Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
XXXIV. évfolyam, 25. szám ÄRA 1 FORINT 1977. januar 30., vasarnap MA Mezőgazdaságunk Mit ér az ember, forradalma ha dolgozik? (3’ oldal) (3. oldal) Készül Áldomástól az új menetrend gázolásig (2. oldal) (2. oldal) Gazdaságosan □ iért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan ez a kérdés. Az üzemben, amikor éveken át gyártott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóban forgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. Ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbbé, diffe- ■ renciáltabbá váló hazai' fi szükségletek, hazai termelésből való teljes fedezésének szorgalmazása — sokkal inkább fékezője, mint len- dítője a gazdaság fejlődésének. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltételek mellett gyártott termékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan előállítottakból pedig csökkentsék, megszüntessék a termelést. Az export fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságsabb termelést érhetnek el. Az MSZMP XI. kongresz- szusán elfogadott gazdaság- politikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leghatékonyabban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. □ z új termék új munkafogásokat igényel, a rutin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok-sok példa bizonyítja, hogy a többlet- ráfordítás megtérül, a kevesebbel többre jutunk, (k. 1.) Hazánkba érkezik Milos Minies Dr. Tar Imre köszöntötte a megyei verseny legjobb egységét Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter január 31—február 2. között hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. Csűrös Andor átveszi a megyei első helyezett mun- kásőregységének járó serleget. (Hammel József felvétele) Húszéves a munkásőrség. Január 29-én a jubileum jegyében tartották ünnepélyes egységgyűlésüket a mátészalkai Rózsa Ferenc munkásőr- egység tagjai. Növelte az esemény jelentőségét; a megyénk munkásőregységei között meghirdetett 1976-os szocialista versenyt a máté- szalkiak nyerték. A kettős ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, Hegymegi István, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Ott voltak a város és a járás párt- és tanácsi vezetői, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek képviselői. Csűrös Andor, az egység parancsnoka beszédében megemlékezett az alapító munkásőrökről, szólt az egység mennyiségi és minőségi fejlődéséről. Elmondta, hogy az egykori nagyközségből dinamikusan fejlődő város lett, s az ipar egyre jobban terjed nemcsak a városban, a járásban is. A termelőmunkában és a társadalmi munkában mindig számítani lehetett és lehet a munkásőrök segítségére — mondta többek között. Az ünnepségen felszólalt dr. Tar Imre. Beszéde elején köszöntötte az ünneplő munkásőröket, külön üdvözölte azokat, akik 1957 tavaszán a párt hívó szavára fogtak fegyvert a munkáshatalom, a szocialista társadalom védelmére. Majd így folytatta: az elmúlt 20 év egyértelműen igazolja pártunk döntésének helyességét, a munkásőrség megalakítása a Magyar Szocialista Munkáspárt történelmi érdeme. Húsz évvel ezelőtt és azóta is a munkás- osztály, a parasztság, az értelmiség, egyszóval a dolgozó magyar nép érdekeit szolgálja a munkásőrség és mindig rájuk számítva velük és értük dolgozik. Sok elvtárs a munkásőrség kötelékében válik tudatossá és elkötelezetté, párttaggá, a marxizmus—leninizmus, a szocializmus tudatos hívévé. A továbbiakban így folytatta beszédét: az ipari és mezőgazdasági üzemekben szervezett munkásőregysé- gek kedvező hatással vannak az üzemi politikára. Segítik a munkássá válás folyamatának gyorsítását, a szocialista brigádok eredményes működését, a rend és a fedelem erősödését, a munkások becsületének, tekintélyének növelését. Sok fiatal munkás a munkásőrségben válik példamutató munkássá. A munkásőrség jelentős munkát végez az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében is. A pártalapszervezetek a beszámoló taggyűléseken rendszeresen értékelik a munkásőrök pártmegbízatásának teljesítését. Örömmel mondhatjuk, hogy eredményesen teljesítik a párttól kapott megbízatásokat. A párt-, az állami és gazdasági szervek egyre jobban megbecsülik erkölcsileg is és anyagilag is a munkásőrök munkáját. A megyei pártbizottság első titkára végezetül gratulált a mátészalkai munkásőr kollektívának az 1976-ban végzett kimagasló eredményeihez, a megyei parancsnokság legjobb önálló egysége megtisztelő cím és vándorserleg elnyeréséhez. Köszöntötte a kitüntetett munkásőröket, a leszerelő és tartalékállományba vonuló idősebb elvtársakat és az esküt tett fiatal munkásőröket. Eredményes munkájukért Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka Kiváló parancsnok kitüntetésben részesítette Csűrös Andort, s két helyettesét: Guthi Lajost és Bessenyei Ferencet. