” kedd este Madridban négyórás tanácskozás után úgy döntött, hogy négyes bizottságot hoz létre. Feladata az lesz, hogy a kormánnyal közkegyelem kihirdetésének feltételeiről és valamennyi politikai párt legalizálásáról tárgyaljon. A négyes bizottság tagjai a következők: Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt első titkára, Anton Canellas, a kereszténydemokraták, Julio Jauregui, a baszkok és Joaquin Satrus- tegui a liberálisok képviselője. A „kilencek bizottságának” tanácskozásán részt vett Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is, akinek ez volt az első nyilvános szereplése azt követően, hogy a hatóságok az év végén óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Santiago Carrillo a tanácskozás után újságíróknak kijelentette, hogy a kommunista párt képviselői később kapcsolódnak be a kormánnyal folytatandó tárgyalásokba. A kilencek bizottságának ülése után kiadott közlemény szerint hamarosan egy másik bizottságot is létrehoznak azzal a céllal, hogy az a kormány elnökével a parlamenti választások megtartásának módozatairól tárgyaljon. A közlemény elégedetten nyugtázza, hogy kormányrendelettel feloszlatták a francóista politikai bíróságot. A szovjet—amerikai együttműködésről A kölcsönös előnyök alapján Bár az enyhülés amerikai ellenfelei különféle mendemondákat agyainak ki, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tovább szélesedik az együttműködés a tudomány és a technika minden olyan területén, amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentuma felsorolt — írja szerdai számában a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija. Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés azon a 11 állam- illetve kormányközi megállapodáson alapul, amelyeket az 1972—1974-ben tartott szovjet—amerikai csúcs- találkozók idején írtak alá. A két ország szakembereinek gyümölcsöző együttműködésének legmeggyőzőbb példája kétségtelenül az 1975 júliusban végrehajtott Szojuz— Apolló közös űrrepülés. De több más olyan példát is lehetne említeni, amely két ország szakembereinek eredményes együttműködését bizonyítja. Egyaránt találhatunk ilyeneket az energetikában, a mezőgazdaságban, az orvostudományban, mondhatni a tudomány és technika majdnem minden területén. Mindazonáltal Nyugaton a szovjet—amerikai együttműködés bizonyos ellenfelei kitartóan azt állítják, hogy ennek az együttműködésnek a bővülése csupán a szovjet fél számára előnyös — írja a Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija, majd idézi Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szavait, amelyek 1976. október 5-én hangzottak el a francia televíziónak adott nyilatkozatában: Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a gazdasági és műszaki-tudományos területeken megvalósuló kapcsolatokra és cserékre a Szovjetuniónak nagyobb szüksége van, mint másoknak. A Szovjetunió kapitalista országokból származó importjának összvolumene nem éri el a szovjet bruttó társadalmi termék 1,5 százalékát. Nyilvánvaló, hogy ennek nincs döntő jelentősége a szovjet gazdaság fejlődése szempontjából. A Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija a továbbiakban a következőket írja: 1975-ben az Egyesült Államok csupán a negyedik helyet foglalta el a Szovjetuniónak a kapitalista államokkal folytatott kereskedelmében az NSZK, Japán és Finnország mögött. Az amerikai kongresszus által a kormány kereskedelmi és állami hitelezési törvényjavaslataival kapcsolatban elfogadott ismert módosítások akadályokat állítottak a széles körű és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének útjába. Az egyenlőtlen feltételek — a magas vámok, a hitelkorlátozások — lehetetlenné