Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 24. szám
/ 2- - - KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 29. Hozzászólás Beethoven, Mozart örülne... Bürget Lajosnak a Kelet-Magyarországban megjelent „Egy lemez missziója” című írása felkeltette érdeklődésemet. Felkeltette azért, mert látszólag elcsépelt, de meg nem oldott, inkább elhallgatott, az oktatás és a közművelődés bizonyos területeit is érintő problémák egymáshoz kapcsolódó sorát vetette fel. Nem véletlenül tűnik szokatlannak, hogy a könnyű műfaj képviselőit, még ha néhányról is van szó, most nem bírálat, hanem inkább dicséret illette. A közvélemény, de még az információhálózat is — szerintem is helytelenül — inkább az elmarasztalást „szokta meg”. Sikknek számít a könnyű műfajt szidni, művelőit, befogadóit kézlegyintéssel elintézni. Persze nemcsak ezért látszik merész ötletnek Koncz Zsuzsa kilencedik nagylemeze kapcsán nem a műfajra, hanem más területekre érvényesnek tűnő megállapításokat tenni. Ülhet-e közös lemezborítón Arany János és Koncz Zsuzsa? Tudom, hogy nemcsak magyartanárok kapták fel fejüket a cikk olvasásakor. Én is magyartanár vagyok. Előrebocsájtom: szerintem is ülhet. A látszólag formai problémafelvetés valójában tartalmi, alapvető szemléleti kérdési takar. Mint már említettem, „intelligens tettnek” számít a könnyű műfajt „megítélni”. Legyen bármilyen szemléletű magyartanár, eredményként könyveli el, hogy a cikk írójának alig kilencéves kislánya részleteket tud a Szondi két apródjából. Milyen úton szerezte az ismereteket? Nem könyvből tanulta, nem a szülőktől, nem az iskolában. Hallgatta, többször hallgatta Koncz Zsuzsa nagylemezét. Szemléletes, hasznos példa lehet ez a pedagógiai gyakorlat az elmélet számára is. A könnyű műfaj nem ellensége a pedagógiának. A cikk írója irányította rá a figyelmet: nagyon is jó segítőtársa lehet. Ebben látom az írás legnagyobb értékéi. Az oktatás korszerűsítése korában, az oktatástechnikai eszközök erőteljes térnyerése idején ebbe az irányba is tágítani kell a horizontokat. A szépirodalmi alkotások gyakran hangzanak el színművészeink tolmácsolásában irodalomórákon. De ki állíthatná, hogy az ifjúsági klubok lemeztárában is megtalálhatók ezek az irodalmi lemezek? A nagylemezek viszont ott vannak. A Koncz-nagylemez is. így Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Ady Endre, József Attila, Weöres Sándor és Arany János alkotásai is. Melyik nagyobb élmény? Verset színművész, magyartanár, esetleg amatőr tolmácsolásában hallgatni, vagy Szörény iék kísérte táncdalénekes előadásában? Megválaszolható kérdés. Ha a magyartanárok és a pedagógiai gyakorlat annyit közelednek a könnyűzenéhez, mint a könnyűzene az irodalomhoz, vagy az irodalom a könnyűzenéhez, akkor a fiatalok által annyira kedvelt terület jó segítőtárs lehet a gyermeknevelésben, ízlésformálásban. így érthető a cikkíró szándéka és megfogalmazása: „amit hosszú időn át nem ért el az iskolai nevelés, szervezett hangverseny, azt rövid úton elérte néhány jól képzelt beatzenész”. Igaza van a cikkírónak abban is, hogy a kultúrát, művészetet sokkal kevésbé kell félteni a mára hangszerelő beatzenésztől, mint a sznoboktól, a kétkedő hozzá nem értőktől. Irodalmunk, művészetünk — bábáskodással, vagy anélkül — több csatornán át találja meg az utat a ma emberéhez, a mai ifjúsághoz. Fel kell