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Végh Zsigmond munkásőrt. Tizenhetein 20 éves szolgálati érdemérmet, tizennégyen 20 éves emlékplakettet kaptak. A Határőrség Országos Parancsnoksága a jó együttműködésért három munkásőrt Kiváló határőr címmel tüntetett ki. A kitüntetettek nevében Sándor András munkásőr mondott köszönetét. Sor került az előképzős munkásőrök ünnepélyes eskütételére is. A leszerelő, illetve tartalékállományba vonulók nevében Kiss Gusztáv munkásőr jelképesen átadta a fegyvert Opris Zoltán most esküt tett munkásőrnek. Az ünnepség kultúrműsorral ért véget. ★ Ugyancsak szombaton tartották ünnepélyes egységgyűlésüket a fehérgyarmati járás mumkásőrei. Az eseményen részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, ott voltak a járás párt- és tanácsi vezetői. Pásztor István, az egység parancsnoka ünnepi beszédében elmondta, hogy a fehérgyarmati egység az elmúlt évi versenyben harmadik helyezést ért el. Az erdőháti munkásőrök különösen az árvíz idején dolgoztak figyelemre méltóan, s ekkor nemzetközi kapcsolatot is kialakítottak a szovjet katonákkal és a csehszlovák milicistákkal. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Piros Bertalan munkásőrt. Többen kaptak különböző kitüntetést. Az ünnepségen a Fehérgyarmati 1. sz. Általános Iskola diákjai színes műsorral köszöntötték az ünnepelt munkásőröket. N. L. Milos Minies 1914. augusztus 28-án született a szerbiai Preljinában. Szerb nemzetiségű, 1938-ban jogi végzettséget szerzett a belgrádi egyetemen. 1935-ben lépett be a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, 1936 óta tagja a Jugoszláv Kommunista Pártnak. 1941-ben egyike volt a nyugat-szerbiai fegyveres harc megszervezőinek. 1943- 44-ben a csacsaki területi pártbizottság titkára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kormány tagja, a Belgrádi városi Tanács elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány elnöke volt. 1966-ig a szövetségi végrehajtó tanács alelA megye közművelődésében dolgozó szakemberek számára rendeztek egyhetes tanfolyamot a megyei tanács sóstói továbbképző intézetében január 24. és 29. között. A tanfolyamon előadásokat hallgattak a résztvevők, vitákon, konzultációkon vettek részt. A középpontban az időszerű közművelődési, politi. kai, közigazgatási kérdések részletes megismerése állt — elsősorban a párt közművelődési határozata és a tanácstörvény eddigi végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján. A tanfolyam részvevőinek bőséggel nyílt nöke, 1966-tól 1967-ig a szövetségi képviselőház szövetségi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték ki a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnökévé, és szövetségi külügyi titkárrá. 1974. májusában újabb négy évre megerősítették ezekben a funkcióiban. Tagja a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének, a szövetségi képviselőház szövetségi tanácsának elnöke a szövetségi végrehajtó tanács külügyi állandó bizottságának. Néphős, az .,1941-es partizán emlékérem” és egyéb magas kitüntetések tulajdonosa. alkalmuk szakmai vitákra, módszertani eszmecserékre is. Január 29-én, szombaton fórummal zárult a tanfolyam: először dr. Fábián Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára adott választ a tanácsi munkával kapcsolatos kérdésekre, majd a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársai válaszoltak a közművelődés csaknem minden területére kiterjedő kérdésekre. Dr. Kuknyó János művelődésügyi osztályvezető zárszavával ért véget az egyhetes közművelődési tanfolyam. Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Záhony: Gyorsabb átrakás A záhonyi vasúti átrakókörzet hat és fél ezer munkása csatlakozott a csepeli munkások felhívásához, s indított munkaversenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A vasutasok kettős felajánlást tettek. Egyrészt a szocialista brigádok a saját munkaterületükön tesznek vállalásokat, másrészt csatlakoztak a szovjet vasutasok munkaversenyéhez, segítik az ő vállalásaiknak teljesítését. Az egész átrakókörzet nevében Eszenyi István, az Állami díjjal kitüntetett Vörös Csillag brigád képviselője fordult felhívással a dolgozókhoz a debreceni vasútigazgató- ságon a héten megtartott szocialista brigádvezetői konferencián. A körzet öt pontban sűrítette vállalását, melyet az üzemi pártbizottság, a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek is támogatnak. A múlt évitől jóval több áru érkezik a Szovjetunióból. Az idén 14 millió 650 tonna áru átrakását tervezik, a záhonyi vasutasok vállalták, hogy maradéktalanul eleget tesznek az áruszállítási terveknek. A jobb munka érdekében vállalják, hogy a gépi berendezések kihasználását további 3 százalékkal javítják. a teherkocsik átlagos terhelését 25 tonnára emelik. A munka termelékenységét 5 százalékkal kívánják javítani, úgy, hogy szinte teljesen az élőmunka hatékonyságából származzon ez a növekedés. Az idén is kiveszik részüket a különböző társadalmi munkaakciókból a záhonyi körzet vasutasai, összesen 60 ezer óra társadalmi munkát vállalnak a körzet és Záhony nagyközség területén. Az átrakókörzet vezetői Ungváron egyeztették a szovjet vasutasokkal azokat a felajánlásokat, amelyekkel a szovjet vasutasok munkáját segíthetik. Három területen kapcsolódnak az uzsgorodi aligazgatóság felajánlásaihoz. Az egyik legfontosabb, hogy a szovjet vagonok Magyarországon való tartózkodási idejét átlagosan egy tized nappal csökkentik. Ennek nagyságára jellemző, hogy egy hónapra közel száz kocsínapnak felel meg a megtakarítás. Azzal, hogy a szovjet vagonoknak meggyorsítják az útját a magyar népgazdaságnak devizamegtakarítást hoznak. Ugyancsak csökkentik a szovjet mozdonyok tartózkodási idejét is. átlagosan tíz perccel a múlt évihez képest. Végül felajánlották, hogy öt százalékkal csökkentik — a kocsik gondosabb kezelésével — a károsodások mértékét. L. B. Véget árt a közművelődési tanfolyam Jubileumi munkás orgy illés