teszik a szovjet termékek bejutását az amerikai piacra. Ennek folytán azonban korlátozódnak az Egyesült Államokban gyártott termékek megvásárlásának lehetőségei is. Donald Kendall, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács társelnöke, a Pepsico-cég elnöke szerint a Szovjetunióba irányuló nem mezőgazdasági jellegű kivitelnek hitelek nyújtása esetén lehetségessé váló növelése biztosítaná, hogy további 400 000 amerikai jusson munkához. Az Egyesült Államok rövidlátó politikája miatt megfosztotta magát több százezer olyan további munkahelytől, amelyekre a tömeges munkanélküliség közepette égetően szüksége lenne — mondotta Kendall. A Szovjetunió állást foglal az Egyesült Álamokkal és más kapitalista országokkal való kapcsolatai továbbfejlesztése mellett, — állapítja meg befejezésül a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija. SZOVJET ÉLET Zsebben és zseben kívül A nemrég törvényerőre emelt szovjet tizedik ötéves terv fő feladatát úgy fogalmazták meg, hogy „következetesen meg kell valósítani a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális életszínvonalemelését célzó irányvonalát”. Ez az életszínvonalprogram természetesen a munkára épít, hiszen elfogyasztani csak azt lehet, amit megtermelnek. Ezért az iménti idézetnek is van folytatása: a fő feladat meghatározása hangsúllyal mutat rá, hogy a szociális program megvalósításának forrása „a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése, annak növekvő hatékonysága, a műszaki-tudományos haladás AZ EGY LAKOSRA SZÁMÍTOTT ÁTLAG REÁLJÖVEDELEM (1971-75 = 100) 121 meggyorsítása, a munka termelékenységének fokozása, és a népgazdaság minden szintjén végzett munka minőségének megjavítása”. Sokatmondó tervszámok A tizedik ötéves terv életszínvonal-programját azonban nemcsak ebben az értelemben volna helytelen önmagában szemlélni. Ez a terv ugyanis már első láncszeme az 1990-ig szóló, másfél évtizedes, távlati fejlesztési programnak, amely abból a tapasztalati tényből indul ki, hogy a legutóbbi tizenöt évben az anyagi javak és szolgáltatások gyarapodása 2,4-szeres volt, a szovjet emberek egy főre jutó reáljövedelme pedig kereken megduplázódott. Nemcsak előre tekintAZ EGY CSALÁDTAGRA JUTÓ HAVI 100 RUBELNÉL NAGYOBB JÖVEDELEM A CSALÁDOK SZÁZALÉKÁBAN ve, visszapillantva sem „légüres térben” dolgozták ki a tizedik ötéves terv életszínvonal-programját. A tavaly zárult kilencedik ötéves tervben ugyanis — • éppen a hetvenes évek erőteljes gazdasági fejlődésének eredményeire támaszkodva — minden korábbinál átfogóbb, összegszerűen is rekordméretű népjóléti intézkedés-sorozatot valósítottak meg. Erről mindennél többet mond az az adatpár, hogy a kilencedik ötéves tervben bér- és egyéb jóléti intézkedésekre any- nyit költöttek, mint a két előző ötéves tervben együttvéve. és a jövedelememelések 75 millió keresőt, 40 millió nyugdíjast segélyezettet, illetve ösztöndíjast érintettek. Ha tudjuk, hogv a Szovjetunió összlakossága kereken 250 millió, világossá válik, hogy gyakorlatilag nem volt család, amelynek életszínvonalát ezek az intézkedések ne javították volna. S akkor még nem szóltunk az egészségügy, a közoktatás, a közművelődés fejlesztéséről, s nem említettük a páratlan arányú lakásépítkezést, pedig a kilencedik ötéves tervben 11 millió lakás és családi ház épült. A tizedik ötéves terv ezeket az eredményeket fejleszti tovább, amikor a reál- jövedelmek 21 százalékos emelését, a társadalmi fogyasztási alapok 30 százalékos bővítését, a lakásépítkezés immár „megszokott” — EGÉSZSÉGVÉDELEM, MŰVELŐDÉS 20 milliárd rubel 11 millió otthont jelentő — ütemének tartását irányozza elő, azzal, hogy 1980-ra már a lakóépületek nagyobbik