Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
1977. január 27. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Az MMG Automatika Művekben olaj- és gázvezetékhez készítettek műszereket a Szovjetunió megrendelésére. Most készült el a Moszkvába vezető távvezeték Urgencs és Szaratov közötti szakaszának irányítóközpontja. A telemechanikai al- állomások és a most bemérés alatt álló központi műszerek a távvezeték pontos működését biztosítják. (MTI fotó — Csikós Gábor) Fogászati autóbusz A népbetegségek sorában az első helyen a fogak romlása áll. A föld lakóinak csak elenyésző töredéke nem ismeri a fogfájás kínzó érzését. A felnőtt lakosság 98, a középiskolás korú fiatalok 85 százaléka, s az óvodásoknak is csaknem 50 százaléka beteg fogú. Az emberek zöme fél a fogászati kezeléstől, ezért későn és többnyire rendszertelenül fordul orvoshoz. A kis településeken, tanyákon élőknek sokszor nincs is erre lehetőségük. Éppen ezért sok országban — így hazánkban is — ma már fogászati autóbuszok ke. resik fel a kezelésre szorulókat. A fogszuvasodás megakadályozására az orvostudomány még nem talált hatásos ellenszert, ezért a meglévő eszközök tökéletesítésével, új Az automata fegyverek múltja anyagok kikísérletezésével igyekszik kiküszöbölni a fájdalomérzetet, gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a fogkezelést és a fogpótlást. A korszerűen felszerelt fogászati rendelőkben megtalálhatók a percenkénti 300 ezres fordulatszámú turbinás fúrógépek, amelyekkel szinte fájdalom- mentes a fogkezelés. Reményt keltő az a hír, hogy angol tudósoknak oltóanyagot sikerült előállítaniuk a fogszuvasodás ellen. A majmokkal végzett kísérletek során, amelyeket kifejezetten fogszuvasodást előidéző ételekkel tápláltak, a hét évvel ezelőtt elvégzett oltás mindeddig védelmet nyújtott a carios ellen. A tudósok szerint rövidesen az embereknél is alkalmazni lehet majd a fogszuvasodás elleni védőoltást. A fegyverek históriája izgalmas fejezete a technikatörténetnek. Különösen a fejlődésnek az a fokozata, ami a durranóhigannyal töltött gyutacs, majd a gyújtószeg (ütőszeg) feltalálásával és alkalmazásba vételével kezdődött, s az automata lőfegyverek elterjedésébe torkollott. Idők során kiderült, hogy a modern fegyvergyártás legelső feltétele az alkatrészek csereszabatossága: minden tölténynek illeni kell a fegyverbe, s a fegyver minden alkatrészét úgy kell készíteni. hogy cserélhető legyen. A csereszabatos fegyver- és lőszergyártás nagymestere az amerikai Sámuel Colt volt, a forgódobos revolver feltalálója és nagy sorozatban való előállítója. Az ismétlő- és automata fegyverek gyártása csak a precíziós szerszámgépek elterjedése nyomán jöhetett szóba. A géppuska feltalálójaként H. Maximot tartják számon, aki 1883-ban szabadalmaztatta elgondolását. Már ezt megelőzően is születtek olyan fegyverek, amelyekkel egymás után több lövést lehetett leadni (a képek ilyeneket mutatnak). Az észak-amerikai polgárháború nagy szenzációja volt a tízcsöves Gat- ling-szórólöveg (rajza a ké pék közt szerepel), amely a mai dobtáras pisztolyokra emlékeztetett, a lövedékek forgó dobról kerültek a töltényűrbe (R. J. Gatling fizikus szerkesztette). Az ismétlő- és automata fegyverek megjelenése természetesen nagyban hatott a harcmodor és a hadviselés fejlődésére. Az elmúlt száz esztendő szédületes technikai fejlődését érzékelteti az új típusú lőfegyver, amellyel az amerikai hadsereg szakértői kísérleteznek. Az uránlövedé. két tüzelő fegyver nyolc csövű. 