Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-27 / 22. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 27. Hogyan kezdjünk az építkezéshez? (3.) II kérelem elbírálása A kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak akár a benyújtott okmányok alapján, akár helyszíni szemlén meg kell arról győződnie, hogy — az építtető csatolt-e minden szükséges mellékletet és azok helyesek-e? — A szóban forgó terület alkalmas-e építkezésre? — Be lehet-e majd kötni az épületet a szükséges közlekedési. közmű-, energiahálózatba? — A műszaki terv készítője jogosult-e tervezésre? — A tervezett építkezés megfelel-e a szabályoknak? Amennyiben az első fokú építésügyi hatóság hibát vesz észre, a kérelmezőt nyolc napon belül — határidő kitűzésével — hiánypótlásra szólítja fel. Az első fokú építésügyi hatóságnak harminc napon belül. típus, vagy tipizált terv változtatás nélküli alkalmazása esetén tizenöt napon belül döntenie kell: vagy engedélyezi az építést, vagy megtagadja az engedély kiadását. A határozatot írásban kell közölni: — az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével, tartós földhasználójával: — az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal: kintetében, sőt az engedélyezési határozatban foglalt szakhatósági előírások tekintetében szakhatósági engedély is. Ám, ha más jogszabályok különleges hatósági engedélyek beszerzését teszik kötelezővé, akkor azokat még be kell szerezni. A jogerős építési engedély két év múlva érvényét veszti, kivéve, ha megkezdték és folyamatosan végzik az építést. Az első fokú építésügyi hatóságnak joga van rövidebb időt is megszabnia. Joga van arra is, amennyiben ezt az építtető kéri, hogy az engedélyt egy-egy évre meghosszabbítsa. Szigorú előírás, hogy csak jogerős építési engedély alapján lehet építeni és csak az engedély érvényességi ideje alatt, továbbá saját felelősségre és veszélyre, valamint a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, a jogutódlást (vétel. örökség stb.) azonban köteles az első fokú építésügyi hatóságnál bejelenteni. A jogutód az építési engedélyt csak akkor hasznosíthatja, ha a bejelentéskor igazolja, hogy tulajdonszerzési jogosultsága van. Az érdekeltek kötelesek eltűrni a jogos építkezést és amennyiben ezt akadályozzák, az építésügyi hatóság az építtető kérelmére őket pénzbírsággal tűrésre kötelezi. — a tervezővel: — azokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti; — községek esetében, amennyiben az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe, a községi szak- igazgatási szervvel. Az első fokú építési hatóság. amennyiben megtagadja az engedélyt, a helyszínrajz és a műszaki tervek egy-egy példányát visszatartja, azok további példányait az építtetőnek, amennyiben az illető kéri, visszaadja. Hogyan lehet fellebbezni? A fellebbezést a másodfokú hatósághoz kell benyújtani. Mit jelent az építési engedély és meddig érvényes? Az építési engedély az építésügyi hatósági előírások teMit kell tenni a bejelentés alapján elvégezhető építkezések esetén? Kötelező bejelenteni az első fokú építésügyi hatóságnál vagy a községi tanácsnál az építési szándékot. A bejelentéshez csatolni kell a következőket: — a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve az elkészítendő építmény távolságait a telekhatártól, a már meglevő építményektől: — műemléki jellegű eseteknél a műemléki hatóság hozzájárulását. Az első fokú építésügyi, hatóság határozatot hoz: tudomásul vette a bejelentést, vagy megtagadja a bejelentés tudomásul vételét. BEFEJEZTEK A FATELEPÍTÉST január 24-én a Jósa- városban a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói. A munka