felét új, korszerű típustervek szerint építik. Életszínvonal- közelítés A Szovjetunióban ebben az ötéves tervben feladatnak tekintik, hogy még jobban érvényt szerezzenek a munka szerinti bérezés elvének, s ugyanakkor az alacsony jövedelműek támogatásával, szociális intézkedésekkel közelítsék az egyes rétegek életszínvonalát. Az előbbit, az anyagi ösztönzésben rejlő lehetőségek felhasználását jelzi, hogy elsősorban a szolgáltatásokban és más nem közvetlenül termelő területen emelik 31 millió dolgozó bérét. Fejlesztik az üzemi bértarifarendszert is, és új bérpótlékokat vezetnek be a távoli és viszontagságos éghajlatú vidékeken. (Az ötéves terv végére a munkás- és alkalmazotti bér havi átlagban 170 rubel lesz; ma 146 rubel.) Ugyanakkor a párt szociálpolitikai irányvonalának megfelelően emelik a minimálbéreket, bevezetik a gyermekgondozási segélyt, javítják a gyermek- intézmények, diákotthonok, kórházak, szanatóriumok élelmezését. A „zsebben” A LAKÁSÉPÍTÉS (100 milliárd rubel) 545—550 millió né lakóterület 1976-80 TEHRA-KS közvetlenül mérhető bérfejlesztésre 13,7 milliád rubelt fordítanak, de a „borítékon kívüli”, -társadalmi juttatásokra csaknem kilencszer annyit: 117 milliárd rubelt költenek. Változik a fogyasztás A szovjet tervezők természetesen számotvetnek azzal, hogy minőségi változások mennek végbe a lakosság jövedelmi viszonyaiban, s ennek hatására igényeiben, vásárlási szokásaiban is. 1980-ra ugyanis a lakosság fele tartozik majd abba a csoportba, ahol a havi családi jövedelemből egy főre 100 rubelnél több jut (ma még a lakosság 32 százaléka, tíz esztendeje viszont csupán 4 százaléka élt ilyen jövedelmi színvonalon.) A kiskereskedelmi forgalom 29 százalékkal, a szol. gáltatások 50 százalékkal növekednek a tizedik ötéves tervbe. 1980-ban, minden 100 családban 84 tévé- készülék. 83 rádiókészülék, 85 elektromos hűtőszekrény lesz. A z a fejezet, amely az ötéves terv jóléti adatait összefoglalja, ezt a címet viseli: „A nép szociális fejlődésének és életszínvonal-emelésének programja”. A hagyományos életszínvonal-számok mellett ugyanis a tizedik ötéves terv feladatul szabja a szocialista életmód következetes fejlesztését, a szovjet társadalom szociális szerkezetének tökéletesítését Is. Gélül tűzi ki például a munkakörülmények javítását, az általános és szakmai műveltség emelését, sőt — a szocialista demokrácia fejlesztését, így azt is, hogy a dolgozókat fokozottabban bevonják a termelés irányításába, s még tágabb lehetőségeket nyissanak az emberek kezdeményező kedvének és közéleti aktivitásának. A NATO Spanyolországra kacsint — A NATO az elmúlt esztendőben Közép-Európában erősödött és működőképességéhez semmi kétség sem fér. Aggodalomra az észak-atlanti tömb szárnyiiin, elsősorban a délen kialakult helyzet ad okot — jelentette ki szerda reggeli rádiónyilatkozatában Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter. A miniszter a NATO két gyenge láncszemének Olaszországot és Nagy-Britanniát minősítette. Szavai szerint az utóbbi — elsősorban anyagi okokból — „pillanatnyilag nem képes eleget tenni szövetségbeli kötelezettségeinek". Leber kifejtette, hogy a NATO-tagországok nem járhatnak külön utakon például a bécsi haderő-csökkentési tárgyalásokon, hanem egymás között messzemenően egyeztetniük kell álláspontjukat. Foglalkozott a NATO jövőjével is. Kívánatosnak mondta, hogy Spanyolország mielőbb csatlakozhassák a katonai szövetséghez. Üdvözölte a török—görög viszonyban bekövetkezett javulást. Ugyanakkor elzárkózott attól a gondolattól, hogy valamelyik NATO-tagállamban kommunisták kerülhessenek kormányra. Mint Leber leszögezte, ez „nem hagyná érintetlenül a NATO egész szerkezetét”.