figyelni, építeni kelj a könnyebbnek látszó, de valójában nem is olyan könnyű könnyű műfajok eredményeire is. Tóth László DIÄKKÜLDÖTT. Január 28—30. között Pécsett, az orvos- tudományi egyelem aulájában rendezik meg a VI. országos diákparlamentei. Megyénk középiskolásainak és szakmunkásképző intézeteinek fiataljait 14 tanuló képviseli. Köztük Mándi Katalin, a Vásárosnaményí II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulója (a képen középen), aki diáktársaival a parlamentre ajándékokat, beregi keresztszemes térítőkét, könyvjelzőket, Rákóczi-plakettet és iskolai évkönyvet készített. (Elek Emil felv.) Mezőgazdasági könyvhónap A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat immár kedves hagyományt őriz, mikor évenként a téli könyvvásár idején országszerte megrendezi a mezőgazdasági témájú könyvek kiállítását és vásárát. Nyíregyházán a városi művelődési központban február 1—28. között tekinthető meg a vasárnap is nyitva tartó könyvkiállítás és -vásár. A könyvterjesztő vállalat nyíregyházi, Szarvas utcai könyvesboltja már a könyvhónap megnyitása előtt gondolt a kicsinyekre is. Ezekben a napokban a Krúdy moziban mesekönyv-kiállítást tartanak, így nemcsak a csodálatosan szép amerikai mesefilmet élvezhetik a gyerekek, hanem kedvükre válogathatnak a nekik szánt könyvekből is. Ugyanitt február 24. és március 2. között — a Fekete gyémántok vetítésével egyidejűleg — vásárlással egybekötött könyvkiállítást tartanak. A vidékről sem feledkeztek meg a rendezők. Mária- pócson például február 20— 25. között dohánytermesztési ankétot tartanak, ahol elsősorban szakkönyveket fognak megismertetni az érdeklődőkkel. A most folyó termelőszövetkezeti közgyűlések is remek lehetőséget kínálnak a könyvekkel való ismerkedésre. Jó lenne, ha élnének is a lehetőséggel a mezőgazdasági termelőszö1977. február Utol Idén kezdték meg a MEZŐGÉP nyírteleki gyárában az új típusú, egytengelyes DETK—15- ös tartálykocsik sorozatgyártását. Ez évben 250 darabot készítenek az új termékből. Felvételünkön: Várhegyi János és Lekli Gábor, a KPM Autófelügyelet szakemberei, valamint Muri János és Pomázi Gyula a gyáregység meósai forgalomtechnikai vizsgálatokat végeznek a tartálykocsikon. (Gaál Béla felvétele) vetkezetek, hiszen — bárki kéri, a könyvterjesztők örömmel viszik el a falvakba a könyveket. S. J. K utya mindig délután háromnegyed ötkor bújt ki a drótkerítésen tágított lyukon. A kerítések mellett kocogott Domokosék házáig, ami átellenben volt a kocsmával. Ott leült. Ha nyár volt, leheveredett a lóca mellé. Hét éve már. hogy ez így van. Ül vagy fekszik, mindaddig, amíg a kanyarban fel nem hangzik a busz motorjának jól ismert zaja. Ekkor feláll, s az árkon átugorva a fűre telepszik. Csóválja már a farkát, lobog a zászló. Amint mondani szokás Kutya igazi korcs. Amolyan kert végi szerelem gyümölcse. Nem fiatal, s talán ezért is van, hogy járása, nézése megfontolt. Ritkán iramodik meg, spórolja erejét. A délután az, amikor hosszabb útra vállalkozik. Ki a megállóhoz, ahová a munkásjárat megérkezik. öt esztendeje reménytelenek ezek az utak. Gazdája, akit vár, sosem érkezik meg. Megvárja, míg az utolsók is kiszállnak. Eltűri, hogy megsimogassák a fejét. Ha szólítgatják, fel-felnéz. De csak úgy mellékesen, szeme az ajtón, s közben lobog a farka, előlegezve az örömteli köszöntést. De öt éve Kutya hiába