során közel 2 hét alatt költöztettek át 200 darab tíz-tizenkét éves vöröstölgyet az erdőgazdaság sóstói erdejéből a lakótelep útjaira, parkjaiba. A földlabdás fák áttelepítésében sokat segített a lakosság is, főleg a gödrök kijelölésében és kiásásában. A kertészeti vállalat több, mint félmillió forintot takarított meg a munkán. A vöröstölgy jól tűri a napfényt és kedveli a nyírségi homokot. Igénytelen, bár az áttelepítést követő néhány hónapban — miután fölenged a föld — sok öntözést igényéi. Ebben a munkában és a fák megóvásában újra a lakosság önkéntes segítségét kéri a kertészeti vállalat. Nyáron hűs árnyékot adó lombkoronával hálálják meg a vöröstölgyek a gondoskodást. Felvételünkön: telepítik a vöröstölgyeket. (Gaál Béla felvétele) Már húsvétra készül Hűanyag nyuszi és csokoládésdoboz Még messze van a húsvét a naptár szerint is, a nyuszi- figurák azonban már készülnek a nyírtura—sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet műanyag részlegében. Le- ninvárosból érkezik a fehér szemcsés polietilén, egy gép segítségével ezt folyékonyra felmelegítik, majd formába öntik. Sűrített levegővel hűtik, majd választják el a kész figurát a nyomóformától. Készül itt piros, kék. zöld és sárga fejű műanyag nyuszi, amit majd cukorral töltenek meg a Szerencsi Cukorgyárban. A bonbonos dobozokban található barna műanyag alátétet is itt formázzák. Az állomásokon kapható műanyag üveges hűsítők palackjai is itt kerülnek le a gépekről. Kisfiúvagy kislányfej díszíti azokat a kerek csokoládédra- zsés dobozokat, amelyeket nagy tételben itt készítenek. Huszonkilenc lány és asz- szony formázza a műanyag figurákat, jó néhányan közülük folyamatos műszakba járnak. Csillag Istvánná és Szupkó Jánosné ötödik éve dolgozik az úgynevezett vákuumformázó gépen. Csillag- né egy hatalmas barna műanyag lapot „terít” a gépre, néhány másodpercre a gép tetejével leszorítja és máris kirajzolódik a nyomóformán a bonbonos dobozok alján lévő különböző alakú alátét. Megosztották a munkát, ezután Szupkóné sűrített levegővel lehűti a műanyagot, majd leszedi a gépről. Tíz másodperc alatt húsz bonbonos dobozhoz szükséges alátéteket készítenek. Eleinte, amikor bonbont vettek, azt nézték, milyen a műanyag Egy műszakban ezer nyuszifej készül — az összeállítást Mikó Miklósné végzi. „bélése", ők készítették-e, van-e esetleg hiba benne ... Mikó Miklósné a kész nyuszifejeket „hámozza" egy kis- késsel: a rajta maradt felesleges műanyag darabkákat eltávolítja. Egy műszakban ezer nyuszifejet kell elkészíteni. Viszonylag könnyebb munkának tartják egymás közt a sorjázást. Ez abból áll, hogy a még ívben levő csokoládés dobozokat szét kell vágni. Az egész női részlegben alacsony a selejt: a gépekről jó minőségű áru kerül le, s feldolgozás, csomagolás során már gondos női kezek rakják, válogatják a műanyag figurákat és dobozokat. Húsvétra készítik őket. T. K. Hírünk az országban NtPSZRBEDSiO Túljelentkezés a tanárképző főiskolákon, ugyanakkor pedagógushiány, képesítés nélküli nevelők, s pályaelhagyó pedagógusok? Milyen valós a helyzet? Erről olvashatjuk dr. Margócsy Józsefnek, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatójának gondolatait a Népszabadságban. A pályaelhagyókat nem lehet egyértelműen elítélni — mondja a főiskola vezetője — mert ha valaki képességeinek és képzettségének megfelelően helyezkedik ei, az is itthon, a társadalomban dolgozik, s szükség van rá a lektorátusnál, tanácsnál, szerkesztőségben vagy intézetben. Ez nem veszteség, hiszen valahol a pályán vannak. A képesítés nélküli tanárok száma függ a helytelen tervezéstől, a beiskolázás rugalmatlanságától is. Az iskolahálózat fejlesztése hosszú idő óta elmaradt a szükségleíektől és a követelményektől. Minden területen — orvos, jogász, üzemmérnök — csak az lehet valaki, aki elvégezte az egyetemet. Egyedül az embernevelést, az oktatást bízzuk még képzetlen emberekre. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatot máig sem követte az abban említett hosszú távú, megbízható, közoktatási távlati fejlesztési koncepció kidolgozása. Szó volt még a beszélgetésben a pályázaton kívül betöltött helyekről és az új rendelkezésről, mely szerint 3 évig a végzett hallgató köteles a pályán maradni. A főiskola gyakorlata szerint: a megyei tanács és a járási hivatalok művelődési osztályai megbeszélést tartanak, hol mutatkozik hiány, milyen szakos nevelőkből hány kell. Ez jobb módszer, mint az, hogy a minisztérium szabja meg, hány nevelőt alkalmazhatnak a megyében. (Január 22.) NÉPSZAVA a munkások havi 3120 forintos átlagkeresete jóval felülmúlja az alkalmazottak 2671 forintos bérét. Ez a szám az egész országban egyedülálló — olvashatjuk a Népszavában a nyíregyházi papírgyárról. Kovácsvölgyi Zoltán igazgató elmondta: az eredményeket elsősorban a vezetők és a beosztottak között kialakult jó kapcsolatnak tudható be. Második helyen a szervezési intézkedéseket és a műszaki előkészítést említette. Az alapgépeknél 2,9-es átlagműszakszámot értek el. ezek a berendezések csak a 8 fizetett ünnepnapon és a nagyjavítás idején állnak. Tavaly 91 500 tonna papírterméket állítottak elő, ami 20 millió forint többleteredményt jelentett. Az üzem fennállásának rövid esztendeje alatt kétszer nyerte el a kiváló címet. Az általános és műszaki műveltség gyors ütemű emelése a cél. Idén öt ösztöndíjasuk tanul egyetemen, kettő külföldön. (Janu- ái/5.) Elhagyott község Balsa? Magyar Hírlap Ne legyen „alvófalu" a művelődésben Pontosan százegy úgynevezett társközség van Sza- bolcs-Szatmárban, melyeket közös tanács igazgat. Ilyen társközség Balsa is, amelyet négy esztendő óta Gávavencsellővel közös tanács igazgat. A tanács persze a két falu szülte nagy községben van. Balsának mindössze másfél ezer lakosa van, s ez a népesség csendben fogyatkozik. Már vannak elhagyott, üres házak az utcákban, egyre szaporodnak az elköltöz- ködők, alaposan megcsappanta az általános iskolások létszáma is. Tíz évvel ezelőtt kétszer ennyien voltak, legalább háromszázan! Csak a „Butyka"-büfé ? Csendes község Balsa. Sem nagy események, sem túlontúl érdekes dolgok nem verik fel a port — legalábbis nem valami gyakran. Csend van a művelődési házban is. Legfeljebb a heti kétszeri mozis napokon van valami mozgás, előtte, benne. Meg délelőttönként, amikor az iskolások bevonulnak — szükségtornateremnek használják a nagytermet. Egyébként csak a mellette található kis büfé (a faluban: Buty- ka) forgalmas. Itt a buszmegálló is. A művelődési ház egyik szárnya üres — két, viszonylag tágas helyiségből áll. Nemrégiben költözött ki belőle az egészségház, mely itt ideiglenesen kapott otthont. Azelőtt a községi könyvtár tanyázott ebben a szárnyban — ez most végre visszakaphatja méltó helyét. Mert a kényszermegoldás valóban kényszerű volt: az iskola egyik tantermében néhány szekrénybe zsúfolták össze a háromezer kötetet — négyes sorokban, alig hozzáférhetően. Csak Juhász Józsefné könyvtárosnak, a nyolcadikosok osztályfőnökének köszönhető, hogy nem állt le a könyvkölcsönzés — ma is másfél száz olvasója van, harmada felnőtt! Pedagógus erőfeszítések Tucatnyi pedagógusa van a balsai iskolának, ők tartják a „közművelődési frontot” a faluban. Hidegh Lajos iskolaigazgató a művelődési ház tiszteletdíjas vezetője, pedagógus a könyvtáros is, és az iskolában