7,62 milliméteres gyorstüzelő géppuska. Tűzgyorsa- sága eléri a percenkénti 36 ezer (!) lövést. Képeinken néhány géppuska múzeumi példánya. | o Bélyeg-Wj I gyűjtés0 \ 600 MILLIÓ Blue Peter (= Kék Péter), az angol tv műsorának egyik közkedvelt figurája az utolsó adásban bélyeget kért a nézőktől. Elmondta, hogy elfogad bármit, akár az aznap érkezett levelekről letépett, viszonylag gyakori példányokat is. Az ajándékot 300 darabos csomagokban küldjék, elkülönítve az angol, a nemzet- közösségi és az egyéb külföldi bélyegeket. Blue Peter 2 millió csomag, azaz 600 millió darab bélyeg beérkezését reméli, amit elárvereztet. A befolyó összegből élelmiszert, gyógyszert juttatnak az ínséget szenvedő gyermekeknek. Péter már korábban is „gyűjtött” bélyeget. 1973-ban ilyen úton például az etiópiai csecsemőket segítette mintegy félmillió forint értékű adománynyal. A beküldött anyagban ekkor találtak a világ első bélyegéből egy összefüggő hármas csíkot, amelyet 400 fontért sikerült eladni. 1967-ben az otthontalan családok lakásépítési akcióját 120 millió darab bélyeg ösz- szegyűjtésével, illetve az eladásukból származó összeggel támogatták. ELNÖKI PÉLDA Norvégiában, a most lezajlott motívumbélyeg-kiállításon mutatták be először nyilvánosság előtt Urho Kekkonen gyűjteményét. A finn köztársasági elnök, aki nemrégiben Budapesten járt baráti látogatáson, az európai béke érdekében megjelent bélyegeket állította össze. A gyűjtemény a második világháború befejeztével kezdődik és egyelőre az 1975. évi helsinki konferenciával zárul. Az emberiség békeakaratának megnyilvánulását nyomon követhetjük a gyűjteményben, amely természetesen az ENSZ bélyegeit is tartalmazza. A filatelista dokumentumok teljes részletességgel feltárják a finn politikusok tevékenységét a különböző nemzetközi fórumokon. Helyet kaptak a SALT-tárgyalások emlékei is. A gyűjtemény folytatódik egy még üres kiállítólapon, amelyen .,1977. Belgrád” felirat olvasható. Belgrád ad otthont ugyanis a konferenciának, amely az európai biztonság és együttműködés fejlődését a Helsinki óta eltelt időszakban vizsgálja. HOGY VOLT? „Az amatőrgyüj tősport összes ágával foglalkozó Gyűjtők Lapja” 1917. évi számaiban lapozgatva képet nyerhetünk az akkori (és sok kérdésben azóta is fennálló) filatelista problémákról. A bélyegpályázatról szóló cikk ma is aktuális lenne: „Miért kell nekünk a 19x22 milliméteres alakhoz, a könyvnyomdái kivitelhez és a mostani rossz papiroshoz ragaszkodnunk.” A háborús helyzetre jellemző a következő hirdetés: „Megtakarítottam néhány kiló lisztet és cukrot, becserélném európai bélyegekre, de csakis 5 márkán felüli darabokra reflektálok. Ajánlatokat kettős borítékban Bélyeggyűjtő gazdaasz- szony jeligére.” Még szomorúbb a hadiemlékek rovat egyik közHelvetia LJiNedériánd I Tweede Kamer der „Staten-Generaal leménye: „A kenyérjegyek hamisítása gyűjtői célokra Németországban már-már iparággá fejlődik. A kenyérjegy ugyanis a folyton szaporodó élelmiszer- jegy-gyűjtőknek hiányzik, mert éppen ez a legnehezebben szerezhető be, mert a legnehezebben nélkülözhető. Az alma tárolási betegségei Az alma tárolási betegségei elleni védekezés nem a betároláskor kell, hogy kezdődjön —, mint azt sokan tévesen hiszik —, hanem sokkal előbb. A gyakorló kertészek előtt régen közismert, hogy a növényvédelem nemcsak a beteg növények gyógyítására szorítkozik, hanem a megelőzésre is. Jól tárolható almát csak egészséges, jó kondícióban levő fákról szedhetünk. A helyes tápanyag-visszapótlás, azaz a trágyázás illetve lombtrágyázás, a tápelemek egymáshoz viszonyított menynyi sége — a növény igényének megfelelő tápanyag- arány — nemcsak a növény számára teremt kedvező állapotokat, hanem a talaj-mikroorganizmusoknak is megfelelő körülményeket biztosít. Vigyázzunk /tehát, nehogy megbontsuk a fennálló talajbiológiai egyensúlyt helytelen trágyázással vagy műveléssel, mert közvetve vagy közvetlenül növényeink életfeltételeit korlátozzuk ezzel. A harmonikus tápanyagellátás szempontjából a mikroelemekről sem szabad elfeledkeznünk. Itt a lombtrágyáknak van nagy jelentősége, mint pl. a Wu- xálnak, mely a fő tápelemeken kívül (9% nitrogén, 9% foszfor, 7°/o kálium), vasat, mangánt, bőrt, rezet, cinket, molibdént, továbbá