vár. Gazdája akkor halt meg. Hűség? Nem volt képes tudomásul venni. Először senki nem csodálkozott, hogy elindul elébe, majd csodálták, aztán napirendre tértek fölötte. Megbolondult — summázták. Ennek ellenére Kutya kiment, várt, majd behúzott farokkal, lekonyult füllel ment újra haza, már préselte magát a lyukon át, és vissza- feküdt az ól mellé. Nem tudott felejteni Kutya. Evett, de meggyőződés nélkül, ugatott, de csupán megszokásból. A legtöbb időt alvással töltötte, s várakozással. A délutánt várta. Ha hívták, akkor se ugrott. Mert három éve új a gazda is a háznál. Csak az asszony a régi, de ő se az igazi. Még az ételt is másként adják, mint régen. A kaput is kicserélték. A kerítést is. Kezdetben még el-elhangzott Gazda neve. Emlegették. Ilyenkor hegyezte a fülét, és felugrott. De ez is elmúlt. Volt, amikor még sírtak bent a házban, ilyenkor odafeküdt a lábuk elé. Aztán lassan ellökdösték. Sosem tudta félfogni, hogy miért. Csak a délutánokért élt, amikor elindulhatott, ki, a kerítés mellett. M ég ma is él Kutya. Sok helyen megőszült a szőre. Üj kutya is került az udvarba. Ugatós. harapós. Öt még tűrik. De senki nem szó- longatja, s az ételét is csak odalökik. Csak a múltkor volt egy kicsit jó. A szomszédból hallotta, hogy Gazdáról beszélnek. Délután háromnegyed ötkor Kutya elindult a busz elé. Bürget Lajos Ellenőrzés a tejboltokban Miért szakad ki a tejeszacskó ? Szavatossága lejárt — Festék a túrón Kit ne bosszantana, ha az üzletben vásárolt tej útközben félig elfolyik, összekeni a táska belsejét és esetleg ruhánkat is? Vagy ha a csomagolt túróra úgy ütik rá a szavatosságot jelző pecsétet, hogy az árura' is jut a festékből? Nap mint nap előforduló, s mindannyiunkat, vásárlókat érintő problémáról van szó. Ezért is gondoltak arra az illetékesek, hogy országos felmérést készítenek az élelmiszeripari termékek minőségéről és meny- nyiségéről. A vizsgálat a megyében december elejétől másfél hónapon át tartott, s részt vett benne a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a debreceni élelmiszerellenőrző, vegyvizsgáló intézet és a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége. A tejipari termékeken kívül a sütő- és szeszipar ellenőrzését is elvégezték. Elvékonyodott fólia A terjedelmes vizsgálati anyag, a jegyzőkönyvek arról tanúskodnak: elég sok hiányosságot vettek észre az ellenőrök. A tejiparban 43 kisebb és nagyobb áruházat, tejboltot és tejterméket árusító boltot néztek meg. Az volt a felmérés célja, hogy a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi és mátészalkai üzeméből kikerülő tej és tejtermék mennyisége és minősége megfelel-e a rendeletben előírt szabványnak? Az egyik jelentős gond a csomagolásnál akad. A tejet úgynevezett polietilén síkfóliából készült zacskókba csomagolják. Már Leninvá- rosból úgy érkezik a fólia, hogy itt csak elvágja és a két végén összeragasztja a gép. Miért szakad ki mégis a tejes zacskó? A tejipari vállalat igazgatója elmondta: nem mindig egyenletes vastagságú a műanyag fólia, s ezen az itteni gép már nem tud javítani. Néhány tized- milliméter is a műanyag sérüléséhez, szakadásához vezet. A kereskedelmi ellenőrök megnézték a tej készáruraktárban az indításra váró tejet: a zacskók 2,7 százaléka volt hibás. Öt tejeskocsit vizsgáltak meg, itt különböző eredményt kaptak. Volt olyan kocsi, amelyiken 1,6, de volt