összpontosul a kevéske művelődési tevékenység, ami Balsán zajlik. így például a Hazafias Népfront helyi szervezetével közösen itt tartják a „téli vitafórumot”, meg a „szülők iskoláját”. (Ez utóbbin pedagógiai tárgyú, nevelési gondokról, módszerekről szóló előadások hangzanak el, mint keseregve elmondták: rendszerint fokozatosan csökkenő érdeklődés mellett.) Az iskolában most szervezik a gyerekekből a néptánccsoportot, akikkel majdan a művelődési házban is szeretnének bemutatkozni. Hiszen velük lehetne leghamarabb megmozdítani a felnőtteket — a szülőket! Elhagyott község Balsa? Nem volna igaz, ha ezt állítanánk. Egyszerűen arról van szó: lassan-lassan „peremkerületté" változik, ahonnan naponta minden dolgozó más községbe, városba indul munkába. Itt semmilyen nagyobb munkahely nincs. Divatos szóval élve „alvófalu" lesz belőle, amely azért fokozatosan fejlődik. Példa erre, hogy nemrég avatták a vízmüvet, sportpályát építettek jelentős társadalmi munkával, csinosodik a község i£. Csak éppen a centrum nem itt található, hanem másfél-két kilométerrel odább, Gáva- vencsellőn/A művelődési élet zöme is oda összpontosul — ott a szép, most korszerűsített művelődési ház, amely nagyobb műsorokat, színházat fogadhat. Pinceklubot létesítettek a fiatalok szá- jnára — s ez a balsaiaké is, hiszen Gávavencseilőn tanul, dolgozik nagy részük. Élet kell a művelődési házba Ez persze nem azt jelenti hogy Balsán minden effélének meg kell szűnnie, hogy felszámolják a művelődési házat, leállítsák a könyvkölcsönzést, az előadásokat. Mindössze ’ bizonyos munka- megosztásra van szükség. A községi könyvtár például visszaköltözik a helyére, szabadpolcos, olvasótermes klubkönyvtárat szeretnének csinálni belőle. így a művelődési ház a mozin kívül kisebb rendezvényeknek, íróolvasó találkozóknak, vitáknak is helyet adhat, mesedélutánoknak a gyerekek számára, zenehallgatásnak ... Sorolni nem is szükséges — mindezeket a balsai pedagógusok említették, nagy várakozással. Szeretnék, ha magnót, lemezjátszót, vetítőt is kapnának a klubkönyvtárba elöbb-utóbb... És természetesen mindehhez az is fontos, hogy szakszerű, okos tanácsokat kapjanak az „anya” művelődési háztól, a gávavencsellőitől, melynek élére nemrég került egy fiatal szakember. így válhat nemcsak községfejlesztésben, hanem a művelődésben is igazi társsá a társközség... Tarnavölgyi György | A gülbaba és a kisvárdai rózsa burgonyához még két éve több gazdaság ragaszkodott. Ma a legjobban holland Desiree fajtával elégedettek a tsz-ek és az állami gazdaságok, s nem véletlen, hogy az állami gazdaságok „gülba- baként” árusítják. Erről olvashatunk elemző cikket a Magyar Hírlapban. Bacsu József, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője elmondta: az idén megnőtt a gazdaságok érdeklődése a gumók iránt, növelik a vetésterületet, emelkednek a felvásárlási árak. (Január 9.) ÉLET ÉSM IRODAlOMl Csaknem minden városban gondot okoz az utcák elnevezése. Ki a nevezetes ember, vagy fogalom, történelmi esemény, szakma, amelyről utcát lehet elnevezni. Nyíregyháza az egyetlen magyar város, ahol a csalók kaptak utcát — olvashatjuk az Élet és Irodalom „Páratlan oldalán”. Aki hitetlenkedne, a Tölgyes csárdával átellenben megtalálhatja a páratlan feliratot a táblán: Csaló köz. Nem valószínű, hogy helyesírási hibáról lenne szó, bár a dunántúli Csallóközt idézi, egy „1” betű híján a felírat. Valamennyi utca- és házszámtáblán, sőt Nyíregyháza térképén is ez olvasható: Csaló köz. S az utca sarkán felállítottak egy rendőrségi segélykérő automatát is. Ha már a csalóknak utcát adott, a nem csalókra is gondolt a város. Biztos, ami biztos. (Január 22.)