növekedési hormonokat és vitaminokat is tartalmaz. A Wuxált 0,2%-os töménységben június közepe és szeptember eleje között célszerű alkalmazni. A termő egyensúly kialakításához, a generatív és vegetatív növekedés szabályozásához, mind a fiatal fákon, mind az idősebbeken fontos munka a korona ritkítása. Minél gondosabban neveltük a fiatal fát, annál kevesebb munkát ad idősebb korában. Ha a fiatal fa koronáját helyesen ritkítottuk, idősebb korában szinte nem kell a koronából eltávolítani mást, mint az elhalt, beteg, törött gallyakat, ágakat, továbbá a nagyon léha j lókat, sűrűn állókat, a befelé növőket és azokat, amelyek egymást keresztezik, egymást dörzsölik. (Természetesen a gyümölcsmúmiák eltávolításáról sem szabad — mint fertőzési forrásokról megfeledkezni.) Az alma tárolhatósága szempontjából döntő fontosságú a gyümölcsszüret idejének helyes meghatározása. A gyümölcsszedés idejét naptár szerint nem lehet előírni, mert az az időjárás és helyi viszonyok, valamint fajták szerint különböző, sőt egy és ugyanazon fa gyümölcsei sem érnek egyidőben. Az első érett gyümölcsöket a fa koronájának déli oldalán fogjuk megtalálni, ezek hamarabb leszedhetők, mint azok, amelyek a korona belsejében helyezkednek el. Éppen ezért helytelen volna a szedést akkor kezdeni, amikor a fa minden gyümölcse már érett. A gyümölcsöt tehát ne szedjük le egyszerre, hanem több részletben. Az érés időszaka alatt a jonatánalma mintegy napi egy százalékot is gyarapodhat súlyban. A körszedés a magasabb értékesítési árbevételben bőven megtérül. A szín kifejezője az érettségnek, ezért fontos, hogy az alap és fedőszín arányát figyelemmel kísérjük. A gyümölcshús keménysége az optimális időtartam után csökken, s ekkor a sejtek lazulása gyorsul, és ennek következtében az almagyümölcs nyomásra, törődésre érzékenyebb, tárolhatósága romlik. Az alma tárolhatóságát, piaci értékét nagymértékben rontja a gyümölcs héjbarnulása. Az alma foltosodását több tényező együttes hatása idézheti elő. A foltosság többek között az almafák (1976. évi) egyenlőtlen vízellátásának következménye. A foltosodás már áfán megfigyelhető, az alma héján a paraszemölcsök környékén. Majd a gyümölcs héján 5 mm átmérőt is elérő, illetve meghaladó foltok alakulnak ki. Ez viszont már tárolás során, a tároló levegőjének felmelegedése, a rendszeres szellőzés hiánya következtében megindult káros fiziológiai folyamatok következménye. Súlyosbíthatja a helyzetet az is, hogy ha fertőzöti (moníliás) gyümölcsöt viszünk a raktárba, úgy az egész gyümölcs felülete egységesen megfeketedik. E károsodások leküzdésére, az alma héj bámulásának mérséklésére már megfelelő készítményt kísérleteztek ki, ez a STOP— SCALD héjbarnulás elleni növényvédő szer. Az alma kezelését a szüret után a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani. Kezeléskor a gyümölcs hőmérséklete 10-12 C-foknál ne legyen alacsonyabb, a fürdő hőmérséklete 10-30 C- fok között legyen. Az alacsony hőmérséklet csökkenti a hatékonyságot, a magas hőmérsékleten fitotoxikus kár következik be. A kezelést a ládákba töltött alma 15-25 másodperces oldatba merítésével kell végrehajtani. (A STOP—SCALD 0,25%-os oldatban kerüljön felhasználásra.) Akkor eredményes a kezelés, ha azt szüret után, legkésőbb 8 napon belül elvégezzük. Az almát egy-két órás le- csurgatás után lehet a tárolóba sz^ityítani. A kezelt almát hlnömhónapi tárolás után lehet forgalomba hozni. Mivel jSfe golden delicio- sus álmá m szer etoxiquin hatóanyag tartalmára érzékeny, ezért e fajtánál a kezelés nem ajánlatos. A tárolót üzembe helyezés előtt 8 g/légköbméter kén elégetésével fertőtlenítjük! A későbbiekben (betárolás után) a hőmérsékletet állandóan ellenőrizni kell, hogy az 3-5 C-fok fölé ne emelkedjék, s a légnedvesség 80-85%' ’egyen. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