olyan is, ahol a tej 10,1 százaléka folyt. Kereskedelmi egységeket is felkerestek, az egyik boltban a meglévő 2740 csomag tejből 131 tasak folyt. Ez már közel 5 százalék. A megmért tej árulkodik A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a vajnál és a túrónál — hiába jó a csomagolásuk — a szavatosság jelzése annyi festékkel történik, hogy bőven jut belőle az árura is. December 10-én például 800 kilogramm túrót néztek meg a vállalatnál, ebből 560 kilogrammot kellett kivonni a forgalomból, mert az élelmiszert is érte a festék. Másik jelentős hiányosság a tejnél a súlyhiány volt. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 1. sz. boltjában Nyíregyházán 150 csomag 1 literes tejet ellenőriztek, ebből 55 tasak a megengedett legkisebb súly, a 970 milliméter alatt maradt. Tunyogmatol- cson például 26 tasak 1 literes tejet mértek le, ebből 9 kisebb súllyal érkezett á megengedettnél. Érdekes, hogy még 75 (!) dekagrammos is akadt a súlyhiányosok között. A boltvezető nem vette ezt észre, csak az ellenőrzésnél derült ki. A tejipari vállalat vezetője a vizsgálat után megígérte, hogy javítani fogják a belső ellenőrzést és január elsejétől egy kiegyenlítő tartályt tesznek a tejadagoló fölé, így sikerül a súlyt állandósítani. Ugyanakkor a kiskereskedelmi boltok vezetőit felhívták az átvett áru gondosabb mérlegelésére. Felelősségre vonás A vizsgálatban fontos szerep jutott a szavatosság ellenőrzésének is. Rendelet mondja ki, hogy féláron visz- szaveszi a tejipari vállalat a szavatossági időn belül el nem adott tejet és tejtermékeket. Az ellenőrök találtak olyan túrót és sajtfélét, amit a szavatosság idő lejárta után akartak kiszállítani az üzletekbe. A kiskereskedelem mulasztása: kritika nélkül átvették az árut a szavatosság lejárta után is. A vizsgálat befejezése után több esetben felelősségre vonták a mulasztókat szabálysértés miatt. Ugyanakkor felhívták a tejipari vállalat figyelmét a jobb belső ellenőrzésre, az üzletek vezetőit pedig arra, hogy gondosabban nézzék meg a beérkező áru mennyiségét és minőségét. Tóth Kornélia Szakm u nkásképzés w Uj tantermek, kollégiumok, diákotthonok Hatvannyolcmillió forintot költött megyénk az ötödik ötéves terv első évében a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére, fenntartására. Ez az összeg az elkövetkező négy évben fokozatosan növekszik: idén már meghaladja a hetvenmilliót, a tervidőszak utolsó évében pedig nyolcvanötmillióra emelkedik, összesen mintegy 390 millió forintot költenek a szakmunkásképzésre öt év alatt. A szakmunkásképző intézetek fejlesztésére — új beruházásokra, rekonstrukcióra, a felszereltség javítására — 188 millió forintot irányoztak elő a tervidőszakban. Üj tantermek, kollégiumok épülnek. Százszemélyes diákotthoni fejlesztést terveznek a nyíregyházi mező- gazdasági szakmunkásképzőben, a kisvárdai 111. számú intézetben, kétszáz szakmunkástanuló számára épül kollégium Mátészalkán és a nyíregyházi 107. számú szakmunkásképzőben. A bak- talórántházi intézetben hatvan tanulóval többet tudnak diákotthonban elhelyezni. A kisvárdai intézet tizenkét tanteremmel lesz gazdagabb, a mátészalkai 138. számú szakmunkásképző pedig négy tanteremmel. Üj tanműhelyek is létesülnek: Kisvárdán és Nyíregyházán a 107-esnek. Ezekben összesen száznyolcvan tanulóval több sajátíthatja el a szakmai gyakorlati ismereteket.
